Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-23 / 323. szám

1992. november 23., hétfő uj Dunántúli napló 5 Harmincöt éve muzsikálnak Jubilál a Pécsi Ércbányász Fú vészen ekar Megszűnik a közös testület Lippón A hétvégén, november 29-én vasárnap népszavazás lesz Lip­pón és a három szomszédos te­lepülésen a községek képviselő testületéinek önállóságáról. Feltűnést keltett két évvel ez­előtt a négy baranyai kistelepü­lés, amikor a falvak önnállóso- dásának időszakában a közös képviselőtestület működtetése mellett döntött. Jó oka volt erre Lippónak, Bezedeknek, Iván- dárdának és Sároknak is. Szabadomé dr. Vargaity Ag­nes, a lippói székhelyű kör­jegyző mondta, hogy a vezeté­kes ivóvíz megvalósítása hozta létre ezt a pénzügyi társulást. A korábban megkezdett beruhá­zási programban ugyanis Beze- deken és Lippón kiépült a rend­szer, ám úgy érezték az újonnan választott képviselők, hogy nem hagyhatják magára a két kiste­lepülést az anyagi áldozatválla­lásban. Mára Ivándárdán és Sá­rokon is kész a vízvezetéképí­tés, ami 32 millió forintba ke­rült. Tizenhatmilliót céltámoga­tási pályázaton nyertek, a többit a közös testület és a települések polgárai gazdálkodták ki. Más­hogy nem lett volna esélyük az elhatározásuk gyors megvalósí­tására. Nincs harag a falvak között - mondta a körjegyző - annak el­lenére sem, hogy most a közös testület szétválasztását szor­galmazzák. Miután befejezték a közös pénzügyi programot, a falvak úgy határoztak megpró­bálkoznak az önálló gazdálko­dással, ami akkor is eredmé­nyesnek látszik, ha a Lippón lévő intézmények fenntartásá­hoz továbbra is hozzájárulnak a szomszédok. Tény ugyanis, hogy az ön- kormányzatok támogatási rend­szere viszonylag kedvező a kis­településeknek. G. M. Éhség- sztráj kólók A Létminimum Alatt Élők Társasága Országos Érdekvé­delmi Szervezete nevében Va- lencsik Ferenc elnök és Deák Lajos alelnök szombaton arról tájákoztatta az MTI-t, hogy 75-re emelkedett az ország húsz helyiségében a csoportosan éh­ségsztrájkoló emberek száma. A bicskeieket a Szociáldemok­rata Néppárt Ügyvivő testületé nevében Király Zoltán elnök, országgyűlési képviselő is fel­kereste. Átadta pártja nyilatko­zatát, amely szérint „... az éh­ségsztrájk alkalmazásáért nem az érintetteket a felelősség.” A pécsi Polgármesteri Hiva­tal Kossuth téri épületében a népjóléti iroda szobáinál min­den nap népes a várakozótábor, anyukák karon ülő kisgyerek­kel, és egyre több fiatalember szemlesütve. Gyúrok Emó'né dr. Bódi Csilla, az iroda koordinátora el­ismeri, a rendelkezésükre álló segélykeretet szinte lehetetlen igazságosan elosztani, az ösz- szegek látszólag nagy pénzek, de nagyon sok helyre kell belő­lük, csak szétaprózni lehet. Sorolja az idei keretet: rend­szeres szociális segélyre 28 mil­lió, eseti juttatásra 39 millió, ebből 15 millió ápolási díjra, közgyógyellátási igazolványra. Évközben az összes szociális Lehár Ferenc indulójával kezdődik ma este 7 órakor, Szabó Ferenc intésére a Pécsi Ércbányász Fúvószenekar jubi­leumi hangversenye. A pécsi Ságvári Művelődési Ház színháztermét megtöltő hű­séges barátok körében talán még akad olyan fúvószenera­jongó, aki emlékszik arra, ami­kor Bartos József állt a karmes­teri dobogón. Akik 35 évvel ez­előtt megalakították az amatőr fúvószenekart, e műfaj meg­szállottjai voltak. Lelkes kis csapat. Saját és kölcsön hang­szerekkel, nagy-nagy lelkese­déssel muzsikáltak. 1957 bá­nyásznapján léptek először a közönség elé. Hagyományos fúvószenét szólaltattak meg, és ápolták a bányász fúvószenei hagyományokat. Sokan emlegetik még Töl­gyesi Tibort, aki színházi ze­nészként került a fúvószenekar élére. 13 évig tartó karnagyi te­vékenysége idején a repertoár kezdett igéynes zeneművekkel Nem halottam még oroszlán - és egyéb húsevő - gyomrát korogni, de jelen pillanatban csak remélni tudom - a pécsi ál­latkert vezetőivel, dolgozóival együtt -, hogy erre azért még­sem kerül sor. Bár ... Azt mondja dr. Fiilöp István, a Mecseki Kultúrpark igazga­tója, hogy már néhány évvel ez­előtt felsejlett előttük egy rossz előérzet: nem lesz elég élelem az állatkert ragadozóinak. Pon­tosabban: féltek ettől, de hogy ennyire lent van a mélypont* arra nem mertek gondolni. Képzeljünk el egy valós helyzetet: ha a napokban a sza­badszentkirályi tsz-től nem tele­fonálnak, hogy elhullott egy szarvasmarha, akkor talán kor- gott volna az oroszlánok gyomra . .. Szerdai látogatá­sunk idején pedig Pellérdről jött a mentő telefon. Eleddig több évtizeden ke­resztül a pécsi kényszervágó- híd, a baromfifeldolgozó bizto­sította rendszeresen a ragado­zók élelmét. Ma azonban már mindenütt sokkal jobban meg­nézik - s ezért nem örülnek az oroszlánok a privatizációnak -, hogy milyen minőségű és mennyiségű húst adjanak az ál­latkertnek. Mégis marad első­sorban ez a megoldás: ha bárhol a megye területén valahol elhul­lik egy „takarmányállat”, s azt e célra állatorvos alkalmasnak tartja, csak egy telefon, s az ál­latkert autója azonnal indul. El­sősorban az állatorvosok segít­keretből a képviselőtestület 25 milliót elkülönített a vízórák beszerelésére, a vízdíjak támo­gatására (ez is a szociális támo­gatás része lett), és az iroda a Népjóléti Minisztériumtól pá­lyázattal nyert 10 millió forin­tot, ebből jut a gyermekintéz­ményeknek a tanévkezdéstől több, a rászoruló bölcsődések, óvodások, iskolások étkezteté­sét, ruházkodását segíteni. Ta­lán éppen elég lesz az év végéig ez a keret. Talán. Állandóan csöng a telefon. Iskolákból jelzik, megvették a melegítőt a gyerekeknek, vagy egy érdeklődő kap tanácsot, je­lentkezzék a területi szociális központoknál, ott gyors segít­séget adhatnak. gazdagodni, a zenekar rendsze­res szereplője lett a különféle fúvószenekari rendezvéyneken, így kezdettől fogva a Siklósi Fúvószenekari Fesztiváloknak, ahol 1968-ban aratta az első nagy sikert, elnyerte az Arany­lant minősítést. Egy ideig a régi fúvósszakember, Decleva László irányította a zenekart, majd 1972-ben a fiatal, agilis, nagy zenei felkészültséggel rendelkező zenetanár, Apáthy Árpád vállalta el a karmesteri teendőket. Ettől kezdve számít­ják a zenekar „aranykorá”-t. A zenekar mind szakmailag, mind erkölcsileg megerősödött, amit az tett lehetővé, hogy a tárgyi feltételek mellett megte­ségére számítanak a mecseki Zoo-ban: nekik minden elhullás a tudomásukra jut. Húsevő pedig bőven van a ketrecekben: oroszlánból négy, tigrisből hat, párducból nyolc - a többivel együtt összesen csaknem 90 állat gyomrát kell megtölteni, mégpedig naponta 200 kilogrammnyi hússal. Ez éves szinten 7-8 vagont jelent.- Abban bízunk, hogy a je­lenleginél rosszabb azért nem lesz a helyzet - mondja Fülöp István. - Nem elsősorban a pénzszűke az oka a takarmány­hiánynak, az önkormányzat erre - bár több természetesen jó lenne - eleget biztosít. Nehezíti Tapasztalhatóan ez a gyakor­lat: az intézményekben a peda­gógusok, a gondozónők is el­mennek vásárolni, ha meggyő­ződésük így biztosan odajut a támogatás, ahol a legjobban kell. Az iroda munkatársai pe­dig küldenek élelmiszer-bono­kat, kifizetik a számlát a szol­gáltató cégeknek, és előfordul az is, hogy házat adnak el, váló­pert intéznek. Más már ez ható­sági munka, mert ahogy a terü­leti központok munkáját össze­fogó koordinátor is megje­gyezte, a segélyek kérelmek mögött a legtöbbször sok-sok más baj húzódik meg. Gyakran