Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-07 / 277. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. október 7., szerda Kik a hiteles személyek? Nyilatkozat Baranya megye kisgazdáinak száma kb. 2300. A mezőgazdaságban ennek a létszámnak sokszorosa dolgozik. A sorsuk mostanában dől el. Eldől, hogy a régi tsz-szellem eltűnik-e fal- vainkból, vagy a vagyonátrendeződés úgy megy végbe, hogy kevés gazdag ember határozhat a többség sorsáról. A vagyonnevesítés sok helyen úgy zajlik, hogy a közgyűlés tagjai nincsenek tisztában a közgyűlés jogaival, lehetőségeivel, és még az is előfordul, hogy olyan álhírek, keringenek: a tsz megszűnésével elmarad a nyugdíj, megszűnik a háztáji. Ilyen légkörben természetes, hogy ahol olyan vezetők vannak, akik harácsolni akarnak (ki tagadhatja, hogy van ilyen is?), az eddigi vezetés akarata könnyen érvényesül, és az új szövetkezet olyan alapszabállyal alakul meg, mely biztosíthatja az eddigi állapotok továbbélését. Ebben a helyzetben egy olyan párt, mely a parasztság érdekeit vállalta fel a politika eszközeivel, elsőrendű feladatául tűzi ki azt a felvilágosító munkát, elég ismerethez juttatja azokat, akiknek szó szerint dönteniük kell a holnapról, a jövőről. Ilyen párt volt az FKgP, melynek az eredeti szellemhez hű tagjai anyagilag nehéz körülmények között járják a falvakat, felvilágosítva az embereket, hogy most az ő kezükben van a sorsuk. Mi, elfelejtett ötvenhatosok Mi, akik közül sokan kommunistából lettünk a szovjet típusú szocializmus ellenségei, október 23-át követően elsőként csatlakoztunk a forradalomhoz és alakítottuk meg a munkástanácsokat, vettük birtokba a gyárakat, üzemeket, szerveztük meg a gyárak, üzemek védelmét. Mi, akik ebben az időszakban a szovjet csapatok távozását kikényszerítettük, nem pártokat, hanem sztrájkokat, tüntetéseket szerveztünk. Mi, akik látva a túlerőt megtestesítő hadigépezettel szembeni fegyvere ellenállás eredménytelenségét, a meggyőzés eszközeivel próbáltuk tudomására hozni a szovjet hadsereg tisztjeinek, katonáinak, hogy a rend helyreállításának egyetlen eszköze az ő távozásuk, és hogy nem a régi rend urai, hanem kérges kezű munkások, bányászok lázadtak fel elnyomóik kellen. Mi, akik november 4-e után sem hagytuk el az országot - a még hosszú ideig működő munkástanácsokon, sztrájkbizottságokon keresztül — mindent megtettünk annak érdekében, hogy a szovjet szuronyok segítségével hatalomra került és magukat a munkás, paraszt érdekek egyetlen képviselőinek kikiáltó elitet megadásra, kény- szerítsük. Mi, akik az ezt követő időszakban vállaltuk a mellőzöttséget, a hátrányos megkülönböztetést, elvesztettük munkahelyünket, nem kaptunk a szak- képzettségünknek megfelelő munkát, béremelést, jutalmat, kitüntetést, útlevelet, üdülőjegyet, nem tanulhattunk tovább és gyerekeinket se taníttathattuk. Mi, akik közül sokan nem bírták elviselni a megpróbáltatásokat, feladták elveiket és „harminc ezüstpénzért” eladták lelkiüdvösségüket, megőrizték. Védett munkahely Bolyban A különböző okokból csökkent munkaképességűek foglalkoztatását akarják a közeljövőben megoldani Bolyban. Az elképzelés megvalósítására a Népjóléti Minisztérium pályázatán 900 000 forintot nyertek. A védett munkahely kialakítására volt Gelka épületét szeretnék megvásárolni. A tervük szerint hét-nyolc személyt tudnának itt foglalkoztatni. Mi, akik a rendszerváltozást nem ölhetett kézzel vártuk, minden eszközt megragadva - ha kellett „levélbombákkal” - is igyekeztünk nyugtalanítani a rendszer embereit és tudomásukra hozni, hogy hatalmukat csak á nép közönyének és a szovjet hadsereg jelenlétének köszönhetik. Mi, akik a rendszerváltozás kezdeti támogatói voltunk, csalódottan vettük tudomásul, hogy azok akik - okkal, vagy oknélkül - elhagyták az országot, vagy az elmúlt rendszert szolgai módon kiszolgálták, nem tanultak az elmúlt évtizedek történelméből. Nem az ország leromlott gazdasági helyzetének helyreállításán munkálkodnak, hanem egyéni sérelmeik orvoslására keresnek gyógyirt, utcanévtáblákat festenek át, szoborokat