Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-12 / 312. szám
1992. november 12., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Emelkedett az orvosok és a védőnők jövedelme Nagypeterden Egészséges úton járnak Előbb az EFTA? A közép-európai országok jobban tennék, ha az EK helyett előbb az EFTA-ba igyekeznének belépni: ez kitűnő állomás volna félúton a Közösség felé - áll egy Genfben dolgozó professzor tanulmányában, amelyet hétfőn bőségesen ismertetett a Financial Times című brit gazdasági napilapban Anthony Robinson kelet-európai szerkesztő. Richard Baldwin azt írta, hogy az EFTA tagság ellensúlyozná a Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia EK-társulási egyezményeivel együtt járó politikai és gazdasági margi- nalizációt, és hatalmas üzleti lehetőséget jelentene. Tovább csökkent az állatlétszám Az állatállomány rohamos csökkenéséről szóló riasztó híreket a KSH legfrissebb felmérése is alátámasztja. Az ország 3200 települése közül 2000-ben tudakozódtak a számlálóbiztosok, hány szarvasmarhát illetve sertést is tartanak. A jószágállomány csökkenése a szarvasmarhánál a jelentősebb. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva csaknem 200 ezerrel kevesebb, 1 251 000 szarvasmarhát írtak össze. Tíz esztendővel ezelőtt az állomány még meghaladta a 2 milliót. A sertések száma a tavalyi szeptemberi számláláshoz viszonyítva 10 százalékkal csökkent, a darabszám jelenleg 6,6-6,7 millió között váltakozik. 1982-ben, egy évtizeddel ezelőtt a sertések száma még több mint 10 millió volt. A szarvasmarhához hasonlóan a sertéstartási kedv a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban csökkent, míg a kistermelők jórésze, ha kisebb állománnyal is, de vélhetően egzisztenciális okokból kénytelen folytatni az állattenyésztést. Ez a tendencia azért is aggasztó, mert egy tavalyi teljeskörű állatszámlálás szerint a szarvasmarhák 20, a sertések 50 százaléka volt csak a kistermelők tulajdonában. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a nagyüzemek termelési programjából egyszer csak kimarad az állattartás üzletága. Az osztály megbeszélte, hogy valamennyien beoltatják magukat a kullancscsípés elleni szérummal. Az osztályfőnökük mindenben magállapodott az iskolaorvosi teendőket is ellátó háziorvossal. Az oltáskor derült ki, hogy az osztályból nyolc gyermek nem hozzá adta le a kártyáját, így őket nem volt hajlandó beoltani. Furcsa szituációt okozhat, ha az orvos és a vele dolgozó védőnő között nem éppen felhőtlen a kapcsolat. Állítólag volt már példa olyan vitára, hogy ki használhatja a telefont, meg a gyerekek súlyát és magasságát mérő eszközöket. Ennyire kiélezett módon ma már nem létezik, de a védőnők feladatköre, részben a még hiányzó rendelkezések miatt sok tekintetben tisztázatlan. Az biztos, hogy a háziorvosokkal együttműködve kell dolgozniuk, de a munkáltatójuk az ön- kormányzat. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arra Nagypeterden kerestünk választ. Elválaszthatatlan közös teendők- Nekünk alapállásunk, hogy a védőnői teendőket nem lehet elválasztani a háziorvosi feladatoktól - mondja dr. Németh Zoltán körjegyző. - Ebben az évben igyekeztünk helyre tenni az egészségügyi béreket. Az orvosok átlag 48 százalékos emelésével csaknem azonos mértékben - 43 százalékkal - növekedett a védőnőké is. Erre mondja dr. Temes Gyu- láné, megyei vezető védőnő, hogy szerinte nincs még egy olyan település Baranyában, ahol a védőnők ennyit keresnének, mint Nagypeterden. A rendezés alapja minden bizonnyal az a szemlélet, ami a körjegyzőség, illetve az egykori közös tanácshoz tartozó települések önkormányzatait jellemzi. Bizonyos ellátási feladatokat a szervezeti elkülönültségtől függetlenül fontos, változatlanul közös teendőnek tekintenek. Épp ezért a volt társközségek, - számszerint nyolc - az intézményirányító testületen keresztül közösen működtetik az óvodát, iskolát és az egészségügyi szolgálatot.