Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-17 / 317. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. november 17., kedd Növényvédelmi tanácsadó A sárga- és a görögdinnye betegségei Az utóbbi néhány évben a kórokozók által okozott nö­vénypusztulás veszélyes mérté­keket öltött. A károsítok közül a „közkedvelt” fusáriumos her- vadások helyett más betegségek kerültek előtérbe, illetve terjed­nek. A legnagyobb gondot ez évben a mézgás varasodás okozta (cladospóriumos beteg­ség). A tökféléken, de különö­sen az uborka és a dinnye ter­mésén barna, rothadó foltokat okoz, melyeken gyakran - az idei évben általánosan - mézgás váladék keletkezik. Dinnyénél a termésfoltosságnál veszélye­sebb az indán előforduló vara­sodás, melyen szintén megjele­nik a mézga csepp. Az idei év­ben a csapadékos, 20 C°körüli időjárás kedvezett a kóroko­zóknak. A Cladospórium szapo­rítóképletei a talajban a beteg növényi részeken telel át. El­lene a védekezés csak preventív (megelőző) módon történhet. A védekezések hatékonyságát nagymértékben növeli a vetés­forgó betartása. A növényvédő szerek közül e betegség ellen csak a DIT- HANE M-45, vagy DITHANE DG engedélyezett. Eredménye­sen csak úgy védekezhetünk el­lene, ha palántakortól a termő virágok megjelenéséig folyama­tosan - az inda növekedés gyorsaságának megfelelően - szerhatás alatt tartjuk a növényt. A termések megjelenése után már csak az első tünetek észle­lésekor kell védekeznünk. Kevésbé ismert, de nagyon elterjedt dinnyebetegség a kol- letotrihumos betegség (más néven dinnyefenésedés). Sárga -és görögdinnyén, valamint uborkán egyaránt előfordul. A betegség rendszerint a tenyész­időszak közepétől jelentkezik. A növény bármely részén elő­fordulhat. Előfordul palántákon is, mikor a beteg növénykék szíklevél alatti szárrésze üve­gessé válik, elnyálkásodik, majd összezsugorodik, végül a palánta kidől. Legjellemzőbb tünetek a termésen alakulnak ki. Kezdetben kidomborodó, sötét­zöld, vizenyős foltok formájá­ban jelentkezik. A foltok ké­sőbb besüppednek, berepednek. A foltok többnyire körkörösen, gyűrűsen helyezkednek el. A leveleken ovális, vagy kör alakú, a levélnyélen és az indán megnyúlt, besüppedt vöröses­barna, vagy fekete foltokat okoz. A kórokozó a beteg nö­vényi maradványokkal és a fer­tőzött, főleg saját szedésű mag­gal terjed. A fertőzés a légző­nyílásokon keresztül történik. A gomba a magas hőmérsékletet (24-26 C° és a magas légned­vességet kedveli. A sárgadinnye kolletotrihu- mus betegsége. A dinnyepalán­ták gyökérnyaka barna színű, befűződik. A levélen barna fol­tok, a termésen pedig 6-10 mm-es kráterszerű foltok ész­lelhetők. A beteg növényi ré­szeken apró, pontszerű szaporí­tóképletek találhatók. Fertőzési forrás a vetőmag és a növényi maradványok. A kórokozó a magról a csíranövényekre jut, ahonnan a szaporítóképletek vízcseppekkel újabb növényré­szekre kerülnek. A dinnye fuzáriumos tőher- vadása. A megbetegedett palán­ták sápadtak, fakózöldek, a szíklevél lankadt. A gyökérzet fejletlen, barna, rothadó. Az idősebb növényeken részleges, vagy teljes lankadás, hervadás jelentkezik. A beteg indák, vagy az egész növény néhány nap alat elpusztul. A szártövi rész kersztmetszetében a beteg edénynyalábok világossárgák. A fertőzés foltokban jelentkezik és körkörösen terjed a területen. Fő fertőzési forrás a talaj, de maggal is terjedhet. A fertőzött növényi részeken (maradvá­nyokon) 10 évig is életben ma­radhat. A növénybe a gyökér­rendszeren keresztül hatol be és edénynyaláb megbetegedést idéz