Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-06 / 276. szám
1992. október 6., kedd uj Dunántúli napló 7 Ne csak temetésre legyen pénz Úszás az életért Budapesti példa Az úszás talán a legegészségesebb sport. Örömmel látjuk, hogy mind népszerűbb lesz a fiatalok körében, hogy az iskolák rendszeresen küldik a tanulókat úszás oktatásra. Vannak, akiknek az úszás sportnál is többet jelent, akik az életükért úsznak akár szívinfarktus után, akár annak megelőzésére. A közelmúltig orvosi indokkal ingyenes fürdőjegyet kaphattak az egészségügyi okokból rendszeresen úszók a Hullámfürdőben. Ez a kedvezmény megszűnt. A bérlet kedvezményes, a nyugdíjasok számára annyi mint a tanulóké, havi 500 Ft és a napi jegy is kedvezményes. Mégis arra gondolunk, hogy célszerűbb az a megoldás, amit Budapesten is bevezettek, hogy a nyugdíjas 10 és 20 jegyből álló blokkot vásárolhat, amelynél egy úszás 25 Ft-ba kerül. Ezt a blokkot három hónap alatt használhatja fel. Ha ehhez a megoldáshoz a szakszervezet hozzájárulása lenne szükséges, ez sem lenne túlzott igény. Jó lenne, ha a szakszervezet segítsége nem csak pl. a temetésre korlátozódnék. K. T. A. Lehetséges? Kimaradni a negatív irányzatokból A magyar kormány minimális programjának minősítette Jeszenszky Géza külügyminiszter, hogy „a szó minden értelmében ki tudjunk maradni a térségben jelentkező válságokból, negatív irányzatokból.” Lehetséges ez? Ha arra gondolunk, hogy határainkat légmentesen lezárhatjuk a környező országokban felgyülemlett problémák „begyűrűző” hatásai előtt, akkor nemmel kell válaszolnunk. Hiszen azok a problémák befolyásolják kapcsolatainkat, kereskedelmünket, túrizmusunkat, s máris érződhetnek nálunk is a gondok. Külpolitikánkon múlik? Jórészt igen, s ilyen értelemben valóban sok minden kellemetlen fejleményből ki lehet maradni. Okos diplomáciai tevékenység hozzásegíthet bennünket például ahhoz, hogy senki se értse félre a szomszédságunkban élő magyarok iránti aggodalmunkat, senki se tartson semmiféle „magyar fenyegetéstől”. Jó taktikai érzékkel elkerülhetjük, hogy bármilyen lépésünk megatív irányú beavatkozásnak tűnjék más országok belügyeibe. Mértéktartás, óvatosság, kiszámíthatóság - mindez szükséges ahhoz, hogy ne keveredjünk ártalmas kalandokba. Csak a külpolitika ügye? Nem, a „kimaradáshoz” megfelelő belpolitikai háttér kell. Ha itthon kellő visszautasításra talál mindenfajta nacionalizmus, akkor nagyobb hitele van a nemzetközi fórumokon, tárgyalásokon való fellépésünknek is. A bevezetőben említett program tehát nem is olyan „minimális”. Mondhatni: maximális erőfeszítéseket igényel. P. T. Mit tehet a kormány, ha elszippantják a Dunát? Folyamelterelés Csúcsforgalom Pécsett, a Rákóczi úton Fotó: Proksza László Pécsnek szép a környezete, jó a klímája Tisztább levegőt! A szennyezést az átmenőforgalom és az autóbuszok motorjai okozzák A Pécsi Orvostudományi Egyetem két új, Debrecenből ideszármazott professzora, dr. Ember István, a népegészségügyi tanszék vezetője és dr. Somogyi Béla, a biofizikai tanszék vezetője elhatározták, alapítványt létesítenek Pécs környezetvédelme, levegőjének javítása érdekében. Dr. Ember Istvánt kérdeztem, mi volt az indítéka elhatározásuknak?