döntögetnek, szervezkednek - az elmúlt évtizedek verejtékét semmibe- véve - követelnek gyárat, birtokot, vagyont, bérházakat és a legvadabb kapitalizmusnak, az uram-bátyám időszaknak a visszaállításán munkálkodnak. Mi, akik itt maradtunk és akiknek a nagyszülei, szülei bányászok, gyárimunkások, nincstelen zsellérek, cselédek voltak és vagyonjegyük a tárnák mélyén, kastélyok udvarházaiban, cselédszobák könnyel áztatott párnáiban vannak, ma nyugdíjasként a kis kereset után járó nyugdíjunkat igyekszünk úgy beosztani, hogy éhen ne haljunk, ebben a kötélhúzásban nem kívánunk partnerek lenni. Mi, akiknek a gerincét az elmúlt évtizedek sem tudták megtörni és ma sem tudunk az új rend urai előtt a földig hajolva hajbókolni és akiknek egyetlen bűne, hogy az eseményeket követően gyanús körülmények közt életben maradtunk, nem kívánunk mást, csak azt, hogy az évforduló alkalmából rólunk se feledkezzenek meg. T. F. Magyaregregy jeles napja Magyaregregy képviselőtestülete, illetve a Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete szervezte ünnepség keretében pénteken, október 9-én az Ar- nold-házban aláírják azt a megállapodást, amelyben a német- országi Stockum községgel felvett partnerkapcsolatot rögzítik. A rendezvényen a helyi általános iskola diákjai adnak ünnepi műsort. És most kezdett ezek ellen propaganda-háborút a Tor- gyán-párti megyei vezetés (mely makacsul FKgP-nek állítja magát), miután a minap erősítette meg magát az általa kiválasztott küldöttekkel. Jellemző, ogy még így is csak 80 embert volt képes összecsődí- teni a tervezett 200 helyett. Pedig segítségül jött a kizárt volt elnök (Torgyán) is, aki már a Parasztszövetséget is magának igényli, hiszen ő az egyedüli „hiteles személy”, legalábbis szerinte, és szolgái, a megyei vezetésnek titulált jobbágyai szerint. Csakhogy a szitoközön nem elég az új típusú falu megteremtéséhez és egyre többen ismerik föl: kik állnak valóban A Szocialista Párt beszélgetésre hívta a közelmúltban a Megyei Érdekvédelmi Fórum tagjait valamint a legnagyobb- megyei szakszervezeti tömörülések vezetőit. Az összejövetelen részt vett Kósáné Kovács Magda, az MSZP országgyűlési képviselője, aki összefoglalta a szak- szervezeti törvényekkel kapcsolatos véleményét, vázolta a mostanra kialakult helyzetet, a várható lépéseket, és válaszolt a megjelent szakszervezeti vezetők kérdéseire. A szakszervezetekkel kapcsolatban a magyar Parlament a Rubicont akkor lépte át, amikor meghozta a XXVIII. törvényt - mondta. Véleménye szerint a képviselők többsége tudatosan sértette az alkotmányt, s a döntés öt párt részéről olyan politikai céllal született meg, hogy átrendezzék a magyar szakszervezeti térképet. A kormánykoalíció pártjainak célja világos volt, az állam, mint legnagyobb tulajdonos és munkáltató nem rajong az erős szakszervezeti kontroliért. A liberális motiváció szerint a társadalom a szabad szerződések világa, mely nem igényel erős szakszervezetőket. A szocialisták vallják, hogy az ilyen vállalt alkotmánysértés vezet egyenes úton a Szabadságtéri tüntetésig. A képviselő asszony a XXVIII. törvényt szakmailag használhatatlannak ítélte, mely fogalmaiban tisztázatlan, jogkövetkezményeit tekintve pedig Kérem a Tisztelt Olvasót, hogy azért, mert a mezőgazda- sági termelés természeti feltételeivel egyenrangú körülménynek soroltam a címben a politikát is, legyintve ne lapozzon tovább az újságban, hiszen a világon mindenhol a mezőgazda- sági termelés politikai kérdés is. Csakhogy persze nem mindegy, hogy milyen politikáé! Átalakuló társadalmunk egyik legnagyobb politikai tévedése pont az, hogy az agrári- umot kizárólag mint gazdasági ágazatot kezeli és nem vesz róla tudomást, hogy ilyen alapon a mezőgazdaság egy civilizált ország számára egyszerűen kezelhetetlen, mert a mezőgazdaság az ország, a vidék, a lakosság számára nem kizárólag csak gazdasági ágazat, egy a több közül, hanem több annál: életforma, jóléti ügy, a lakosság vidéken való megtartásának legfontosabb feltétele, a környezet védelmének legolcsóbb formája, az élelmiszertermelés