Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-09 / 309. szám
Nem akarják az utcára vinni a politikát Beszélgetés az MSZOSZ elnökével (7. oldal) Meghalt Alexander Dubcek Szombaton este, 70 esztendős korában, a Na Homolce nevű prágai kórházban meghalt Alexander Dubcek, aki szeptember elsején szenvedett súlyos gépkocsibalesetet a Prága és Brünn közötti autópályán. Surján László Kínába utazott Kínába utazott Surján László népjóléti miniszter. A november 9-e és 13-a között lezajló hivatalos pekingi látogatása idején tárgyalást folytat meghívójával Chen Min-Zhang egészségügyi miniszterrel, és aláírja a két minisztérium 1993-1995. évre szóló együttműködési tervét. Családok az uszodákban A hétvégeken elsősorban a családok keresik fel a pécsi uszodákat. A Hullámban 150-200 vendéget fogadtak vasárnap, míg a nevelési központban tegnap délelőtt, mint immár évek óta szinte mindig, a mozgáskorlátozott gyerekek úszhattak Bódis Éva segítségével. Aztán egészen estig kihasználták a pécsiek itt is az egészséges, sportolási lehetőséget. Helikopterszerencsétlenség Épületnek ütközött és kigyulladt, majd a tömegre zuhant egy személyszállító helikopter Kínában. A szerencsétlenségben 33 ember életét vesztette, 46-an megsebesültek. Az Mi-17 típusú helikoptert egy áruház és egy kozmetikai cég bérelte ki reklámröplapok szórására. KÖZÉLETI NAPILAP 01 Dunántúlt napló III. évfolyam, 309. szám 1992. november 9., hétfő Ára: 13,80 Ft Társadalmi igény van az egyházi iskolákra Andrásfalvy Bertalan előadása a felekezeti oktatásról Az utóbbi időben örvendetesen megszaporodó egyházi iskolákra a társadalomnak szüksége van, nagyon sokan igénylik, hogy gyermekeik nevelése vallási ideológai értékrend alapján történjen. A hazai közvélemény azonban megosztott ebben a kérdésben. Ez talán annak a következménye, nem látják világosan: az egyházi oktatás miben különbözik a világi nevelési rendszertől. Az MDF Pedagógus Kollégiuma által e témában Pécsett szombaton tartott fórumon Andrásfalvy Bertalan, művelődési és közoktatási miniszter bevezető előadásában hosszasan fejtegette: mi az oka a társadalom széles rétegeiben az egyházi iskolákkal szembeni ellenállásnak. Mint elmondotta: sokan arra hivatkoznak, a felekezeti oktatási intézmények újbóli térhódítása, az egyházi tulajdonba került iskolákban folyó oktatás sérti a személyiségi jogokat, a gyerekekre olyan ideológiát erőltetnek rá, ame- (Foly tatás a 2. oldalon) Kiútkeresés Foglalkoztatáspolitikai fórum Pécsett Az első Cigány Foglalkoztatáspolitikai Fórum a hét végén Pécsett folytatta Miskolcon megkezdett munkáját. A tanácskozáson vállalkozók, bankárok, az önkormányzatok képviselői és a cigányság problémáival, elsősorban a foglalkoztatási gondjaikkal foglalkozó szakemberek, érdekvédelmi szervezetek vettek részt. Wol- fart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke megnyitójában üdvözölte a Munkaügyi Minisztérium követendő, bár egy kicsit megkésett kezdeményezését, amelynek elsődleges célja a cigányság gondjaira megoldást kereső szakmai tájékozódás. A hivatal kisebbségi tanácsa a cigány népcsoport jelenlegi helyzetéről egy tanulmányt készített, amit a parlament elé terjeszt. Ebben többek között felhívja a figyelmet a cigány munkanélküliség veszélyeire. A fórum résztvevői szekciókban elemezték a hitel- és vállalkozáspolitika, a közmunka valamint az oktatáspolitika egyes kérdéseit. Javaslatot tettek többek között arra, hogy az általános iskolai tananyag rövid távon is hasznosítható vállalkozói ismeretekkel bővüljön. A nyolcadik osztály elvégzése után a cigány tanulók részére induljon egy egyéves, felzárkóztató, szocializáló, szakmákra előkészítő program. A Munkaügyi Központok szervezzenek az alulképzett, hátrányos helyzetű népcsoport tagjai részére speciális tanfolyamokat. Legyen lehetőség a cigányság értékeinek, ősi mesterségeinek felfuttatására. Alakuljon egy Cigány Vállalkozói Kamara, valamint egy speciális vállalkozói központ, esetleg a jelenlegiek bővüljenek ilyen tagozattal. Szükség lenne külön garancia-alap létrehozására is különféle hitelekkel és adókedvezményekkel kombinálva. A vállalkozók támogatására az önkormányzatok hívjanak életre foglalkoztatási alapítványokat, folyamatosan tájékoztassák a cigányszervezeteket a munkalehetőségekről. Sz. K. Magyar fesztivál Japánban A II. magyar fesztivált november 11-től december 10-ig rendezik meg Japánban. Borha Zoltán, a Művelődési Minisztérium illetékese elmondta: az első Japán Fesztivált 1984-ben, a másodikat - a Tavaszi Fesztivál keretében -, 1990-ben tartották Magyarországon. Hazánk először 1986-ban mutatkozott be kulturális seregszemlén Japánban. A II. Magyar Fesztivál szervezője japán részről a Japán-Magyar Baráti