tudnak ezeken segíteni, de kell a rászorulók közreműködése, a bizalma is.... remtődtek egy magas zenei színvonal elérésének, a lendüle­tes fejlődésnek a feltételei. Új kották, új hangszerek, új egyen­ruhák beszerzése jellemezte ezt az időszakot, ami nagyon sok pénzbe került. Ezt a Mecseki Ércbányászati Vállalat biztosí­totta. Ä zenekar tagjai pedig mindezt meg is hálálták. Hosz- szúra nyúlna az eredmények, fesztivál-díjak, egyre magasabb fokozatú minősítések, hazai és külföldi koncertek - Ausztriá­ban, Németországban, Francia- országban, Finnországban, Svédországban és 1983-ban a magyar színeket képviselve a Fúvószenekarok I. Világtalál­kozóján Norvégiában - felsoro­azonban a helyzetünket, hogy várhatóan magunknak kell na­gyobb mennyiségben tenyész- teni-tartani takarmányállatokat, nyulakat, rágcsálókat. Ez na­gyon költséges. Mint hallom, ezekben a na­pokban egy alföldi vadasparkot zároltak: „befuccsolt”. A pécsit ugyan ez a veszély - szeren­csére - nem fenyegeti, de jelen­legi helyzete is okot adhat némi pironkodásra minden olyan ba­ranyai és pécsi cégnek, szerve­zetnek, amelyik egyébként ké­pes lenne a segítségre. Ezt ter­mészetesen nem nem az állat­kert igazgatójától hallottuk. Mészáros A. Azok bizalmatlanok - és egyre többen vannak -, akik a középrétegekből, értelmiségi körökből kényszerülnek segé­lyért folyamodni. Sajnálatos az is, hogy azok kapnak anyagi támogatást, akik kérnek. Az egyelőre négy területi központ­tal együtt az iroda szeretne kap­csolatot létesíteni a lehető leg­több rászorulóval. Szerencsés, hogy ők készítik elő az önkormányzat szociális rendelettervezetét, akik a front­vonalban dolgoznak. A rászoru­lók körének meghatározását és a segélyezés feltételeit igyekez­nek a helyi rendeletbe foglalni, és megtalálni az együttműkö­dést mindazokkal, akik segíteni képesek. Gáldonyi M. lása. A kortárs magyar zene­szerzők eredeti, fúvószenekarra írt kompozícióinak bemutatásá­val a MÉV zenekar nagy mér­tékben járult hozzá e művek ha­zai és külföldi elismeréséhez. Ezután nagy törés követke­zett a zenekar életében. Apáthy Árpád 15 évi eredményes munka után nem tudta tovább vállalni karnagyi teendőit. A gazdasági válság pedig a zene­kart fenntartó vállalatot hozta nehéz helyzetbe. A zenekari ta­gok, akik zömmel vállalati dol­gozók voltak, a létszámleépíté­sek és nyugdíjazások következ­tében szétszéledtek. Mindössze néhány régi ze­nész, kevés pénz, karnagyi vál­Mindenekelőtt azt tisztáz­tuk: a polgárőrség mint tár­sadalmi szervezet nem mun­kásőrség, egyenruha nélkül. Annak ellenére, hogy a mint­egy 42 ezer embert tömörítő szervezetet zömében volt munkásőrök és önkéntes rendőrök alakították meg, le­galább is Vencel Tibor, a Pol­gárőrség Baranya Megyei Bi­zottságának titkára szerint. Beszélgetésünk során kide­rült: a változás annyi, hogy or­szágos választmányuk dekla­rálta a közösség politikamentes­ségét, ellentétben néhány ha­sonlójellegű tömörüléssel . Ta­gadhatatlan tény, hogy nemes célok, a terjedő bűnözés megfé­kezése érdekében próbálnak te­vékenykedni, kérdés, milyen eszközökkel, s főleg miből? Feltételezem, a havi 20 forintos tagdíj nem fedezi költségeiket, akkor sem, ha jónéhány polgá­rőr önzetlenül ad nagyobb ösz- szegeket a közös kasszába. Ráadásul megfogyatkoztak a szponzorok is. Talán azért, mert nem lehet minden rendben a polgárőrség házatáján. Egyik vezetőjük tragikus hirtelenségű halála után ugyanis kiderült, Lerongyolta, de félig min­denképpen levetkőztette a teg­napi pécsi vásárt a hideg eső, a kabátok alatt turkáló szél. A szakemberek óvatos becslése szerint ugyanis talán 30 000-en voltak a vásárlók, jobb napokon azonban akár ennek a duplájára is megnő a forgalom. Stark Mi­hály vásártéri gondnok szerint a rossz időjárás a tetejében a leg­rosszabbkor is jött: pontosan akkor kezdett el esni, amikor ál­talában elindul az emberáradat a vásártér felé. A csúcs ugyanis 7-9 óra között szokott lenni. Eladó bőven volt - számukat a gondnok mintegy 800-ban je­lölte meg - árut is rengeteget raktak a pultokra, asztalokra. Sőt: meglepően sokan kínáltak tegnap autót, még a mozi terüle­tét is elfoglalták az eladó gép­kocsik. Meglepetésnek köny­tozások jellemezték az 1989-1991-es éveket. Ekkor került a zenekar élére a rutinos fúvósdinasztiához tar­tozó Szabó Ferenc, a Pécsi Szimfonikus Zenekar szólam- vezetője, akinek hozzáértő te­vékenysége nyomán egy újraé­ledő zenekar látott munkához. A helyzet megmentésére össze­fogott a vállalat, a Bányaipari Dolgozók Szakszevezetének Szövetsége, a Ságvári Művelő­dési Házat fenntartó pécsi ön- kormányzat, valamint a meg­maradt zenekari kollektíva. Mint Szabó Ferenc örömmel elmondta, a fúvószenét szerető régi tagok mellé sikerült meg­nyerni nagyszámú, tehetséges, jó alapképzettségű fiatalt - kö­szönet érte az iskolásoknak! Ennek eredményeként egy új, bizakodással teli korszak nyitá­nya lesz a ma esti jubileumi hangverseny, melyet megelő­zött a Magyar Rádióban vasár­nap rögzített stúdiókoncert. N. T. hogy a szervezet néhány jegy­zőkönyve egyszerűen eltűnt, azok rekonstruálása - ha egyál­talán szó lehet ilyesmiről - fo­lyamatban van. Ráadásul elő­fordul, hogy fénykép nélküli igazolvánnyal ellátott fiatalok őrzik esti, éjszakai biztonsá­gunkat, csak ott a bökkenő, hogy néhányan közülük igen erős hatású gázszprével fel­fegyverkezve. Miért vállalják önként ezt a megterhelő, nem is veszélytelen munkát, amikor előfordul, hogy a szervezet még a ténylegesen felmerült költségeiket sem tudja állni? Van, aki komoly tovább­tanulási szándéka miatt, kato­nai, rendőri pályára kacsin­gatva, s van aki kalandvágyból, filmek hatására szeretné meg­játszani a kemény fiút. Rendezni kell a polgárőrség ellentmondásos helyzetét - a személyi problémák mellett kü­lönösen a pénzügyit, többek kö­zött ez is a célja Vencel Tibor­nak - mert a Baranya megyei szervezet közeljövőben tar­tandó közgyűlése nem tud fel­elősségteljesen dönteni az előre­láthatóan megújuló vezetőség tagjairól. Ruzsinszky vélhető ellenben az, hogy - pe­dig más esztendők gyakorlata alapján az ellenkezőjére lehetett volna számítani -, gyenge volt az állatvásár. Okát nehéz lenne megjelölni, hacsak nem sejtjük a gyenge kínálat és kereslet mögött a fülekbe ’’beivódott” járványt. Mindezzel együtt ér­demes felhívnunk a figyelmet arra, hogy közelednek a kará­csonyi ünnepek. Ezeket meg­előzően a látogatók rendszerint vastagabb pénztárcával érkez­nek a vásárba - amit nagyon jól tudnak a zsebesek. Stark Mi­hály kérte, hívjuk fel arra a fi­gyelmet, hogy több lett a zse- bes, és fölöttébb aktívak. Ez nem csak a vásárlókat érinti. Ajánlatos az eladóknak is szemmeltartani árukészletüket: a tolvajoknak teljesen mindegy, hol kotorásznak ... M. Ä. Tisztelt Üzleti Partnerünk! Kölcsönözzön tőlünk munkaerőt egy konkrét eseti üzleti feladat teljesítésére, kieső' munkaerő pótlására. A szolgáltatást költségként számolhatja el, igénybevételével bért és időt takarít meg. MANPOWER 7623 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. Telefon: 36-861 A segélykeretet Pécsett is nehéz elosztani Kell a társadalmi szolidaritás és a bizalom A pécsi Zoo segítséget remél Az oroszlánok nem örülnek a privatizációnak A ragadozók naponta 200 kiló húst fogyasztanak a Pécsi Állat­kertben Fotó: Szundi György Váltás a polgárőrségnél? Jönnek a zsebesek!

Next

/
Thumbnails
Contents