Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-24 / 324. szám
8 aj Dunäntüit napló 1992. november 24., kedd Háború a drog ellen ✓ Tanulmányúton az Egyesült Államokban Mondj nemet a drogra! Százezrek, milliók, járnak az Egyesült Államokban a mellükre tűzött piros szalaggal, amelyen ez a felirat olvasható. Eddig soha nem látott kampány indult az USA államaiban a kábítószer, egyáltalán minden káros szenvedély ellen, amelybe bőven belefér az alkohol és a dohányzás is. Ennek az óriási kampánynak közvetlen szemlélője lehetett Angyánné Pados Éva dr., a Baranya Megyei Drog Központ főorvosa, aki a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság nemzeti megelőzési munkacsoportjának tagja. Az Egyesült Államok Információs Hivatalának meghívására és szervezésében nyolc fős küldöttség utazott az államokba, egy hónapos tanulmányútra. Á résztvevők a napokban tértek haza. A tapasztalatokról beszélgetve ez a bizonyos piros szalagos mozgalom volt az egyik legnagyobb hatású élmény dr. Pados Éva számára. Talán azért, mert a felszalagozott embereket látva egyrészt meggyőződhetett arról, hogy azok a hivatalos szervek, amelyeknek feladata a megelőzés, képesek ilyen tömeget, mozgósítani, másrészt azt láthatta hogy az egészséges, józan életvitelre vágyó amerikaiak mint magánemberek mozdulnak az akciókra, másokat és magukat is féltve. Az Egyesült Államokban az utóbbi években tetőzött a szenvedélybetegségek, elsősorban a kábítószer áradata. Miközben ez utóbbival eredményeket felmutatóan tudtak szembeszállni, nem figyeltek eléggé az alkoholfogyasztásra, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a leszoktatott kábítószeresek helyébe újak lépjenek. A szenvedélybetegségek pedig -közvetett hatásaikkal- újabb és újabb kihívások elé állítják a szakembereket, a társadalmat. Ennek egyik legriasztóbb jele és példája, hogy New York Állam egyes területein minden második terhes nő HIV-vírussal fertőzött, illetve a világvárosban koncentrálódik az amerikai AIDS-esek nyolcvan százaléka. A szövetségi, állami hivatalok az egyik oldalról hatalmas anyagi ráfordítással, különböző, a kábítószerekről, az alkoholról leszoktató programokat szerveznek, intézményeket hoznak létre, amelyekben ingyenes a kezelés, a másik oldalról pedig még nagyobb energiát fektetnek a megelőzésbe.- Mindent elmondtak és megmutattak nekünk, amire mi kíváncsiak voltunk, amit ők fontosnak tartottak- mondja dr. Pados Éva. -Az volt a benyomásunk, hogy segíteni szeretnének nekünk abban, hogy elkerüljük azt a súlyos helyzetet, amiben ők vannak. A világ számos más országából évente 5000 szakembert fogadnak hasonló céllal. De nemcsak azokat a törekvéseket, programokat ismeretették meg velünk, amelyek úgymond hivatalosak, hanem számos karitatív és magánkezdezményezés eredményeit is láthattuk. Ezek a tapasztalatok megerősítettek abban, hogy rendkívül fontos a megelőzés. Itthon is ki kell dolgozni, hogy mely rétegekhez, milyen módon tudunk közeledni annak érdekében, hogy elriadjanak e pusztító szenvedélytől, illetve megvéd- jük azokat, akik kiszolgáltatottan kerülhetnek a nagy anyagi haszon miatt semmit tiszteletben nem tartó kábítószerárusok karmai közé. Két bőröndnyi olyan programot hoztam magammal, amelyek iskolákban, különböző közösségekben, hazai viszonyokhoz igazítottan hasznosíthatók. Még akkor is, ha nekünk messze nem olyan fejlett az infrastruktúránk, mint az övék, amelynek érzékeltetésére talán elég egy példa: az USA bármelyik államában felhívható a 800-as telefon, ami tulajdonképpen a kábítószer telefonszáma. Itt kérhetnek útbaigazítást, konkrét segítséget a bajba jutottak, a