Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-17 / 317. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. november 17., kedd Növényvédelmi tanácsadó A sárga- és a görögdinnye betegségei Az utóbbi néhány évben a kórokozók által okozott növénypusztulás veszélyes mértékeket öltött. A károsítok közül a „közkedvelt” fusáriumos her- vadások helyett más betegségek kerültek előtérbe, illetve terjednek. A legnagyobb gondot ez évben a mézgás varasodás okozta (cladospóriumos betegség). A tökféléken, de különösen az uborka és a dinnye termésén barna, rothadó foltokat okoz, melyeken gyakran - az idei évben általánosan - mézgás váladék keletkezik. Dinnyénél a termésfoltosságnál veszélyesebb az indán előforduló varasodás, melyen szintén megjelenik a mézga csepp. Az idei évben a csapadékos, 20 C°körüli időjárás kedvezett a kórokozóknak. A Cladospórium szaporítóképletei a talajban a beteg növényi részeken telel át. Ellene a védekezés csak preventív (megelőző) módon történhet. A védekezések hatékonyságát nagymértékben növeli a vetésforgó betartása. A növényvédő szerek közül e betegség ellen csak a DIT- HANE M-45, vagy DITHANE DG engedélyezett. Eredményesen csak úgy védekezhetünk ellene, ha palántakortól a termő virágok megjelenéséig folyamatosan - az inda növekedés gyorsaságának megfelelően - szerhatás alatt tartjuk a növényt. A termések megjelenése után már csak az első tünetek észlelésekor kell védekeznünk. Kevésbé ismert, de nagyon elterjedt dinnyebetegség a kol- letotrihumos betegség (más néven dinnyefenésedés). Sárga -és görögdinnyén, valamint uborkán egyaránt előfordul. A betegség rendszerint a tenyészidőszak közepétől jelentkezik. A növény bármely részén előfordulhat. Előfordul palántákon is, mikor a beteg növénykék szíklevél alatti szárrésze üvegessé válik, elnyálkásodik, majd összezsugorodik, végül a palánta kidől. Legjellemzőbb tünetek a termésen alakulnak ki. Kezdetben kidomborodó, sötétzöld, vizenyős foltok formájában jelentkezik. A foltok később besüppednek, berepednek. A foltok többnyire körkörösen, gyűrűsen helyezkednek el. A leveleken ovális, vagy kör alakú, a levélnyélen és az indán megnyúlt, besüppedt vörösesbarna, vagy fekete foltokat okoz. A kórokozó a beteg növényi maradványokkal és a fertőzött, főleg saját szedésű maggal terjed. A fertőzés a légzőnyílásokon keresztül történik. A gomba a magas hőmérsékletet (24-26 C° és a magas légnedvességet kedveli. A sárgadinnye kolletotrihu- mus betegsége. A dinnyepalánták gyökérnyaka barna színű, befűződik. A levélen barna foltok, a termésen pedig 6-10 mm-es kráterszerű foltok észlelhetők. A beteg növényi részeken apró, pontszerű szaporítóképletek találhatók. Fertőzési forrás a vetőmag és a növényi maradványok. A kórokozó a magról a csíranövényekre jut, ahonnan a szaporítóképletek vízcseppekkel újabb növényrészekre kerülnek. A dinnye fuzáriumos tőher- vadása. A megbetegedett palánták sápadtak, fakózöldek, a szíklevél lankadt. A gyökérzet fejletlen, barna, rothadó. Az idősebb növényeken részleges, vagy teljes lankadás, hervadás jelentkezik. A beteg indák, vagy az egész növény néhány nap alat elpusztul. A szártövi rész kersztmetszetében a beteg edénynyalábok világossárgák. A fertőzés foltokban jelentkezik és körkörösen terjed a területen. Fő fertőzési forrás a talaj, de maggal is terjedhet. A fertőzött növényi részeken (maradványokon) 10 évig is életben maradhat. A növénybe a gyökérrendszeren keresztül hatol be és edénynyaláb megbetegedést idéz elő. Súlyos fertőzésre kell számítani közepesen meleg (22-24 C°) kiegyenlítetten csapadékos időjárás esetén. A legsúlyosabb fertőzések a szervesanyagban szegény, könnyű homoktalajokon alakulnak ki. Kevésbé gyakori, de az idei évben egyes görög- és sárgadinnyefajták pusztulását okozta a szkleroriniás - fehérpenészes - rothadás. Elsődlegesen a kiültetett palánták gyökérnyaki részét (szíklevél alatti), és az indákat támadja meg. Jellegzetes világosbarna foltok jelennek meg a száron, melyek terjednek, később körülölelik az indát. A kórokozó kedvező párás körülmények között a növényen el- hatlamasodik, a levelek lankadnak, hervadnak, a foltokon pedig fehér penészbevonat jelenik meg. A fertőzéstől és fajtától függően a fertőzött növények pusztulását okozhatják. A gomba szaporítóképletei a talajban (6-8 év) fertőzőképesek maradnak. Akiket a fenti témakör érdekel, november 20-ikán 14 órától részletesebb útmutatást kaphatnak Vajszlón, a szövetkezet irodaházában rendezendő japán kertészeti napon. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés - korszerűen Kérdések és válaszok a stájer almatermesztésről Az Új Dunántúli Napló október 13-iki számában jelent meg az „Almatermelés Stájer- országban” című szakmai cikkem, mellyel kapcsolatban több kérdés is érkezett hozzánk, ezekre válaszolok most rovatunkban, örülve olvasóink érdeklődésének. * Evekkel ezelőtt azt állítottam, hogy nem igazán Baranyába való az alma. Mi változott meg: a körülmény vagy az én véleményem? A választ megkönnyíti, hogy olvasónk egészen pontosan idézte, amit 5-6 évvel ezelőtt a téli oktatáson mondtam: nem igazán Baranyába való az alma. Most is úgy értékelem, hogy célszerűbb szűkebb hazánkban kevésbé vízigényes, de melegigényes gyümölcsfajtát (pl.: őszibarack, kajszi) termeszteni,mint az egyenletesebb csapadékeloszlást és kiegyenlítettebb klímát igénylő almát, ami nem zárja ki azt, hogy Baranya egyes vidékein nem lehetne sikeresen almát termelni. Bizony, a feltételek is változtak: ma már van intenzív, generatív fajta - öt-hat évvel ezelőtt szint csak Jonathan, Golden és Starking volt a választék -, és van még egy elengedhetetlenül fontos feltétele az almatermesztésnek, ami nélkül nem is szabad belekezdeni az intenzív almatermesztésbe; az öntözés lehetősége, azzal, hogy ma már beszerezhető a víztakarékos csepeg- tető-öntöző berendezés. MegHogyan tovább kertbarát mozgalom? Nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi megoldásokra A kertbarát mozgalommal kapcsolatos előző írásunkban foglalkoztunk a nehézségekkel, célkitűzéseinkkel stb. Több észrevétel érkezett, hogy a hovatovább már létünket fenyegető legnagyobb veszéllyel, a környezetszennyezéssel nem foglalkozunk. Válaszom röviden: de igen! Csupán az előző írás terjedelme miatt a környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásunkat és javaslatunkat már nem tartalmazhatta. Most ezt pótoljuk. Korunk nagy problémája környezetünk biológiai egyensúlyának megőrzése, az emberi felelőtlenség, a félreértelmezett fejlett technika-technológia alkalmazásával állítólag szükségszerűen együttjáró természetrombolás megállítása, az okozott károk helyreállítása. Felbecsülhetetlen érdemünk lenne, ha a Föld tüdejének - őserdeinek - pusztítását megállíthatnánk. A tenger vizét nem szennyeznénk tovább, megakadályozva ezzel a benne élő rendkívül gazdag élővilág további pusztulását, amelyek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élővilág táplálkozási láncolatában. Ha meg tudnánk akadályozni talajaink elsavanyodását, a különböző vegyszerekkel való telítődését, amelyek végül is a növényeken keresztül a táplálkozási láncba kerülve minden élőlényt megmérgeznek. Mindezek végrehajtásához, a még nagyob pusztítások megakadályozásához sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírásokra, az idevonatkozó szabályok lelkiismeretes végrehajtására lenne szükség. A fentiekre való tekintettel a növényvédő szerek új forgalmi kategóriákba történő besorolásával kapcsolatban aggályunkat fejezzük ki. A tervezet ugyanis kb. 130 olyan növényvédő szert csoportosít át a „gyenge méreg” jelzésű kategóriába, amely korábban részben az „erős méreg” kategóriába tartozott, részben pedig csak a nagyüzemekben, a megfelelően képzett növényvédelmi szakemberek ellenőrzése mellett volt felhasználható. Félő, hogy az átcsoportosítás következtében olyan termelők - felhasználók is hozzájutnak engedéllyel ezekhez a növényvédő szerekhez, akik a korábban végzett kötelező tanfolyamokon nem is hallottak a megvásárolt szerekről, azok fel- használásának szigorú előírásairól, a velük kapcsolatos elsősegélynyújtás feltételeitől stb., hiszen ezen szercsoportokkal való foglalkozás nem szerepelt az oktatási tematikában. A legnagyobb jóhiszeműség mellett is előfordulhat, hogy az elkészítésben szakszerűtlenség, a fel- használásban pedig túladagolás következik be, tovább mérgezve ezzel környezetünket, veszélyeztetve utódaink életfeltételeit, amelynek erkölcsi következményeiért felelősséggel tartozunk, a közvetlen mérgezésiveszély lehetőségeiről nem is beszélve. Mindazonáltal a nagyüzemek fokozatos átalakulásával, a helyüket elfoglaló, más típusú gazdaságok, magántermelők növényvédő szer felhasználási lehetőségeit nem korlátozni, hanem elősegíteni szeretnénk. Ezért javasoljuk, hogy a növényvédő szer felhasználást, és az ezzel kapcsolatos környezetvédelem hatékony megvalósítását a helyi önkormányzatok hatáskörébe kell utalni. Ennek megvalósítását a következőképpen képzeljük el: minden település valamelyik volt, vagy jelenleg is meglévő nagyüzemhez kapcsolódik. A nagyüzemeknek viszont jól képzett növényvédelmi, agrokémiai szakemberei vannak. Ezt a szellemi tőkét kell felhasználni a környezetvédelem megvalósítása területén. Nem szabad a nagyüzemek esetleges megszűnése, vagy átalakulása miatt ezt a hatalmas szellemi tőkét kamatoz- tatlanul hagyni, hanem fel kell használni a helyi közigazgatáson - önkormányzaton - belül. Ahol megszűnik a helyi nagyüzem, ott a növényvédő szakembereket vegyék át a helyi ön- kormányzatok, ahol nem szűnik meg, csupán átalakul, vagy csökken a területe, ott az ön- kormányzat másodállásban alkalmazza a helyi szakembert. A termelők a növényvédő szer igényüket a helyi szakembernél bejelentenék, aki azt beszerzi és a termelők által történő felhasználás szakszerűségét ellenőrzi. A felhasználókat a szükséges szaktanáccsal ellátná. Felelőssége mellett történne tehát minden méregjelzésű növényvédő, talajfertőtlenítő és gyomirtó szer stb. beszerzése és felhasználása. Ebben a munkában segítségére lenne a nagyüzemekben amúgyis meglévő növényvédő szakmunkás gárda. A vegyszerek tárolására adva vannak a nagyüzemek növényvédő szer és és mérgraktárai. Ezzel elejét lehetne venni a beszerzéseknél előforduló visz- szaélésnek (másik személy engedélyére történő vásárlás), és a felhasználás területén előforduló szakszerűtlenségnek. A növényvédelmi szakembereket hatósági jogkörrel kellene ellátni, akiknek jogait és kötelezettségeit külön jogszabály szabályozná. Dr. Tamcsu József ismétlem: baranyai viszonyok között, nem hobby-kerti művelésben, hanem árutermelésre létesített intenzív almaültetvényt nem szabad indítani az öntözés feltétele nélkül. Ugyanis nem vigasztaló az, hogy több évben átlagban megvan az a csapadék, mert mi lesz az almatermésünkkel, ha pl. egész nyáron egy csepp eső sem esik, mint idén? Nem elírás-e, hogy alig-alig metszik az intenzív ültetvényt, hisz eddig mindig azt hallottuk, hogy az almát rendszeresen kell metszeni, éve ne!? A metszést illetően teljesen más alapon kell gondolkodnunk az eddigi művelésmódokhoz képest. A hagyományos fajták és a hagyományos művelésmódok elképzelhetetlenek rendszeres, évenkénti úgynevezett termőre metszés nélkül. Ez nem vitatható. Egészen más a helyzet azonban az intenzív fajták új művelésmódjánál: it a növekedési erély nem nagyobb a szükségesnél - helyes tápanyag-egyensúly esetén - így ezek a generatív fajták inkább egy gyenge, ritkító jellegű metszést igényelnek csak, sőt meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy a hagyományos értelemben vett metszés kifejezetten káros, mert felborítja a fák termő-egyensúlyát. De legalább ennyire fontos, hogy ne maradjon el a gyümölcsritkítás, ez annyira szükséges, hogy Stájerországban néhol már virágritkítást is végeznek. Az alcím azt írta, hogy 120-200 mázsás a terméshozam a szövegben 400-500 mázsa szerepelt. Melyik a pontos szám? A szövegben szereplő adatok a helyesek, ott úgy szerepelt, hogy a telepítést követő első évben már 120-200 mázsát képes teremni, a 3. évtől kezdődően pedig 400-500 má- zsa/hektár terméssel számolhatunk, de láttunk 700 q/ha-os ültetvényt is. Utóbbi természetesen nem átlagosnak tekinthető. * Mi szükség van a magas szemzésre? A magas szemzés „besegít” a növekedési erély csökkentésében, ami elengedhetetlenül fontos feltétel az intenzív ültetvénynél, hiszen fő szempont, hogy ne a zöldterületet, hanem a termést neveljük, a fa magassága teljes termőkorban se haladja meg a 2,5 métert. A stájerországi termelő nagyon szemléletesen azt mondta nekünk: „nem fát akarunk, termelni, arra ott az erdő, nekünk itt az almáskertben az alma a fontos”. A hektáronkénti 10 000 db-os ültetvényekről már többször hallottunk. Mennyire általános ez ott a stájerországi almatermelésben ? Egyáltalán nem tekinthető általánosnak, keresik a jövő művelésmódját, és ennek egyik lehetséges, de ma még közgazdasági szempontok miatt nem elterjeszthető változata az 1 négyzetméter tenyészterületű tőszám. Ma ott is csak kísérleti ültetvényeken, iskolák bemutatókertjében (igen helyesen!) találhatók meg, ami nem zárja ki azt, hogy nem lesz ez a jövő útja. Ma még csak szükséges próbálkozás. Szeretném tisztelt olvasóink figyelmét felhívni, hogy a hagyományos téli oktatásunkba is beillesztettünk az intenzív almatermelésről egy részletes tájékoztatót, ott lehetőséget teremtünk arra, hogy a fajtákra rendeléseket is felvegyenek. Ha valakinek ennél a lehetőségnél hamarabb van szükdége részletesebb információra, kérem, hogy napközben a 11-977-es telefonszámon keressen meg, ahol elmondhatom mindazt, amire felvilágosításként igényt tart. Készséggel és örömmel teszem, mint eddig mindig. Buzássy Lajos Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 1-jén jelentkezünk AGROKER Áruház AgrocenterBt Pécs, Közraktár u. 7/a. Telefon: 11-682 ÁRUHÁZUNK KÍNÁLATÁBÓL: gyümölcs és szőlőoltványok, áttelelőzöldborsó, vetőmagok nagy választékban!
