Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-09 / 309. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. november 9., hétfő A francia mezőgazdaság magyar szemmel Kemény érdekérvényesítés A község közepén álló többszázéves magtárból a tervek szerint könyvtár lesz Fotó: Läufer L. Boly 900 éves évfordulója Könyvtár lesz a magtárból Több épület megszépül, kiállítási csarnok épül Boly 900 éves fennállását ünnepli a jövő évben. Az évfordulóról több alkalommal is megemlékeznek 1993-ban a község lakói. A méltó ünnepléshez megkezdődtek az előkészületek. Több épület új külsőt ölt az alkalomra, néhány omladozó létesítmény pedig új funkciót kap, s ennek megfelelően átépítésre kerül, mire az időpont elérkezik. A baranyai településről Bo- lok néven először egy 1093-ban dátumozott (Szent László uralkodásának ideje) birtokadományozó levélben történik említés. A falut aztán a törökök a Mohácsi csata másnapján felégetik és földig rombolják, s csak az 1700-as évek derekán indul meg újból az élet a helységben. Ekkor 120 családot telepítenek ide a németországi Fulda környékéről. Az igazi fellendülést azonban Boly egy Montenuovó hercegnek köszönheti, aki a XIX. században itt töltötte élete nagyrészét. A történelmi évfordulót a község közösségi ünnepként kezeli, ahol a különböző rendezvényekhez ki-ki (egyesületek, társulatok, szakosztályok, egyházi gyülekezetek, stb.) hozzátehetik majd saját programjukat is. A hivatalos ünnepségsorozat 1993. március 14-én veszi kezdetét egy házi kulturális bemutatóval, melyen az óvódásoktól az öregek kórusáig minden korosztály fellép valamilyen műsorral. Másnap pedig az ifjúság emlékezik meg 1848 március 15-éről. A vigalom május 29-én a bólyi parkban népi majálissal folytatódik, majd 30-án kórustalálkozón mérhetik össze tudásukat a megye vidéki amatőr énekkarai. Rövid nyári pihenő után újból ünnepelnek a helybeliek, augusztus 20 és 22 között. Előbb a faluból elszármazottak napját tartják meg, melynek keretében Trischler Ferenc szobrász, Meszlényi János és Ferk Anna textilművészek kiállítása, valamint egy néprajzi és helytörténeti bemutató is megnyílik, majd a megyei szintű Szent István napi megemlékezés szerepel a tervek között. Októberben a hagyományos Vendel napi búcsú, 23-án pedig a Faluház nagytermének az avatása (a helyi színjátszó köre „Kacsóh Pongrác: János Vitéz” című darabját adja elő) zárja a programot. Egyelőre azonban lázas munka folyik több helyütt a községben, hiszen a felsorolt rendezvények közül nem egynek nincs még helyszíne alkalmas létesítmény hiányában. így például elkészült már a Faluház egyik szárnyában a 128 férőhelyes mozi, s ez a helyiség a későbbiekben kamarateremként is hasznosítható. Az egykori Erzsébet Szálló, majd mezőgazda- sági szakiskola, még később pedig általános iskola épületének átalakítását Wemer József építész, országgyűlési képviselő tervei alapján végzik. A mozi után, még a télen felépül a tetőtérben egy nemzetiségi klub is, melynek megvalósításához a német belügyminisztérium 150 ezer márkával járul hozzá. A Színházi előadások, esküvők, bálok és nagy tömegeket megmozgató egyéb mulatságok számára a Faluház középső részén nagyterem készül, nem egészen egy éves határidővel. Csupán a tömb keleti szárnyának a sorsa bizonytalan. Ide ugyanis 80 négyzetméteres ká- véház-éttermet képzeltek el, 300 adagos konyhával. Erre a beruházásra azonban az önkormányzatnak egy fillérje sincs, így egyéni vállalkozók jelentkezését várják a kivitelezésre és üzemeltetésre. Kiállítások rendezésére alkalmas helyiség sem található pillanatnyilag Bolyban. Erre a célra a Malomipari Vállalattól