Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-11 / 311. szám
1992. november 11., szerda üj Dunántúli napló 5 Gondok a komlói telefonhálózat-építéssel A beruházás illetékesei felelősségrevönást javasolnak a hanyag munka miatt Annak ellenére, hogy a Magyar Távközlési Rt. és a Villanyszerelőipari Rt. illetékesei elismerték: Komlón, a jövőre telepítendő új telefon konténerközpont hálózatépítési munkavégzése során akadnak hiányosságok, tagadták a vandál kivitelezés vádját. Lapunkban már beszámoltunk a kifogásolható munkáról, ám a MATAV Rt. Pécsi Igazgatóságán, az érdekeltekkel történt egyeztetés során kiderült: hanyag kivitelezés csak a város egyes részein tapasztalható. A VÍV Rt. szerelési főmérnöke, Harsányt Menyhért meggyőződéssel állította, hogy a komlói telefonhálózat-építés a sikeres kivitelezések közé tartozik. - Ez egy jól előkészített, jól megvalósított beruházás - mondta, s hozzátette: - Nem véletlenül nyertük meg Komlón a versenytárgyalást. Az országban sokfelé végzünk ilyen munkát. Tudjuk, kényes ez a tevékenység, hiszen mindenhol számolni lehet néhány ráérő emberrel, akiknek egyetlen napi gondja az: mi történik ablaka előtt. Egyébként ahol alvállalkozóink hibát követtek el, azonnal intézkedtünk a javítások érdekében. Az elmondottakhoz a VÍV Rt. területi főmérnöke, Kovács Mátyás hozzátette: - A gondok akkor kezdődtek, amikor a városba értünk a hálózatépítéssel. Számunkra nem hatott újdonságként, hogy megkezdődött a panaszáradat. A lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy mennyire pontatlan közműtérképekkel dolgozunk, így sok esetben a helytelenül kijelölt nyomvonalak miatt fordulhatott elő egy-egy kár a többi közműben. A földmunkáknál a városi televízió kábelét például 5 perc alatt miszlikre aprították alvállalkozóink, mert fagyökérnek nézték. Ezért mondhatom, ott követtünk el hibát, hogy alvállalkozóként szakértelem nélküli komlói munkaerőt is alkalmaztunk.- Eleinte problémamentesen haladt a hálózatépítési munka - szögezte le Polics József, a komlói polgármesteri hivatal főmérnöke. - Dávidföldön kezdődtek a gondok, amelyek a kökönyösi részeken át Sikon- dáig mind a mai napig megtalálhatók: közműátvágások, ütés nyomvonalsüllyedések, parkok, sövények tönkretétele formájában, az oszlopdőlésekről már nem is beszélve. Sajnos a mai napig meglátszik, hol folytak hálózatépítési munkák. Mintegy összefoglalva az elhangzottakat, Chrenóczy-Nagy Tibor, a Magyar Távközlési Rt. Beruházási osztályvezetője mondta ki a végszót. Szerinte a VÍV Rt. jó vállalkozó. Nem bánták meg alkalmazásukat, ám kérik tőlük a kifogásolt munka felülvizsgálatát, kijavítását és a hibás alvállalkozók felelősség- revonását, mert nem az a céljuk, hogy tönkretegyék a várost. Ruzsinszky Az étkezési hozzájárulással nem mindig lehet jóllakni Jóízű ebédhez jóízű mosoly Fotó: Läufer László Felfüggesztett börtönbüntetés a volt kormányőröknek Felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak három, szabadlábon lévő, volt kormányőrt többrendbeli lopás miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden kihirdetett ítéletében Szabó Bertalan volt rendőr őrmestert egy év hat hónap, Rácz János volt rendőr szakaszvezetőt egy év négy hónap, Suskó Ferenc volt rendőr őrmestert pedig egy év két hónap börtön- büntetésre ítélte. A bíróság a büntetések végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Mint emlékezetes a katonai ügyészség - a kormányőrség