- Az önkormányzatok azt szeretnék, ha a települések lakossága valóban érzékelné, hogy minden módon segíteni akarunk- folytatja a körjegyző. - Az egészségügyi ellátást tekintve azt akarjuk tudatosítani a lakosságban, hogy ezért nem kell pluszt pénzt adniuk. A hálapénz kiiktatásának azonban az az útja, hogy az orvosokat tisztességesen meg kell fizetni. Mi minden tekintetben igyekeztünk figyelembe venni az Orvosi Kamara ajánlásait. A béremelés, a kártyapénz mellett területi pótlékot, iskolaorvosi pótlékot kapnak, óránként 150 forintra emeltük a készenléti díjat, s mi azon vagyunk, hogy az ügyeleti díj pedig 300 forint legyen óránként. Jó emberi kapcsolatok A két körzethez összesen háromezer ember tartozik. A körjegyző szavaiból ezt érezni, hogy mindkettőjükkel elégedettek a falvak lakói. Ezt támasztja alá, hogy hozzávetőlegesen azonos számú kártyát kaptak mindketten, s hogy köztudott a két orvos egymás közti jó munka- és emberi kapcsolata, így vannak a két védőnővel is, akik évek óta mellettük dolgoznak. így aztán föl'sem merült a védőnői munka szükségességének megkérdőjelezése. Sőt! A két védőnő változatlanul részt vesz az iskoláskorúak egészségügyi vizsgálataiban, a védőoltások előkészítésében, a felvilágosító előadásokban, így ők is havi általányt kapnak ezért a munkáéit. Az alapfeladatuk természetesen továbbra is a terhes gondozás, a 0-14 éves korú gyermekek egészségi állapotának megelőző jellegű figyelemmel követése, a különböző szűrések előkészítése, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a családok szociális körülményeinek nyomon követése is. Ez utóbbi különösen a kisebb falvakban jelentős, hisz a szociális gondokkal küszködök között olyanok is vannak, akik az egészségüket veszélyeztetik. Az egyik védőnő külön díjazást is kap az ilyen jellegű feladatokért. S hogy Nagypeterden, illetve a környező településeken miként tudták megoldani, hogy az egészségügyben dolgozók jövedelme helyére kerüljön, hogy az új szervezeti felállásból adódó teendők ne vitákra, hanem egy irányba mutató cselekedetekre ösztönözzenek, arra megint a körjegyző szavai adnak választ. Egy millió műszerekre- A következő év költségvetésének készítésekor az alapellátás a kiindulópontunk. Az a legfontosabb, hogy megfelelő szinten működtessük a már meglévő intézményhálózatot. Utána jön a fejlesztés, amit pályázati pénzekkel eddig jelentősen meg tudtunk növelni. Az egészségügynél maradva idén több, mint egymillióforintot tudtunk fordítani, különböző eszközök, műszerek beszerzésre. Az egyik rendelőben már számítógép és minilabor működik, jövőre akarjuk megvenni a másik számítógépet. T. É. Új számítógépes rendszer segíti az orvosok munkáját A versenyképesség a munkaerő minőségén múlik Fontos a nyelvismeret Folyamatos, óvatos közeledés, több átmeneti fázissal - hazánk legjobb esetben is erre számíthat az egyesült Európa tagjai részéről, akik egymás között kinyitnák a gazdasági határokat, ám új, alacsonyabb szinten álló tagokkal nem bővítenék szívesen a közösséget. A világ- gazdasági dekonjunktúra mellett a hajdani kelet-európai blokkhoz tartozó államok gazdaságai nem örvendenek nagy bizalomnak. Magyarország is leginkább azért képez kivételt, mert történelmileg és geológiai- lag is "közelebb van, mint a többiek". A németországi Észak- Rajna-Westfalia tartomány egy kormányközi megállapodás értelmében két éve nyújt segítséget Magyarországnak a piac- gazdaságba való átmenethez. Noha nem mondható, hogy a tartományi kormány csupán bíztató hátbaveregetéssel képzelné el a segítséget - évente 5 millió márkát bocsát a magyarországi programok rendelkezésére -, ez elsősorban az oktatásban való részvételt, piackonform ismeretek nyújtását jelenti. Legalábbis ez a célja azoknak a programoknak, amelyeket az Észak- Rajna-Westfaliai Kézműves Kamara szervez a magyarországi vállalkozók számára. Azt már a magyar kormány is felismerte, hogy a piacgazdaságra való áttérés kulcsa a munkaerő kvalifikáltságában van, azaz versenyképesség előfeltétele az emberi erőforrásba való befektetés. Németországban ennek közvetlen megszervezését nem az állam végzi, hanem a közjogi funkciókat ellátó kamarák. A szakmai képzés tehát azok kezében van, akiknek szükségük van rá, vagyis a kamarákéban. Egyébként a törvényben meghatározottak szerint minden vállalkozó számára kötelező a kamarai tagság. Észak-Rajna-Westfaliában a kisipar a gazdaság második legjelentősebb szereplője: mintegy 144 ezer kisvállalkozás működik a tartományban, amely a munkavállalók egyhetedét (csaknem 1 millió embert) foglalkoztatja. A kisipar kiemelkedő szerepe azzal magyarázható, hogy a tartomány a II. világháború után a szénre és a fémiparra épült gazdasági struktúrát örökölt, amelynek válságát csak a kisipar volt képes feloldani. A volt NDK területének megfelelő méretű tartományban a munkanélküliség ma is magas: mintegy 380 ezer fő, azonban megközelítőleg ennyi a betöltetlen állások száma is. A tartományi kormány a magyar gazdaság számára is a kisiparhoz kapcsolódó elképzeléseit, annak tanulságait kínálja segítségül. Úgy véli, magas intelligenciatartalmú és minőségi színvonalú, exportképes termékek gyártásához kell segédkezet nyújtania, és ezt a szakképzés támogatásával adhatja meg. Nem titkolja azonban azt a véleményét sem, hogy a magyar kormánynak is többféle lehetősége van. A legszükségesebbnek tartják a vásárlóerő megteremtését. Az első lépés a kamatcsökkentés volna - vélik a német közgazdászok -, hiszen Magyarországon közismerten rendkívül drága a hitel. Németországban ezzel szemben az induló vállalkozásoknak nyújtott hitel kamata alacsony, lejárata, türelmi ideje hosszú. Az Észak-Rajna-Westfalia-i Kamarai Szövetség az Ipartestületek Országos Szövetségén keresztül szervezi az úgynevezett multiplikátor-képzőket - néhány hetes szaktanfolyamokat. Újabb jelentés a Kálváriáról Újjászülető stációk A hajdani öntöde márkajele a stációképek hátoldalán Régi szépségüket mutatják a helyreállított stációképek Fotó: Läufer László Újabb örömteli jelentést fog- lamazhat az újságíró a pécsi Kálváriáról. Megérkeztek az évszázados öntöttvas stációképek Hódmezővásárhelyről, ahol Návai Sándor restaurációs műhelyében igen színvonalas felújításon estek át. Aki látta e képeket korábbi állapotukban, az - igen csekély túlzással - most alig jut szóhoz. A rozsdás, festett domborműveken az ábrázolások alig felismerhetők voltak, a részletek meg éppenséggel elsikkadtak. Most viszont... Akár ha újak lennének a domborművek, az öntődéből épp az imént kikerültek. Fényesek, szürkén csillogók, a figurák hibátlanok. A 14 közül 9 van a helyszínen, közülük 7-et a napokban raknak fel a frissen felújított stációépítményekre - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szegedi kőfaragóműhelyében végezték az igényes munkát -, további kettőt a kápolna oldalaira a kapuzat mellett. A további 5 stációkép biztos helyen, raktárban várja a tavaszt, amikorra várhatóan ezeknek az építménye is megújul Szegeden. Nagyszerű lenne, ha a húsvéti ünnepek már eredeti pompájukban találnák mind a 14 stációt. A kamarának már a magyar érdekvédelmi szervezet elődjével, a KlOSZ-szal is partneri kapcsolata volt, és nem keveset tett azért, hogy a magyar kisiparosok ma a gazdasági kormányzat által is elismert súllyal vehetnek részt a gazdasági törvénykezésben, az érdekképviseleti fórumokon. A német szervezet segítséget nyújtott az IPOSZ kamarai törvénnyel kapcsolatos elképzeléseinek kialakításához is. Az eddigi értékelések szerint a programok annak ellenére, hogy már két éve működnek, eddig nem hozták a várt eredményt. Az igazi siker elmaradása elsősorban annak köszönhető, hogy a jelentkezők közül kevesen rendelkeznek a kurzusok meghallgatásához, elvégzéséhez elegendő nyelvismerettel. A helyzet egyelőre úgy áll, hogy a német kamarai segítség akkor jut el azokhoz, akiknek szánták, ha nyelvi kurzust is biztosítanak hozzá. Adva van tehát a feladat. U. Z. Legalább ezeket. Hiszen a kápolna hiába újult meg küllemében, ha a belső változatlanul kénytelen még egy ideig a vandálok áldatlan tevékenységének a nyomait viselni. És még mindig vannak próbálkozások! Dr. Kele Pál apát-plébánostól hallom, hogy a minap megfigyelték, amint valaki az egyik még üvegezetlen, bár már ráccsal védett ablakon át hatolt be a kápolnába. El is kapták! Most tehát a stációk kerülnek egymásután a helyükre. S az ember, miközben gyönyörködik a már elkészültekben, azt hinné, hogy ez a szép műemléki együttes már semmi meglepetést nem tartogathat. És akkor éppen újabbakat fedezhet fel. Pl. az öntöttvas domborművek hátoldalán a hajdani öntőműhely márkajelét. Kb. 2 centi magas, téglalapformájú ez a jelzés, ami voltaképpen egy nagy M-betű, melynek a jobboldali szára nagy I-betű is, az M-ben pedig felfedezni az ügyesen el- helezett A,R,T,N betűket is. Ezek így együtt tehát a MARTIN nevet adják .Vajon hol volt ez az öntöde? Csakugyan Würzburgban, amint a korabeli feljegyzések sejtetik? Mindenesetre a márkajegy ismeretében most már fellelhető lehet az öntöde, s így talán közelebb lehet jutni a keletkezés körülényeihez is. Ti. Sonkoly Károly művészettörténész, ki a pécsi Kálvária múltját kutatta, úgy véli, hogy a stációkép az éppen 100 esztendő előtti - a felszentelésről a Pécsi Napló 1895. szeptember 15-i száma tudósít - pécsi elhelyezést megelőzően kb. 50 évvel készülhetett. Korábban már megírtuk, hogy egyik-másik stációépítményen az egykori iparosoknak nem sikerült tökéletesen levés- niök az eredeti, homokkőbe faragott domborműveket, így halvány kontúrokban felismerhetők voltak a képek. Most a 10. stációépítmény lábazatába építve láthattuk a keresztrefeszí- tés jelenetének egy részletét: a kereszt alsó részét, s Krisztuslábának az alszárát; a kereszt mellett kétoldalt épületek - jobboldalt egy tornyos építmény, netán templom látható, s ugyanezen oldalon egy lándzsát tartó kéz is felfedezhető. Dr. Kele Pál szándéka, hogy ezt a becses maradványt a kápolnában helyezze el. Hársfai István