nemrég visszavásárolt Magtárat szemelték ki a község vezetői. Ez az 1752 óta álló épület a legöregebb ház a környéken, s a Műemlékvédelmi Felügyelőség védetté nyilvánította, így fokozott gondosságot kíván a felújítása. A külső helyreállítással várhatóan 1993 első felében végeznek. A belső térben a későbbiekben is megőrzik majd a magtár jelleget, s így alakítanak ki itt a három szinten könyvtárat, kiállító csarnokot és egy közösségi klubot. Ugyanakkor nemcsak az ünnepségsorozathoz kapcsolódó épületek kapnak új köntöst jövőre. Magastetőt kap a német nemzetiségi diákotthon és a Plébánia melletti iskola homlokzatát is restaurálják. Megszépül a malom utcafrontja is. Mészáros B. Endre A francia parasztszövetség meghívására Franciaországban járt az Agrárszövetség küldöttsége, közöttük Mayer Bertalan, a szövetség alelnöke és Baranyából Kiss Gyula, az országos elnökség tagja. Családi szövetkezetek- Milyen szervezeti keretek között működik a mezőgazdaság Franciaországban ? M. B.: A szövetség legkezdetlegesebb formájában, a család tagjai szövetkeznek egymással a gazdálkodásra. Ennek neve: GAEC. Mi lényegében a GAEC Szövetség éves kongresszusán voltunk vendégek. K. Gy.: Ezt a családi szövetkezést persze úgy kell érteni, hogy szogorúan tőkésített tulajdonnal vesznek részt a családtagok a vállalkozásban, nagyon pontosan meghatározott feladatkörrel, ami általában úgy oszlik meg, hogy a feleség könyvel, és ha állatot is tartanak, akkor az övé az inszeminá- lás, a borjak, a malacok ellátása, a lányuké a tehenészet, a fiúé a hizlalás, az apa műveli a földet, és ő foglalkozik az értékesítéssel.- Hogyan és milyen tőkével lesz a gyerekből GAEC-tag? M. B.: A gyerek, ha már nem segítő családtag, és ha 21 éves koráig megszerzi a középfokú mezőgazdasági képzettséget, akkor akár önálló farmot is alapít, akár GAEC-tag lesz a családban, az államtól 200 000 frank letelepedési támogatást kap, ami vissza nem térítendő. Ezen bérelhet földet, vehet technológiát, vagy istállót, házat építhet, de gépet nem vehet belőle. K. Gy.: Ahhoz, hogy gépet vegyen, felvehet 300 ezer frank hitelt 15-30 évre 5-6% kamattal. Ezt jogosult felvenni a gazdálkodni akaró gyerek, akár fiú, akár lány 35 éves korig. Nagy segítség az is, hogy a gép vételárának csak 35%-át kell kifizetni vásárláskor, a többit hét év alatt kell részletre törleszteni.- Mi az előnye, ha valaki GAEC-ben gazdálkodik? M. B.: Az egyik az, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodást támogatja az állam, a másik az, hogy a GAEC nem adózó jogi személy. K. Gy.: Persze adót azért fizetnek, de úgy, hogy a GAEC-tagok havonta, személyenként 4500 frankot kivehetnek a megélhetésre, a végelszámolást év végén végzik el, amikor a képződött nyereséget visszaosztják, részint tőkearányosán, részint a végzett munka alapján. Ez után adóznak 20 százalékos személyi jövedelemadó-kulccsal.- Mekkorák a családi szövetkezetek? K. Gy.: Akiknél jártunk, a legkisebb 32, a legnagyobb 240 ha-os volt. A szövetség elnöke ránkkérdezett: igaz-e, hogy nálunk szét akarják szedni a szövetkezetét? Azt válaszoltuk, hogy van ilyen politikai erő. Mire rögtön megkérdezte, hogy az ilyen politikust miért nem zavaijuk el. Ők pont azért jártak, s még fognak jönni Magyarországra, hogy a szövetkezeteket tanulmányozzák. M. B.: Ha már itt tartunk, az agrárérdekeket nagyon keményen érvényesítik, ebben nincs pardon. A kongresszusukon, ha egy beszámolót nem fogadtak el, akkor a tisztségviselő azonnal lemondott. De a főtitkár is kénytelen lett volna lemondani, ha több tisztségviselő beszámolóját nem fogadták volna el. Kvóta rendszer- „Kifelé” is ilyen határozott az érdekképviselet? K. Gy.: Erre csak annyit mondok, hogy a Közös Piac határozata szerint 29 százalékkal csökkenteni kell a szubvenciókat. A francia kormány megszellőztette - tehát nem bejelentette -, hogy jövőre 3 százalékkal szándékozik csökkenteni a támogatást, mire adóhivatalokat gyújtottak fel és úttorlaszokat emeltek a parasztok.