Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-14 / 314. szám
1992. november 14., szombat üi Dunántúlt napló 11 „Áthallgató” hallgatók Lehet, hogy nem szép dolog, de némi irigység is vegyül abba az elismerésbe, amellyel figyelemmel kísérem az egyetemi élet fejlődését, mert óhatatlanul eszembe jutnak azok az idők, amikor mi a merev szabályok adta korlátok között próbálkoztunk az önmegvalósítással. Az egyetemi autonómia, a kre- dit-rendszer próbálkozásai viszont már lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyetemisták eldöntsék, folytatnak-e ugyanazon intézmény más karain vagy netán más egyetemen párhuzamosan tanulmányokat. Az előnyökről és a nehézségekről két hallgatót faggattam, akik már kipróbálták az új formákat. * Zolnai Anette, II. éves a Janus Pannonius Tudományegyetemen.- Két évvel ezelőtt érettségiztem a debreceni református kollégiumban. Akkor nyelvészet, irodalom egyszakra jelentkeztem a JPTE-re. Azóta felvettem a finn szakot és két fajta tanfolyamra is járok. Az egyik a néptáncoktatói képzés, amelyet, ha elvégzek, alsótagozatos gyerekeket taníthatok táncolni. Most fogom elkezdeni a református egyházközség három éves, hitoktatói kurzusát is. Távolabbi tervem ugyanis az, hogy elvégzem a teológiát is.-Nem nehéz összeegyeztetni időben ezt a sok féle elfoglaltságot? Úgy tudom, még angolt és latint is tanul.- Nincsenek üresjáratok a napjaimban, az biztos. Egyébként nem érzem se soknak, se nehéznek. Marad időm a társaságra, az aerobicra, a mozibajá- rásra is. Nagyon szeretek rock and rollozni, úgyhogy táncolni is szoktam menni. Egy egyetemista, általában, folyamatosan nem igen tanul, inkább a vizsgák előtt hajt rá, be lehet osztani. Persze, ez sincsen minden tantárggyal így, mert az idegen nyelvek esetében óráról-órára készülök, s azt is megtanulom „menetközben”, ami nagyon érdekel. Egyébként kell még így is szelektálni az előadások, szemináriumok között.- A kredit-rendszer mennyire rugalmas az egyetemen?- Hivatalosan tulajdonképpen még csak most vezették be a Bölcsészettudományi Karon, de mi már elsőben is hasonló módszerrel állíthattuk össze az órarendünket. Nagyon jó érzés volt, hogy több mindenben mi dönthettünk, mégha van is egy un. kényszerszabályozottság a választásokban. Az ismereteknek ugyanis egymásra kell épülniük. Ami kicsit nehézséget jelent, az az, hogy a műveltségi tárgyak blokkja követelményeinek teljesítésénél igazodnunk kell a kínálati listához. Nekem ez azért okoz gondot, mert én például járok az ének tanszékre és hallgatok egy kis esztétikát meg filozófiát is. Ezeket valószínűleg mégsem lehet teljesített krediteknek elismertetni, mások az elvárások. De nem válók meg tőlük, mert nagyon tetszenek.- Az egyetem, a kar mennyiben támogatja az „áthallgatásokat”?- Nekem még nem volt szükségem külön segítségre, de másoktól tudom, hogy a BTK dékánja, dr. Horányi Özséb igen támogatja ez ügyben a hallgatókat, segít a szervezési és egyéb nehézségek megoldásában. Ez jó dolog, annál is inkább, mert egyébként kicsit személytelennek érzem az egyetem légkörét. Sok a hallgató, s nem igen tudnak személyes gondjainkkal törődni. Debrecenben mindegyikünket név szerint ismertek, és ez jólesett.- Mi ösztönzi arra, hogy eny- nyiféle ismeretet összegyűjtsön egyetemi évei alatt?- Vannak hallgatók, akik úgy fogják föl ezt az időt, hogy most aztán kibulizzák, kipihenik magukat. Én úgy gondolom, most van igazán lehetőségem arra, hogy mindazzal foglalkozzam, ami érdekel. Szeretnék én még a színház C szakra is járni, kézművességet, zenét tanulni, pszichológiával ismerkedni. Tudom, hogy egyszerre nem tudom még ezeket is beiktatni, de majd sort kentek rájuk. A nagy tervem, hogy az egyetem után, ha majd a féljem is támogat ebben, nevelőotthonból kivett gyerekekkel foglalkozzam. Ezért is kell, hogy minél több dologhoz értsek. Azt is tervezem, hogy halasztók egy évet és elmegyek Angliába, Hollandiába, Finnországba egyházi nevelőotthonokba dolgozni, hogy tapasztalatot gyűjtsék, gyakoroljam az angolt.- Szülei mit szólnak az elképzeléseihez?- Féltenek, de segítenek. Otthon egyébként is sok mindent tanultam a szüleimtől. Édesanyámtól például varrni, ami nagy örömet szerez nekem, mert az is egyfajta alkotás. Édesanyám titkárnő, édesapám kőműves. Azért költöztek föl vidékről Pestre, hogy több lehetőséget nyújthassanak nekünk. Én is úgy gondolom, ha sikerül a tervem, a gyerekekkel valahol falun telepszünk le, de egy nagyobb város közelében, mert a kulturális élettel is meg kell ismerkedniük a gyerekeknek. *- Sokan szeretnek, sokan pedig nem kedvelnek. Vannak, akik nem értik, miért csinálok egyszerre több mindent, s ez nem is mindenki szemében elfogadott dolog -mondja Me lesz Dezső, a Janus Pannonius Tudományegyetem két karának hallgatója. A most már Természettudományi Kar főiskolai matematika-technika szakán utolsó éves, ám a Közgazdaság- tudományi Karon II. éves hallgató. Egy kis Tolna megyei faluból származom, 1968-ban születtem. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem. Először a POTE-ra jelentkeztem, de nem vettek fel. Érdekelt a tanári pálya is, ezért jelentkeztem egy évvel később a JPTE-re. Hogy miért járok a Közgazdaságtudományi Karra is? Időközben rájöttem, az is nagyon vonz, és úgy gondolom, meg kell ragadni a lehetőségeket. Beadtam a felvételi kérelmemet a Közgázra, és akkor, jó tanulmányi eredményemre való tekintettel, felvételi nélkül felvettek nappali tagozatra. Nagyon örülök, hogy oda is járhatok. Tanulni kell, másra kevés időm van, bár koncertekre, könyvtárakba el-eljárok. Vannak tárgyak, amik különösen érdekeltek, ilyen például a gazdaságtörténet. Kikapcsolódásként is gyakran olvasgattam. Rájöttem, hogy engem a jog is nagyon érdekel, igen élveztem a jogi vonatkozású tárgyakat is. Lehet, hogy még a jogi karral is kacérkodni fogok egyszer.- Mik a tervei?- Édesanyám egyedül taníttat engem, ezért mielőbb szeretnék dolgozni. A Közgazdaságtudományi Karon 3+2 éves a képzés, ezért azt is fontolgatom, hogy az alapdiploma megszerzése után a specializációs képzettséget levelező úton szerzem meg. Nem tudom, lesz-e erre akkor lehetőség vagy megszűnik addigra a levelező oktatás. Mindenképpen szeretném elvégezni, csakúgy, mint a főiskolát. Oroszból, angolból alapfokú nyelvvizsgám van, szeretnék magasabb szinteket is teljesíteni. Arra is gondoltam, egy évig elmegyek külföldre dolgozni, s mellette folytatnám a tanulmányaimat. De ebben a kérdésben még nem döntöttem, s szeretném anyámmal is megbeszélni,- mert fontos nekem, hogy ő mit tanácsol.-A főiskolai vizsgákat beszámítják a Közgazdaságtudományi Karon ?- Nem, mindenből külön és újra kell vizsgáznom, gondolok például a matematikára. Nem baj. Nagyobb gondot jelent, hogy párhuzamos képzésre nem lehet ösztöndíjat kapni, bár a tanulmányi átlagom a Közgázon 4,25.- Ez idáig ön volt a Természettudományi Kar diákönkormányzatának a vezetője...-Most zajlottak a választások, új generáció került a vezetésbe. Túlzottan nem bánom, mert sokat elvett az időmből, bár a közélet, a politika is érdekel. Az egyetemi szenátusban hallgatói képviselő vagyok. Szeretnénk a négy karral közösen egy érdekegyeztető tanácsot szervezni, amelyik az egyetem vezetésével is leülhet tárgyalni, de számos kérdésben fontos funkciója lenne.- Tanulni hol szokott?- Könyvtárban és a hétvégeken otthon. Jó a kollégium, de a magánéletnek, az egyéni tanulási ütemnek nem kedvez. B. A. Magyarul magyarán Hol van a valahol? Ki ne tudna akár több példát is említeni egy-egy szó, nyelvi fordulat feltűnően gyakori használatára?! Ezért már nem lepődünk meg azon, ha egy párbeszéd résztvevői mindketten következetesen így kezdik mondókájukat: tulajdonképpen. Ezt követi a valós, a maradéktalan, a nagyságrend és társaik. A beszélők naprakészen tudják, hogy mit mondjanak, sőt a tájékozottabbak még pontosabban, az ő szóhasználatukkal: per pillanat, vagy jelen pillanatban. A diadalútjuk elején tartó, divatossá váló szavak közül egyet emelek ki, s ez a valahol. Kora gyermekkoruktól kezdve mindannyiunk jó ismerőse. A környezetünkben való térbeli tájékozatlanságunkat, sőt a képzelet alkotta mesevilág, csodálatos helyszíneinek bizonytalanságát ezzel a szóval jeleztük:' valahol. Ugyanez a szerepe a felnőttek életében is. A „Valahol már láttalak” - „Valahol már találkoztunk” - mondatokban a helymegjelölés teljesen bizonytalan, határozatlan. Olyannyira, hogy merő udvariasságnak is felfogható olyan esetben, amikor a „Nem láttalak” - „Nem találkoztunk” — esetleg sértené a beszédtársat. A „Valahol Európában”; a „Valahol a Volga mentén” közismert filmcímben, illetve dalszövegben már valamivel szőkébbre vontuk a hely megjelölését. De Európa még mindig olyan nagy, a Volga még mindig olyan hosszú, hogy valahol ezekben is határozatlan, aligha megtalálható helyet jelöl. A valahol használatának van és volt harmadik fokozata is. Ha erre a kérdésre: „Hol hagytad a kalapod?” - azt válaszolom, hogy „Valahol a kertben.” - akkor a siker reményében foghatok hozzá a kereséséhez. Ha pedig az orvos kérdésére „Hol fáj?” - azt felelem „Valahol itt” - s az ujjammal a bal lapockám tájékára mutatok, az orvosnak aligha jut eszébe, hogy a talpamat vegye szemügyre. A valahol mindhárom fokozata megegyezik abban, hogy határozatlan helyet jelöl. Ezért érthető és jogos a bírálat az ilyenféle mondatok hallatán, olvastán: „Próbáljunk valahol új útra térni.” - A helymegjelölés, főként ha ilyen határozatlan, fölösleges, de legalábbis mellékes ebben a mondatban. Indolkoltabb volna a valahogy, ezzel ugyanis határozatlanul bár, mégis a célravezető módszereket hozzuk szóba. „A sajtó valahol fontos tégla a politikai tájékoztatás épületében.” - Itt a helyzet képesen ugyan, de határozottan megjelöltük az „épületében” szóval, így a határozatlan hely megnevezése fölösleges. Rónai Béla A kárpótlási jegyek árfolyama November első hetében a kárpótlási jegyek súlyozott átlagára 76,31 százalék volt a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. bizományosi forgalmában. A közölt adatok azt mutatják, hogy tovább folytatódik az árfolyam - az elmúlt hetekben tapasztalt - emelkedése. Az elmúlt héten a BÉB Rt. összesen 44 millió 966 ezer forint címértékű kárpótlási jegy adásvételében működött közre. Ez a heti forgalom jelentős - az elmúlt hetek magas átlagához viszonyítva is - mintegy 10 millió forintos emelkedésére mutat. Óriási vízierőmű épül Marokkóban Oroszország 124 millió dollárt ad egy hatalmas marokkói vízierőmű fölépítéséhez a Se- bou-folyónál - jelentette a Reuter, A Moszkvában aláírt szerződés értelmében Oroszország berendezéseket szállít az erőműhöz, és segédkezik a Mjara-i duzzasztómű egy részének a kivitelezésében is. A beruházás a tervek szerint Afrika második legnagyobb erőmű- és öntözőrendszere lesz a Níluson épített asszuáni gát után. Az építkezést várhatóan 1997-re fejezik be, összköltségét egymilliárd dollárra becsülik. Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés november 23-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az október 30-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Én az alkohol miatt vonultam be, a feleségem ugyanis, túl sokat ivott!” Utalványt nyertek: id. Hajós Ferenc, Pécs, György u. 11/2., Kéninger Ferenc, Mohács, Bajcsy Zs. u. 4., Nagy Márta, Pécs, Semmelweis u. 6., Pocskai Jánosné, Pécs, Vörös Hadsereg u. 1L, Wortner Lászlóné, Szederkény, Dózsa Gy. u. 11. Az utalványokat postán küldjük el.
