Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-09 / 309. szám

8 új Dunántúlt napló 1992. november 9., hétfő K íi l p o l > i > I "" inka Hogyan vigyáznak az amerikai elnökre? Az amerikai szövetségi rend­őrség, az FBI kész forgató- könyvvel várta a választás vég­eredményét. Az intézmény két­ezer alkalmazottjának mostan­tól azt kell biztosítania, hogy az elnöki párosnak, Bili Clinton­nak és feleségének haja szála se görbüljön. Az előírásoknak megfelelően a választást követő napon kellett bemutatkozniuk az államfőnél az FBI vezetői­nek. A titkosszolgálat emberei Clinton minden lépését vi­gyázni fogják. Semmit sem bíz­nak a véletlenre. A tervezett út­vonalat, bárhol jár, Amerikában vagy külföldön, már egy héttel korábban bejárják, a hidak men­tén búvárok kutatják át a vizet. Azokat a pontokat, ahol me­rénylők rejtőzködhetnek, külö­nösen alaposan ellenőrzik. Egy központi számítógép 54 ezer gyanús személy adatait rögzíti, így könnyen kikereshető, ki la­kik azon a környéken, ahol az elnök hazai programja zajlik. Tizenöt-húsz testőr kíséri az elnöki konvojt minden nyilvá­nos rendezvényre. Ha az elnök­nek netalán golfozni támad kedve, éber tekintetű, atletikus termetű férfiak kémlelik a par­tit. A „sporttársak” persze való­jában mesterlövészek, s a golfü­tőknek álcázott táskában táv­csöves puska lapul. Az elnök rendelkezésére bo­csátott hat Cadillac és Lincoln márkájú autó mind egyedi gyártmány; teljesen páncélozot­tak, az ablakok és a kerékgumik is golyóállóak. Műszaki felsze­reltségük a lehető legkorszeűbb. Van bennük CD-lemezjátszó, tévé, video, telefon. Ha légiúton kell eljutni a program helyszí­nére, egy helikopter és két Boe­ing 747 típusu repülőgép áll ké­szenlétben. Az elnöki gépen 85 telefon, 19 tévémonitor, 11 vi- deorecorder szolgálja az össze­köttetést a földdel. Iroda, ét­kező, öltöző és fürdőszoba van rajta. A Fehér Házban is népes csapat, 96 alkalmazott biztosítja az elnök kényelmét. A hét hektáron elterülő rezi­dencia 132 helyiségből áll. Uszoda, teniszpálya, színház, szemet kápráztató park tartozik hozzá. S van egy bunkere is, mert... sosem lehet tudni. Ma­gas kerítés veszi körül, rejtett kamerák a rózsabokorban, kü­lönleges mérőberendezések a fűben, amelyek minden szokat­lan mozgást jeleznek. Elég át­nyúlni a kerítésen, és belemar­kolni a fűbe, máris csapatostul kerülnek elő a biztonságiak. Rendszeresen ellenőrzik a leve­gőt is, nehogy mérges gázzal, vagy baktériummal fertőzzék meg az elnököt. Harry Truman elnök „nagy fehér börtönnek” nevezte a Fehér Házat. George Bush nem titkoltan jól érezte magát benne. Bili Clinton még nem tudja, szeretni fogja-e „a világ legjobban be­rendezett középületét”. A tit­kosszolgálat már megkezdte a be- és kiköltöztetés előkészüle­teit - miközben egyszerre két elnököt őriznek. CISNEROS KUNIN CHRISTOPHER Mickey Kantor, a megválasztott Clinton elnök kampányfőnöke, Henry Cisneros, San Antonio polgármestere, Madeleine Kunin, Vermont állam kormányzónője és Warren Christopher, Los Angeles-i ügy véd,akik - meg nem erősített hírek szerint - tagjai lesznek a Clinton-kormánynak. Jó-e nekünk Clinton? Milyen hatással lesz. a vi­lágra az az Egyesült Államok, amelyet Bili Clinton vezet? Számunkra ez az amerikai vá­lasztás eredményéből követ­kező kulcskérdés, miközben Clinton tábora azt várja az új elnöktől, hogy az kevesebbet törődik majd a világgal, mint amennyit bármelyik elődje tö­rődött a 2. világháború befeje­zése óta. Odaát ezt tekintik Amerika megújulása előfeltéte­lének Visszavonul tehát az utolsó világhatalom? Pontosab­ban: milyen mértékben foglal­kozik ezentúl azzal, ami hatá­rain kívül történik? Úgy tűnik, Európának sem kevésbé fontos a válasz, mint magának Ameri­kának. Miért is? A választást követő első elemzések Európa szemszögé­ből szinte egybehangzóan úgy értékelik, hogy „a bébi-elnök” politikájának alfája és ómegája a munkahelyteremtés, tehát az amerikai áruk védelme minden­nel szemben, ami külföldi. Pél­dául: megnövelik a külföldi cé­gek adóját. Robert B. Reich, az egyik legismertebb Clin- ton-szakértő viszont máris azt írja, hogy „az