- A szövetkezésnek van-e még más formája is? M. B.: Van, a CUMA. Feladata a gépkölcsönzés és az alkatrészellátás. Tagja lehet bármely GAEC-tag, általában egy családból egy fő. 8-10 ezer frank részjeggyel kell beszállni és éves tagdíjat kell fizetni. K. Gy.: A CUMA non-profit jellegű, a gépeket 6 százalékos kamatra vehetik, 7 éves futamidőre. Vezetése társadalmi funkció. Az, amelyikben mi jártunk, csak két szerelőt alkalmazott főállásban. A tagok év elején bejelentik, mikor milyen gépre és berendezésre tartanak igényt, és a bejelentés sorrendjében elégítik ki azt. A gépek lényegében bérmunkát végeznek, de csak a CUMA-tagok- nak, mindent iszonyúan pontosan könyvelnek számítógépen. Egyébként a CUMA a gázolajat feleannyiért kapja, mint a kutaknál az ára . . .- Hogyan működik a sokat emlegetett nyugat-európai mezőgazdasági kvóta-rendszer? M. B.: Nagyon szigorú dolog az. Például hiába van valakinek akár 200 hektár földje, ha nincs kvótája, akkor nem termelhet. A kvóta-jog a 83-as földviszonyhoz kötődik. Ha akkor tulajdonos volt, ahhoz, ha akkor bérlő volt, akkor ahhoz. Az is előfordulhat, hogy ha a bérlő elmegy, akkor elviszi a kvótajogot, a tulajdonos a birtokán nem termelhet. K. Gy.: Érdekes a tulajdonos- bérlő viszony. A bérlő nen nagyon akar mindenáron tulajdonos lenni, mert a föld ára harmincszorosa a bérleti díjnak. De a gazda is támogatja a bérlőt, mert például, ha a bérlő épít, mondjuk egy istállót, az a bérleti időszak végén az övé marad. Az is érdekes, hogy a falusi tanár, postás, rendőr, szóval a polgár nem tarthat haszonállatot, nem az a dolguk, azt vegyék meg a paraszttól. No persze meg is tudják venni.- Mekkora a bérleti díj? M. B.: Egy hektár bérleti díja- amit általában 15 évre kötnek 6-8 mázsa búza ára. Hogy ez ott sok-e, vagy kevés, azt abból kell megítélni, hogy egy mázsa búra ára 180 frank. K. Gy.: De a tisztánlátás végett tegyük hozzá: a termelés költsége nem éri el a 100 frankot. Vagy azt, Jtogy egy liter gázolaj ára kb. 80 dekagramm búzának felel meg, és hogy egy ekevas 70 frank, ami nem egészen 50 kiló búza ára. Nekünk itthon egy ekevasért 3 mázsa búzát kell adni... Magyar haszon nem lesz- Szóba került-e a mi Közös Piaci társult tagságunk? K. Gy.: Amikor az exportunkról esett szó, és mondtuk, hogy a kormányaink bizonyos kontingensben megegyeztek, a szövetség elnöke úgy reagált: az, hogy miben egyeztek meg a politikusok, az a politikusok dolga, de hogy abból mi valósul meg, az meg az ő dolguk. És hiába kaptunk mi engedélyt napi 30 kamion marhahúsra, ha ez az ő érdeküket sérti, akkor ők majd megmutatják, hogy abból nem napi, de még havi 30 kamion sem lesz.-Akkor a mi mezőgazdaságunk hogy fog hasznot húzni a közös piaci tagságból? M. B.: A mezőgazdaságunk sehogy. Azt kizártnak tartom, hogy a mezőgazdaságnak előnyös legyen a tagság. Buzássy Lajos „A III/I-el álltunk szemben” Lakásépítési tervekkel készül Pécsre Gorka Pál, Londonban élő magyar építészmérnök, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, aki a Nyugaton élő magyarság egyik legismertebb személyisége. Még 1950-ben életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, majd 1956-ban Angliába ment, s később megírta Kim Philbyről, az angol titkosszolgálat árulóvá lett egyik vezető tisztjéről szóló könyvét. Philby már a II. világháború után a szovjet titkos- szolgálatnak dolgozott és szoros kapcsolatban állt Péter Gáborral is.- Miért érdekes a magyarság számára Kim Philby? _ -ő adta át rendszeresen az AVH-nak, s ezen keresztül a szovjet megszállóknak a hírszerzők nevét, akiket emiatt már az országhatáron letartóztattak, és jó részüket kivégezték.-Igaz, hogy Ön is hírszerző volt?- Erről ma annyit mondhatok, hogy a háború végén, egyetemista koromban már láttam: ha a szovjet rendszer kialakul, akkor tönkremegy az ország. Ez sajnos be is következett, hiszen a negyven év alatt adósságokba sodort Magyarország ma mun- kanélüliséggel, inflációval szenvedi a kommunista múltat. Igazolódott, hogy a szovjet rendszer lényegében a terror és a szegénység, ahogy már akkor mondtuk, a „gonosz birodalma”. Tudtuk, hogy egy kis ország csak nagyhatalom mellé állhat, s akkor inkább álljunk egy fejlett, szabad ország mellé. Ezért tagja lettem az angolok által támogatott csoportnak, hogy magunk is gyengítsük a szovjet megszállókat. Én termelési és a megszállókra vonatkozó katonai adatokat gyűjtöttem. Csoportunkat is elárulták, vezetőnket, Bajomi Bélát a szovjet titkosszolgálat Bécsben elrabolta, Budapestre csempészte és itt kivégezték. Én életfogytig tartó börtönt kaptam, s olyan fegyintézetekben raboskodtam, ahol kijelenttték, senkinek sem kell elszámolniuk a bőrünkkel. Szinte csoda, hogy túléltem a kínzásokat, a pusztító börtönéveket. Majd 1956 októberében kiszabadultam, s decemberig folyamatosan tűzharcban támadtuk a szovjet megszállókat. Utána Angliába menekültem. Én hozzájutottam a Kim Philbyről szóló információkhoz, hogy könyvemet megírhassam. — Mi a véleménye a llUIll-as ügynöklistáról?-Óvatosan kell kezelni. Az ügynökök alig fele volt jellem- telen, önkéntes áruló. Jórészüket aljas módszerrel kényszerítették az információszolgáltatásra, s nem tudhatja senki, hogy a kényszerrel beszervezettek közül kik voltak azok, akik valójában az ellenállásnak, vagy nyugati titkosszolgálatnak dolgoztak. Mi odakint a Belügyminisztérium volt Ill-as főcsoportfőnöksége külföldön dolgozó hírszerző csoportfőnökségével álltunk szemben, vagyis a III/1-gyel.Nekik a külföldi információhálózat kiépítése és működtetése volt a feladatuk. Egyik kedvelt módszerük volt, hogy ha például egy amerikai magyarnak idehaza váratlanul meghalt az édesanyja és emiatt sürgős beutazó vízumra volt szüksége, ezt a temetésre való hazautazáshoz kellő okiratot csak akkor adták meg a számára, ha valamilyen megbízatást elvállalt. Aljas módszer.-Milyen tervekről tárgyalna Pécsett?- A nyugati magyarság elsősorban szellemi tőkével segít az országon. Magam az angol külügyminisztériumtól megszereztem az anyagi segítséget a piackutatásra modem, gyors lakásépítés céljából. így kerülhet Magyarorszgára az ezzel kapcsolatos találmányom. Lényege: alumínium keretbe két betonlapot helyezünk, s alapok közé habot fújunk, amely egy óra alatt megköt. Az így létrejött 260x90x12 centiméteres falelemeket már csak le kell tenni az előre elkészített alapra. Hő- szigetelési tulajdonságai a szigorú szabványoknak is megfelelnek. Nemcsak a gyártási technológia, hanem a szállítási feltételek is eltérnek a szokványostól, mert a 70 négyzetméteres alapterületű ház elemei, benne a tetőelemek is, egyetlen teherautóra ráférnek. Az összeszerelést négy-öt ember képes elvégezni,egy hét alatt.- Mennyibe kerül, s hol lehet megnézni a mintaházat?- Az alapozással együtt négyzetméterenként 21-22 ezer forintba kerül, így tehát ha van telek, másfél millió forintért egy hét alatt felépül egy 70 négyzet- métres családi ház. (édy)
