Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-19 / 319. szám
1992. november 19., csütörtök üj Dunántúli napló 3 Az élelmiszer a legnépszerűbb, de fogy az építőanyag is Megélénkült a bevásárló turizmus Sokan az utolsó átváltott forintokat is a pécsi áruházak pénztárainál hagyják Fotó: Läufer L. A reklámsztár füstbement élete A dohányzás időzített bomba Minden kártya nyerő Valamikor a hatvanas évek végén dublini ügyvédek találták ki a módszert. Arra gondoltak, az üzleti élet szereplőinek jó volna olyan klubot alapítani, ahol kapcsolatokat teremthetnének, s meghatározott üzletekben kedvezményesen juthatnának hozzá áruhoz, szolgáltatáshoz. A Golden World Club létrehozásának ötlete életképesnek bizonyult, olyannyira, hogy egy jó üzleti szimattal rendelkező svájci cég megvásárolta a vállalkozást, akik aztán a licencet továbbadták egy osztrák társaságnak. Innen került át hozzánk, hogy gyorsan hódító körútját megkezdje a magyarországi piacon. A módszer - mint megannyi más nagysikerű találmány - pofonegyszerű. A GWC a társaság tagjainak (magánszemélyeknek, vállalkozóknak, vállalatoknak) meghatározott évi tagsági díj ellenében a partnercégeknél a negyedévenként kiadott katalógusban meghirdetett vásárlási kedvezményt biztosítja. Kérdezhetné bárki: miben különbözik ez a készpénzes fizetést pótló hitelkártyáktól? Nos, a GWC-kártya úgynevezett diszkont vásárlásra jogosít, az áruért fizetni kell, csak meghatározott százalékkal kevesebbet, mint a kártyával nem rendelkezőknek. Az úgynevezett partnercégeknek pedig azért éri meg a szolgáltatást nyújtani, mert hirdetése megjelenik a katalógusban, amelynek hatására rendszerint nagymértékben megnövekszik a forgalma. A GWC-nek Magyarországon már megközelítőleg 600 partnercége van, 1500 magánszemély és vállalat rendelkezik kártyával. A vállalkozás nemrégiben megjelent Pécsen is, minden szerdán 18 órakor a Kol- ping-házban tartanak tájékoztatót erről az újfajta üzleti módszerről. B. G. Újra jönnek a volt Jugoszlávia területéről vásárolni Baranya megyébe is. Emlékezhetünk a jelenlegi polgárháborút megelőző időszak rohamára. Akkor csak sejthettük, most már tudjuk, az emberek a lőpa- rancsok előtt megérezték a háború kezdetét. A mostani úgynevezett bevásárló turizmus éppen ellenkező előjelű, reményeink szerint. A konszolidáció jele lehet, annak mutatója, hogy az ottaniaknak van pénze, hogy vannak olyan részek a volt Jugoszlávia területén, ahol már az újjáépítésre gondolnak. A spájz megtöltésére, és a házak renoválására. A normális hétköznapok vágyott keserveire. Siklóson és környékén duplájára emelkedett az élelmiszer üzletek forgalma. Koncsecsko Ferenc, a siklósi 3. sz. ABC vezetője:-Visznek mindent, bár az iparcikkek iránt talán mérsékeltebb az érdeklődés. Kereskedőként örülök a forgalom növekedésének. Semmi problémát nem jelent az áruk beszerzése, legfeljebb a hétvégi sorbanállás okozhat gondot vevőinknek. A kereskedő elmondta azt is, hogy hivatalos engedély alapján ő is vált be pénzt a déli szomszédunkból érkezőknek. A legtöbben német márkával jönnek, de 16 féle külföldi fizetőeszközt elfogadnak. A dinárt nem. Siklós egyik legnagyobb, mezőgazdasági eszközöket árusító boltjában megtudhattuk, hogy a legnépszerűbbek a méretre vágott fóliafélék, valamint a vízvezetékszerelési anyagok, de fogynak a különböző vetőmagok és a szegek is. Az építőanyagok közül is vásárolnak szép számmal. Sokkal inkább arról van szó, hogy pillanatnyilag nálunk nekik szinte minden olcsóbb. A többségében személyautóval érkező horvátországiak közül Pécsre is egyre többen jönnek. Legalábbis ezt jelzi, hogy jelentősen nőtt a például a Centrum Áruház forgalma is. Az ABC-részből elsősorban hús- és tejtermékeket, füstölt árut visznek. Az új Centrum felsőbb szintjein téli holmit, gyerekruhát, műanyag használati eszközöket, zoknit keresnek. Másfél hónapja is van már annak, hogy megnőtt a bejövő forgalom a drávaszabolcsi határállomáson. Főként a hétvégén jönnek sokan, ilyenkor nem ritka a másfél órás várakozási idő, harminc százalékkal nőtt az éjjel-nappal nyitvatartó helyi pénzváltó forgalma is. Visszafele aztán mindenki szembesülhet azzal a ténnyel, hogy a jelenlegi rendelkezések alapján egy ember egyszerre összesen öt kilónyi élelmiszert vihet ki hazánk területéről. Megtudtuk, nagyon ritka esetben lépték túl a megadott mértéket, kevés szabálysértési eljárást kellett kezdeményezni. Emlékezhetünk arra is, hogy a jó két évvel ezelőtti nagy roham során több nagyobb és kisebb vállalat is elhatározta, újabb kereskedelmi egységeket épít. Aztán közbejött egy háború, de információink szerint a határmenti cégek egyelőre nem gondolkoznak újabb boltok nyitásán. Mértékadó szakemberek véleménye szerint mindenesetre, elsősorban a karácsonyt megelőző időszakban, feltehetően a duplájára nőhet a forgalom. A határőrségnél mindenesetre már most tervezik a személyzet létszámának növelését. Emlékezhetünk azokra az időkre, mikor mi jártunk ki előszeretettel Jugoszláviába. Átugrunk Jugóba, mondtuk, és vásároltuk azt, ami akkor nálunk nem volt még kapható. Megvettük, hazajöttünk, örültünk. Pillanatnyilag fordított a helyzet. Úgy gondoljuk, a bevásárló turizmus a legolcsóbb export, amelynek hasznát közvetve valamennyien érezhetjük a jövőben, hiszen valutát is hoz az országnak. Legyünk türelmesek a külföldiekkel, és ne is gondoljunk arra, hogy esetleg mi is rászorulhatunk még, hogy alapvető cikkekért délre kelljen mennünk. Bozsik - Kótány Marlboro Man, a tipikus amerikai szuperférfi, a keskeny csípőjére feszülő farmernadrágban, cowboy kalapjában volt látható évekig a külföldi színes magazinokban. A Marlboro cég népszerű reklámsztárja volt ő, s lám az élet fintora, addig reklámozta és szívta a cigarettát, míg nemrég tüdőrákban meghalt. Az orvosok megállapították, hogy egyértelműen a dohányzás miatt alakult ki nála a betegség. Szegény, nem gondolta volna, hogy halálával is reklámot csinált, csak éppen ellenreklámot, mert ezután sok amerikai dobta el a cigarettát. Ezen a héten sokadszor szólunk a dohányzásról, hiszen kedden volt az országos dohányfüstmentes nap, ma pedig a WHO által javasolt Dohányzáselleni Világnap. Ez alkalomból az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat széleskörű megyei akciót indított a dohányzás visszaszorítására. A szerencsétlen sorsú Marlboro Man jutott eszembe, amikor dr. Morava Endre, megyei tisztifőorvos azt a meghökkentő megállapítást tette, hogy a cigaretta időzített bomba. Minél koFélidejéhez érkezett a kisiskolások számára meghirdetett, Kolozsvárról szóló vetélkedő. A pécsi Szivárvány Gyermekház és az Erdélyi Magyar Köz- művelődési Egyesület játékára jónéhány igazán színvonalas dolgozat érkezett már. A kiváló megoldásokat látva a verseny- bizottság az elődöntők végeztével a legjobbakat kiadványban is megjelenteti. A negyedik forduló kérdései: 1. Méltán büszkék a kolozsváriak városuk főterére és a teret uraló gótikus szentegyházra, a Szent Mihály plébániatemplomra. Mikor, milyen körülmények között alakult ki Kolozsvár főtere? 2. Ismertesd azt a dokumentumot, amely először utal a Szent Mihályról elnevezett nagytemplom építésére és sorold fel azokat a jelvényeket is, rábban, minél intenzívebben hódol valaki ennek a szenvedélynek, annál biztosabb lehet benne, hogy ez a bomba felrobban, illetve valamilyen betegséget okoz. A tüdőráknak például 30 év a lappangási ideje. Ezért azok, akik 14-15 éves korukban kezdenek el cigarettázni, számíthatnak rá, hogy 45-46 éves korukban jelentkezhetnek a betegség tünetei. Ugyanis a tüdőrák kialakulásának az esélye tízszer nagyobb a dohányosok körében, az egyéb rosszindulatú daganatokról, ér és szívbetegségről nem is szólva. A nemzetközi világszervezet nemrég felmérést végzett Európa országaiban. Az eredmény szerint Magyarországon az elszívott cigaretták száma, évente és fejenként 2500 darab. Az európai átlag, amibe a kelet-európai országokat is beleszámították: 1700 cigaretta. Ezzel egyenes arányban van a dohányzásra visszavezethető megbetegedések és korai elhalálozások száma, amely szerint hátulról a harmadik helyet foglaljuk el, csak a volt Szovjetunióban és Albániában rosszabb a helyzet. S. Zs. amelyek a templomépítés befejezésére utalnak. 3. Készíts leírást a templomról. 4. Milyen jelentős történelmi események színhelye volt a templom az erdélyi fejedelmek korában? 5. A legújabb történelmi időkben nagy rokonszenvvel figyelte egész Európa Márton Áron püspök missziós tevékenységét. A szentéletű főpap életének jelentős állomása volt Kolozsvár. Miért? A kérdések megválaszolásában továbbra is nagy segítséget nyújthat a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége november 20-i, reggel háromnegyed hétkor kezdődő műsora. Az ötödik forduló kérdéseit lapunk december 2-i számában közöljük. T estvérvárosunk Kolozsvár A vetélkedő ÍV. fordulójának kérdései Katolikus egyházi beiskolázás a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban Kitárt kapukkal és szívvel Köztudott immáron, lapunk is többször megírta: a Nagy Lajos Gimnáziumot Pécs önkormányzata visszaadta eredeti tulajdonosának, a Ciszterci Rendnek. E döntéssel az iskola egyházi iskolává lett. Való igaz, a döntésről eléggé megoszlottak a vélemények. Voltak és vannak, akik számára elfogadhatatlan az állami gimnázium egyházi kézbe adása, (visszaadása), voltak és vannak, akik örvendenek a hímek. Napjainkban a pécsiek körében ismét téma lett a gimnázium, s az ok: a tanintézet az 1993/94-es tanévre az összes első osztályba katolikus egyházi beiskolázást hirdetett meg. Erről váltottunk néhány szót a gimnázium és a rend illetékes vezetőivel, dr. Arató Miklóssal, a Ciszterci Rend pécsi megbízottjával, Póla József igazgatóval és dr. Marosy György igazgatóhelyettessel. Szándékunk, hogy túllépve a beiskolázási kiírás száraz tényein, megkérdezzük többek között: a gyakorlatban mit jelent az egyházi iskolává válás? Miként változik meg az oktatás szelleme? Mit kérnek a tanároktól? Az elkerülhetetlen felvételi milyen szűrőkkel próbálja a jelentkezőket megrostálni? Beszélégetőpartnereim elöljáróban leszögezték: a gimnázium beiskolázási területe megnőtt. Túllépve Baranya határain egyházmegyei beiskolázást hirdettek meg (Baranya, Tolna és Somogy egy része), s bizonyos speciális szakon - kémia - megtartották az országos beiskolázási területet. Nyilvánvalóan jóképességü diákokat várnak a korábban kialakult koedukált oktatás keretében, fiukat és lányokat, olyanokat, akik egyértelműen értelmiségi pályára szeretnének lépni, s elsősorban katolikus hitben nevelkedtek. Akik keresztény értelmiségiként kívánják népüket szolgálni. De mint azt dr. Arató Miklós - Orbán atya - kihangsúlyozta: a ciszterci rendben a mindig is föllelhető nagyfokú tolerancia természetesen azt is jelenti, hogy nemcsak a katolikus, hanem a más felekezetű, világnézetű fiatalokra is számítanak. Az iskola korábbi hagyományai is erre sarkallnak, hiszen az államosítás, 1950 előtt, szintén befogadtak a falak közé protestáns avagy izraelita vallású fiatalokat. Amit kémek tőlük, nem több: képességeiket a felvételin bizonyítsák. Felvételük esetén pedig tiszteljék az iskola belső rendjét, világát, fogadják el a katolikus iskola szellemiségét, valamint saját gyülekezetükben részesüljenek hitoktatásban. Rendkívül fontosnak tartják a vallási műveltséget, a hitben való nevelést. Ami nem csak azt jelenti, hogy mindén osztály heti két órában hittant tanul, hanem, hogy részt vesznek közös lelki programokon, ifjúsági szentmiséken, egyéb vallásos rendezvényeken. Póla József ehhez hozzátette, hogy a rend képviselői a jelenlegi tanári kartól sem kérnek egyelőre többet a megbízható szakmai ismereteken és a gyerekek szeretetén, tiszteletén túl, mint lojális magatartást. S ez természetes, hiszen szükség van a pedagógusokra. Mindenki előtt közismert, hogy a rendek most kezdenek magukhoz térni, az elmúlt negyvenegynéhány év elpusztította azt a hátteret, - hol vannak a képzett szerzetes-tanárok? -, ami korábban megvolt, s ami ma egy egyházi iskola működését segíthetné. (Mondjuk, hogy a pannonhalmihoz hasonló gimnáziummá válhasson a pécsi.) S az is természetes, hogy az iskolának nem kell megtagadnia a múltját, sem háború előtti múltat, sem az elmúlt 40 évet. Hiszen mindig is magas szintű oktató munka folyt e falak között. Póla József kihangsúlyozta: ma szokatlan helyzetben van az iskola, hiszen állami iskolaként kellett előkészítenie - és kell még ma is - az egyházi oktatásra való átállást. Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy nem reménytelen a vállalkozás. Hiszen 1991-ben egy, 1992-ben pedig két, lényegében egyházi beiskolázású első osztályt hirdettek meg, s az osztályok jól beilleszkedtek az iskolába. (Ez szolgált bizonyos átmenetként, s szolgál még az, hogy tulajdonképpen a nem egyházi osztályok kifutása 1996- ban várható, s csak 1997- ben válik a gimnázium teljességében egyházivá.) Szóba került beszélgetésünk során az iskolaválasztásról. Tudjuk, több tényező befolyásolja a szülőt-gyereket, abban, hogy melyik középfokú oktatási intézetetre voksoljon. Mindenképpen befolyásoló az adott iskola struktúrája, hogy akadnak e speciális osztályok, s azokban milyen típusú oktatás folyik. De meghatározók a családi tradíciók is, az, hogy a szülő, nagyszülő annakidején hol érettségizett? (Ez a Nagy Lajosban igen erősen érzékelhető.) Éppen ezért az iskola vezetése külön kéri a szülőket, őrizzék e jó tradíciókat, a ciszterci illetve lajo- sista szellemet. Annak ellenére -v vagy tán éppen azért -, mert a jövőben az iskolaválasztás motiváló tényezői közé belépett új dologként az, hogy 1993-tól a Nagy Lajos teljeségében katolikus iskola lesz. S ez ismét módosítani fogja azok körét, akik ezt az iskolát választják. A kérdés: vajon ez a módosulás milyen mértékű? Az iskola vezetői szerint ezt egyelőre igen nehéz volna megbecsülni. Tudják az iskolában azt is, hogy akadnak, akik ezt az egyházi, katolikus szellemű nevelésre való átállást gyorsnak tartják, de akadnak, akik szerint néhány év máris elpocsékolódott, s már előrébb szeretnének járni. Van aki perlekedik azzal a gondolattal, hogy az iskola az egyházé lett, vannak, akik örömmel üdvözölték azt. Dr. Marosy György - Cézár atya - mindezek ismeretében feltétlenül kihangsúlyozta: a rend szándékai szerint Pécsé és a régióé marad a Nagy Lajos. Szeretnének megőrizni régi hagyományokat, s feleleveníteni még régebbieket. Céljuk: az oktatás mércéjét még magasabbra tenni, mindannak ellenére, hogy a Nagy Lajos Gimnázium korábbi beiskolázási-továbbtanulási mutatói nagyon jók, az ország neves gimnáziumai között van. Cézár atya kijelentette: Pécs és az egyházmegye megérdemli, hogy legalább egy katolikus gimnáziuma legyen, amely erkölcsiségében, nevelési szellemében és oktatásának színvonalában versenyre hívhat minden környező társintézményt. Kéri az iskolával kapcsolatos kételkedőket: higgyenek szándékaikban. Mint azt beszélgetésünk summázataként mondotta: a „cisztereknél” Porta patet, séd cor magis, azaz nyitva van az ajtó, a szívük méginkább. Kozma Ferenc