elmúlt évtizedek egyetlen elnökének sem volt egészében annyira Európa gaz­daság filozófiája, mint Clinton­nak”. Ez akár ígéretes is lehet. de lesz-e időnk kivárni az érvé­nyesülését, főként itt, Európa keleti felében? Clinton hívei azt emlegetik, hogy annak idején Kennedy gyorsan változtatott az amerikai politika irányán és sebességén, s erre az új elnök is képes lesz. Belőle nőhet ki talán az az új tí­pusú amerikai államférfi, akivé Kennedy lehetett volna, ha meg nem gyilkolják? Léghajóval Európában Az Európai Közösségek tisztségviselőinek kara fontos beosztással bővült. A francia Eric Stephane Raffault, aki 15 éve szolgál már a Közös Piac székházában, kinevezték az EK fő-léghajósának. Feladatuk, hogy a 12 csillag­gal díszített Európa-léghajóval rövidebb-hosszabb körutakat tegyenek, ily módon is népsze­rűsítve a közösség politikáját. Eddig 36 alkalommal keltek útra. Decemberben természete­sen Edinburgh a cél: ott tartják a Tizenkettek csúcsértekezletét. Sajtóvélemények Bősről A szlovákok a nyomás elle­nére is kitartanak a gát mellett - írja a Párizsban angol nyelven megjelenő International Herald Tribune. A bratislavai keltezésű cikk szerzője, Malcolm Browne szerint a szlovákok „beássák magukat nacionalista energia- politikájuk védelmére”. Ennek a politikának része a bősi erőmű, de a meglévő két nukle­áris erőmű fenntartása is - han­goztatja a The New York Times cikkszolgálata által közzétett írás, amely főként a szlovák ál­láspontot ismerteti. „Magyaror­szág feltett szándéka, hogy küzd a gát ellen, noha a terv in­dulásakor, 1977-ben egyen­rangú partner volt abban”. Az írás elismeri, hogy a magyarok jelentős része számára a gát „a kommunista rendszer, a szovjet uralom jelképe” lett és számos nemzetközi környezetvédő cso­port is egyetért azzal, hogy a bősi erőmű súlyos környezeti károkat okozhat. Budapest esélyeit rossznak ítéli az osztrák külügyminiszté­rium nemzetközi jogi osztálya egy esetleges hágai döntőbíró- sági eljárásnál. A Die Presse szerdai közlése szerint az első elemzés az osztrák szakértőket arra a következtetésre késztette, hogy a magyar érvelés nem túl meggyőző: igaz, a nemzetközi jog tiltja az olyan környezetká­rosítást, ami Magyarországot a bősi erőmű következtében fe­nyegeti, ám az eredeti szerző­désben ezt a hátrányt számí­tásba vették, és tudatosan adtak elsőbbséget az áramtermelés előnyeinek - vélekedik az oszt­rák külügyminisztérium nem­zetközi jogi hivatala. A Die Presse szerint az idé­zett jogi szakértők úgy vélik, hogy a szerződés felmondására- az ezt tartalmazó klauzula hi­ányában — csakis a körülmé­nyek megváltozása adna módot. Ez azonban nem áll fenn, in­kább új, szubjektív megközelí­tésről van szó. Valósabb a má­sik magyar érv: az, hogy a Duna elterelése korlátozza Magyaror­szág hozzájutását a vízhez, va­lamint hogy az elterelés a terü­leti integritását sérti. Az osztrák szakemberek szerint azonban nem elég világos, hogy az ere­deti szerződés mennyiben fedi a most foganatosított intézkedé­seket - úja a Die Presse, és hoz­záfűzi: nem tudni, mikor kerül sor a hágai bíróság eljárására. Jelentős teret szentel a tekin­télyes svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung a bősi vízi erőmű körüli szlovák—magyar vitának, a várható következmé­nyeknek. Andreas Oplatka Bu­dapestről keltezett tudósításá­ban hangsúlyozza, hogy a Duna egyoldalú szlovák elterelése és az egész bősi vízlépcső-komp­lexum belátható időre súlyosan megterheli a két ország viszo­nyát. A cikkíró szerint most Buda­pest kénytelen „önkritikusan és kijózanodva tudomásul venni, hogy tévedés volt az az évek óta folytatott hivatalos magyar poli­tika, amely abból indult ki, hogy Szlovákia sem műszaki­lag, sem pénzügyileg nem ké­pes a C változat, a Duna eltere­lésének kivitelezésére”. - Sőt számára a lehető legrosszabb megoldás körvonalazódik: egy jelentős szakaszon elveszíti a Dunát, és ráadásul a vízi erő­műben termelt energiából sem részesedik. Ha környezeti károk kelet­keznek, azok a Dunától délre, magyar területen különösen nagymértékűek lesznek, mi több, a szlovák fél kárpótlási igénnyel is fellép. Az eredeti, a két ország között megkötött November 6-án átkelt az első személyszállító hajó a bősi erőmű egyik hajókamráján. Mindkét hajókamra 275 méter hosszú és 34 méter széles. A felvízcsatorna és az alvízcsatorna közötti 22 mé­teres szintkülönbségen húsz perc leforgása alatt 9 teherhajó vagy 30 személyhajó képes átkelni. Hallgassuk meg a másik felet is! „A csatorna működtetéséhez a Duna vizének öt százaléka is elegendő” „Magyarország az összes szomszédjával közös államha­tárt kétségbe vonja. A kö­zép-európai feszültség egyetlen oka az törekvés, amely a állam­határokat a nyelvhatárok szerint akarja megváltoztatni” - nyilat­kozta a Prácának adott interjú­jában Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök. „Mi az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei szerint készek vagyunk tárgyalni Ma­gyarországgal.” A Prácának adott interjúban a szlovák kormányfő úgy véleke­dett, hogy Magyarország a víz­lépcsőről szóló szerződés egy­oldalú felmondását megelőzően már 1989-től szünteltette az 1977-es szerződésből eredő kö­telezettségek teljesítését. „Nem tárgyal, nem ismerteti az oko­kat, csupán tájékoztat saját dön­téseiről. Ezzel Magyarország a számunkra jogilag megbízhatat­lan partner. Attól tartunk, hogy az új szerződések is hasonló sorsra jutnának.” Meciar a bősi erőműről szólva elmondta, hogy annak szerződéstől eltérően most Szlovákia egyoldalúan határoz­hatja meg, mekkora vízmennyi­séget szán Bősre, és mennyit enged vissza a régi Duna-me- derbe. A Duna szlovák elzárá­sának Dunacsúnnál még kato­nai-stratégiai jelentősége is van - írta a lap.- Hogy ezért a súlyos kudar­cért az Antall-kormányt a ma­gyar parlamentben még nem számoltatták el, annak az az oka, hogy a „mindent vagy semmit” politikáját az ellenzék is támogatta. Ma Budapesten te­ret nyer az a belátás, hogy a magyar politikának a prágai környezetvédelmi miniszter, Vavrousek által javasolt komp­romisszumos műszaki megol­dás alapján kellett volna még a Camogursky-kormánnyal tár­gyalnia. A lehetséges és óhajtott megoldást ebben az irányban lehet sejteni, sajnos azonban ennek esélyei ma összezsugo­rodtak - véli a Neue Zürcher Zeitung. energetikai szerepe is van. Be­fejezése után lehetségessé válik a Jaslovské Bohunice-i atome­rőmű problematikus blokkjának kiiktatása, de annak fejében más energiapótló forrásra van szüksége Szlovákiának. „Ezt pedig honnét vesszük, ha egy­szer Ausztria az atomerőmű, Magyarország pedig a bősi ví­zierőmű ellen tiltakozik?” - tette fel a kérdést. „A Duna elterelése körül kel­tett hisztéria indokolatlan. A bősi csatorna üzemeltetéséhez a Duna vizének öt százaléka is elegendő. A többi az eredeti mederben folyik le, de a csator­nán áthaladó vízmennyiség is visszakerül a Dunába. A szlo­vákok egyetlen liternyi vizet sem tartottak vissza a magyarok elől” - jelentette ki. Meciar elmondta, hogy Csehszlovákia eddig 30 milliárd koronát áldozott a bősi erőműre és az első kára a nagymarosi munkák leállításából szárma­zott. Emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi budapesti látoga­tásakor felvetette a kártérítés kérdését, de a magyar fél erről nem kíván tárgyalni. Kijelen­tette, hogy a közelmúltban le­zajlott magyarországi útján is ajánlatot tett: Csehszlovákia lemond a pótmegoldásról és anyagi kártérítési igényéről, ha lehetséges a vízlépcsőt az ere­deti tervek szerint felépíteni. „Ez korántsem szűkmarkú ajánlat, kiváltképpen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a ká­rok 20 milliárd forintra rúgnak. A végén azt javasoltuk, hogy minden munkát leállítunk és megvárjuk a Közös Piac nem­zetközi bizottságának döntését, ha Magyarország megtéríti a napi néhány milliót kitevő ké­sedelmi károkat. Elsőként java­soltuk, hogy vigyük a vitát a hágai Nemzetközi Bíróság elé. Csakhogy Hágától mi az egyol­dalú visszalépés és a kártérítés kérdésében várnánk a döntést, míg Magyarország a munkák teljes leállítását akarja elérni. Ezért is kértük az EK döntését, ezért nem mentünk bíróság elé” - mondta a pozsonyi Prácának Vladimir Meciar. KANTOR

Next

/
Thumbnails
Contents