mellettük, és kik a valóban hiteles személyek - akik nem hamisított okmányokkal akarják hitelüket helyreállítani -, kik akarnak segíteni, hogy eligazodhassanak a gondjaik között. A gán- csoskodó torgyánok igyekeznek akadályozni ezt a felvilágosítást, mert ez könnyebb, mint a törvények (átalakulási és szövetkezeti törvény) tanulmányozása és ismertetése a tájékozatlanság miatt rászedhető tsz-tag- ság előtt. Ezzel - és nem sárdobálással - foglalkozik a Németh Béla vezette törvényes FKgP, mely a történelmi tagozattal karöltve munkálkodik a párttagok, a parasztság között. Székely Sándor, az FKgP megbízott megyei vezetője alkalmatlan, hiszen beszél vagyonról, választásról anélkül, hogy tisztázná, mi a szakszervezet, differenciálatlanul ró kötelezettségeket a helyi, a szakmai és az országos szerveződésekre, a szövetségeknek azonban nem biztosít jogokat. Kósáné Kovács Magda ezután kitért arra a megállapodásra, mely a hat szakszervezeti szövetség között jött létre. A minden fél részéről kompromisszumos egyezséget rendkívül törékenynek látja, hiszen csak addig működik, amíg az aláírók valamelyike nem érzi úgy, hogy csak adott, s érte semmit nem kap cserébe. Az a tény, hogy két szakszervezeti tömörülés még nem írta alá az egyezséget, a kormány számára hivatkozási alap lehet ugyan, de nem jogi akadálya a törvényalkotásnak. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kormány jól érzi magát ebben a helyzetben, amikor nincs társadalombiztosítási önkormányzat, s változatlanul lebeg a szakszervezeti vagyon. A szocialisták véleménye - mondta -, hogy az üzemi tanácsok választását minél előbb meg kell tartani, hiszen ezek nélkül nem egy helyen nem lesznek kollektív szerződések, ami ott a munkavállalók ellehetetlenüléséhez vezethet. Ezeket mint szakszervezetek melletti szimpátiaszavazásokat is fel lehet fogni, s ez legyen az ágazati vagyon felosztásának alapja - vallja a Szocialista Párt. egyetlen lehetősége, 3000 falu lakosságának kizárólagos megélhetési feltétele, a foglalkoztatottság leghatékonyabb szabályozója! Belátható tehát, hogy az agrárpolitika legalább olyan fontos, mint a természeti feltételek, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az. Néhány ténykérdést ehhez: 1989- ben az ágazat eredményessége pozitív volt. 1990- ben romlik az eredményesség, de még 13 milliárd forint a pozitívum. 1991- ben a termelők 75%-a megbukik, a vesztesség 21 milliárd forint. 1992- ben várható, hogy a veszteség 31-40 milliárd forint között lesz. Tisztelt Olvasó! Ön elhiszi, hogy egy osztályban, ha a tanulók 75%-a egyik évről a másikra megbukik, hogy ott csak a tanulók hibásak? Hogy ott nem lehet baj a tanári karral és az osztályfőnök úrral is? Az MDF Pécsi Szervezete úgy látja, hogy a társadalom szerkezetében végbemenő változások 1992. őszére olyan konfliktushelyzetekhez vezettek, amelyek a társadalom kettészakadásának, az ország irányíthatatlanná válásának a lehetőségét is felvetik. Ezek a változások érintették az MDF belső életét is; szükségszerű tisztázó viták folynak. Kormányzati szerepünk tudatában kijelentjük, hogy ezek a viták szervezetünkben szakadáshoz nem vezettek és nem vezethetnek, csak a Demokrata Fórumban részt vállalók nézeteinek tisztulását, erkölcsi felelősségtudatuk megerősödését szolgálják. Durva aránytévesztésnek, értelmetlen provokációnak tartunk minden olyan vélekedést - bárkitől származzék is -, amely a társadalmi elégedetlenség jogos és törvényes megnyilvánulásaiban szélsőséges és kirekesztő eszmék térnyerésének, sőt a fajgyűlöletnek jeleit kívánják felfedezni. Ezek idegenek mind a magyar társadalom, mind a Magyar Demokrata Fórum lényegétől. Alapelveink és tevékenységünk továbbra is az ország demokratikus értékrendjének tengelyében áll. Úgyszintén elutasítjuk, hogy minden határozott intézkedésből, vagy törvényből a hatalomkoncentráció rémét vetítsék a társadalom felé. Úgy véljük, a magyar tömege tájékoztatás nagyobbik hányada képtelen a társadalmi folyamatok és szándékok hiteles, pártatlan tolmácsolására. Történelmünkben eleddig páratlan lépA Pécsi Napok jeles rendezvényeként lebonyolított Pécs Szépe döntőjéről néhány sorban tudósított a hétfői Új Dunántúli Napló. A jelenlévő újságírónő láthatóan élvezte a műsort, tán a boci, boci tarkát is együtt énekelte Koós Jánossal. Mi viszont - jobb híján - a Kábeltelevízió jóvoltából lehettünk (volna) tanúi az eseménynek. Sok ismerősömmel egybe- hangszó véleményem szerint a tv-közvetítés minden lehetséges határt alulmúlt. Nem kell részleteznem ugye a rendezési és Vagy: 1991-ben egy sertés hizlalásán kb. 300 forint maradt a termelőnek - ez lenne a munkájának és az újabb befektetésnek az értéke - ez egyharmada annak, ami 1990-ben maradt és pontosan egynegyede annak, mintha a pénzét a bankba tette volna! Csoda hát, ha csökken a sertésállomány?! És erre a tárca minisztere, Gergátz úr azt' a megoldást választja, hogy megfenyegeti a termelőket a felvásárlási árak importtal való letörésével! Ha ezt a francia, német, holland, osztrák, vagy bármelyik nyugateurópai ország minisztere meg merné kockáztatni, aznap meg kellene váljon a bársonyszékétől. Látni kell azt is, hogy az élelmiszerárak 1991-ben 22%-kal nőttek,- míg a mezőgazdasági termelői árak 1%-kal csökkentek. Vajon hová lett a kb 80 milliárd forint különbség? A kenyér ára 1991-ben 100%-kal nőtt, míg a tékű tömegmanipulációs hadjárat folyik a kormánykoalíció, a kormánypártok szétzülleszté- sére, a nemzeti alapú politika hitelének aláásására. A tisztességes tájékoztatás, az ország nyugalma, az igazság megismerése érdekében felhívjuk a Köztársasági Elnök Urat, hogy haladéktalanul helyezkedjék vissza az alkotmányosság alapjaira, és mentse fel a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét. Kérjük a kormányzatot, hogy az eddiginél határozottabb következetességgel törekedjék a történelmi igazságtétel teljeskörű megvalósítására. Nem tűrhet halasztást az elemi igazságérzetet sértő jelenségek, főként a jogtalan vagyonszerzés megakadályozása, a folyamatok és személyek megvilágítása, az azonnali felelősségre vonás. Örvendetesnek tartjuk, hogy városunkban megállt a munkanélküliség növekedése, sőt enyhe javulás tapasztalható; növekszik a szabad álláshelyek száma. Mindazonáltal szükségesnek látjuk, hogy a kormányzat helyezzen nagyobb súlyt a régió gazdaságának fellendítésére, ezért szorgalmazzuk, hogy megfelelő időpontban kihelyezett ülésén foglalkozzék a testület gondjaival. A Magyar Demokrata Fórum tagjai körébe várja mindazokat a városért tenni akaró polgárokat, akik a nemzeti értékek és a modern jogállamiság alapján, konstruktív módon kívánnak politizálni. A Magyar Demokrata Fórum Pécsi Szervezetének közgyűlése technikai mélyrepülést, amelyet egy teljesen kezdő, amatőr csapat sem produkált volna. Egyszerűen élvezhetetlen volt az egész. Csupán csak azt szeretném ezejután kifejezésre juttatni, hogy úgy is mint pécsi polgár, úgy is mint tv-néző sértőnek és megalázónak tartom a történteket. Nem biztos, hogy helyesen teszi az Új Dunánti Napló, ha a fentiekről hallgat. Fekete László Pécs Littke u. 2. VII/21. búza ára 9%-kal csökkent! Ha búza-kenyér árviszonyát 10 évre visszamenőleg nézzük meg, a búza ára 1,9 - szeresére nőtt, de a kenyér ára ugyaneny- nyi idő alatt 6,5 - szeresére! Mindez úgy, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete 4 500 Ft-tal alacsonyabb, mint a máshol dolgozóké. A rendszerváltás kezdetekor kijelentették, a mezőgazdasági ágazatnak egyik legnagyobb hiányossága, hogy vertikálisan nem szervezett. Mi történik erre egy év múlva? Az élelmiszer- ipar jövedelmező egységeit eladják (inkább: elkótyavetyélik) külföldnek! Nem a magyar termelőnek, hogy kialakuljon a teljes vertikum, hanem nyugateurópai monopóliumoknak! Akik nyilvánvalóan az élelmiszer- ipari üzemmel együtt mindjárt piacot is vettek! Folytathatnám a példák sorát, de ennyivel is eljutottunk a lényeghez: a mezőgazdaság sorsa és a nemzet sorsa egy és ugyanaz. Kakuk Imre, Agrárszövetség Szocialisták és szakszervezetek Nap, föld, víz, politika Pécsi Napok Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma
