Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-09 / 309. szám
8 új Dunántúlt napló 1992. november 9., hétfő K íi l p o l > i > I "" inka Hogyan vigyáznak az amerikai elnökre? Az amerikai szövetségi rendőrség, az FBI kész forgató- könyvvel várta a választás végeredményét. Az intézmény kétezer alkalmazottjának mostantól azt kell biztosítania, hogy az elnöki párosnak, Bili Clintonnak és feleségének haja szála se görbüljön. Az előírásoknak megfelelően a választást követő napon kellett bemutatkozniuk az államfőnél az FBI vezetőinek. A titkosszolgálat emberei Clinton minden lépését vigyázni fogják. Semmit sem bíznak a véletlenre. A tervezett útvonalat, bárhol jár, Amerikában vagy külföldön, már egy héttel korábban bejárják, a hidak mentén búvárok kutatják át a vizet. Azokat a pontokat, ahol merénylők rejtőzködhetnek, különösen alaposan ellenőrzik. Egy központi számítógép 54 ezer gyanús személy adatait rögzíti, így könnyen kikereshető, ki lakik azon a környéken, ahol az elnök hazai programja zajlik. Tizenöt-húsz testőr kíséri az elnöki konvojt minden nyilvános rendezvényre. Ha az elnöknek netalán golfozni támad kedve, éber tekintetű, atletikus termetű férfiak kémlelik a partit. A „sporttársak” persze valójában mesterlövészek, s a golfütőknek álcázott táskában távcsöves puska lapul. Az elnök rendelkezésére bocsátott hat Cadillac és Lincoln márkájú autó mind egyedi gyártmány; teljesen páncélozottak, az ablakok és a kerékgumik is golyóállóak. Műszaki felszereltségük a lehető legkorszeűbb. Van bennük CD-lemezjátszó, tévé, video, telefon. Ha légiúton kell eljutni a program helyszínére, egy helikopter és két Boeing 747 típusu repülőgép áll készenlétben. Az elnöki gépen 85 telefon, 19 tévémonitor, 11 vi- deorecorder szolgálja az összeköttetést a földdel. Iroda, étkező, öltöző és fürdőszoba van rajta. A Fehér Házban is népes csapat, 96 alkalmazott biztosítja az elnök kényelmét. A hét hektáron elterülő rezidencia 132 helyiségből áll. Uszoda, teniszpálya, színház, szemet kápráztató park tartozik hozzá. S van egy bunkere is, mert... sosem lehet tudni. Magas kerítés veszi körül, rejtett kamerák a rózsabokorban, különleges mérőberendezések a fűben, amelyek minden szokatlan mozgást jeleznek. Elég átnyúlni a kerítésen, és belemarkolni a fűbe, máris csapatostul kerülnek elő a biztonságiak. Rendszeresen ellenőrzik a levegőt is, nehogy mérges gázzal, vagy baktériummal fertőzzék meg az elnököt. Harry Truman elnök „nagy fehér börtönnek” nevezte a Fehér Házat. George Bush nem titkoltan jól érezte magát benne. Bili Clinton még nem tudja, szeretni fogja-e „a világ legjobban berendezett középületét”. A titkosszolgálat már megkezdte a be- és kiköltöztetés előkészületeit - miközben egyszerre két elnököt őriznek. CISNEROS KUNIN CHRISTOPHER Mickey Kantor, a megválasztott Clinton elnök kampányfőnöke, Henry Cisneros, San Antonio polgármestere, Madeleine Kunin, Vermont állam kormányzónője és Warren Christopher, Los Angeles-i ügy véd,akik - meg nem erősített hírek szerint - tagjai lesznek a Clinton-kormánynak. Jó-e nekünk Clinton? Milyen hatással lesz. a világra az az Egyesült Államok, amelyet Bili Clinton vezet? Számunkra ez az amerikai választás eredményéből következő kulcskérdés, miközben Clinton tábora azt várja az új elnöktől, hogy az kevesebbet törődik majd a világgal, mint amennyit bármelyik elődje törődött a 2. világháború befejezése óta. Odaát ezt tekintik Amerika megújulása előfeltételének Visszavonul tehát az utolsó világhatalom? Pontosabban: milyen mértékben foglalkozik ezentúl azzal, ami határain kívül történik? Úgy tűnik, Európának sem kevésbé fontos a válasz, mint magának Amerikának. Miért is? A választást követő első elemzések Európa szemszögéből szinte egybehangzóan úgy értékelik, hogy „a bébi-elnök” politikájának alfája és ómegája a munkahelyteremtés, tehát az amerikai áruk védelme mindennel szemben, ami külföldi. Például: megnövelik a külföldi cégek adóját. Robert B. Reich, az egyik legismertebb Clin- ton-szakértő viszont máris azt írja, hogy „az elmúlt évtizedek