Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-14 / 314. szám

1992. november 14., szombat új Dunántúlt napló 3 Baráti körök, nemcsak a művelődésért A szükség igazgat Országgyűlési menetrend A jövő héten ismét csak két­napos plenáris ülést tart az Or­szággyűlés, szerdán és csütör­tökön ugyanis egész nap bizott­ságokban tanácskoznak a kép­viselők - hangzott el az Or­szággyűlés munkaprogramját ismertető pénteki tájékoztatón. A plenáris ülés napirendjén szerepel egyebek közt a távköz­lésről szóló törvényjavaslat, s folytatódik a magzati élet vé­delméről szóló előteijesztés vi­tája is. A Ház újra megnyitja a költségvetési törvényjavaslat ál­talános vitáját, és ismét napi­renden lesznek az adótörvé­nyek. Bár a jövő hét nem lesz zsúfolt diplomáciai esemé­nyekben, az Országgyűlés ve­zérkara több külföldi meghí­vásnak is eleget tesz. Szabad György Házelnök vezetésével parlamenti delegáció utazik Zágrábba. Az Akadémiai Kiadó újdonságai Az Akadémiai Kiadó ez év­ben még mintegy negyven könyvvel jelentkezik. Erről a kiadó tájékoztatta az MTI-t. Negyedik, bővített és javított kiadásban ismét kapható lesz Bölöny József munkája, a „Ma­gyarország kormányai 1848-1992”. A kézikönyv - amelyet mostani aktualizálása előtt öt éve adtak ki - a kor­mányokat időrendben és betű­rendben is közli, felsorolva a minisztereket és tárcavezetőket. A kiadvány bemutatja a' közös minisztereket, horvát bánokat és fiumei kormányzókat is. Az Akadémiai Kiadó megjelenteti Hans Grün A belső gyógyítóerő című kötetét. A könyv azt igyekszik bizonyítani, hogy be­tegség esetén nem csak az or­vosi kezelés befolyásolja gyó­gyulásunkat, hanem saját ma­gunk is. Rövidesen napvilágot lát Holl Imre Kőszeg vára a kö­zépkorban című munkája is. A kiadó közreadja a Nem Petőfi! című könyvet is, amely a bar- guzini ásatás előzményeit és eredményeit vizsgálja. A köte­tet Kovács László szerkesztette. Az idegen nyelvű könyvek között jelenik meg Adám Magda The little Entente and Europe 1920-1929 (A kisantant és Európa 1920-1929) című munkája. A könyv sokoldalú képet ad a kisantant eddig ke­véssé feltárt első - 1929-ig ter­jedő - szakaszáról. A mű első­sorban külföldi levéltári forrá­sok alapján készült. Futnak a képek „Csak neked!” - duruzsolja a behízelgő reklámhang a televí­zióból, legalább egymillió néző fülébe. Dehogy csak nekem. Jól is nézne ki a cég, ha csupán én vásárolnám meg a portékájukat. A tömegtermelés tömegfo­gyasztást feltételez. Ezen a gaz­dasági törvényszerűségen ala­pul a hollywoodi filmgyártás is, lévén elsősorban (és másodsor­ban is) üzlet. Hollywoodnak ezért gondol­nia kell a jövőre is. Ahogy az előrelátó halász is „beeteti” a te­repet a későbbiekben remélt bő­séges fogás érdekében. Spiel­berg horgászinasai tehát most csalimesefilmet szórnak a zsenge ivadék elé. Gyertek, ha­lacskák, mire megnőtök, hallani se akartok másféle moziról. Phil Nibbelink és Simon Wells Mesés Amerika - Egérke Vadnyugaton című rajzfilmje az amerikai álomgyár jellegzetes bélyegeit viseli. Könnyen kö­vethető cselekmény a western Ha nem is a piac, de a szük­ség igazgat a közművelődésben- derült ki a Művelődési Egye­sületek Megyei Szövetségének közelmúltban megtartott köz­gyűlésén. A közel harminc ba­ráti kört, művelődési egyesüle­tet tömörítő baranyai szövetség 1990-ben alakult. Mint dr. Bihari Lajostól, a szövetség elnökétől megtudtuk, nemcsak a könyvtárak, műve­lődési házak megőrzésén kell munkálkodniuk, nemcsak érde­keket kell védeniük és vándor- gyűléseikkel lélekben is erősí­teni egymást, de egyre gyak­rabban kell vállalniuk karitatív teendőket is.