Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-23 / 323. szám
1992. november 23., hétfő aj Dunántúli napló 7 Sok a munka és nem éri meg Baranyában sokan foglalkoznak fólia alatti zöldség- és virágtermesztéssel, kérdés: jövőre hányán maradnak? A magángazdálkodók tanácstalanok. Sokba kerül a víz, az energia, a vegyszerek és évente többször emelkedik az áruk. Többen maguk értékesítik a terményeiket, a vásárcsarnokba, piacokra járnak hogy valamennyi hasznuk is legyen. Piaci napon sok az árus a pécsi vásárcsarnokban. Vevők is érkeznek, üzletek is köttetnek.- Évekig munka mellett dolgoztam a fóliában - mondja az egyik, árus. - Aztán otthagytam az állásomat, egyre több volt a munka. Családi vállalkozás a mienk. Annak idején mi komoly farmergazdaságot akartunk. Meg is van hozzá a tanyánk, a föld, egy részén a hat 50 méter hosszú fóliasátor, és egy kistraktort is vettünk. A magas vízköltségek miatt a hat fólia helyett már csak kettő-háromban termelünk. Ma már ez csak álom. A vegyszerek ára nagyon magas. A fólia drága, a minősége rossz. A fűtésére nincs pénz. A legtöbben csak a palántákat nevelik fűtött fóliában. Január elején megkezdődik a munka és az aggodalom, hogy kicsíráznak-e a magok, lesz-e elég palánta. Márciusban kiültetik a palántákat a fóliasátrakba. A tavasz és a nyár a növényé, aztán ősszel és télen a termelők nagy része piacozni kezd. A magokkal nagyon sok a gond, nem kelnek ki időre. Ugyan lehet reklamálni, de akkor minden később terem és a piacról kiszorul a termelő. Vastag János Vasasról jár Nagyárpádra, mert itt vett egy földterületet, amelyen fóliasátrakat állított fel. A szabadföldi területre meg gyümölcsfákat telepít. Még hétvégén is dolgozott az unokájával együtt.- A nyugdíjból nem lehet megélni - mondja. - Velünk él az unokám is, hármunknak nagyon kevés. Mire kifizetünk mindent, még 2000 forintunk sem marad. Valamit csinálni kell. Vasason is fóliáztam, de mindig ellopták a termésemet. Egy idő után feladtam a küzdelmet. Most a fiammal közösen vettünk egy földdarabot itt Nagyárpádon. Felállítottuk a múlt év őszén fóliasátrakat, de Lehullanak a fóliák? csak egyben volt paradicsom, egyet meg, amit fűteni lehet, virágok. A vásárcsarnokban adtuk el, amit megtermeltünk. Kénytelenek leszünk lebontani az egészet, mert nem éri meg tovább folytatni, mást kell kitalálnunk. Nagyon sok vele a munka és nem kifizetődő. Amikor régebben foglalkoztunk vele, akkor mindenfélét termeltünk, de csak hideg fóliában. Most is mekkora tervekkel indultunk! Még primőröket munka, nincs se szombat, se vasárnap, se ünnepnap. Az egyik fiú szintén kertész lett, a másik meg vállalkozó.-Már többször mondtam a férjemnek, hagyjuk abba - mondja Vidák Józsefné. - Amikor itthon voltak a gyerekek, akkor ők sokat segítettek, de most már magunk vagyunk. Én sem tudok már úgy dolgozni, mint régen. Egyre több a gond és a baj. Fűteni kellene a fóliákat, de még egyelőre szerom-tizennégy évig csak zöldséget termeltünk, de a Zöldért többször is becsapott bennünket, nagyon alacsony áron vette át a terményeinket, ezért kezdtünk el virággal is foglalkozni. Most meg már egyik sem megy. A zöldségárak nagyon rosszak, a virág ára szinte semmit nem változott az elmúlt években. Már évek óta veszteségesen termelünk. A tartalékainkból élünk. Még egy évig csinálom, aztán befejezem. Vidák József nagyárpádi kertészetében virágtermesztéssel is foglalkozik Fotó: Proksza László is szerettünk volna termelni... Az ősszel feltett fólia már most tönkre ment, a télen teljesen szétszakadna. A nagy szárazság is sok veszteséget okozott. Kutat kellett ásnunk, hogy öntözni tudjunk. Mindent újra kell most kezdenünk. Vidák Józsefék csaknem harminc éve élnek a fóliázásból. 1963-ban jöttek Nagyár- pádra, azóta csinálják. A tsz, ahol dolgoztak gyengén fizetett, ezért jöttek el Somogyból Baranyába. Nagyárpádon telepedtek le. Nem értettek a fóliázáshoz, könyvekből tanulták meg, hogyan kell csinálni. Valamikor nemcsak virágot termesztettek, hanem nagyon sok salátát szállítottak exportra is. A házuk mögött még ma is egymást érik a több méter hosszú fóliasátrak. Szinte megállás nélkül folyik bennük a nünk sincs. A Tüzépnél ami kapható az nagyon drága, barna szenük meg nincs is, ami a kazánokhoz kellene. A virágért jönnek a kereskedők Jönnek Szentlőrincről, Barcsról, Mohácsról, Pécsváradról, még Nagyatádról is, így nem kell az árusítással foglalkoznunk. Zöldséget, paradicsomot, kelkáposztát, karfiolt termelnek, virágokkal foglalkoznak.- Nagyon drága a fűtés, a fólia, a munkabér, mert egyedül nem győznénk - folytatja Vidák József, - A vizet saját fúrt kutunkból vesszük. Amikor idekerültünk Somogyból, egy tanyát vettünk a környéken, ott éltünk. Évekig petróleummal világítottunk. Aztán beköltöztünk Nagyárpádra, és azóta csak a fóliázásból élünk, hol csak zöldséget termelünk, hol meg virágot is. Felváltva, az igények szerint. TizenháAmíg magasabb életszínvonal nem lesz ebben az országban, addig nem éri meg fóliázással foglalkozni. Esetleg olyan primőröket lenne érdemes termeszteni, amelyeket nem lehet külföldről behozni. Ma csak olyanok kezdjenek el gazdálkodni, akiknek van tartalék pénzük, és tőkéjük az állandó újításra. Végre megépítettem a kazánházat, most meg nincs szén. Az egyik gazdálkodást befejező fóliástól veszek, aki felállította a fóliákat, kezdte volna beszerelni a csöveket, amikor kiderült, hogy nem lehet kapni sehol. Kénytelen volt mindent felszámolni. A jövő útja a teljes automatizálás és az üvegházak lennének. Hollandiából lehet is ilyeneket behozni. De kérdem én: kinek van erre pénze? Sz. K. A „semmiből” élnek Mind több az ellátatlan munkanélküli Baranya megyében 212 300 fő a gazdaságilag aktív népesség száma. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ folyamatos nyomonkövetése szerint közülük pillanatnyilag több mint 27 000 ember az, aki hivatalosan bejelentette, hogy nincs munkája. Közülük 2617-en semmiféle ellátásban nem részesülnek, 1564-en szociális segélyt kapnak. A feltételezések azonban ennél jóval szomorúbb statisztikára engednek következtetni. Az országos tapasztalatok szerint ugyanis a valós munkanélkülieknek - járadékra való jogosulatlanságuk biztos tudatában - csak mintegy 80 százaléka jelentkezik a munkaügyi központok kirendeltségeiben. Ha az országos arányszámokat vesszük figyelembe, akkor megyénkben mintegy 6-7000 emberre tehető a rejtett munkanélküliek száma. Összeadva a bejelentett ellátatlan, és a nem regisztrált, rejtett munkanélküliek számát, riasztó és elgondolkodtató adatot kapunk. Baranyában 10 000 körüli azoknak a száma, akik a „semmiből” élnek. Vajon ezek az emberek hova fordulhatnak, mit tehetnek sorsuk megfordítása érdekében? A kérdésre Gyöngyösi Péterné, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese válaszolt:- Munkanélküli-járadékra azok az emberek jogosultak, akik az utóbbi négy évből legalább egyet valamilyen munka- viszonyban töltöttek. A járadék a munkanélküli állapot első szakaszában egy évig, a másodikban hat hónapig jár. A másik ellátási forma, a szociális segély jogosságát a helyi önkormányr zatok állapítják meg, a döntések alapján a munkaügyi központ folyósítja a 4000 forintot meghatározatlan ideig. Aki azonban valamilyen oknál fogva kiesik ebből a „hálóból”, annek egyetlen esélye a mielőbbi állásba kerülés marad Ennek elősegítése érdekében álláskereső tanfolyamokat, gyakorlatokat indítunk, a technikák elsajátítását szolgálja a Job Club is. Az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet a betöltetlen munkahelyek feltárása terén, a múlt hónapban például már 1900 állást kínáltunk kirendeltségeinken. Lehetőségeihez mérten a központ más eszközökkel is igyekezett enyhíteni a baranyai munkanélküliségi gondokon - munkahelyteremtő beru- házáokból 1400, vállalkozóvá válást segítő támogatással 300, foglalkozásbővítő támogatással 120, közhasznú munkával pedig 900 munkanélküli elhelyezését tudtuk megoldani ebben az évben. Szomorú, de e tekintetben a jövő sem kecsegtet túl sok jóval. Baranya idén 236 millió forintot kapott az államtól a foglalkoztatási gondok kezelésére. Ha a költségvetés a tervezett mértékben lefaragja az erre a célra fordítható központi keretpénzt, megyénk jövőre mindössze 170 millió forint körüli összegre számíthat. Pedig a munkanélküliek száma havonta mintegy 700-1000 fővel gyarapszik Baranyában, év végére akár a 30 000-et is meghaladhatja. Kaszás E. Gázszivárgás egy hajdani náci bunkerból Brandenburg német tartomány kormányzatának szóvivője a napokban közölte, hogy lezárattak egy hajdani titkos náci bunkert, amelyből súlyosan mérgező ideggáz szivárgott. Az ötszintes földalatti bunkerrendszer az Odera menti Frankfurt közelében egy hajdani szovjet laktanya területén van. A bunkerrendszer három szintjét elárasztó vízben búvárok az első világháborús mustárgázra emlékeztető gáz nyomaira bukkantak. Ismeretes, hogy a náci Németország vegyi fegyvereket állított elő a földalatti üzemben, amíg a visszavonuló Wehrmacht el nem árasztotta azt vízzel 1945-ben a szovjet csapatok odaérkezése előtt. A német hatóságok már több mint egy éve tudtak a bunker létezéséről, de nem állott módjukban annak belsejét átvizsgálni, mert a szovjet csapatok kivonásáról rendelkező 1990. évi szerződés ezt nem tette lehetővé számukra. „Erkölcsileg indokolt” bevételek Az 1993. évi költségvetés tervezetében az egymillió forintot meghaladó személyi jövedelmek adókulcsát 50 százalékra kívánják felemelni. Azokat, akik kevesebbet keresnek, bizonyára elégtétellel tölti ez ez az adóemelés, mert úgy gondolják, hogy ez a fajta adózás szociálisan igazságosabb jövedelemelosztáshoz vezet. Ha azt hinnők, hogy a jövedelemadót a szociális igazságosság és erkölcsi indokok hatására vezették be, tévedünk. David Phillips brit újságíró szellemesen fogalmazta meg: „A jövedelemadó olyan, mint a mus-._ tárgáz. Mindkettő háborús találmány. ” A jövedelemadót először arányos, tehát nem progresszív adó formájában Angliában vetették ki a Franciaország elleni háború finanszírozására, 10 esztendővel a nagy francia forradalom után. Több mint száz esztendőnek kellett elmúlnia 1914-ig, mire az első világhá- bor előestéjén mind Németország, mind Franciaország háborús pénzügyi okokból bevezette a jövedelemadót. Magyarországon még a világháború alatt sem sikerült ezt az adónemet elfogadtatni. Lloyd George brit politikus volt az első, aki az 1909. évi költségvetés indoklásában a szociális reform eszközének szerepét tulajdonította a jövedelemadónak, amelyet az első világháború után tettek progresz- szívvé. Ekkor kezdték tekintetbe venni az egyes adóalanyok személyi körülményeit. így például helyenként a házvásárlás adóalapot csökkentő tétel volt, másutt a gyermekek iskoláztatási költségeit, illetve az életbiztosítási díjakat lehetett levonni az adóalapból. Van olyan adójogi rendszer is, amelyik lehetővé teszi, hogy az adóhivatal a körülmények ismeretében maga mérlegelje: az egyik vagy másik állampolgár vállán mekkora a társadalmilag elismerhető teher, s képes-e annál többet elviselni adó formájában. A világ országaiban más és más a legnagyobb adókulcs. Kanadában mindössze 29 százalék, Olaszországban viszont 60, nálunk most 50 százalék lesz. Az Egyesült Államokban 1975-ben még 83 százalék volt az adóráta, ma mindössze 40 százalék. Jogosan lehet feltenni a kérdést: egy erkölcsi elv - a progresszivitás - miként lehet ilyen rugalmas? Úgy, hogy érvényesítésébe jócskán beleszólnak gazdasági és társadalompolitikai tényezők, s szolgáltatják az éppen - legalábbis első pillantásra - elfogadható érveket. Bácskai Tamás Palotás új mezben Belépő: a pártprogram Új párt mutatkozott be. Neve: Köztársaság Párt. Elnöke: Palotás János.- Nem gondol arra, hogy következő választások során minden új párt - a már meglévő átvennél együtt - csak megosztja a választókat? - kérdeztük az újdonsült elnöktől.- Az emberek 1990-ben érzelmi alapon szavaztak! Csak azt tudták, kire nem akarnak voksolni, és csaknem találomra adták szavazataikat egyik vagy másik pártra. Mi azt szeretnénk, ha 1994-ben nem érzelmi alapon járulnának az urnákhoz, hanem látnák és tudnák céljainkat, elképzeléseinket és ezért szavaznának ránk.-Mi az elnök és pártja ars poeticája?- Csak olyan programmal lehet a társadalmat megszólítani, amelyikből kiderül, hogy az adott párt miként akarja megoldani az ország problémáit. Én nem ismerem azt, hogy „nincs megoldás”, mert igenis minden kérdésre van és kell megoldást találni!- Minden gondunkra tudja a megoldást?- Nem úgy mutatkoztunk be, hogy itt vagyunk, s majd lesz elképzelésünk a jövőről. Első lépésként letesszük az asztalra a 138 oldalas programunkat. Ebben elsősorban a manapság megkerült kérdésekre igyekszünk megoldást találni!- Kik állnak az új párt zászlaja alá?- Nemcsak a programunk mutatkozott ma be, hanem azok az arcok, azok az emberek is, akik az új pártot irányítani fogják. Szinte valamennyien bizonyítottak már, eddig sikereik mellett biztosan voltak kudarcaik is, de mindig úrrá tudtak lenni a helyzeten, és^ sikereik sem szédítették meg őket. Úgy gondolom, velük képesek leszünk a leírt programot végrehajtani, ha mellénk áll a társadalom is.- Miben különbözik ez a párt a többitől?- Ma nem egy eddig klasszikus értelemben vett párt mutatkozott be! Nemcsak néhány ezer párttagra számítunk, hanem sok tíz- és százezer nyilvántartott aktivistára is. Szervezetünk nem régiók, megyék és városok alapján rendeződik, hanem az ország 180 választó- körzete szerint. Tagjainktól és aktivistáinktól nem várjuk el, hogy pártéletet éljenek, csupán hajtsák végre, támogassák programunkat. A bírósági bejegyzés, a megalakulás csak technikai kérdés. Hónapok munkája után most jelentkeztünk. Kell egy startvonal? Legyen az a programunk indulásának napja. (koós) Költségvetési ABC