Társaság, magyar részről pedig a kultuszminisztérium. November 16-án a két ország kultúrája és a kulturális cserék jelentősége témakörben tart előadást Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter, Fekete György helyettes államtitkár, és Rácz István nagykövet. Az egyik érdekesség az előtérben lévő abesszin kitüntetés Fotó: Läufer László II. Melenik császár csillaga Éremgyűjtők napja Pécsett Nagy érdeklődés kísérte tegnap Pécsett, a Szőlőskert étteremben lezajlott éremcserét és aukciót. A Magyar Éremgyűjtők Baranya Megyei Szervezete évente két-három alkalommal kínál lehetőséget e kedvtelés hódolóinak, hogy találkozzanak, s kicserélhessék, kiegészíthessék gyűjteményüket. Nem csupán a megyéből, hanem egész Dél-Dunántúlról jöttek numizmaták, de szép számmal voltak jelen olyanok is, akik csak szeretik a régi pénzeket, érméket, kitüntetéseket. A gyűjtemények egyes darabjai árulkodtak arról is, hogy az elmúlt két évben más lett a világ: a korábbi, szocialistának mondott rendszer magas állami és párt kitüntetései néhány száz forintért voltak megvásárolhatóak, némelyik római pénzért 1000 forintnál is többet kellett adni, ám aki igazi különlegességre vágyott, mélyebben nyúlhatott a bukszájába: II. Melenik abesszin császár egyik valóban szép kitüntetésért - szalaggal, csillaggal és nagykereszttel - 20 000 forintot kért a tulajdonosa. Meglepően sok olyan tárgy is hevert az asztalokon, amelyek nem igazán sorolhatóak az éremgyűjtéshez, például tőrök, órák - szép Seikók, Doxák, újak és 50-60 évesek -, de mint megtudtam, az érmék melletti adás-vételük már nem furcsaság manapság. Az érmékből a pénzárverésen megközelítőleg 800 tétel került kalapács alá, ám ahogy az egyik licitáló mondta, a recesszió a gyűjtőknél is sajnos érezteti hatását. Persze, van akinél ez nem számít. Mert szenvedély ez kérem, a javából. R. N. Leértékelik a forintot A Magyar Nemzeti Bank 1992. november 9-ei hatállyal 1,9 százalékkal leértékeli a forintot a valutakosárral szemben. E döntésről ZAdori János, az MNB szóvivője vasárnap tájékoztatta az MTI-t. Egyidejűleg rámutatott arra is, hogy ez a lépés összhangban van azzal az eddig is követett árfolyampolitikával, hogy az indokolt árfolyamváltozások a folyamatok alakulásának megfelelő időben, és azokkal összhangban megtörténjenek. A mostani korrekciót a külső és a belső áralakulás eltérő mértéke és a valutapiaci keresztárfolyamok utóbbi időben bekövetkezett változásai indokolják. Kutyabaj, macskajaj ».»ida» Botrány Berlinben „Az emberi méltóság sérthetetlen!” A német alkotmánynak ezt az első mondatát választva mottóul tüntetett vasárnap Berlinben több tízezer ember - élükön a német állam vezetőivel. A tüntetés botrányba fulladt: a záró nagygyűlésen az államfő, Richard von Weizsäcker percekig nem tudta elkezdeni a beszédét. Kövek repültek a köztársasági elnök felé, akit pillanatok alatt plexiüvegből készült védőpajzsokkal felszerelt rendőrök vettek körül. A berlini dóm tőszomszédságában elterülő Lustgartent füttykoncert töltötte be. A rendőrök időnként a tömeget is ütlegelték. Az első feltevések szerint az úgynevezett autonómok, anarchisták-szélsőbalosok provokáltak. A Brandenburgi kapu magasságában kövekkel és tojásokkal dobálták meg az egyik menethez csatlakozni készülő Helmut Kohl kancellárt is. A biztonsági erőknek sikerült a randalírozókat félreszorítani, a kormányfőt pedig egy kocsiba tuszkolni. Berlinben legalább kétezer rendőrt vezényeltek az utcákra a rendezvény idejére. A demonstrációt a berlini képviselőház kezdeményezte, és a védnökséget Richard von Weizsäcker vállalta. A tüntetésre két jelentős esemény évfordulójának előestéjén került sor: három évvel ezelőtt, november 9-én omlott le jelképesen a berlini fal, a nácik pedig 54 évvel ezelőtt rendezték meg ,Jcristályéjszakájukat”, gyújtották fel a zsinagógákat, tették tönkre a zsidó tulajdonú üzleteket. Az iskolások műsora az avató ünnepségen Fotó: Läufer László Tornacsarnok Drávaszabolcson Új tornacsarnokot avattak fel a hét végén Drávaszabolcson. A 18 méter széles, 24 méter hosz- szú, korszerű világítású és fűtésű sportterem tíz millió forintjába került a helyi önkormányzatnak. Az építő, a Siklósi Építőipari Kisszövetkezet rekordidő: fél év alatt végzett a munkával. Az iskolához épített csarnokot hétfőtől használhatja a 170 kisdiák, akiknek egy része a társközségekből Drávacsehiből, Drávap- alkonyáról és Gordisáról járnak ide tanulni. Délutánonként, esténként is szeretnék hasznosítani a tornacsarnokot, ezért óvodásbalettet, asszonytomát szerveznek, de ide járhat edzeni a helyi focicsapat és a testépítők is. Az avatáson az iskola tanulói műsorral köszöntötték az építőket és a négy községből érkezett vendégeket.