parancsnokának feljelentése alapján - 1991. július 17-én rendelt el nyomozást a három kormányőr tiszthelyettes ellen, szolgálatban elkövetett több- rendbeli kötelességszegés, katonai bűncselekmény, továbbá bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett lopás, valamint más bűncselekmények miatt. A vádlottak a Parlament őrségében teljesítettek szolgálatot, s ennek során - a vádirat szerint - rendszerint az éjszakai, illetve a hajnali órákban különböző tárgyakat tulajdonítottak el az Országház irodáiból és más helyiségeiből, összesen mintegy 200 ezer forint értékben. Az egyik tettes többek között ellopta a miniszterelnök dolgozószobájából a kormányfő Seiko típusú karóráját is. A vádlottakat a belügyminiszter 1991. augusztus 15-én a testületből elbocsátotta. A bíróság döntését az ügyész, a vádlottak és védőik tudomásul vették. Az ítélet jogerős. (MTI) Változik a vállalatok nagysága és eredményessége. Ez a módosulás többek között azt is eredményezheti, hogy az eddigiektől eltérően alakulhatnak étkezési szokásaink is, ugyanis ez évtől több helyen kisebb-na- gyobb mértékű, úgynevezett étkezési hozzájárulással pótolják az infláció okozta esetleges bér- csökkenést. A hozzájárulást adhatják készpénzben és utalványban is. A munkáltató a pénzes fizetés esetén adót fizet, utalvány esetén nem. A jelenlegi társadalombiztosítási szabályozás szerint (1992. évi IX.törvény) a juttatások összege az adott cég számára „a biztosított személy alapbérének húsz százalékáig nem képez járulékalapot.” Két nagyobb pécsi vállalatnál érdeklődtünk. A bőrgyárnál minden alkalmazott, beosztásától függetlenül, 2 400 forint étkezési hozzájárulást kap. Választhat az utalvány és a pénzbeli kifizetés között. Ugyanezen elv alapján a Sopiana-nál kétezer forintot kapnak szintén egy hónapra. Itt túlnyomó többségben készpénzben igényelték a hozzájárulást az érdekeltek. Érdekes, hogy bár az utalvány, legyen szó akármelyik nagyobb kereskedelmi egységről adómentes, mégis többen választják a készpénzes támogatást. A helyzetet bonyolíthatja, hogy sok nagyobb üzemben nem működik már üzemi konyha. Megemlíthetjük, hogy az étkezési hozzájárulást, más természetbeni juttatáshoz hasonlóan, a cégek a költségrovatban szerepeltethetik, így például néhány kisebb vállalat esetén az sem kizárt, hogy jobban megéri nagyobb étkezési hozzájárulást adni, mint alapbért, hiszen a járulékos költségek alacsonyabbak. Mostanság készül több helyen a kollektív szerződés. Ezúton is felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az étkezési hozzájárulásokai kapcsolatos konkrét ügyeket is, természetesen a törvényeknek megfelelően, helyileg lehet és kell szabályozni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy mivel az adott cég, vállalat gyakorlatilag valamennyi hozzájárulási formát egy adott összegig kedvezményes adózással számíthat, hiszen költségként számolhatja el, a munkavállalónak jobban megéri utalványban és nem készpénzben kérni az étkezési hozzájárulást. Az utalványhoz természetesen szükséges egy megállapodás arról, hol is lehet ezeket az utalványokat beváltani. Különösen érdekessé az teszi a problémát, hogy a nagyobb egységek, vállalatok üzemi konyháit javarészt már eladták vagy legalábbis az adott cégtől független, nyereségorientált módon működtetik. Viszont, ha nincs vendég, nehéz nyereséget produkálni. Egy megbízható, viszonylag olcsó helyi üzemi konyhánál nincs jobb, mert a hozzájárulás