Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-12 / 312. szám

1992. november 12., csütörtök új Dunántúli napló 3 Nemrégiben készült el Szentlőrincen a 6-os út melletti új buszváró, amihez most betonjárdát is épí­tenek a helyi önkormányzat megbízásából. A munkákkal a hét végéig elkészülnek. Fotó: Szundi Mi is rászorulunk a környezetkímélő energiaforrásokra ... és Baranyában? Ingatlan kataszter az önkormányzatoknál Kolozsváron vendégszerepei a Nevelési Központ A Kolozsvári Kuckó Gyer­mekszínház meghívására ma utazik el öt napos turnéjára a pécsi Nevelési Központ ének­kara, tánccsoportja, és próza­mondói. Gazdag műsorukkal a hétvégén lépnek fel a Brassai Lyceumban, majd a Nagye- nyedi Kollégiumban. Csökkenő kiskereskedelmi forgalom Baranyában A legfrissebb statisztikai ki­mutatás szerint januártól au­gusztusig a kiskereskedelem forgalma 944,1 milliárd forintot tett ki, értékben 14,4 százalék­kal többet, mennyiségben pedig 6,1 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos idősza­kában. A mennyiségi forgalom az iparcikk kiskereskedelemben, a cukrászdákban és italboltokban növekedett, minden egyéb terü­leten csökkent. A legnagyobb mérvű a csökkenés a gyógyszer kiskereskedelemben, több mint 33 százalékos. Különösen au­gusztusban esett vissza a gyógyszerforgalom, mindössze 37,7 százaléka volt a tavaly au­gusztusinak. A területi megoszlást illetően mindössze Budapesten, Békés megyében és Nógrádban növe­kedett valamelyest a kiskeres­kedelmi forgalom, az ország összes többi megyéjében csök­kent. A legnagyobb mérvű a visszaesés Baranya megyében, ahol az első nyolc havi forga­lom 77,6 százaléka volt a tava­lyi év azonos időszakáénak. Munkavédelmi fórum Pécsett Befejeződött tegnap a Mun­kavédelem, munkaegészségügy ’93. címmel megrendezett két­napos országos tanácskozás Pé­csett. A résztvevők megismer­kedtek a munkáltatók és mun­kavállalók feladataival, jogai­val, kötelességeivel az új mun­kavédelmi és üzemegészségü­gyi rendszerben. Előadás hang­zott el a munkahelyi balesetek­kel, foglalkozási ártalmakkal kapcsolatos eljárásokról, szó volt a munkavédelmi szakkép­zésről és a munkavédelmisek foglalkoztatási feltételeiről. Egy Izraelből érkezett szak­ember állította magyar kollégá­jának: náluk nincsen épület napkollektor nélkül. Csakhogy Magyarországon van két hónap - december és január -, amikor gyakorlatilag nem nyerhető napenergia. Ha a szél sebessége nem éri el a másodpercenkénti öt mé­tert, akkor a „szeles országok­ban” fel sem vetődik, hogy szé­lerőgépeket állítsanak mun­kába. Pécs környékén ez az át­lagsebesség alig haladja meg a három métert - mégis érdemes a gondolattal foglalkozni, mert előbb-utóbb rászorulunk majd a környezetkímélő energiaforrá­sokra. Mindez tegnap hangzott el a PAB-on, ahol konferencián fog­lalkoztak ezeknek az energia- forrásoknak a lehetséges fel- használásával. Természetesen igen sok szó esett a napkollek­torokról, amelyek egyik fajtája például Ausztriában rohamosan terjed: hat év alatt tízszeresére emelkedett a beépítés gyakori­sága. Igaz, ott egy szervezet összefogja a lakásukat a „Napra fűzni” szándékozókat, akik ka­lákában - néhány szerelési fázis kivételével - otthon is el tudják készíteni a szükséges felszere­lést. Nálunk ellenben a nap­energiafelhasználását a vám és az AFA egyaránt kifejezetten gátolja. Többek között ez az oka annak, hogy a beépítés drága, s az is, hogy meglehető­sen kevesen tudják Magyaror­szágon: mi az a napkollektor. Ami közös - túl a környezet­kímélő szerepükön - a nap- és szélenergiában: a szél a nap­energia tárolásának egyik for­mája. A világon százezerszám működnek már különféle szél­gépek. Dr. Weszely Károly gé­pészmérnök - aki előadásában a széllel, mint felhasználható környezetkímélő energiaforrás­sal foglalkozott - előadásában elmondta, hogy már jó tíz évvel ezelőtt is munkálkodtak hazai szakemberek szélerőmű-rend- szer tervezésén, mi több: megál­lapításaik szerint az egész or­szág energiaszükségletét fe­dezni lehetne a szélkerekek munkába állításával. A világ jó néhány országa azonban messze megelőz bennünket, Európában elsősorban a dánok és a néme­tek. Nálunk is szorgalmazni kel­lene, sőt: támogatni azokat az önkormányzatokat, amelyek szélgépeket akarnak felállít­tatni. Mert például egy 300 ki­lowatt teljesítményű berende­zéssel egy község energiaellá­tása már megoldható, egy 25 ki- lowattossal pedig egy tanyáé. Mészáros A. Nyugalmazott tanárok Németországból Nyelv­tanfolyam tanároknak Kéthetes intenzív német nyelvtanfolyam kezdődött Pé­csett a Belvárosi Iskolában, amelyen 12 tanítónő és nyolc óvónő vesz részt baranyai né­met nemzetiségi iskolákból és óvodákból. Az oktatásra nyu­galmazott nyelvtanárok vállal­koztak Németországból. A pécsi tanfolyamot egy ha­sonló előzte meg Eleken, amely rendkívül eredményesnek bizo­nyult. A foglalkozásokat Bri­gitte és Jakob Gärtner docen­sek, Lorenz Ritter és Josef Ziel­bauer vezeti. A tanfolyam igaz­gatója Josef Schneider. Vala­mennyien Baden-Württem- bergből érkeztek. A tanfo­lyam-sorozatot ugyanis a Duna-menti Svábok Alapítvány finanszírozza olyan tanárnők és óvónők számára, akik hosszabb időre nem tudják egyedül hagyni családjukat. A résztvevőket kis csopor­tokba osztották, hogy minden­kivel egyénileg is foglalkozhas­sanak. Kikapcsolódásként meg­tanulnak néhány már-már elfe­lejtett népdalt is. A tanfolyam elvégzése két­ségtelenül megerőltető min­denki számára, hisz tanítás után és szombaton jönnek Pécsre a megye távoli községeiből is, hogy nyelvi ismereteiket fej­lesszék. A kormány rendeletet hozott, miszerint 1993. január 1-től az önkormányzatoknak katasztert kell készíteniük az ingatlanva­gy onukról. Hogy mi szükség van a nyilvántartásra, arról kér­deztük Kakukk Lajosnét, a Bel­ügyminisztérium önkormány­zati gazdasági főosztályának főmunkatársát. • - Csak akkor képesek va­gyongazdálkodást folytatni az önkormányzatok, ha számba veszik ingatlanvagyonukat, ami egyébként igen nagy érték. Se­gíti ez a pénzügyi gazdálkodá­sukat, és egyáltalán, csak a va­gyonuk pontos ismeretében tud­ják feladaikat ellátni, a település közösségének és a nemzetgaz­daságnak az önkormányzati törvény elvárásai szerint elszá­molni a törzsvagyonukról. A döntésüket is befolyásolja, ha pontosan tudják, melyik ingat­lanuk forgalomképtelen, vagy korlátozásokkal forgalomképes.-Hasznos ez a települések állampolgárainak?-Nemcsak a saját munkáját könnyíti meg az önkormányzat, hanem a nyilvántartásából egy nála jelentkező vállalkozónak azonnal tud ajánlatot adni, vagy egy építkezőnek pontos adatot szolgáltatni az általa kiválasz­tott terület közműveinek elhe­A pécsi DOZSÓ Művelődési Ház és a Pécsi Zöld Kör közös szervezésében gazdálkodási népfőiskola indul a megyeszék­helyen. A növénytermesztéssel, kertészkedéssel vállalkozássze­rűen foglalkozni kívánók mel­lett a gyakorlati és elméleti elő­adások a hobby-kertészeknek is igen hasznos ismereteket nyúj­tanak. A november 14-én in­duló előadássorozat külön érde­kessége, hogy a növénytermesz­tés tudnivalói mellett a piaci követelményekkel is megismer­teti a résztvevőket. A gazdálko­dási népfőiskola több pályáza­ton nyert pénzből valamint a pécsi önkormányzat támogatá­sából fedezi a költségeket, így a részvétel ingyenes. Mivel a lyezkedéséről. Ezt már koráb­ban is számba kellett venni, de van ahol pontosan vezetik, má­sutt előfordulnak hiányosságok. Ez a kataszter most jó alkalom az adatok egyeztetésére, a hi­ányzó információk beszerzé­sére.-Rengeteg adatot kell be­szerzői az amúgy is túlterhelt földhivataloktól, és eszerint a közüzemi cégektől, más intéz­ményektől. Ezért kaptak egy éves haladékot az önkormány­zatok 1993. december 31-ig?-Valóban hosszadalmas egyeztető munka szükséges a kataszter összeállításához, de ha egyszer megvan, csak karban­tartani kell, és igen sok haszna van. Arra mindenképpen töre­kednünk kell, hogy egységes legyen, ezért sok egyeztetés szükséges az adatok beszerzé­séhez, pótlásához.- Kapnak ehhez anyagi segít­séget az önkormányzatok?-Az 1993-ra tervezett, úgy­nevezett üzemeltetési norma­tíva többek között e célfeladat bővítés miatt is magasabb ösz- szeg, mint amit az idén kaptak. A Belügyminisztérium az adat- rögzítéséhez szükséges nyom­tatványokat is beszerzi, és okta­tást is szervezünk - mondta Kakukk Lajosné. G. M. népfőiskola iránti igények jóré­sze a környező falvakból érke­zett, az előadásokat szombaton­ként tartják. Az előadók többek között a JPTE Közgazdaságtu­dományi Kara, a Növényvédő Állomás, a Szőlészeti Kutatóál­lomás, a Pannonvin, szakembe­rei lesznek. Az előadások témái között szerepelnek talajtani is­meretek, trágyázás, növényvé­delem, szántóföldi növények termesztése, szabadföldi zöld­ségtermesztés, üvegházi, fóliás zöldséghajtás, gyógynövény­termesztés, szőlészeti, borászati ismeretek. A most szombaton kezdődő első évfolyamra még a helyszínen (a DOZSÓ-ban) is lehet jelentkezni. Pataki V. Gazdálkodástan baranyai kertészkedőknek Vendégek Máriagyüdről, Bakócáról, Biikkösdrol és Csertőről Egy boldog nap Pécsett! Szombati szórakoztató program gyerekeknek Ismét egész napos prog­ramra invitálja a legfiatalab- bakat a Nemzetközi Gyer­mekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének Pécs-Baranyai Csoportja. A szombati találkozó dél­előtt tíz órakor kezdődik és késő délutánig tart. A nap vendégei, a máriagyűdi mene­kült táborból érkező gyerme­kek és szüleik, illetve a cser­tői, a bakócai és a bükkösdi gyermekotthonok lakói lesz­nek. Több, mint kétszázan lesznek. A rendezők örülnek, minden hozzájuk csatlakozó pécsi gyermeknek, akik a nyi­tott programokon szeretnének részt venni. November 14-én délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődik az esemény sorozat, a Széche­nyi téri dzsámiban. Misét mond Kele Pál apátplébános. Ezután szabad program követ­kezik. A vendég gyermekek és a hozzájuk csatlakozó pécsiek együtt sétálnak a Király utcá­ban. Játékos feladatuk az lesz, hogy ki tudja legügyesebben elkölteni a zsebpénzét? Délben ünnepi ebédre invi­tálják a gyermekotthonokból érkezetteket a Palatinusz szálló dísztermébe. Délután egy és öt óra között belépő nélkül válj a a gyermek látoga­tókat a Zsolnay Múzeum, a terrárium, akvárium, az állat­kert, s a táborból, illetvé a gyermekotthonokból Pécsre látogatóknak a Konzum Áru­ház végig járása is élmény­számba mehet. Három órakor kezdődik a Bóbita Bábszínház ajándékműsora a Mária utcai épületükben. A Máriagyüdről érkező gyermekeknek ebédig azonos a programjuk. Ők ugyanis a Fenyves szállóban ebédelnek, majd gyermekbál következik szépség és táncversennyel, il­letve megnézhetik a Qwadro táncbemutatót. A rendezvényt számos cég, szervezet, magánszemély tá­mogatja. így többek között a Pécsi Önkormányzat, a Pan­nónia Sörgyár Rt., a megyei Vöröskereszt, a Fenyves Kft., az Autósziget Kft., a Baranya Megyei Áfész Szövetség, az Agora Ipari Vállalat, az Eger- szegi cukrászda. A nap eseményein részt­vevő gyermekeket a Széche­nyi Gimnázium IV. G. osztá­lya, az „Aranylevelecske” gyermekcsoport és a Nevelők Háza dolgozói segítik. T. É. Keményen szorít a Carbon cipő Csőd elől menekülés tőkeemeléssel? A mai napig nem lehet tudni, mi lesz a valamikor igen sikeresen működő komlói Carbon Könnyűipari Rt. sorsa. Kedden ugyanis a válla­latnál folytatott tárgyalásokat két svájci bankár egy esetle­ges befektetésről, ám a tőke­emelési változatok kidolgozá­sánál nem jutottak tovább, így azután a majd november végén megtartandó közgyű­lésre marad a döntés: hogyan oldják meg a fizetésképtelen­ség miatt válságosra forduló cég helyzetét. A keleti piacra szakosodott vállalat igen nehezen tudott megbirkózni a piacváltással, termékei nem kelendők az Eu­rópai Közösség országaiban. 1990-ben ugyan nagy reménye­ket fűztek a tulajdonosi részt vásárló német befektetőtől, aki többek között ígéretet tett arra is, több tízezres nagyságrend­ben vevőket keres a német ke­reskedelmi vállalatoknál a Car­bon által gyártott, mellesleg alacsony árfekvésű cipőknek. A vállalat létér ugyanis nagymér­tékben meghatározza a cipő­üzem helyzete, a termelést nem lehet úgy tovább folytatni, hogy eladatlan készletekkel teljen meg a raktár. Két év után azon­ban a német tőkés is kénytelen volt rájönni, ez nem megy olyan simán, mint azt gondolta, a láb­belikből csak néhány ezret tu­dott eladni. A hazai piacon is csak ráfize­téssel kelnek el a cipők, a terme­lés finanszírozásából eredő veszteségek miatti adósságaik olyan nagyságúra duzzadtak, hogy sem rövid, sem hosszú tá­von nincs remény a visszafize­tésükre. A német tulajdonos természe­tesen nem hagyja veszni befek­tetett tőkéjét, keresi a megoldást a csőd elkerülésére. A vállaltnál dolgozó német tanácsadó, Wal­ter Väthjunker mindenesetre bi­zakodó, szerinte két év alatt nem lehetett csodákat művelni, Komlón mások a viszonyok, a •Tehetőségek, az itt dolgozók a német munkavállalók bérének töredékéért végzik ugyanazt a feladatot. Ilyen tapasztalatok birtokában néhány döntés elő­készítésében már nemegyszer került konfliktusba a nyugati részvényesekkel. Tőkeemelés nélkül minden­esetre nem lesz elkerülhető az öncsőd bejelentése. Szűcs Ist­ván vezérigazgató viszont arra is rámutat: az adósságok rende­zése után sem lehet a jelenlegi formában továbbfolytatni a termelést. A ráfizetéses, saját anyagos cipőkészítést abba kell hagyniuk, s bérmunkák vállalá­sával keresni a kiutat a cég megmentésére. Ezt ugyan csak átmeneti állapotnak lehet majd tekinteni, de az elkövetkező ne­héz időszakot, az igazgató sze­rint, termelési struktúrában vég­rehajtott váltással lehet majd át­vészelni. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents