Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-03 / 303. szám
1992. november 3., kedd üj Dunántúlt napló 9 Komlói körkép Lakáseladások gyorsított ütemben Felbolydította az önkormányzati lakásokat megvásárolni kívánó komlóiakat az információ, miszerint az új ÁFA-rendelet miatt jövőre többet kellene fizetni a vásárláskor. Hompoth Zoltánnak, az MDF helyi elnökének információja szerint az általános forgalmi adó csak az új lakásépítéseket érinti a jelenlegi tervezet szerint, a régi épületekre nem vonatkozna. Ennek ellenére a részvénytársasággá átalakuló Városgazdálkodási Vállalatnál gőzerővel folyik az értékesítés. Házon belüli munkaerő-átcsoportosítással kibővítették az előkészítő csoportot, s ígérik, hogy azokat a lakóépületeket, amelyeket a képviselő-testület értékesítésre már korábban kijelölt, még az idén megvásárolhatják a bérlők. Eddig 1237 lakást adtak el az önkormányzati tulajdonban volt 5300-ból, s várhatóan az év végéig ez a szám eléri a kétezret. Két hét múlva műszaki átadás Jó ütemben halad a Bajcsy Zsilinszky utca 9. számú ház átépítése, amelyet a megyei munkaügyi központ vásárolt meg komlói kirendeltségének. Az átalakítás, a tetőtérbeépítés és egy új épület felhúzása már majdnem teljesen elkészült, így két hét múlva a műszaki átadás következhet, s a kirendeltség dolgozói legkésőbb december közepétől már az új helyen - a jelenleginél lényegesen korszerűbb és kényelmesebb körülmények között - fogadhatják a sajnálatosan továbbra is emelkedő számú ügyfeleiket. Gyógyszertár Szilvásban Már az első néhány száz lakás elkészülte óta, immáron közel húsz éve kérik a szilvási városrészben lakók, hogy létesítsenek a körzetben gyógyszertárat. Csak két forintra van a központ busszal, hangzott eleinte az elutasítás, s minden bizonynyal nem azért lett helyiség és pénz most a megvalósításra, mert egy buszjegy ára azóta tízszeresére emelkedett. A jó hír: B.O.S. Mediker Bt. október végén a volt Te-Si Klub helyén megnyitotta a szilvási gyógyszertárat. Az út is felújításra szorul Elkészült az Arany János utcai csapadékcsatorna kiváltása, lehetővé téve, hogy ne az utcán folyjon a víz. Nem igazán lehetnek azonban elégedettek a lakók, az út állapota ugyanis olyan rossz, hogy ez akadályozza most a vízelvezetést. Remélhetőleg jövőre ennek a gondnak a megoldására is futja majd a város szűkös pénzéből. Kovács Pál és Till János alkotásai az albumból Az ígéret földje Megjelent a komlói képes album Az ígéret földjének is mondták a várost egykoron, olvashatjuk a frissen megjelent komlói fotóalbum bevezetőjében, melyet Tüskés Tibor írt. Hogy a város beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket vagy sem, azt ki-ki maga tudja csak eldönteni, azok, akik életük egy részét, vagy tán az egészet a városban töltötték. Az ígéret földjéről már korábban is megjelent néhány kiadvány, de képes album még nem, pedig már régóta megvolt rá az igény. Páll Lajost, a Művelődési Központ vezetőjét, a könyv szervező-irányítóját kérdeztük a kiadás körülményeiről. Mint elmondta, a könyv létrehozásának ötlete 1986-ban merült fel, akkor, artűkor a fotókör már vagy öt esztendeje működött, és különböző tematikus képsorokat készített a városról. A Városi Művelődési Központ, amelyik a fotókört működtette, egyetértett az ötlettel, mindösz- sze egy gond akadt: a szponzor megkeresése. Az akkori tanács sem rendelkezett akkora ösz- szeggel, hogy megelőlegezhette volna a pénzt, hiszen itt milliós nagyságrendről volt szó. 1991-ben aztán a helyi önkormányzati testület által tartott rendezvény maradványából, mely amúgy is csak két év múlva kerülne felhasználásra, megelőlegezték azt a másfél millió forintot, amely a nyomdaköltségekre elegendő. A dolog ekkor pergett fel igazán. Bekapcsolódott a munkába Harnóczy Örs, aki nagy műgonddal tervezte és szerkesztette a könyvet, és Tüskés Tibor, aki a bevezetőt, a képaláírásokat írta és az idézeteket válogatta. A fotósok, Argyelán György, Kovács Pál, Kozma Károly, Till János és Viola István pedig a több ezer színes diából kiválogatta azt a százhúsz igényes képet, amelyek végül is bekerültek a könyvbe. 1991 elejétől, amikor még csak körvonalaiban látszódott az album, különböző vállalatokkal, üzemekkel és magánszemélyekkel szerződést kötöttek, akik előjegyezték és a becsült ár ötven százalékát kifizették. így tehát már elkelt az ötezer kötet fele. Különös fintora a sorsnak, hogy a könyvet azon a napon hozták el a nyomdából, amelyiken elbúcsúztatták Halász Rezsőt, a Komlói Fotókör művészeti vezetőjét, az album szellemi irányítóját. Ő már nem láthatta ... Cs. L. Mitől optimista egy városszépítő? „Nem szabad elhinnünk, hogy tehetetlenek vagyunk” Bevallom, ma leginkább optimizmusukért irigylem a város- szépítőket. A körülményeken ugyanis, amelyek között mégis tenni akarnak, nincs semmi irigylésre méltó. Itt van például az ezer gonddal küzdő Komló. Az elszegényedő város rohamosan szegényedő lakói számára ma korántsem az a legégetőbb kérdés, hogy milyen virággal díszítsék fel az erkélyeket. Bajában az ember magába vonul, s nemigen érdekli, hogy mi van odakint.- S mi lesz, ha a helyzet tovább romlik? Sziszifusz megpróbálja a testével felfogni a zuhanó követ? - kérdezem Szarka Elemért.-Az igazi baj az lenne, ha elhinnénk, hogy tehetetlenek vagyunk - feleli erre a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület újonnan megválasztott elnöke. — Murphy azt mondja: ha gödörben vagy, ne áss tovább! Én hiszem, hogy tompítani lehet, s kell a rossz irányú folyamatokat is. S ehhez nem feltétlenül pénz kell, hanem az, hogy megtaláljuk a komfortosabb városért tenni kész embereket. A fiatalokat és az idősebbeket, akik még jobb komlói polgárok lesznek attól, hogy véleményük, javaslataik a megfelelő fórumra eljutva döntésekké, tettekké válnak. A munkanélkülieket, akiknek ez az egyesület közösségi élményt, elfoglaltságot adhat, segítve ezzel nekik is elviselni ezt a nehéz időszakot. Szeretnénk minden tagunknak, jelentkező kollektívának egy feladatcsokrot ajánlani, amelyből maguk választják ki a számukra megfelelő tevékenységet. Hiszem, hogy sok komlói szereti ezt a várost. Hogy sok embernek nem közömbös, milyen környezetben él, s ezért keresi a lehetőséget, hogy tudását a közösség szolgálatába állíthassa. Számos feladat van Komlón, amit a város- vezetés korlátozott lehetőségei miatt nem tud lefedni. Ezekből választott egyesületünk is olyanokat, amelyekkel az egész városért tehet.- Néha mégis az a vád éri a városszépítőket, hogy berkein belül pártpolitikai ízű pozícióharc folyik, veszélyeztetve ezzel a belső egységet. Októberi közgyűlésén például az egyesület, amely két éve több képviselőt is bejuttatott az önkormányzatba, azon vitázott, indulhat-e egyáltalán a következő választásokon.- Indulhat, határoztak nem kis vita után az MDF helyi elnökének első indítványát elvetve a résztvevők, de a jelölt személyéről a közgyűlésnek kell döntenie. Ám ha már a politizálásról kérdez, hadd szögezzem le, hogy egyesületünk csak egy dologgal politizálhat: a munkájával, ami nem párt-, hanem várospolitika. Mára 144 fős tagságunk összetétele nem tesz lehetővé semmiféle címkézést, hiszen a legismertebb helyi pártok tagjai is ott vannak sorainkban. Mi nem vindikálunk magunknak különleges jogokat, és nem akarunk senki elől feladatokat elvenni. Egy vagyunk Komló egyesületei közül. S bár tíz éves munkája súlyt ad az egyesületnek, tudjuk, hogy ma csupán egy dolog minősítheti, az hogy most mit csinál.- És mit csinálnak most, mire készülnek a városszépítők?- A mostról nehéz konkrétan beszélni, mert jelenleg a hogyanokra keressük a válaszokat. Az új alapszabályzatunkban kitűzött feladatok megvalósításán dolgozunk. Felosztjuk a munkát, összeállítjuk azokat a feladatcsomagokat, amelyekkel a tenni kész emberekhez és esetleges szponzorainkhoz fordulhatunk. Ami a terveinket illeti, szeretnénk 1994-ben egy országos települési konferenciát rendezni. Örülnénk, ha városunk több ilyen országos eseménynek is otthont adna, hogy minél többen ismerjék és segítsék tapasztalataikkal Komlót, s hogy minél többet tanulhassunk vendégeinktől mi is. S talán a mások szemével könnyebben meglátjuk azt is, amit magunk olykor észre sem veszünk, Komló szépségeit. Én 11 éve élek itt, s nekem hibáival együtt szép ez a város. Ez ad erőt mostani munkámhoz, amellyel bizonyíthatom, hogy gyakorló városépítőként tettekkel szeretem. M. V. Testvérváros Komló és Neckartenzlingen Kéznyújtás vasfüggönyromok felett Ünnepélyes keretek között írta alá Komló és Neckartenzlingen polgármestere a települések testvér- és partnervárosi kapcsolatáról szóló okmányt, mint arról lapunkban már beszámoltunk. Természetesen nem kívántunk ünneprontók lenni, ám mégis azt firtattuk, miként lehet együttműködés két ennyire eltérő infrasruk- túrájú és lélekszámú település között. Az Új DN kérdéseire mindkét polgármester szívesen válaszolt. Hans Schäfer, Neckartenzlingen polgármestere: - A különbség nekünk is problémát jelentett, elképzelésünk sem volt, miként tud majd egy 30 ezres várossal kapcsolatot kialakítani egy 6 ezres kisközség. Ám amikor - főként emberileg - megismertük egymást, rájöttünk, hogy ez a létszámbeli különbség nem lehet probléma. Mi végeredményben a stuttgarti ipari-gazdasági terület lakói vagyunk. Ez egy rendkívül fejlett vidéke Németországnak. Hasonlóan Baranyához itt is szinte fogaskerékszerűen csatlakoznak egymáshoz a ki- sebb-nagyobb települések. Ha azt vesszük alapul, hogy a környéken számos kis lélekszámú községgel szoros a kapcsolatunk, akkor már 20 ezer emberrel számolhatunk, így már jobban megfelelünk egymásnak. Fejlett ipari és kereskedelmi hálózattal rendelkezünk. Területünkön elektronikai, autóelektronikai, akusztikai, építészettel, építőanyagiparral összefüggő vállalkozások működnek. Szeretnénk összehozni azokat az embereket, akik ilyen iparágakkal foglalkoznak, s a kölcsönös információáramlás segítségével jó üzleteket köthetnek, hiszen kapcsolataink fejlődésével egyidejűleg minden lehetőséget megadunk a cserének, az ipari, kereskedelmi és kultú- rális kapcsolatok építésének. Tóth József, Komló polgár- mestere: - A partnervárosi kapcsolat tulajdonképpen iskoláink között kezdődött. Most ennek eredményes folytatása a fő cél; az a legfontosabb, hogy gyere- mekeink gyakorolhassák a német nyelvet. Egyelőre főleg az emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, persze a gazdaságiak mellett, csakhogy ott a gazdaság másként működik. Schäfer úr 28 éve köztiszteletben álló polgármester, mégsem szól - nem is szólhat - bele gazdasági ügyekbe. Ha az üzletemberek fantáziát látnak a városban, megtalálják számításaikat Komlón, akkor idejönnek. Immár nem erőltethető rá senkire egy felülről jövő üzleti döntés. Igaz, Neckartenzlingen mindössze egy 6 ezer-egyné- hányszáz lakosú település, de gazdasági fejlettségénél fogva felér a mi 30 ezres lélekszámúnkkal. Kerestünk mi hozzánk hasonló nagyságrendű várost, nem is egyszer, de kénytelenek voltunk belátni, az túl nagy nekünk. Ennyi a különbség közöttünk, ennyi az elmaradásunk a fejlett országokhoz képest. Ennek ellenére gyümölcsöző kapcsolatok kiépítésében bízunk, hiszen látjuk, német vendégeink mennyire otthonosan, jól érzik magukat nálunk. Ruzsinszky Nem sikerült igazán gondosan kivitelezni egyes helyeken az új utcanévtáblák felszerelését. A volt Majakovszkij utcában kifejezetten bosszankodnak a lakók a felfúráskor lepattogzott zománc miatt. És hát ugye az új névadó is érdemelne annyi tiszteletet, hogy a neve pontosan legyen olvasható. Fotó: Nemesi Árpád