hozzátartozóik. Ez a központi szám és az ügyelet olyan naprakész számítógépes nyilvántartással rendelkezik, amely révén bármelyik állam, illetve település szakembereihez, segítő szervezeteihez tudják irányítani a támaszt keresőket, kérőket. T. É. Kivonulás az oktatásból? Bretter Zoltán képviselő felszólalása a parlamentben Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a falusi iskolák is. Fotó: Proksza László Új és friss demokráciánk 3. költségvetési évének beköszön- tekor joggal merül föl, hogy ez a kormánykoalíció, de a Művelődés és Közoktatási Minisztérium kiváltképpen, lemondott a nemzet iskoláiról. Nem csupán arról tehát, hogy az oktatás színvonalának emelkedését elérje, de arról az Eötvös József-i programról is, mely a nemzet számára általános és kötelező közoktatást ígért. Az oktatás, egész rendszerének kormányzati cserbenhagyását kétoldalról is megközelíthetjük: fokozatos kivonulás az oktatás finanszírozásából, a tervek áthárítása a legkülönfélébb szereplőkre, majd pedig az oktatásirányítás átjátszására ideológiailag intézményi függésben tartott csoportoknak. E költségvetési vitában természetesen inkább az első oldallal foglalkozunk, de a második oldal költségvetésben megjelenő tételeiről is teszünk említést. Minőségi ugrás lehetne Abból a kivételesen kedvező helyzetből kell kiindulnunk, hogy lehetőségünk volna a közoktatás színvonalának ugrásszerű emelésére. Az alkalmat a 4-5 évre előre kiszámítható demográfiai hullámvölgy kínálja. Kisebb csoportokban oktathatnának a tanárok, akiket a munkanélküliség réme nem fenyegetne. Ehhez csupán az kellene, hogy az állam legalább a működési költségekért vállaljon felelősséget. Mi sem egyszerűbb cél, még ha az államháztartás jelenlegi állapotában nem is könnyű elérni. Ehelyett azonban mi történik? A dologi költségek 0 százalékos emelése, az inflációt nem követő normatívák előzőleg már jórészt áthárították a finanszírozási felelősséget, s a személyi jövedelem- adó tervezett 70-30%-os megosztási aránya az önkormányzatok lehetőségeit tovább szűkíti. Jegyezzük meg: oktatási célra már 1991-ben 30%-al többet fordítottak az önkormányzatok, mint az azt megelőző évben. Ugyanakkor, finanszírozási nehézségek miatt 1991-ben 2787 napközis csoport szűnt meg. Az önkormányzatok mind nehezebben tesznek eleget a törvényben rájuk rótt kötelező feladatoknak, melyekre a kötelező pénzt mind kevésbé kapják meg. Helyzetük pedig azáltal is tovább romlik, hogy a növekvő munkanélküliség is csökkenti személyi jövedelemadó bevételeiket. így kényszerűen fordulnak majd nemkívánatos megoldások felé: csoportokat vonnak össze és pedagógusokat bocsáj- tanak el. Hideg zuhany S akkor itt essék néhány szó a pedagógusokról. Igen sokan közülük ezért támogatták, sürgették a közalkalmazotti törvényt, mert egzisztenciájuk anyagi biztosítékát látták benne. Szinte alig-alig foglalkoztatta őket mindaz a kötöttség, kényszer, kiszolgáltatottság, mely a törvény életbe lépése pillanatától érvényes. A jövő bértáblájának igézetében a pedagógusok nem tiltakoztak és sokan megrettentek a teljesítményt előtérbe állító szabadságtól is. A hideg zuhany csapja pedig elromlott és azóta is nyitva maradt. A 13. havi fizetés, a jubileumi jutalmak, a végkielégítés kifizetésének érdekében az ön- kormányzatoknál kell könyörögni - rosszabb esetben perre vinni a követelést - s akkor a célt a kormány ismételten elérte: szembeállította a pedagógust az önkormányzatokkal. A közalkalmazotti törvény így többszörösen is megalázta a pedagógusokát, holott kiagyalói már akkor jól tudhatták, hogy a törvény anyagi hátterét nem képesek megteremteni. A kivonulás az