mikéntjétől függetlenül - enni kell. Bozsik Szatyor Gyó'ző fafaragó művész grafikáiból nyílott kiállítás tegnap Szentlőrincen, a közelmúltban felavatott Helytörténeti Múzeumban. A múzeum első nyilvános rendezvényén mutatkozik be az Ormánságban született Pécsett élő művész. Fotó: Läufer László Munkavédelem, munkaegészségügy ’93 Mit ér az ember __ Üzemegé szségügyi, humán- politikai kérdésekről rendezett fórumot a Baranya Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Menedzsment Tanácsadó Kft Pécsett. A kétnapos tanácskozáson az ország minden pontjáról érkezett szakemberek megvitatták az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Szó volt a munkavédelemről szóló törvény tervezetéről, a benne megfogalmazott állami és intézményi - a munka- biztonsági és munkaegészségügyi - feladatokról. A résztvevők megismerkedhettek a foglalkozás-egészségügyi központtal, mint az üzemegészségügy új modelljével. A talpon maradás, a verseny miatt a munkáltatók legtöbb esetben azoktól a területektől vonják el a pénzeket, amelyek csak később okoznak jelentős károkat, ilyen például a munka- egészségügy. Nem érdekeltek abban sem, hogy munkavédelemmel foglalkozó szakembereket alkalmazzanak. Jelenleg pedig sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyekkel a veszélyeket felismernék, képesek lennének a megelőzésükre, a kezelésükre.- Magyarországon sok nyugati cég alapított vállalatot. Közülük többen a legkorszerűbb technológiákat hozták magukkal, de akadtak olyanok is, akik már nálunk is elavultnak számító berendezéseken dolgoztatják a munkásokat, és a legelemibb előírásokat sem tartják be - mondta Lantos Géza, az Országos Munkaügyi és Munka- védelmi Főfelügyelőség főosztályvezetője. - Az új munkavédelmi törvény más alapokra helyezi a munkaadók és a munka- vállalók közötti viszonyt. A munkavállalóknak beleszólási joguk lesz, míg a munkaadóknak kötelességük lesz tájékoztatni a dolgozókat a változtatásokról. Egyértelműen a munkaadó feladata lesz az egészséges, kultúrált és biztonságos munkahely megteremtése. Sajnos nem egy esetben a dolgozók tudatosan vállalják az egészségre káros, balesetveszélyes körülmények között is a munkát, hogy ne küldjék el őket. Ma a munkavédelem harc a munkáltatókkal, a profitszerzés az elsődleges, és az a munkavédelmis, aki gyakran szóvá teszi a hibákat, a helytelen technológiát, könnyen az utcára kerülhet. Nyugat-Európában a társadalom- és a munkabiztosítás teljesen elkülönült egymástól. Magyarországon is szükség lenne egy munkabiztosítási rendszerre. Ez vállalná fel a baleset biztosítást, a kártérítést, a teljes rehabilitációt. Azok a cégek, akik ilyen célokra kevés pénzt használnak fel, a befizetett ösz- szeg jelentős részét visszakapnák. A munkavédelemmel foglalkozó szakembereknek pedig a jelenlegi adminisztratív feladatok helyett a technológiai folyamatok kidolgozásában kellene részt venniük. Sz. K. A magyarországi kisebbségekért alapítvány pályázati felhívása „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet. 1. Jubileumi jutalomra jelentkezhetnek, illetve javasolhatók azok a nemzetiségi hagyományőrző művészeti együttesek, melyek az idén ünnepük megalakulásuk 10., 20., 30. (vagy ennek többszöröse) évfordulóját. 2. A nemzetiségek anyanyelvén és nyelvjárásán megszólaltatott kábeltelevíziós műsorok készítésének támogatására pályázhatnak azok a helyi, illetve regionális stúdiók, melyek nemzetiségek lakta területeken működnek, megfelelő szakemberrel rendelkeznek és biztosítják ezen adások folyamatosságát. 3. Egyszeri támogatást igényelhetnek azok a képzőművészek, akik. magas művészi szinten jelenítik meg kisebbségi népcsoportjuk életét, hagyományait. 4. Egyszeri támogatásra pályázhatnak vagy felteijeszthe- tők azok a nemzetiségi lapoknál dolgozó újságírók, akik az objektív és tisztességes tájékoztatás, a népcsoportok békés együttélésének jegyében, kiemelkedő tehetséggel végezték munkájukat. 5. Az alapítvány szerzői honoráriumot biztosít nemzetiségi anyanyelven megírt, tananyagba illeszthető, óvodás vagy kisiskolás korosztálynak szánt rövid bemutatható jelenet megalkotásáért. Az 1—4. témákban a pályázat beadási határideje 1992. december 1., az 5.-ben 1993. március 1., űrlap igényelhető személyesen vagy levélben: „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány Titkársága 1055 Budapest, Kossuth tér 4. III. em. 61. tel.: 1-123-420/347 (Mátyás Sylvia). A fenti témakörbe nem illeszthető, a nemzetiségi hagyományok, kultúra és nyelv ápolását, az azonosságtudat erősítését, a békés egymás mellett élést szolgáló pályázatok beérkezési határideje 1992. december 1. A késve érkező pályázatokat a Kuratórium nem tárgyalja meg. „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány Kuratóriuma Képviselőtestületi ülés Pécsváradon ✓ Visszakérik az Afész-nek adott ingatlanokat A pécsváradi képviselő-testület hétfőn este a felújított községházán tartott ülésén a jövő évi költségvetés irányelveiről tanácskozva főként az állami támogatás csökkenő reálértékének ellensúlyozására javasolt takarékossági intézkedéseket. Wolf József, a pénzügyi csoport vezetője említette, hogy csak a pedagógusok kötelező kétezer forintos béremelése 6,5 millió forint. Dr. Kófiás Mihály körjegyző pedig megfontolásra ajánlotta: szükség van-e három könyvtárra, mert a községi mellett az általános iskolában és a szakközépiskolában is található könyvtárterem. Egy másik javaslat szerint megtakarítást eredményezne, ha a háziorvosok a kártyapénzt teljes egészében önállóan használhatnák fel. Papp Gyula képviselő a Pécsváradi Szakmunkásképző Intézet és Gimnázium igazgatója kifejtette: a jövőbeli takarékossági intézkedések csak meghatározott korlátok között valósulhatnak meg. A törvényben rögzített béremeléseket kötelező kifizetni, s a létszám meghatározásánál figyelembe kell venni hogy a túlórák száma is szabályozott. A testület megbízta a pénzügyi csoportot, hogy az intézmények vezetőivel együtt döntsenek a takarékossági intézkedésekről a működőképesség hosszútávú fenntartása érdekében. Az önkormányzati lakások eladásáról élénk vita bontakozott ki: szüksége van-e az ön- kormányzatnak ezekre, mikor, hogyan és milyen áron adják el a lakásokat és üzlethelyiségeket? Nem döntöttek, hanem a lakástörvény életbe lépése után kerül újra a testület elé. Dr. Kófiás Mihály körjegyző a régi és az új jogszabályok értelmezése alapján egy próbaeljárás kezdeményezését javasolta a testületnek. Az Afészek a hatvanas években a lakosság jobb ellátása érdekében ingyen jutottak állami ingatlanhoz. A Polgármesteri Hivatal visszakéri a helyi Afésznek juttatott ingatlanokat, a volt Zengőkert területét, és a Dózsa György utcai szikvízüzemet. Az Afész ugyanis felhagyott eredeti tevékenységével, és értékesíteni kívánja az ajándékba kapott ingatlanokat. A testület kérni fogja a tulajdonjog bejegyzését a Pécsváradi Ónkormányzat számára. P.E.