- Évekkel ezelőtt többször jártam Pécsett, s csodálatos városnak ismertem meg. Ez a véleményem most sem változott, ám az alatt a három hónap alatt, amióta itt lakom, azt is tapasztalnom kellett, hogy Pécs levegője hihetetlenül szennyezett. A statisztika szerint Pécs az ország harmadik legszennyezettebb levegőjű városa, de ugyanakkor arról is hallottam beszámolót, hogy a kéndioxid telítettségét illetően az első helyen áll az országban. Ezeket a nem kívánatos helyezéseket a város köszönheti az ipari üzemek egy részének, a nem jó forgalomszervezésnek, az öreg, füstokádó buszoknak, s annak, hogy a nagyforgalmú 6- os főközlekedési út a városon halad át, hiányzik a várost elkerülő szakasza. Tisztában vagyok vele, hogy mindezzel nem mondok újat a pécsieknek. Én olyan városból jöttem, Debrecenből, amelyikről köztudott, hogy az ország egyik legtisztább levegőjű nagyvárosa. Ezt úgy érték el, hogy a nagy, a levegőt szennyező üzemeket kitelepítették a városból, úgy tájolva, hogy az uralkodó szélirány-ne a város felé vigye a füst, vagy gáz melléktermékeiket. A város forgalmának szervezését is a környezetvédelmi szempontoknak vetették alá, új korszerű, automatikus forgalomirányító rendszert vásároltak. Itt Pécsett azt látom, hogy a város forgalma időnként összeomlik. Valahogy nincs jól megtervezve, vagy összehangolva, hiszen egy-egy kereszteződésnél időnként több száz méteres autósorok torlódnak össze, ilyenkor ez a környék fulladozik a kipufogógáztól. Egy rugalmasabb, jobban szervezett forgalommal áteresztőképesebbé lehetne tenni a kritikus pontokat, már ez is javítana a levegőszennyezettségen. Sok öreg autóbusz közlekedik a városban, amelyek nagymenynyi- ségű füstöt bocsátanak ki a levegőbe. Már régen megdőlt az az állítás, hogy ezeknek a dízelüzemű buszoknak a füstje nem káros, csak kormozza a levegőt. Kimutatták, hogy nagymennyiségű karcinogén (rákkeltő) anyagot tartalmaz. S gondoljuk csak el, hogy abban a magasságban terítik el a füstöt, ahol a babakocsiban ülő, vagy tipegő kisgyermekek feje van. Tudom, mindenütt pénzhiánnyal küszködnek a városok, a közlekedési vállalatok. Ennek ellenére biztosan lehetne, sőt kell megoldást találni. Pécs domborzati és klimatikus viszonyai olyanok, hogy a városban megül a levegő s benne a szennyezettség, ezért még jobban figyelni kellene a levegő tisztaságára. Mi az alapítványunkkal is e célt szeretnénk szolgálni. Ezért várjuk azon magán személyek vagy vállalatok csatlakozását, akik ugyanúgy tenni szeretnének valamit egy jobb levegőjű Pécsért. Szeretnénk együttműködni az ön- kormányzattal és a megyei tisztiorvosi szolgálattal. Pécs rendkívül szép környezeti adottságokkal, kedvező klímával rendelkező város, de mérgezett levegővel. Ezen kellene változtatni. S. Zs. Szlovákia Dunát „rengető” szándéka megmásíthatatlannak tűnik. Szembe kell nézni az ország lakosságának és a Kormánynak azzal a ténnyel, hogy a folyamelterelés megtörténik. Rótt Nándornak, a kormány Környezetvédelmi Bizottsága elnökének teszem fel a kérdés:-Milyen válaszadási lehetőségekkel rendelkezik a kormány?- A kormány cselekvési lehetősége korlátozott, az érvényben lévő országgyűlési határo- azt kötelező erővel szabja meg, milyen válaszlépéseket tehet.-Mégis, mi történik azon a napon, amikor Pozsonynál elterelik a Dunát?- Nem lesz válsághelyzet, és nem kell szükségállapotot sem elrendelni. Ugyanakkor, amint az elterelés megtörténik, az részben vízügyi, részben-műszaki gondokat idéz majd elő. Ezeket a következményeket fel kell mérni, ami már részben meg is történt, mert ez a mi belső ügyünk.-Mit jelent a szuverenitás megsértése gyakorlatilag?-Ez az egyoldalú beavatkozás a magyar területek integritását sérti. Ugyanis a szlovák területen elkövetett lépés magyar területen változtatja meg a hidro-geológiai viszonyokat. Az öreg Duna, a jelenlegi meder vízszintje a beavatkozás következményeként egyötödére csökken. Ez nemcsak a hajózhatóságot teszi lehetetlenné, hanem - azzal, hogy a folyómeder túlnyomó része kiszárad, - olyan szívó hatás keletkezik, amely a Duna partmenti részeiről elszívja a talajvizet. Tehát, a Duna elvezetése nemcsak a határvonalat tolja arrébb, amely a Duna-meder középvonalán halad végig, hanem következményeiben is megsérti a magyar területeket.A mi esetünkben a víz mint ásvány, a terület alkotórésze, kincse, tehát magyar túladjon. Ennek elszippantása az ország geológiai, vízügyi viszonyaiba való beavatkozást jelent. Ebben az ügyben Magyar- országnak nincs más lehetősége, mint igénybe venni a nemzetközi bíróságok adta lehetőségeket, hogy közreműködésükkel keressen jogorvoslást.- Tehetetlenül kell néznünk, miként tesznek kárt magyar területen?- A „határsértést” valóban nem tudjuk megakadályozni, de ettől a jogsértés még fönnmarad. Szlovákia cselekedete nem évül el, és az elterelés után egy hosszadalmas jogi és diplomáciai eljárássorozat veszi kezdetét, amelynek végén azonban Szlovákia rendkívül kedvezőtlen helyzetben találja majd magát. Ugyanis Európában arra még nem volt példa, hogy egy határfolyót eltereljenek. Ahhoz, hogy szembesüljenek a következményekkel, nekünk is meg kell tennünk a megfelelő ellenlépéseket a nemzetközi jog és politika vonalán.- Létezik-e már erre valamilyen kialakult stratégia?- Erre a külügyminiszter úr tudna érdemben felelni. Véleményem szerint ebben a diplomáciai csomagtervben az első lépés az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megkeresése. Továbbá az ENSZ megfelelő szerveihez, valamint a Biztonsági Tanácshoz is fordulhat a kormány jogorvoslatért.- Milyen ökológiai következményekkel kell számolnunk?- Az elterelés ökológiailag legkárosabb következménye a tározóban kialakuló lerakódás. A magas víznyomás belepréseli a káros anyagokat a tározó alatti kavicságyba, és azon keresztül megfertőződik a mélyben húzódó ivóvízkészlet. Ez az ivó- vízkészlet 4-5 millió ember ivóvize. Felmérhetetlen a mérgezés mértéke és gyorsasága, de a mérgezés valószínűsége igen nagy. Ki kockáztathatja azt, hogy 4-5 millió ember ivóvízét megfertőzi? Azon kívül, a győri oldalról leszívja a talajvizet, ami egy bizonyos idő után szabályos elsi- vatagosodást eredményez. Kipusztul Magyarország egyik legértékesebb mezőgazdasági területe, a Kisalföld. Tönkremegy a Szigetköz szigetvilága, belső vízhálózata. Ezért türelmetlenül várom a külügyi tárca határozott külpolitikai lépéseit. Az ilyen nemzetközi megoldások azonban általában rendkívül lassúak. A szlovákiai magyarságot is fel lehet használni sakkbantartásunkra. Az áram, amit így kitermelnek minimális. Ökológiailag az ő területeiken is hasonló rombolás következik be, mint miná- lunk. Leisen Antal Költségvetési ABC A hiány áldás, vagy átok? Elsősorban a dolgozókat és a nyugdíjasokat sújtja Mindenütt a világon a költségvetés a legnagyobb jövedelemtulajdonos egy-egy ország határain belül. Am gyakran előfordul, hogy azok az összegek, amelyeket adók, vámok, illetékek, díjak formájában magához vont eredeti tulajdonosuktól az állampolgároktól, vagy a vállalatoktól nem fedezik a kiadásait, ha a kiadások meghaladják a bevételeket, létrejön a költségvetési hiány, latin szóval a deficit. A hiányt három módon szüntetheti meg az állam, vagy az önkormányzat: a bevételi szintjére csökkenti a kiadásait, a kiadások mértékére emeli a bevételeket, vagy kölcsönt vehet fel. Az első két útnak lehetnek olyan lényeges akadályai, amelyeket az adott költségvetési évben már nem lehet elhárítani. A kiadások csökkentésének esetleg kárát láthatja a honvédelem, a rend- és közbiztonság fenntartása, az oktatás, az egészségügy vagy akár a szociális ellátás. Mérlegelni kell tehát, hogy mikor, honnan, mennyi pénzt vonnak el. Általában - nálunk is ez a helyzet - az állam társadalmi, gazdasági tehervállalása meghaladhatja azt a mértéket, amelyet a gazdaság még elbír. Ilyenkor a parlamenti pártokra hárul a felelősség, hogy megállapodjanak, miként lehet tehermentesíteni az államot. Az adók növelése elkedvetlenítheti a befektetőket, mérsékelheti a megtakarítási kedvet, vagy a fogyasztást, ami a gazdasági növekedés előtt állítana korlátot. Sőt,mi több,egy ilyen lépés elidegeníti a választópolgárokat a hivatalban lévő kormánytól. Ezért a hiánnyal küzdők általában a harmadik utat választják: hitelekből fedezik a túlköltekező állam igényeit. Hol kaphatnak hitelt a nagylábon élő költségvetések? A belföldi tőkepiac az első számú hitelező. Hosszabb távú törlesztési szándék esetén körül lehet nézni a megfelelő külföldi forrásoknál is. A belföldi állami hitelfelvétel a magánvállalatok rendelkezésére álló hitelkínálatot szűkíti, a kamatok növekedését ösztönzi. Ha egy országban nincs megfelelő magánhitelkereslet, de vannak szabad kapacitások, emberi erőforrások, akkor az állam túlköltekezésnek akár még pozitív szerepe is lehet a gazdaság élénkítésében. Ehhez persze az kell, hogy az állam a felvett pénzeket olyan célokra fektesse be, amelyek megvalósulása növeli majd a bevételeket. Lényegében ugyanez a követelmény a külföldön felvett kölcsönökkel szemben is. Szembe kell ugyanakkor nézni egy szigorú követelménnyel: a vállalati devizabetéteknek gyorsabban kell növekedniük, mint a kiadásoknak, vagy a külföldi tőke beáramlásának kell gyorsabb üteműnek lennie a törlesztéseknél. Nem könnyű ilyen stratégiát kidolgozni, bár nem lehetetlen. Ebben a helyzetben fordul elő, hogy erős kisértést érez az állam: ne mástól, hanem a jegybanktól vegyen fel közvetett, vagy közvetlen hitelt. Közvetlen hitelt úgy vehet fel, ha a vállalatoktól és a bankoktól kapott hitelek kötelezvényeit elismerteti a jegybankkal, amely a felvett összeget kifizeti. Ebben az esetben az állam maga is elköltheti a pénzt, de elkölthetik a hitelt adó gazdasági egységek is. Az így keletkezett pénzmennyiség kínálati fedezet nélkül áll, fokozhatja az inflációt s a hazai valuta leértékelődéséhez, pénzügyi zavarokhoz vezethet. Ezért tiltják általában törvénnyel is, hogy a jegybank meghatározott kereten felül hitelt nyújtson a költségvetésnek, ezért áll egy-egy ország költségvetési hiányának nagysága a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalások középpontjában. Általában a bruttó hazai termék 3 százaléka alatti hiányt tekintik európai mértékkel elfogadhatónak, s átmenetileg - ha komoly intézkedési terv születik a hiány megszüntetésére - esetleg még a 8 százalékos hiány mellett is tárgyalóasztalhoz ülnek a bankvilág képviselői.Mint a mi esetünkben is teszik. Bácskai Tamás