oktatásból tehát mindezeken a szinteken érvényesül: a normatívák, az ön- kormányzatok és a pedagógusok egyaránt megrövidítve érezhetik magukat. De lássuk az úgymond pozitív oldalakat is: vajon mire hajlandó áldozni ez az állam? Kuncsorgás a ROK-nál A költségvetési törvénytervezetet magyarázva a kormány képviselői többször elmondták: a személyi jövedelemadó megosztás önkormányzatokra hátrányos aránya egy másik, „jobb” rendszer alapjait veti meg. A különböző területek, az eltérő adottságokkal bíró ön- kormányzatok közötti különbségek kiegyenlítése volna a cél. A költségvetés összességében meg is emelné az önkormányzatoknak szóló kiegészítéseket 500 millió Ft-ra (300-ról) - ott ahol az önkormányzat olyan általános iskolát tart fent, melynek tanulólétszáma a 100 főt nem haladja meg. Mely összeget aztán differenciáltan osztanának szét. Szegényebb önkormányzatok többet, gazdagabb önkormányzatok kevesebbet kapnának. És ki fogja eldönteni, hogy kinek mennyi jár? Kitalálták: a Regionális Oktatási Központok, melyek így új, sokat ígérő feladatokhoz jutnak. Tőlük függ majd egy-egy önkormányzat sorsa. Hiszen már most is egy-egy önkormányzat költségvetésének 60%-át teszi ki az oktatás finanszírozása, s ha a személyi jövedelemadó-bevételek csökkennek, ez az arány tovább növekedik. A sokat vitatott ROK-okkal tehát újra találkozunk a költségvetésben: megint kapnának 212 milliót. Végül tehát az önkormányzat a következő dilemmasorozat elé néz: szűkíti az iskolai szolgáltatást, csökkenti a színvonalat, s akkor a szülőkkel és pedagógusokkal kerül szembe; adót vet ki, s akkor az állampolgárokkal kerül szembe; vagy kuncsorog az elismert hatalmú ROK-nál s akkor az önkormányzatisággal kerül szembe. Nincs kétség, hogy ez az utóbbi az anyagilag legelviselhetőbb út, s mégis az önkormányzati iskoláknak azt az eszméjét veti szét, mely joggal volt örököse Eötvös József programjának. Egy rendszerről van szó Tisztelt Képviselőtársaim! Félek, ez a költségvetés azt bizonyítja, hogy a kormány már a választások utáni helyzetre készül. Olyan rendszert - mert őrültség, de rendszer! - igyekszik létrehozni, melynek lebontása anyagilag alig legyen lehetséges, s a rendszerben egyébként is minél nagyobb anarchiát okozzon. Súlyos felelőtlenség, sőt bűn, amit az oktatással most elkövetünk. Bízvást mondhatom, hogy az utókor nem lesz hálás azoknak, akik ebben közreműködnek. S most nem normatívák ilyen-olyan emelése, a jubileumi jutalmak kifizetése csupán a tét. Hanem a rendszer maga. Mert szívesen küzdők MDF-es, kereszténydemokrata, kisgazda képvsielőtársammal vállvetve, hogy az oktatásra több pénz jusson. De cserébe az oktatás iránti felelősséget kérem. Növényvédelmi tanácsadó A dinnyefélék élettani A sárga- és görögdinnyénél egyaránt gyakoriak a baktériumos betegségek. Az első tünetek a csíranövényeken jelentkeznek. A fiatal növénykék sziklevelein áttetsző, puha, kerek majd szabálytalan alakú foltok láthatók. A lombleveleken vizenyős, zöld, szögletes, ösz- szefolyó foltok keletkeznek. Nedves időben a fertőzött helyek az egész levéllemezre kiterjednek. A reggeli órákban a foltokon baktériumos nyálka- cseppek jelennek meg, amelyek a nap folyamán beszáradnak és fehér, fénylő réteggel vonják be a sebfelületet. 8 nap múlva a sebek teljesen beszáradnak, megbámulnák, kihullanak. Ritkábban a szár és levélnyél is fertőződik. A termésen kerek puha foltok keletkeznek.A foltok közepe kiszárad, megrepedezik és krétafehér színű lesz. Az elsődleges fertőzés mellett súlyosabb károkat okoznak a repedésben bejutó másodlagos mikroorg- nizmusok által okozottrothadá- sok. A baktérium behatolása a növénybe a légzőnyilásokon, sebzéseken keresztül történik. A betegség terjesztésében nagy szerepe van a levél felületén lévő baktériumnyálkának, amit a rovarok és a csapadék-, vagy öntözővíz „szétterít”. Ez a kórokozó a fertőzött növény szövetekben és magban telel át (gyakran éppen ezért a saját megfogásból származó növények a fertőzés kiinduló forrása.) A szögletes levélfoltosság betegségei mellett egy másik baktériumos betegség is gyakori a dinnye területeken, a baktériumos lágyrothadás. Elsődlegesen sárgadinnyén, uborkán és egyéb tökféléken fordul elő. A betegség jellegzetes tünete a levélherva- dása, mely hirtelen áll be. A levelek elhervadását száradás, szárzsugorodása és elszáradása követi. Ha a fertőzött szárat kettévágjuk, tejszerű baktériumokat tartalmazó cseppek válnak ki. A betegség alacsonyabb (19 C°) hőmérsékelten veszélyesebb. A baktériumos betegségek ellen védekezésnél meghatározó, hogy két szert illetve csoportot alkalmazhatunk (KASUMIN 2 L és réztartalmú szerek csoportja). A védekezés csak akkor lehet eredményes, ha preventív jelleggel végezzük, tehát az első kezeléseket már a csírázás időszakában, majd szíkleveles és 2-2 lomblevelenként, a levél, levélnyél, valamint az inda egyenletesen borított a fenti permedé egyikével. Javasolható a KASUMIN 2 L és a Réz-oxik- lorid rotációban történő alkalmazása. A baktériumos betegségek mellett gyakran találkozhatunk a dinnyemozaik vírussal. Ebbe a csoportba több vírus törzs tartozik. A tünetek az uborkamozaikhoz hasonlóak. A leveleken világos- és sötétzöld mozaik foltosodás mutatkozik (gyakori az a tünet, hogy csak a levélerek menti terület marad zöld), amely a termésre is kiterjed. A levélzet hiányosan fejlődik, a termés csökken, vagy teljesen hiányzik. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy egy-egy vírusfaj okoz fertőzést (leggyakoribb az uborkamozaik) a dinnyekultúrákban. Ilyenkor is jelentkeznek a mozaikfoltok, de emellett jellemző az indák rövidülése, virágkötések elmaradása, rossz megtermékenyülése is. Védekezésnél elsődleges feladat a fertőzött növények eltávolítása, megsemmisítése, valamint a vírusvektorok (vírusteijesztők elleni permetezések elvégzése”. , % Élettani betegségek közül a Kabátosoknál gyakori a kál- cium hiány következtében történő elváltozások. A kálciumnak fontos szerepe van a sejtfalak stabilitásában valamint a sejtdifferenciálódásban és megnyúlásban. A kálcium fontos tápelem, a talaj termékenységének fenntartásában, ezétt hiánya a legkülönbözőbb kedvezőtlen folyamatokat indítja el közvetlen, vagy közvetett úton is. A növények már szikleveles korban jelentős mennyiségben veszik fel a talajból. A növény teljes fejlődése folyamán kihat az anyagcsere folyamatokra, fokozza a betegségekkel szembeni ellenállóképességet. A kálcium felvétele kálium túladagolás esetén romlik, sőt hiánytünetek is jelentkezhetnek, az anta- gonisztikus hatás miatt. Súlyos hiány esetén felléphet a hajtásvég pusztulás is. Énnek első tünete a fiatal levelek fonák irányába történő pödrődés, behajlás. Ezt követően a levélerek közötti szövetek megsárgulnak, majd a levélszélek száradásnak indulnak.. A tünetek a hiány mértékétől függően az alsóbb levelekre is átterjednek. A levelek elhalását a tenyészcsúcs teljes pusztulása követi. Száraz viszonyok között papírszárazzá válik, párás, nedves fényszegény körülmények között el- nyálkásodik. A hiánytünetek meszezéssel szüntethetők meg (talajvizsgálat alapján). A kalcium hiányra elsődlegesen a savanyú 5-5,5 pH értékű talajokon számítani kell, illetve ott ahol az előző években túlzott kálium műtrágyázást végeztek. Czigány Csaba