- Például Magyaregregyen meg tudtuk akadályozni, hogy a helyi könyvtárból kocsma le­gyen - mondja dr. Bihari Lajos- szerepünk van abban, hogy a Ha idegen vetődött a faluba és a községházát kereste, a helybeliek könnyen útbaigazí­tották, mondván, hogy keresse azt a házat, amelyik kívülről meg van támogatva. Öt év óta ilyen körülmények között dol­goztak a nagypeterdi közhiva­talban, de ez az időszak tegnap véget ért. Új épületbe költözött négy település: Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty és Nyugotszenterzsébet körjegy­zősége és a nagypeterdi pol­gármesteri hivatal. Az impozáns létesítmény lét­rehozása hétmillió forintba ke­modorában, pergő ritmus feszes vágásokkal, meglepő nézőpon­tok hatásos képváltásokkal. És persze kaland hátán, üldözések, menekülések, lázas rohanások előre-hátra meg szédítő zuhaná­sok a mélybe. Akad itt minden, amit csak a hajlékony és trük­kös animációs technika produ­kálni tud. Egészen beleszédü­lünk a nagy figyelésbe. Szerencsénkre a film humora helyenként egészen üdítő. S ha a gyerekek nem is vesznek minden lapot, a macskák felsü­lésén bizonyára remekül elszó­rakoznak. No és a Póker nevű pók a nyolc csizmájával igazán jópofa figura. Néha akár még némi öniróniára is gyanakodha­tunk. A cselekmény, teszem azt, a ravasz macskák azon ötletére épül, hogy ártatlan ábrázattal és mézesmázos ígéretekkel a vad­nyugatra csalogatják a hiszé­keny egereket. Gyertek, egér- kéim, mondogatják, s közben már fenik is a fogukat... helyhatósági választások során a kultúra iránt elfogult képvise­lőink legyenek, és gondolkod­nunk kell a jórészt már önfenn­tartó, „gazdálkodó” művelődési házak sorsán is. Ezeket az in­tézményeket egy tollvonással megszüntethetik. Az elmúlt években emlékműveket avat­tunk, emlékeztünk, de - s ezt orvosként is mondom több lenne a dolgunk az élet megőr­zésében, a szegények megsegí­tésében. Nem minden megilletődés nélkül hallgattuk a szajkiak be­számolóját, ahol az elesett, ma­gukra hagyott emberek számára szerveztek gyűjtést, a szövetség is pénzt gyűjt, mert a horvátor­szági Baranya-háromszögben lakóknak mentőautóra van szükségük. Az akciót segíti a Határon rült, és nem egyetlen eredmé­nye a négy önkormányzatnak. Dr. Németh Zoltán körjegyző köszöntő szavaiban többek kö­zött elmondta, hogy az elmúlt két év alatt 45 millió forint érté­ket teremtettek a települések. Nagyváty és Nyugotszenterzsé­bet lakói egészséges ivóvíznek, a botykapeterdiek kiépített úthá­lózatnak, a nagypeterdiek pedig az egészségügyi műszer fejlesz­tésnek örülhetnek. Az önerőből teremtés nagy- szerűségét hangsúlyozta Szűcs József, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke is avatóbeszédé­Csak az a kár, hogy olyan jó­zan ez a mese, mint a kettős könyvelés. És a képzelőerő len­dületének akadozásáért kevéssé kárpótol bennünket a látvány külsőséges elemeinek túlzott erőltetése. De az az „üzenet” se nagyon, hogy kellő elszántság­gal nagy egér lehet a kisegérből. Ám azért hibáival együtt is jobb ez a film, mint a televízió­ban tucatszám látható csacska- ságok. Csak attól tartok, hogy az efféle csalimesével felnevelt nézők elvesztik fogékonyságu­kat a nem hollywoodi-fajta mozgókép iránt. Vajon megér­tik-e majd az olyan filme­ket,mint A Pont-Neuf szerelme­sei, mely az utóbbi évek egyik legérdekesebb francia filmje, enyhe modorossága ellenére is? Képes lesz még a szemük arra, hogy meglássa a pergő képek feltáruló mélységét? Mert a szokatlan témaválasztásból (egy jóházból való úrilány és egy hajléktalan csavargó sze­Túli Magyarságért Alapítvány is. Az elnök elmondta azt is, hogy ami a művelődés tartalmát illeti, nagy az apály. A baráti körök befelé fordulása, az hogy kevéssé keresik egymás kezét, jele önállóságuknak, életképes­ségüknek is. Tény az, hogy a honismereti, és faluszépítő kö­zösségekkel is karöltve monog­ráfiák vannak születőben: az el­sők között Magyaregregyen, és a többség rendszeresen részt vesz az országos és helyi pályá­zatokon, melyekről a Baranya Megyei Művelődési Központ kiadványából, a Diskurzusból értesülhetnek. A lapban egyébként a falvak társadalmát érintő információk mellett rövidesen külön oldalt szánnak az egyesületek közti in­formációcserére is. B. R. ben, hozzá téve, hogy egy új épület elkészülte, különösen, ha középületről van szó, mindig esemény a falvak életében. Ez­zel a beruházással a kultúrált működési feltételeket teremtet­ték meg az önkormányzatok, s a létesítmény remélhetőleg egy szolgáltató igazgatásnak ad ott­hont. Az épületet Gungl Antal ter­vezte, azzal, hogy a templom mellett ez legyen a másik meg­határozó épület, amely a polgári élet szellemiségét sugározza. A községházát a Fecske Gmk. épí­tette. T. É. reime) itt nem küfSő történések­ben, hanem lelki folyamatokban gazdag cselekmény fakad, melynek hitelességét pontos megfigyelések és erőltetés nél­küli jelképteremtés biztosítja. És az eredeti helyszín, a híd kü­lönleges miliője, továbbá a bá­mulatosan, szinte fölényesen tudatos képvilág, amelyben lát­hatatlanul is jelen van mindig az alkotó. A főhőst egyébként Alexnek hívják, ahogy valójá­ban a rendezőt is, akinek mű­vészneve, Léos Carax, az Alex név anagrammja. Ez az apróság arra enged következtetni, hogy a filmet önvallomásként is ér­telmezhetjük. A rendező mindössze har­minckét esztendős, de már hét mű került ki a keze alól, az egyiket Jean-Luc Godard társ- szerzőjeként készítette. Vélhe­tően a jövő egyik jelentős film­művészét köszönthetjük szemé­lyében. Nagy Imre A halász csele Az új polgármesteri hivatal és körjegyzőség mutatós épülete Fotó: Läufer László Új községháza Nagypeterden Az önerőből teremtés nagyszerűsége Gombár-est Pécsett, botrány nélkül Telt ház, toleráns légkör, egymásnak ellentmondó vélemények „A politikai kultúra hely­zete Magyarországon” címmel előadást tartott, majd fórumon vett részt csü­törtökön este a pécsi Értel­miségi Klubban Gombár Csaba, a Magyar Rádió el­nöke. Az est műsorvezetője lapunk munkatársa, Pauska Zsolt volt, aki az alábbiak­ban foglalja össze a történ­teket. A rendezők közül néhányan attól tartottak, a média-háború viharai a nézőtéren ülők közül néhány Gombár Csabával nem igazán szimpatizálót arra indítanak, hogy amolyan, az „Össztűz” című tévéműsorból jól ismert hangulatot próbál­janak ráerőltetni a fórumra, s annak résztvevőire. Mint nem sokkal a kezdés után kiderült, nem tévedtek, akik így gon­dolkodtak, hiszen egy idősebb hölgy - első felszólalóként - mindjárt azt kérdezte: „Egy egész ország kívánja, hogy lemondjon, miért nem teszi meg?” A kérdezővel egyetértők ütemes tapsba kezdtek, a mű­sorvezetőnek pedig - ha fel akarta mérni az „erőviszonyo­kat” - nem volt más válasz­tása: meg kellett szavaztatnia a közönséget. A kérdés úgy szólt: „Ki szeretné a jelenlé­vők közül, hogy Gombár Csaba mielőbb benyújtsa le­mondását?” A zsúfolásig megtelt terem - sokan állva nézték-hallgat- ták végig a fórumot - döntő többsége nemmel szavazott. E*zel el is dőlt: botránytól a továbbiakban nem kell tartani. Néhány — műsorvezetői és nézői - kérdés a három és fél órás fórumból:-A Magyar Nemzet című lap privatizációjának idején Önt, Hankiss Elemért és Ko- sáry Domokost kérték fel, hogy döntsék el, melyiké a jobb ajánlat a leendő tulajdo­nosok közül, s Önök - a szak­mabeliek, tehát az újságírók javaslata ellenére - a kor­mány által favorizált Her- sant-csoport mellett döntöttek. Ennek kapcsán később volt, aki azt mondta: ezért cserébe kapták meg a tévé-, illetve rá­dió elnöki posztot. Mit szól ehhez?- Hát, ezt még nem hallot­tam. Tény, hogy a Magyar Nemzet-ügyben az orrunknál fogva vezettek mindhármun­kat, hiszen - mint később ki­derült, - nem kaptunk meg olyan dokumentumokat, me­lyekre a tisztánlátáshoz szük­ség lett volna, de hogy ezért a döntésért kaptuk volna az el­nöki posztot? ... Semmiféle összefüggés nincs a két ügy között.- Utalva arra az esetre, amikor néhány parlamenti képviselő követelésére Önök beolvasták egy tüntetés kiált­ványát, kérdezem: ha legköze­lebb egy újfasiszta csoport kéri, hogy adjanak hangot kö­veteléseiknek, azt is megte­szik?- Természetesen nem. Az ominózus esetet nem tekintem precedensnek, inkább a ta- pasztálatlanság számlájára írom. Tény, hogy egy képvise­lőnek joga van - igazolványa felmutatása mellett - bemenni bárhová, így a Rádió épüle­tébe is. Az is tény, hogy a kér­déses esetben munkatársaim úgy ítélték meg, a felhecceit tüntetők lecsillapításának leg­jobb módszere, hogy beolvas­sák követeléseiket. Az eset kapcsán írtam egy levelet Szabad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének, állás- foglalását kérve. Ez végül is felemásra sikeredett, de nem tartok attól, hogy az eset meg­ismétlődhetne.- Győri Béla felmentése után az addiginál is nagyobb hátrányba került a rádióban a kormánypárti szellemiségű új­ságírás. Ön is felelős ezért. Miért nem próbálja egyenlővé tenni az esélyeket?- Győri Bélát nem politikai, sokkal inkább etikai problé­mák miatt kellett felmenteni. Talán ismerik az esetet: egy kollégájából, Bolgár György amerikai tudósítónkból úgy csinált bohócot, hogy esélyt sem adott arra, hogy az illető megvédje magát. Sajnos nem először fordult ez elő, így va­lamikor megálljt kellett pa­rancsolnom. Hogy egyen- lőek-e az esélyek, vagy sem, nem az én kompetenciám el­dönteni. Meggyőződésem vi­szont, hogy egy elnöknek nem ez a feladata, tehát nem is kí­vánok beleavatkozni a műso­rok szerkesztésébe. (Mint említettem, a fórum három és fél órás volt, a fenti kérdések és válaszok tehát tényleg csak ízelítőnek jók. Egy mondat viszont még ide­kívánkozik: soha rosszabb kö­zönséget, mint amilyen ezen az estén az Értelmiségi Klubban megjelent.)

Next

/
Thumbnails
Contents