egyetlen elnökének sem volt egészében annyira Európa gazdaság filozófiája, mint Clintonnak”. Ez akár ígéretes is lehet. de lesz-e időnk kivárni az érvényesülését, főként itt, Európa keleti felében? Clinton hívei azt emlegetik, hogy annak idején Kennedy gyorsan változtatott az amerikai politika irányán és sebességén, s erre az új elnök is képes lesz. Belőle nőhet ki talán az az új típusú amerikai államférfi, akivé Kennedy lehetett volna, ha meg nem gyilkolják? Léghajóval Európában Az Európai Közösségek tisztségviselőinek kara fontos beosztással bővült. A francia Eric Stephane Raffault, aki 15 éve szolgál már a Közös Piac székházában, kinevezték az EK fő-léghajósának. Feladatuk, hogy a 12 csillaggal díszített Európa-léghajóval rövidebb-hosszabb körutakat tegyenek, ily módon is népszerűsítve a közösség politikáját. Eddig 36 alkalommal keltek útra. Decemberben természetesen Edinburgh a cél: ott tartják a Tizenkettek csúcsértekezletét. Sajtóvélemények Bősről A szlovákok a nyomás ellenére is kitartanak a gát mellett - írja a Párizsban angol nyelven megjelenő International Herald Tribune. A bratislavai keltezésű cikk szerzője, Malcolm Browne szerint a szlovákok „beássák magukat nacionalista energia- politikájuk védelmére”. Ennek a politikának része a bősi erőmű, de a meglévő két nukleáris erőmű fenntartása is - hangoztatja a The New York Times cikkszolgálata által közzétett írás, amely főként a szlovák álláspontot ismerteti. „Magyarország feltett szándéka, hogy küzd a gát ellen, noha a terv indulásakor, 1977-ben egyenrangú partner volt abban”. Az írás elismeri, hogy a magyarok jelentős része számára a gát „a kommunista rendszer, a szovjet uralom jelképe” lett és számos nemzetközi környezetvédő csoport is egyetért azzal, hogy a bősi erőmű súlyos környezeti károkat okozhat. Budapest esélyeit rossznak ítéli az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi osztálya egy esetleges hágai döntőbíró- sági eljárásnál. A Die Presse szerdai közlése szerint az első elemzés az osztrák szakértőket arra a következtetésre késztette, hogy a magyar érvelés nem túl meggyőző: igaz, a nemzetközi jog tiltja az olyan környezetkárosítást, ami Magyarországot a bősi erőmű következtében fenyegeti, ám az eredeti szerződésben ezt a hátrányt számításba vették, és tudatosan adtak elsőbbséget az áramtermelés előnyeinek - vélekedik az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi hivatala. A Die Presse szerint az idézett jogi szakértők úgy vélik, hogy a szerződés felmondására- az ezt tartalmazó klauzula hiányában — csakis a körülmények megváltozása adna módot. Ez azonban nem áll fenn, inkább új, szubjektív megközelítésről van szó. Valósabb a másik magyar érv: az, hogy a Duna elterelése korlátozza Magyarország hozzájutását a vízhez, valamint hogy az elterelés a területi integritását sérti. Az osztrák szakemberek szerint azonban nem elég világos, hogy az eredeti szerződés mennyiben fedi a most foganatosított intézkedéseket - úja a Die Presse, és hozzáfűzi: nem tudni, mikor kerül sor a hágai bíróság eljárására. Jelentős teret szentel a tekintélyes svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung a bősi vízi erőmű körüli szlovák—magyar vitának, a várható következményeknek. Andreas Oplatka Budapestről keltezett tudósításában hangsúlyozza, hogy a Duna egyoldalú szlovák elterelése és az egész bősi vízlépcső-komplexum belátható időre súlyosan megterheli a két ország viszonyát. A cikkíró szerint most Budapest kénytelen „önkritikusan és kijózanodva tudomásul venni, hogy tévedés volt az az évek óta folytatott hivatalos magyar politika, amely abból indult ki, hogy Szlovákia sem műszakilag, sem pénzügyileg nem képes a C változat, a Duna elterelésének kivitelezésére”. - Sőt számára a lehető legrosszabb megoldás körvonalazódik: egy jelentős szakaszon elveszíti a Dunát, és ráadásul a vízi erőműben termelt energiából sem részesedik. Ha környezeti károk keletkeznek, azok a Dunától délre, magyar területen különösen nagymértékűek lesznek, mi több, a szlovák fél kárpótlási igénnyel is fellép. Az eredeti, a két ország között megkötött November 6-án átkelt az első személyszállító hajó a bősi erőmű egyik hajókamráján. Mindkét hajókamra 275 méter hosszú és 34 méter széles. A felvízcsatorna és az alvízcsatorna közötti 22 méteres szintkülönbségen húsz perc leforgása alatt 9 teherhajó vagy 30 személyhajó képes átkelni. Hallgassuk meg a másik felet is! „A csatorna működtetéséhez a Duna vizének öt százaléka is elegendő” „Magyarország az összes szomszédjával közös államhatárt kétségbe vonja. A közép-európai feszültség egyetlen oka az törekvés, amely a államhatárokat a nyelvhatárok szerint akarja megváltoztatni” - nyilatkozta a Prácának adott interjújában Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök. „Mi az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei szerint készek vagyunk tárgyalni Magyarországgal.” A Prácának adott interjúban a szlovák kormányfő úgy vélekedett, hogy Magyarország a vízlépcsőről szóló szerződés egyoldalú felmondását megelőzően már 1989-től szünteltette az 1977-es szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését. „Nem tárgyal, nem ismerteti az okokat, csupán tájékoztat saját döntéseiről. Ezzel Magyarország a számunkra jogilag megbízhatatlan partner. Attól tartunk, hogy az új szerződések is hasonló sorsra jutnának.” Meciar a bősi erőműről szólva elmondta, hogy annak szerződéstől eltérően most Szlovákia egyoldalúan határozhatja meg, mekkora vízmennyiséget szán Bősre, és mennyit enged vissza a régi Duna-me- derbe. A Duna szlovák elzárásának Dunacsúnnál még katonai-stratégiai jelentősége is van - írta a lap.- Hogy ezért a súlyos kudarcért az Antall-kormányt a magyar parlamentben még nem számoltatták el, annak az az oka, hogy a „mindent vagy semmit” politikáját az ellenzék is támogatta. Ma Budapesten teret nyer az a belátás, hogy a magyar politikának a prágai környezetvédelmi miniszter, Vavrousek által javasolt kompromisszumos műszaki megoldás alapján kellett volna még a Camogursky-kormánnyal tárgyalnia. A lehetséges és óhajtott megoldást ebben az irányban lehet sejteni, sajnos azonban ennek esélyei ma összezsugorodtak - véli a Neue Zürcher Zeitung. energetikai szerepe is van. Befejezése után lehetségessé válik a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű problematikus blokkjának kiiktatása, de annak fejében más energiapótló forrásra van szüksége Szlovákiának. „Ezt pedig honnét vesszük, ha egyszer Ausztria az atomerőmű, Magyarország pedig a bősi vízierőmű ellen tiltakozik?” - tette fel a kérdést. „A Duna elterelése körül keltett hisztéria indokolatlan. A bősi csatorna üzemeltetéséhez a Duna vizének öt százaléka is elegendő. A többi az eredeti mederben folyik le, de a csatornán áthaladó vízmennyiség is visszakerül a Dunába. A szlovákok egyetlen liternyi vizet sem tartottak vissza a magyarok elől” - jelentette ki. Meciar elmondta, hogy Csehszlovákia eddig 30 milliárd koronát áldozott a bősi erőműre és az első kára a nagymarosi munkák leállításából származott. Emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi budapesti látogatásakor felvetette a kártérítés kérdését, de a magyar fél erről nem kíván tárgyalni. Kijelentette, hogy a közelmúltban lezajlott magyarországi útján is ajánlatot tett: Csehszlovákia lemond a pótmegoldásról és anyagi kártérítési igényéről, ha lehetséges a vízlépcsőt az eredeti tervek szerint felépíteni. „Ez korántsem szűkmarkú ajánlat, kiváltképpen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a károk 20 milliárd forintra rúgnak. A végén azt javasoltuk, hogy minden munkát leállítunk és megvárjuk a Közös Piac nemzetközi bizottságának döntését, ha Magyarország megtéríti a napi néhány milliót kitevő késedelmi károkat. Elsőként javasoltuk, hogy vigyük a vitát a hágai Nemzetközi Bíróság elé. Csakhogy Hágától mi az egyoldalú visszalépés és a kártérítés kérdésében várnánk a döntést, míg Magyarország a munkák teljes leállítását akarja elérni. Ezért is kértük az EK döntését, ezért nem mentünk bíróság elé” - mondta a pozsonyi Prácának Vladimir Meciar. KANTOR