elő. Súlyos fertőzésre kell számí­tani közepesen meleg (22-24 C°) kiegyenlítetten csapadékos időjárás esetén. A legsúlyosabb fertőzések a szervesanyagban szegény, könnyű homoktalajo­kon alakulnak ki. Kevésbé gyakori, de az idei évben egyes görög- és sárga­dinnyefajták pusztulását okozta a szkleroriniás - fehérpenészes - rothadás. Elsődlegesen a kiül­tetett palánták gyökérnyaki ré­szét (szíklevél alatti), és az in­dákat támadja meg. Jellegzetes világosbarna foltok jelennek meg a száron, melyek terjednek, később körülölelik az indát. A kórokozó kedvező párás körül­mények között a növényen el- hatlamasodik, a levelek lankad­nak, hervadnak, a foltokon pe­dig fehér penészbevonat jelenik meg. A fertőzéstől és fajtától függően a fertőzött növények pusztulását okozhatják. A gomba szaporítóképletei a ta­lajban (6-8 év) fertőzőképesek maradnak. Akiket a fenti témakör érde­kel, november 20-ikán 14 órától részletesebb útmutatást kaphat­nak Vajszlón, a szövetkezet irodaházában rendezendő japán kertészeti napon. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés - korszerűen Kérdések és válaszok a stájer almatermesztésről Az Új Dunántúli Napló ok­tóber 13-iki számában jelent meg az „Almatermelés Stájer- országban” című szakmai cik­kem, mellyel kapcsolatban több kérdés is érkezett hoz­zánk, ezekre válaszolok most rovatunkban, örülve olvasóink érdeklődésének. * Evekkel ezelőtt azt állítot­tam, hogy nem igazán Bara­nyába való az alma. Mi válto­zott meg: a körülmény vagy az én véleményem? A választ megkönnyíti, hogy olvasónk egészen pontosan idézte, amit 5-6 évvel ezelőtt a téli oktatáson mondtam: nem igazán Baranyába való az alma. Most is úgy értékelem, hogy célszerűbb szűkebb ha­zánkban kevésbé vízigényes, de melegigényes gyümölcsfaj­tát (pl.: őszibarack, kajszi) termeszteni,mint az egyenlete­sebb csapadékeloszlást és kie­gyenlítettebb klímát igénylő almát, ami nem zárja ki azt, hogy Baranya egyes vidékein nem lehetne sikeresen almát termelni. Bizony, a feltételek is változtak: ma már van inten­zív, generatív fajta - öt-hat év­vel ezelőtt szint csak Jonathan, Golden és Starking volt a vá­laszték -, és van még egy elen­gedhetetlenül fontos feltétele az almatermesztésnek, ami nélkül nem is szabad belekez­deni az intenzív almatermesz­tésbe; az öntözés lehetősége, azzal, hogy ma már beszerez­hető a víztakarékos csepeg- tető-öntöző berendezés. Meg­Hogyan tovább kertbarát mozgalom? Nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi megoldásokra A kertbarát mozgalommal kapcsolatos előző írásunkban foglalkoztunk a nehézségekkel, célkitűzéseinkkel stb. Több ész­revétel érkezett, hogy a hovato­vább már létünket fenyegető legnagyobb veszéllyel, a kör­nyezetszennyezéssel nem fog­lalkozunk. Válaszom röviden: de igen! Csupán az előző írás terjedelme miatt a környezetvé­delemmel kapcsolatos állásfog­lalásunkat és javaslatunkat már nem tartalmazhatta. Most ezt pótoljuk. Korunk nagy problémája környezetünk biológiai egyen­súlyának megőrzése, az emberi felelőtlenség, a félreértelmezett fejlett technika-technológia al­kalmazásával állítólag szükség­szerűen együttjáró természet­rombolás megállítása, az oko­zott károk helyreállítása. Felbe­csülhetetlen érdemünk lenne, ha a Föld tüdejének - őserdeinek - pusztítását megállíthatnánk. A tenger vizét nem szennyeznénk tovább, megakadályozva ezzel a benne élő rendkívül gazdag élővilág további pusztulását, amelyek nélkülözhetetlen sze­repet töltenek be az élővilág táplálkozási láncolatában. Ha meg tudnánk akadályozni tala­jaink elsavanyodását, a külön­böző vegyszerekkel való telítő­dését, amelyek végül is a növé­nyeken keresztül a táplálkozási láncba kerülve minden élőlényt megmérgeznek. Mindezek vég­rehajtásához, a még nagyob pusztítások megakadályozásá­hoz sokkal szigorúbb környe­zetvédelmi előírásokra, az ide­vonatkozó szabályok lelkiisme­retes végrehajtására lenne szük­ség. A fentiekre való tekintettel a növényvédő szerek új forgalmi kategóriákba történő besorolá­sával kapcsolatban aggályunkat fejezzük ki. A tervezet ugyanis kb. 130 olyan növényvédő szert csoportosít át a „gyenge méreg” jelzésű kategóriába, amely ko­rábban részben az „erős méreg” kategóriába tartozott, részben pedig csak a nagyüzemekben, a megfelelően képzett növényvé­delmi szakemberek ellenőrzése mellett volt felhasználható. Félő, hogy az átcsoportosítás következtében olyan termelők - felhasználók is hozzájutnak en­gedéllyel ezekhez a növény­védő szerekhez, akik a koráb­ban végzett kötelező tanfolya­mokon nem is hallottak a meg­vásárolt szerekről, azok fel- használásának szigorú előírá­sairól, a velük kapcsolatos első­segélynyújtás feltételeitől stb., hiszen ezen szercsoportokkal való foglalkozás nem szerepelt az oktatási tematikában. A leg­nagyobb jóhiszeműség mellett is előfordulhat, hogy az elkészí­tésben szakszerűtlenség, a fel- használásban pedig túladagolás következik be, tovább mér­gezve ezzel környezetünket, ve­szélyeztetve utódaink életfelté­teleit, amelynek erkölcsi követ­kezményeiért felelősséggel tar­tozunk, a közvetlen mérgezési­veszély lehetőségeiről nem is beszélve. Mindazonáltal a nagyüzemek fokozatos átalakulásával, a he­lyüket elfoglaló, más típusú gazdaságok, magántermelők növényvédő szer felhasználási lehetőségeit nem korlátozni, hanem elősegíteni szeretnénk. Ezért javasoljuk, hogy a nö­vényvédő szer felhasználást, és az ezzel kapcsolatos környezet­védelem hatékony megvalósítá­sát a helyi önkormányzatok ha­táskörébe kell utalni. Ennek megvalósítását a következő­képpen képzeljük el: minden te­lepülés valamelyik volt, vagy jelenleg is meglévő nagyüzem­hez kapcsolódik. A nagyüze­meknek viszont jól képzett nö­vényvédelmi, agrokémiai szak­emberei vannak. Ezt a szellemi tőkét kell felhasználni a kör­nyezetvédelem megvalósítása területén. Nem szabad a nagy­üzemek esetleges megszűnése, vagy átalakulása miatt ezt a ha­talmas szellemi tőkét kamatoz- tatlanul hagyni, hanem fel kell használni a helyi közigazgatá­son - önkormányzaton - belül. Ahol megszűnik a helyi nagy­üzem, ott a növényvédő szak­embereket vegyék át a helyi ön- kormányzatok, ahol nem szűnik meg, csupán átalakul, vagy csökken a területe, ott az ön- kormányzat másodállásban al­kalmazza a helyi szakembert. A termelők a növényvédő szer igényüket a helyi szakem­bernél bejelentenék, aki azt be­szerzi és a termelők által történő felhasználás szakszerűségét el­lenőrzi. A felhasználókat a szükséges szaktanáccsal ellátná. Felelőssége mellett történne te­hát minden méregjelzésű nö­vényvédő, talajfertőtlenítő és gyomirtó szer stb. beszerzése és felhasználása. Ebben a munká­ban segítségére lenne a nagy­üzemekben amúgyis meglévő növényvédő szakmunkás gárda. A vegyszerek tárolására adva vannak a nagyüzemek növény­védő szer és és mérgraktárai. Ezzel elejét lehetne venni a beszerzéseknél előforduló visz- szaélésnek (másik személy en­gedélyére történő vásárlás), és a felhasználás területén előfor­duló szakszerűtlenségnek. A növényvédelmi szakembereket hatósági jogkörrel kellene el­látni, akiknek jogait és kötele­zettségeit külön jogszabály sza­bályozná. Dr. Tamcsu József ismétlem: baranyai viszonyok között, nem hobby-kerti műve­lésben, hanem árutermelésre létesített intenzív almaültet­vényt nem szabad indítani az öntözés feltétele nélkül. Ugyanis nem vigasztaló az, hogy több évben átlagban megvan az a csapadék, mert mi lesz az almatermésünkkel, ha pl. egész nyáron egy csepp eső sem esik, mint idén? Nem elírás-e, hogy alig-alig metszik az intenzív ültetvényt, hisz eddig mindig azt hallottuk, hogy az almát rendszeresen kell metszeni, éve ne!? A metszést illetően teljesen más alapon kell gondolkod­nunk az eddigi művelésmó­dokhoz képest. A hagyomá­nyos fajták és a hagyományos művelésmódok elképzelhetet­lenek rendszeres, évenkénti úgynevezett termőre metszés nélkül. Ez nem vitatható. Egé­szen más a helyzet azonban az intenzív fajták új művelésmód­jánál: it a növekedési erély nem nagyobb a szükségesnél - helyes tápanyag-egyensúly esetén - így ezek a generatív fajták inkább egy gyenge, rit­kító jellegű metszést igényel­nek csak, sőt meg merem koc­káztatni azt a kijelentést, hogy a hagyományos értelemben vett metszés kifejezetten káros, mert felborítja a fák termő-egyensúlyát. De lega­lább ennyire fontos, hogy ne maradjon el a gyümölcsritkí­tás, ez annyira szükséges, hogy Stájerországban néhol már vi­rágritkítást is végeznek. Az alcím azt írta, hogy 120-200 mázsás a terméshozam a szövegben 400-500 mázsa sze­repelt. Melyik a pontos szám? A szövegben szereplő ada­tok a helyesek, ott úgy szere­pelt, hogy a telepítést követő első évben már 120-200 má­zsát képes teremni, a 3. évtől kezdődően pedig 400-500 má- zsa/hektár terméssel számolha­tunk, de láttunk 700 q/ha-os ül­tetvényt is. Utóbbi természete­sen nem átlagosnak tekinthető. * Mi szükség van a magas szemzésre? A magas szemzés „besegít” a növekedési erély csökkenté­sében, ami elengedhetetlenül fontos feltétel az intenzív ül­tetvénynél, hiszen fő szem­pont, hogy ne a zöldterületet, hanem a termést neveljük, a fa magassága teljes termőkorban se haladja meg a 2,5 métert. A stájerországi termelő nagyon szemléletesen azt mondta ne­künk: „nem fát akarunk, ter­melni, arra ott az erdő, nekünk itt az almáskertben az alma a fontos”. A hektáronkénti 10 000 db-os ültetvényekről már több­ször hallottunk. Mennyire álta­lános ez ott a stájerországi al­matermelésben ? Egyáltalán nem tekinthető általánosnak, keresik a jövő művelésmódját, és ennek egyik lehetséges, de ma még közgaz­dasági szempontok miatt nem elterjeszthető változata az 1 négyzetméter tenyészterületű tőszám. Ma ott is csak kísérleti ültetvényeken, iskolák bemuta­tókertjében (igen helyesen!) ta­lálhatók meg, ami nem zárja ki azt, hogy nem lesz ez a jövő útja. Ma még csak szükséges próbálkozás. Szeretném tisztelt olvasóink figyelmét felhívni, hogy a ha­gyományos téli oktatásunkba is beillesztettünk az intenzív al­matermelésről egy részletes tá­jékoztatót, ott lehetőséget te­remtünk arra, hogy a fajtákra rendeléseket is felvegyenek. Ha valakinek ennél a lehető­ségnél hamarabb van szükdége részletesebb információra, ké­rem, hogy napközben a 11-977-es telefonszámon ke­ressen meg, ahol elmondhatom mindazt, amire felvilágosítás­ként igényt tart. Készséggel és örömmel teszem, mint eddig mindig. Buzássy Lajos Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 1-jén jelentkezünk AGROKER Áruház AgrocenterBt Pécs, Közraktár u. 7/a. Telefon: 11-682 ÁRUHÁZUNK KÍNÁLATÁBÓL: gyümölcs és szőlőoltványok, áttelelőzöldborsó, vetőmagok nagy választékban!

Next

/
Thumbnails
Contents