Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-11 / 311. szám

1992. november 11., szerda uj Dunántúli napló 3 L evélben invitált Németh Jenőné Görcsönyből, hogy az Aligvári-szőlő- hegy szomszédságában nézzem meg a lepusztult másik szőlő­hegyet, a Sírvavárit. Hajdani neveit, az Újhegyet és a Cser-dűlőt nem is használják. Keszűn, Gyódon, Regényén át vitt gyalogutam, míg célba ér­tem. A Pécs-közeli falvak úgy bújnak meg a völgyekben, mint madár a fészkében. Templo­maik középkori hangulatot árasztanak, miként a dombolda­lakba húzódott temetők is. Kö­zös templomuk hajdan Keszü- ben állt. Jelenkori közös vonása a három helynek, hogy egyre több -pécsi építkezik, vásárol hétvégi telket. Az úgynevezett Királyi lénián bandukoltam, amely kikerüli a lakott részeket, dombgerinceken halad egyene­sen, néhol öreg eperfák övezik, sok kőkereszt áll mezsgyéi szé­lén. Egyedül a Szent Ven- del-szobor sértetlen, a többi így vagy úgy az utóbbi időben meg­rongálódott. Ancika néném sze­Gyalogúton Sírvaváriba Hagyományélesztés Keszüben, Gyódon, Regényén rint az övékét a keszüi falubejá­ratnál egy tolató útjavító autó döntötte meg véletlenül. Nem így Gyódon, ahol tudatosan ver­ték szét valakik az ősi keresztet, a községéért aggódó, módos családok jelképét. Utódaik újra felépítették, de egy családi ház kertszegletében. Ez az, ami fel­kavart, és megéreztem, miért csendesek, befelé-fordulóak azok a gyódiak, akik köszöné­semet alig fogadták. Számukra a keresztgyalázás eredetük megsértését is jelentette. Csak Ilonka néném volt oldott a falu­széli házikóban, amikor a majdnem 60 méter mély kútból vizet adott. Gyód nagyon takaros, vonzó, mint egy városi zöldövezet, nem ront szépségén a kopottas kultúrház és kocsma sem. A szőlőskertek teraszokon sora­koznak katonásan, főként a Há­romszög-dűlőben. A futballpá- lyánál egy másik Gyód foga­dott, ahol vagy tízen építkeznek, köztük János barátom, aki szin­tén csak utónévvel mutatkozott be. Büszkén néz szét, szívja az ózondús levegőt, kijelenti, hogy a hajdani Gyód ezen a magasla­ton terült el, vagyis ő ősei fész­kébe tér vissza. Ez az öntudata erősebb, mint a keserűség, amit kivált a bevándorlók közönye, a fiatalok rombolókedve. Regényére nehéz rátalálni, erdők rejtik, útjait gaz fedi. Fő­utcájában a téglaépületek, paj­ták hajdani módosgazda-világot sejtetnek. Mostani létét inkább a keserves újrakezdés jellemzi, de ennek jelei nem lebecsülen­dők. Egy cigány férfi végigmér, érzem is, meg nem is a bizal­mát, bátortalanul köszönünk. A falucska szőlőhegye a keresett Sírvavárit érinti, ahol megrogy- gyant pincék, magányos gyü­mölcsfák, süllyedő falak fogad­tak, melyeket befed a fű, mint sebet a heg. Ez az a pillanat, amikor a pusztulás elmos min­den régi határvonalat, árkot, melyeket már az emlékezet is alig fedez fel. M inden faluképi és köz­hangulati ziláltság, múltfelejtés ellenére is felsejlett az egyéni akarat ön- magára-találása, az újrakezdés szerény öröme. Csak oly jó lenne, ha ez a sokféle egyéni vágy, vállalkozó-kedv közössé­gekben is egymásra találna, szép faluhagyományokat is élesztgetve. Csuti János Ősz a gyódi szőlőhegyen Fotó: Szundi György G W C -tanfolyam Pécsett Vállalatok, vállalkozók ked­vezményesen juthatnak áruhoz, termékekhez, alapanyagokhoz, ha rendelkeznek az úgynevezett GWC személyi és cégkártyával. A nyugat-európai országokban már jól ismert üzleti módszer megvalósításához az M/S (Multi Servise) Kft. a GWC-vel kötött licenc-szerződés értel­mében ugyanis már Magyaror­szágon is hozzá lehet jutni ezekhez a kártyákhoz - termé­szetesen megfelelő éves díjazás ellenében. A kártya tulajdono­sai (vállalatok és magánszemé­lyek) a GWC klubkatalógusá­ban megjelent partnercégeknél vásárlás esetén kedvezménye­ket kaphatnak. Pécsett ma 18 órakor a Szent István téri Kol- ping-házban tanfolyam kereté­ben ismerkedhetnek meg az ér­deklődők ezen újfajta kereske­delmi lehetőség részleteivel. Környezetkímélő energiaforrások Baranya megye környezet­kímélő energiaforrásairól tarta­nak ma egynapos konferenciát a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. A múlt évi ha­sonló pécsi rendezvény folyta­tásaként délelőtt fél 10-től szó lesz többek között a napenergia többoldalú hasznosításának, il­letve a szélerő felhasználható­ságának lehetőségeiről. A kon­ferencia résztvevői megismer­kedhetnek a pécsi „napházzal” is. Képernyő előtt Ó, ha mi is elmehetnénk mindnyájan Say Baba assam- jába, ától rátenné a kezét a fe­jünkre és fölmelegedne a szí­vünk! Akkor a szpíker nem tér­depelne le lélekben a Benfica sztárjainak aranylábai elé, és legalább csontként odavetne néhány jó szót nekünk is, akik vele együtt, mindnyájan itt Vá­cott és környékén edződtünk és edzősködtünk. Ha rátenné a ke­zét a budapesti Klinker Kft. ve­zetőinek fejére, s rátenné a ke­zét a polgármesterek és helyet­teseik fejére is, akkor soha többé nem lopnák ki a kispén­zűek zsebéből azt a keveset is a nagyvállalkozók, hiszen a nagyvállalkozók nem is érez­nék, hogy ők tulajdonképpen nagyok és ezt is megtehetik. Akkor nem kellene vádaskodni és mentegetőzni, a televízió in­formációktól elkábult nézőinek nem azt kellene nézni, hogy Kérdőjelek a Nevelők Háza körül Jövőre ünnepelné negyvené­ves évfordulóját a pécsi Neve­lők Háza. Az intézmény min­denkori szándéka, hogy a város pedagógusainak szakmai, kö­zösségi fórumot nyújtson. Ha csak legutóbbi egy éves prog­ramjukat nézzük, számos kon­ferenciát, tudományos, szakmai eszmecserét, vitaesetet, de szép számú kulturális műsort, nyelv- tanfolyamokat, külkereske­delmi átképző kurzust, zenei klubokat, versmondó műhelyt találunk a kínálatban. Évente több ezren megfor­dulnak a házban, amely egyúttal otthona a nemzetközi hírű Ne­velők Háza Kamarakórusnak is. A kórus ugyan néhány éve ala­pítványi pénzből tartja fenn magát, de támogatja őket a Ne­velők Háza is amellett, hogy a kórus művészeti munkájához, szervező tevékenységéhez nél­külözhetetlen tárgyi feltételeket is biztosítják. Az első mondat feltételes módja ezekben a napokban egyre időszerűbb, hiszen gyűl­nek a kérdőjelek további sorsuk alakulását illetően. Amint arról már többször be­számoltunk, a Szent István tér 6. számú épületet visszaigé­nyelte Jogos tulajdonosa, a Szent Ágoston Szabályai Sze­rint Élő Miasszonyunkról Ne­vezett Női Kanonokrend. A ve­lük történt megállapodás értel­mében, legkésőbb évvégén át­adják számukra az épületet. Miután a hatályos törvény ren­delkezése szerint az eddigi épü­lethasználót az illetékes önkor­mányzatoknak kell megfelelően kárpótolniuk, felmerült annak lehetősége is, hogy a pécsi ön- kormányzat átvehetné saját fenntartásába a Nevelők Háza intézményét.- Az előzetes megbeszélések értelmében el is kezdődtek a volt Úttörőház, a Szent István tér 17. számú épület helyreállí­tási munkálatai, mondván, egy részét majd mi kapjuk meg — rendezgeti papírjait Végh Jó­zsefnél a Nevelők Háza igazga­tója. -A helyreállítók velünk beszélték meg, mit hova szeret­nénk, minket hívtak meg a mű­szaki átadásra. Villámcsapás­ként ért bennünket az a hír, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata előbb október 22-iki, majd november 5-iki ülésén elutasította a Kulturális Bizottság által javasolt előter­jesztést, az önkormányzati fenn­tartásba való átvételt. Legutóbb az arány 23 igen, 5 nem, 14 tar­tózkodás volt. Állandó csoport­jaink, a hozzánk járó pedagógu­sok közül eddig már körülbelül kétezren aláírták azt a levelet, amit el is juttattunk a képvise­lőkhöz, s amiben azt kérik, ve­gyék figyelembe a ház igényes közművelődési tevékenységét. Rendezvényeink nem zártkö­rűek, a város polgárai is gyak­ran eljöttek. Tanfolyamaink lá­togatottak, azokat is folytatni kell. Annak érdekében, hogy vállalt céljainkat maradéktala­nul teljesíthessük, központban lévő, jól megközelíthető helyi­ségekre, és állandó fenntartóra van szükségünk.- A Nevelők Háza a Pedagó­gus Szakszervezet Baranya Me­gyei Alapszervezete Szövetsé­géhez tartozik. Ők nem tudják vállalni a további fenntartást?- Úgy tudom, amennyiben az önkormányzat nem veszi át a házat, de őket és minket is elhe­lyeznek, utána nyilatkoznak a támogatás mértékéről. Itt is sok kérdésre kell feleletet kapni. Ők szeretnék, ha az intézmény megmaradhatna, de anyagilag nem állnak ragyogóan. Tudni kell, kitől kapunk még támoga­tást, az új helyért kell-e és mennyi bérleti díjat fizetni. Az árak magasak, és lehetetlenné tudják tenni a működésünket. Jelenleg nem igen tudunk mást tenni, mint várni és remény­kedni, hogy a kultúráért, az ok­tatásért felelősséget érzők még egyszer elgondolkoznak a Ne­velők Háza, a kamarakórus ed­digi érdemein. Ha nem kapunk megfelelő támogatást, akár megszűntnek is lehet nyilvání­tani a házat. Dr. Antalné Úz Éva, az ön- kormányzat kulturális bizottsá­gának elnöke: - A Nevelők Háza kérdését mindenképpen szeretném újra a közgyűlés elé vinni, kiegészítve a volt Úttörő­házra vonatkozó elképzeléseink ismertetésével. Szeretnénk majd ott egy kulturális közpon­tot, nevezhetnénk a Pécsi Pol­gárok Házának. Véleményem szerint a pedagógusok is elfér­hetnének a házban, s szükségük is van egy jól működő intéz­ményre. B. A. A televízió Indiában mások hogyan vádaskodnak és mentegetőznek, nem kellene szurkolniuk az igazságért, nem kellene fogakat csikorgatni, majd élvezetet találni a kár­örömben; mondván, hogy ezt is megérdemeltük, akkor a fide- szes képviselőnőnek, de a poli­tikusoknak sem kellene oly gyakran arányt téveszteni, úgy viselkedniük napra-nap, mintha ők volnának a nemzet élő és egyedülvaló lelkiismerete - mit lelkismerete! -, éjt nappallá tevő napszámosai. Ha a kezét a fejünkre tenné, akkor vezető po­litikusaink nem médiaügyben levelezgetnének egymással, a megállapodások is érvényüket veszítenék, hiszen elegendő volna egy szeretetteljes gesztus, egy bíztató hátbaveregetés a Magyar Televízió elnökének, és egyszercsak megfelelne mind a kormánypárt, mind az ellenzék, esetleg még a nézők igényeinek is; sőt, egyesült erővel és vala­mennyien szeretnénk Hankiss Elemért, közös erővel tartanánk meg egyébként is jogos tisztsé­gében, de ő maga is a népnem­zeti szárny kedvében járhatna egy kicsit azzal, hogy végre nyi­latkoztatná azt a tudóst, aki Clinton származását nemcsak II. Henrikig tudja visszavezetni, de fel tudja tárni azokat a té­nyeket, amelyek anyai ágon még ősibb, egyértelmű szittya gyökerekről árulkodnak. És persze helyet szorítanánk kiváló operatőrünknek, Sára Sándor­nak is, legfeljebb szeretettel megkérdeznénk, miért nem ma­rad a kaptafánál, helyet szoríta­nánk Nahlik Gábornak, esetleg több elnököt alkalmaznánk, ad­digra többen puszta önzetlen­ségből úgyis lemondanának ön­ként. De a kormány is régen túl lenne a szakszervezetekkel foly­tatott tárgyalásain, médiatörvé­nyen, államadóságokon és ra- koncátlankodó adófizetőkön, S. A.-né munkanélküli Békéscsa­bán Lehel utcai lakásukban - mint azt egy újsághírből tudhat­juk -, nem veszekedett volna ugyancsak munkanélküli férjé­vel, J. A.-val, hogy aztán késsel szívtájékon szúrja, idősb és széplelkű honatyáink már rég rábízták volna az abortusztör­vényt a náluk szebb és a termé­szet dolgaiban bölcsebb nemre, akik nem azért esnek direkte és dafke teherbe, hogy aztán kika­partassák magukat, és akkor közösen, összefogódzva egy ha­talmas képernyőn néznénk mű­vészetet is, szömyülködnénk Pasolini katartikusan szép film­jén, a Medeán, hogy azok mi­csoda barbár korok voltak. Csakhát hiába jártunk Indiá­ban, Say Babánál, be sem en­gedte magához a Magyar Tele­víziót. Bóka Róbert Közmeghallgatás Baranya idegenforgalmáról A Baranya Megyei Köz­gyűlés közmeghallgatást tart november 19-én, délelőtt 9 órakor a megye idegenfor­galmi helyzetéről és fejlesz­tésének lehetőségeiről. A közmeghallgatás helye: a Megyei Közgyűlés székhá­zának nagyterme. (Pécs, Rá­kóczi út 34.). A közmeghall­gatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szerveze­tek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehet­nek. A meghallgatás figye­lembevételével elkészített előterjesztést a Közgyűlés ez év december 21-ikére terve­zett ülésén kívánja megvi­tatni. Az előterjesztés terve­zete .megtekinthető a Köz­gyűlés képviselői irodájában (Pécs, Rákóczi út 34. II. eme­let, 204. szoba). 23 ezer az átlagkereset Még mindig élen a bányászat Az átlagkereset szeptember­ben havi 23 ezer 270 forint volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 19 ezer 025 forint, a szellemi foglalkoztatottaké pedig 33 ezer 375 forint - tette közzé a Köz­ponti Statisztikai Hivatal leg­frissebb jelentését. A legtöbbet a bányászatban keresnek, az átlagos bruttó fize­tés 50 ezer 558 forint. Ezen be­lül a fizikai dolgozóké 45 ezer 962, az alkalmazottaké pedig 75 ezer 003 forint. Az átlag körül alakult az élelmiszeriparban, a faiparban, a szállításban, a raktározásban, a postánál, illetve a távközlés­nél, továbbá a kohászatban fog­lalkoztatottak keresete. Jóval az átlag alatt maradt a textil, a tex­tilruházati és a bőripari termelő üzemekben foglalkoztatottak jövedelme. Itt kiugró az eltérés a fizikai és szellemi dolgozók átlagkeresetében is, az utóbbi­aké duplája a fizikai dolgozó­kénak. Nem éri el az átlag 20 ezer forintot az építőipari dolgozók, valamint a hulladékvisszanye­réssel foglalkozó feldolgozó ágazatok dolgozóinak bevétele sem. A pénzügyi tevékenységet végzők viszont átlagosan csak­nem 37 ezer forintot kerestek szeptemberben. (A KSH azok­nak a gazdálkodó szervezetek­nek az adatait összegezte, ame­lyek 50-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak). (MTI) Egyelőre nem lesz úthasználati díj Romlanak az autópályák Nem jutott elég forrás az úta­lapból idén az autópályák fenn­tartására és üzemeltetésére. A több mint 600 millió forint ugyan elég volt az Autópálya Igazgatóságnak a forgalom biz­tonsága és a meglévő színvonal biztosítására, az állagmegóvási igényeknek azonban nem tudtak eleget tenni - mondta el keddi sajtótájékoztatóján Répássy At­tila, az Autópálya Igazgatóság igazgatója. Az idei, a beruházásra fordít­ható 6,5 milliárd forintból 4,5 milliárd forintot költenek az MO-ás autópálya 14, és az Ml-es autópálya Győrt elke­rülő, 24 kilométeres szakaszá­nak megépítésére. Az MO-ás pálya épülő szakaszának teljes beruházási költsége 11 milliárd forint. A pénzt az útalapból, il­letve világbanki és EBRD hite­lek révén biztosítják. Az Ml-es autópálya 24 kilométeres szaka­szán a földmunkák 90 százalék­ban elkészültek. A további autópályaépítése­ket az igazgatóság - az MO-ás Budapest körüli gyűrűt kivéve - koncessziós formában kívánja megvalósítani. A tervek elké­szíttetésére közel 400 millió fo­rintot fordítanak idén, a terület megszerzésére pedig 1,5 milli­árd forint áll rendelkezésre. Az Ml és M15 autópályákon lejárt a tenderbenyújtás határ­ideje és megkezdték a 4 kon­zorcium pályázatának elbírálá­sát. Az M5 autópálya koncesz- sziós versenytárgyalása is meg­kezdődött. A szekszárdi Duna-hídra december 15-ig le­het benyújtani a pályázatokat, továbbá októberben hirdették meg a Gyöngyöstől az ország­határig megépítendő M3-as au­tópálya tenderét. A koncessziós kiírás szerint ennek a szakasz­nak 1995 közepére kell elké­szülnie. Az így megépülő autópályák használati díjáról majd csak a későbbiekben döntenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents