Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-11 / 311. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. november 11., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Félbeszakadt forradalom Szövetkezeti átalakulások bölcsessége Állásfoglalás A Magyar Demokrata Fórum Pedagógus Kollégiuma 1992. november 7-én Pécsett tartott országos tanácskozásán az alábbi nyilatkozatot fogadta el: A Fórum magáévá teszi azt az álláspontot, hogy az egyházi nevelés, vallásos oktatás utat nyit a lelki szabadság és az erkölcsi öntudat előtt; az emberi méltóság alapfeltételei fölött őrködik. Az egyházi oktatási intézmények nevelő értékrendjére nagy szükség és óhaj mutatkozik a társadalomban. Az egyházak oktatási hivatásával összefüggő intézmények visszajuttatása elé gördített akadályok az Alkotmány és a jog szellemét sértik. Indíttatásuk számunkra elfogadhatatlan. Támogatjuk az egyházi iskolák igényét a működési esélyegyenlőségre. Ez nem valósul meg a mostani normatív támogatás által. Az önkormányzatok a területükön élő lakosság jogán szerzett állami keretekből ne rekesszék ki a gyermekeiket egyházi iskolába járató szülőket! Felhívjuk a pedagógusokat, a szülőket és az önkormányzatok felelős képviselőit arra, hogy pártállásuktól függetlenül mozdítsák elő az egyházi iskolák visszaállításával összefüggő társadalmi szükség, az egyházak nevelő feladatához kapcsolódó jog és a szabad vallásgyakorlásról szóló törvény érvényesülését. „Az egyházak és a közoktatás” Fórum résztvevői Az 56-os Szövetség felhívása Műsoros karácsonyi rendezvény Felkérjük a bukott rendszer üldözöttéit, jelentkezzenek műsoros karácsonyi estünkre. Kedden, szombaton 10- 12 óra között várjuk irodánkban Pécs, Dischka Győző u. 2. sz. alatt, ahol a részletes felvilágosítást megadjuk. Ugyanott kedden 11- 12 óra kötött jogsegély- szolgálatot is tartunk. A 20-503 telefonszámon is hívhatnak bennünket a délutáni órákban 3 óra után. Továbbra is váijuk azok jelentkezését szövetségünkbe, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméit magukénak vallják, akik hazánknak a mostani gödörből való kijutását szorgos munkával kívánják elősegíteni. Azt szeretnénk elérni, hogy aki becsületesen dolgozni kíván, és tesz is a közös asztalra, az megtalálja számításait, nyugodtan élhessen közös hazánkban, mely „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”. Ez a mi hitvallásunk. Egyébként karácsonyestünkre köszönettel elfogadunk élelmiszer-, ruhanemű-, könyv- és készpénzadományokat is. Dr. Berényi István Tisztelt Sasvári István! Sajnos válaszolnom kell múltkori levelére, mert megállapításai félreérthetőek és - bár ez a mellékesebb - dehonesztá- lóak számomra. Egy rádiófelvétel sok félrehallást okozhat s bizony furcsállom, hogy levele előtt nem fordult tisztázás céljából hozzám vagy a riporterhez. Mondhatnám persze,ha 1956 minősítéséről vitázunk, hogy kérdezze meg 5-10 éve végzett tanítványaimat, ám inkább felhívnám a figyelmét a fenti címre. Én a „félbeszakadt forradalom” kifejezést fogadom el, hiszen a befejezés rajtunk kívül álló okokból - intervenció - már nem sikerülhetett. Néhány alapvető tévedését mindenképpen korrigálnom kell. A forradalom társadalmi rendszerváltozással jár, ám ez nem egy-két hét, vagy 12 nap alatt zajlik le. (Az angol kilenc évig, a francia 5 évig tartott). Még nálunk sem fejeződött be teljesen a rendszerváltás (lásd privatizáció stb.). Kétségtelen, hogy 1956-ban a győzelem után egy szabad választásokon a nép a demokráciára szavazott volna. Ám a „mi lett volna, ha” nem a történettudományra tartozik, hanem a fantasztikus irodalomhoz. A félbeszakadtság miatt november négyig csak politikai modellváltás zajlott le. Addig a hatalom négy pártja közül senki sem kérdőjelezte meg a szocializmusnak többpártrendszerű változatát. Ezt a nemzetközi realitások is indokolták. S hogy is Nagy felháborodást váltott ki az állami telken épült garázsok bérlői körében a PIK vállalat által a közeli napokban kiküldött tájékoztató. A tájékoztató szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek - ide tartoznak a garázsok is - bérleti díja, függetlenül attól, hogy az hoz-e hasznot a bérlőnek vagy sem, egységes elbírálás alá esik, így a bérleti díja 1992. szeptember 1 -tői többszörösére növekedett. Különösen bosszantó volt ez azok számára, akik magánerőből állami telken építettek, vagy azzal azonos elbírálás alá eső, eredeti bérlőnek minősülőként a garázsukért kellene, hogy fizessék ezt a magas bérleti díjat, miközben az állam az elmúlt negyven év bűneiért az ország szinte minden sérelmet szenvedett állampolgárát valamilyen módon kárpótolni igyekszik. Egy felbolydult méhkas lakó. Senki nem lesz védettebb! Sem a magzat, sem az anya, sem a család! - mondta dr. Csika Judit, a Fővárosi Önkormányzat frakcióvezetője, az MSZP elnökségi tagja azon az összejövetelen, amit az MSZP nőtagozata szervezett Budapesten. A tanácskozás célja: a szocialista nők állásfoglalása a gyermekvállalás, születésszabályozás és terhesség-megszakítás, valamint a magzatvédelmi törvénytervezettel kapcsolatban. Már a bevezető felszólalásokból kitűnt, hogy az állampolgárok nem ismerik a tervezetet, legfeljebb annyit tudnak róla, hogy van egy szigorú „A” és egy enyhébb „B” változat. Az MSZP a törvénytervezet „A” változatát elfogadhatatlannak tartja, mert nem ismeri el a tehették volna! A forradalom egyik fontos intézménye, a Munkástanácsok még a privatizáció gondolatát is visszautasították. Észrevételeim a kisebb hibáiról: 1. A forradalom nem feltétlenül alkalmaz mindig erőszakot (1848). 2. Nem öt nap alatt söpörték el a diktatúrát és ez nem csak a fegyveres csoportok tevékenységének köszönhető. A politikai rendszer alapjai október 28-án még álltak, a többpártrendszer október 31-én született meg, szuverenitásunkat november elsején jelentették be. A fegyveres csoportok tevékenysége nagyon fontos volt, de nem ők adták a forradalom programját, hanem a nép által szervezett nemzeti bizottságok, munkástanácsok és Nagy Im- réék. 3. Nemzetközi szinten csak félig-meddig ismerték el a forradalom győzelmét. Való igaz, hogy egyedül vívtuk küzdelmünket, ami annak köszönhető, hogy az USA elárult bennünket és átadott a Szovjetuniónak. Úgy vélem 1956 akkor lesz rendbetéve, ha nem szól bele a mai politikába és viszont. Nevezhetjük szabadságharcnak, de árnyaltabban kell fogalmaznunk. Hála Istennek, nem az egész magyar nép harcolt fegyveresen és Nagy Imre nem szólított fel fegyveres ellenállásra, mert ez esetben harcunk tömegmészárlássá fajult volna. ihoz hasonlóan futkároztak fű- höz-fához az érintettek és próbáltak egymástól is tanácsot kérni, hogy mit lehet tenni az önkormányzati testület újabb, a lakosság amúgy is üres pénztárcája ellen irányuló határozata ellen. Úgy látszik, az egyéni akciók kora lejárt. Csak egységes és szervezett fellépéssel lehet az igazuknak érvényt szerezni. Legalább is ez foglmazódott meg abban a közel háromszáz résztvevőben, aki 1992. október 7-én a József Attila Művelődési Házban összehívott megbeszélésen részt vett és megalakította a Magángépjármű-tulajdonosok Pécsi Egyesületét. A megalakulást követően megfogalmazott „Folyamodvány”-ban (petíció) tiltakozásának adott hangott a bérleti díj bevezetésének módszere és összege ellen és megnevezte azokat a képviselőit, terhes nő semmiféle döntési jogát, nincs tekintettel megoldhatatlan élethelyzetekre, a szociális feltételek hiányára. A „B” változatban sok a homályos pont és hiányos. Azonkívül egy sokszereplős procedúrának van kitéve a terhes nő, ami igen megalázó. Ezekre mutatott rá referátumában dr. Csehák Judit: 1. A nők krízishelyzetének meghatározása. Egy honanya (Pusztai Erzsébet) szerint: mindenki gondolja végig szociális helyzetét, mielőtt szexuális (nemi) aktusra kerülne sor! (Ez elhangzott a parlamentben!) Ugyanis: nem lehet válsághelyzet a szociális probléma! Ha nem válsághelyzet a létminimum alatt tengődök mindennapi megélhetése, az, hogy 4. A szabadságharcosok nem Budapestet tartották, hanem egy-egy gócot csupán. Való igaz, felelősségünk óriási 1956-tal kapcsolatban. Mindig a tények alapján kell értékelnünk. Többek között ezért is jelentettük meg a Hangdokumentumok a magyar történelemből című gyűjteményünket, melyek mindenfajta belema- gyarázás nélkül, a kor politikusainak beszédei alapján követik végig a történelmi eseményeket. A hazafiaságra nevelés szempontjából döntő, hogy olyan nemzeti ünnep legyen 1956, mely az egész magyarság összefogását jelenti a demokráciáért és a függetlenségért. Ám, ha a fiatalság sok-sok sértett embert lát, ha azt tapasztalja, hogy egyesek ki akaiják sajátítani maguknak, hogy az 56-osok között mára már gyűlölködéssé fajult a viszony, akkor vajon mivé válhat ünnepünk? Félek, hogy március huszonegyedikére, április negyedikére fog emlékeztetni kötelező szólamokkal, elővezetett veteránokkal. Sok-sok türelem, tolerancia szükséges még ahhoz, hogy valóban nemzetivé váljon 1956. Előrehaladásunk egymást tisztelettel megszólító, becsületes viták útján lehetséges. Véleményeltérések lehetnek közöttünk, ám azt hiszem a lényegben egyetértünk. Tisztelettel üdvözli Önt: Horváth Csaba akiket feljogosított, hogy az ön- kormányzat illetékeseivel folytatandó tárgyaláson az érdekeiket képviseljék. A száz valahány aláírást tartalmazó folyamadványt a polgármester távollétében a polgármester referense vette át és ígéretet tett annak továbbítására. A magángépjármű-tulajdo- nosokat az utóbbi időben ért és várható újabb merényletek (lásd súlyadó, várható további bezin áremelés, területfoglalási díj stb.) arra késztették, hogy az egyesület megalakulását bejelentő hír nyomán tömegesen közöljék belépési szándékukat. Az egyesület elnöksége a TESZ Apáca utca 15 szám alatti székházában kér helyet. Minden hét csütörtökjén 17 órától fogadják a belépni szándékozókat. Traj Ferenc az ideiglenes elnökség tagja akár egy vagy mindkét szülő munkanélküli, vagy éppen most lakoltatják ki a családot, és még lehetne sorolni, akkor mi?! - tette fel a kérdést dr. Csehák Judit. 2. A kormány - és a Népjóléti Minisztérium szabályozási jogköre a terhesség-megszakítás finanszírozásában. Társadalombiztosítási támogatásra ki és milyen mértékig számíthat az elviselhetetlenül magas térítési díjban? A terhesség-megszakítás finanszírozásának rendjét nem lehet alacsonyabb szintű (kormány, ill. miniszteri) rendeletre bízni, mert a finanszírozás konkrét szabályozása veszélyeztetheti a törvény megvalósulását. 3. Várandósági pótlék bevezetése. M ár korábban megfogalmaztuk: lázban ég a falu. Ma hozzá kell ehhez tenni a meg nem értést, az ebből fakadó egymásnak feszülő indulatokat. Olvashatjuk a sajtóban, hallhatjuk a rádióban a szövetkezetek átalakulásának nehézségeit. Mi is okozza leginkább az ellentéteket? Először is a 60 napos határidő, a kiválási szándék bejelentése. Aki tudja, mit jelent a gazdálkodás, az azt is tudja, hogy ezt 60 nap alatt, de még 6 hónap alatt sem lehet eldönteni. Egy ilyen döntés csak reális alapon hozható, de éppen ez a reális alap hiányzik. Általában nincs meg a megfelelő gazdasági alap, hitel pedig a jelenlegi feltételekkel tulajdonképpen szóba sem jöhet. A 6 hónap csak arra volt jó, hogy gondolatokat, reményeket ébresszen. A döntéshez kevés volt. S közben ugye alakul az új szövetkezet. Nézzük csak, milyen is az új! Lesz igazgatóság a vezetőség helyett. Es jogok itt, jogok ott. De a lényeg marad! Csak a címtáblát festik át. Hogy ez nem igaz? Ugyan! Eddig is volt 55%-ban nevesített vagyon, volt tehát tulajdonos. S a tartalom? Igen, a tartalom! Az érintettek ismerik, nem hozott ez tartalmi változást. Mindezek természetesen feszültséget okoznak, mert azt várták a tagok, alkalmazottak és tulajdonosok, hogy egy rendszerváltással nem csak a cégtáblát kell átfesteni. Az emberek azt várták, hogy tagi és tulajdonosi jogok alapján, önállóan, demokratikusan egy olyan gazdálkodási és szervezeti formát hoznak létre, amely megfelel a piaci kihívásoknak! Nem a kicsi vagy a nagy itt a vita tárgya, hanem a hatékonyság. Sajnos a politikai ütközések következtében egy kőbe vésett, rugalmasságot nem biztosító szövetkezeti törvény született. Állíthatjuk: mindenki részére korlátokat, káros korlátokat szab. Mivel és miért? A zzal, hogy e törvény alapján a most kialakuló szövetkezetek örök életűek lesznek, csak kilépni lehet, de a vagyont kivinni nem. Ugye senki nem gondolja, hogy ma a világ legjobb szövetkezeteit hozzuk létre? Nem, mert nem vagyunk jövőbe látóak, sőt, miután csak címfestés van, marad a régi. Az érv, amely azt sugallta, hogy nem lehet a vagyont kiLátszólag jól hangzik, ám jól értesült parlamenti körök szerint ezt a családi pótlék megadóztatásából, valamint az anyasági segély megszüntetéséből fizetnék. Nem mellékes az sem, hogy a kifizetőhely a munkahely lenne. Ennek következménye pedig egzisztenciális veszélyt jelent a nők számára, hisz manapság már baby-sitter- nek is férfit keresnek. 4. A törvénytervezet bürokratikus túlszabályozásának egyik állomása a „tanácsadó” lenne, ahová az apával kell elmenni. Ugyanis: szükséges a beleegyezése. (Munkahelyteremtő lehetőség: „ügyeletes apa”-szolgálat?!) Nem szól a törvény: a béranyaságról, a mesterséges megtermékenyítésről, a meddőségről! - hívta fel a figyelmet dr. vinni, részben érthető. Hiszen nem lenne jó, ha a kiválások bizonytalanná tennék a gazdálkodást, főleg ha az összevissza történne. Arra nem gondoltak, hogy ennek van egy másik oldala is? Mert pl.: az üzletrész visszatartása csökkenti a versenyt, a tőke eszerinti szabad mozgását. Nem beszélve arról az igazságtalanságról, hogy leértékelődhet az üzletrész a jogi korlátok következtében. így kerül az leértékelődve néhányak kezébe. S egyáltalán milyenek ezek a tulajdonosi jogok, ahol ilyen korlátok vannak? Mindezeket a gondolatoka lehetne folytatni, de nem érdemes. Inkább arról kívánunk szólni, hogy lehet elvágni, ill. hogyan vágják el „bölcsen” a gordiuszi csomót. A zzal érvelnek, hogy én ma belépek egy szövetkezetbe, ilyen és ilyen munkakörbe, mert ezt a lehetőséget kapom a vagy onom bevitele fejében. Azonban, ha ez változik, ha nem dolgozhatom eredeti beosztásomban, nem tudnak más elfogadhatót felajánlani, vagy egyáltalán nem tudnak munkát adni, akkor kiléphetek. Szervezetten, rendben, gazdasági év végén. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. 51. paragrafusa szerint a taggal el kell számolni. Ennek az elszámolásnak a módját az alapszabályban úgy is meghatározhatják, hogy ha a kilépő tag vagy tagok - a fenti törvény alapján - eladásra felkínált üzletrészét sem a szövetkezet, sem a tagjai, de kívülállók sem vásárolják meg elfogadható áron, év végén a kilépő tag kérésére, tárgyiasult formában kiadják. A kiadás feltételei az 1990. évi II. tv. 33. és 35. paragrafusaiban foglaltak szerint történhet. Ez mindenkit érint, mindenkivel megtörténhet. Főleg a vezetőkkel! Ismert, hogy náluk érthető okokból sokkal nagyobb a mobilitás. Ezért bölcs a tagság ott, ahol a fentiek szerint fogalmazza meg alapszabályát. Sok minden kikerülhető ezzel, mert mindenkinek és mindenkor egyenlő esélyt adnak az igazi szövetkezeti normák szerint. Jelképesen úgy is mondhatnánk: a kaput úgy kell bezárni, hogy nyitni is lehessen. A Magyar Parasztszövetség Baranya Megyei Szervezete nevében: Vér Elemér elnök és Szőke Gyula alelnök. Csehák Judit. Az ENSZ alapokmányának, s így Alkotmányunknak megfelelően: a magzat jogalany, ha élve születik. Márpedig, akkor mindezekről nem lehet beszélni, pedig sok meddő nőt érint. Ahhoz, hogy a parlament kimondjaL a magzat jogalany, 2/3-os törvény kell. Mit akar az MSZP nőtagozata? Akarjuk és szeretjük gyermekeinket. Örömmel váijuk és neveljük fel őket, ha biztosítva látjuk jövőjüket. Ehhez nem az abortusz lehetőségének szigorítása kell, hanem értékálló családi pótlék, GYED, GYES, a költségvetésből támogatott bölcsőde, óvoda, iskola. Azt akarjuk, hogy, szabadon dönthes- sünk: mikor szülünk gyermeket. Segítséget akarunk a családtervezés, a fogamzásgátlás módszereiről. Steindlné Pólyák Márta MSZP nőtagozat Garázsbérleti díjemelés szépséghibával Kit védene a Magzatvédelmi törvény?
