Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-25 / 294. szám

Lórik Péter az igazságért éhezik Lőrík Péter nem volt a por­tán. Pedig megígérte, hiszen az utóbbi napokban ott fogadta az érdeklődőket. Ugyanis a Paksi Atomerőmű Rt. vegyésztech­nikusa csaknem két hete éh­ségsztrájkot folytat, tiltakoz­ván az átalakult vállalat vezető­inek kiválasztási módszere mi­att. Ezek szerint Lórik Péter nem szereti a nyilvánosságot. Éhezésének beharangozása en­nek ellentmond, hiszen ezzel pontosan azt akarta elérni, hogy országosan is felfigyelje­nek a helyi - szerinte - bűnös viszonyokra. Történt ugyanis, hogy az energiaszolgáltató nagyvállalat átalakulásával megváltoztatták a szervezeti felépítést, a Paksi Artomerő- műben igazgatótanács vette át az irányító funkciókat. Ennek a grémiumnak csak egy tagja a vezérigazgató, akinek jogában áll munkatársait megválogatni, akár pályázattal, akár kineve­zéssel. A vegyésztechnikus ez­zel nem is vitatkozik, neki csak az a fájdalma, hogy nagyjá- ból-egészéből ugyanazok ke­rültek pozíciókba, akik eddig is irányították a céget. És ezért ért egyet a radikális jobboldal ve­zérideológusával, Csurka Ist­vánnal, aki szerint azért nem történt meg a rendszerváltás, mert a meghatározó posztokon még mindig azok ülnek, akik az ország tönkretételében köz­reműködtek. Lórik Péter egyébként - a portások és a bejáraton ki-be­járó dolgozók egyöntetű véle­ménye szerint - meglehetősen rossz bőrben van, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen cu­korbeteg lévén, naponta több­ször kellene étkeznie. De ő az igazságért éhezik, küldetéstu­datában ez a meghatározó elem, s mint a helyi munkásta­nács alapítója, valamint az át­meneti korszakban az MDF energiapolitikai bizottságának tagja feljogosítva érzi magát arra, hogy az „igazság” érde­kében vele is tárgyaljanak. A portások szerint néhány okvetetlenkedő újságírót ki­véve a vállalat vezetői közül eddig még senki sem állt vele szóba. Lőrik Péter viszont ki­tartó, folytatja a demonstrációt, amíg igazának nem lesz ered­ménye. Egyik munkatársának feltételezése szerint már abba is hagyta a sztrájkot, de hogy miért, arra nem tudott vála­szolni. Ottjártunkkor, csütörtö­kön délelőtt elhagyta önként választott éhezésének színterét, rosszakaratú vélemények sze­rint az üzem területén kereste igazát. Hogy megtalálta-e, nem lehet tudni, annyi viszont bizo­nyos, a hétvégi háromnapos ünnepet egyedül, otthonában tölti. Elvégre éhezni a megszo­kott fotelben, nyugodt körül­mények között is lehet. De ki figyel oda? B. G. Elúszott az Opel Omega a szekszárdi hegyen Magyar bevásárlás Ausztriában A magyarok a szomszédos Ausztriában való bevásárlásra használták fel a pénteki munka­szüneti napot - derül ki az APA osztrák hírügynökség jelentésé­ből. Az oszták-magyar határon az így meglendült forgalom mi­att háromórás várakozásra kényszerültek az autósok a köz­úti átkelőhelyeken. Az APA szerint ugyanakkor az oszt­rák-csehszlovák határátkelőkön még többet kellett várakozni pénteken. Új községháza Nagypeterden Öt év óta kívülről gerendák­kal megtámogatott épületben dolgoznak a nagypeterdi köz­ségháza dolgozói. Az megrom­lott állagú épületet hamarosan újra váltják. A 6,5 millió forin­tért létesített új községházába várhatóan november elején köl­töznek át. Nyílt napok a Közgazdaság- tudományi Karon A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdaság- tudományi Kara október 29-én a középiskolások szá­mára nyűt napot rendez. A diákokat és szüleiket ezen napon 8-10 óráig a 8. számú tanteremben váiják és tájé­koztatják a közgazdaságtu­dományi kar vezetői, ezután az érdeklődők óralátogatáson is részt vehetenek. Boros sör Az még hagyján, hogy befőt- tes, üdítős, boros üvegekbe, meg demizsonokba méretik a sört, de hogy bográcsban vi­gyék, az már kicsit sok! Pedig ez is megtörtént a napokban, méghozzá a szekszárdi szőlő­hegyen, ahova a gazdák nap mint nap kijárnak. Borfejtés ürügyén kevesen mulasztják el, hogy betérjenek a város első, - méghozzá pont a vörös borairól híres szőlőhegyen lévő- serfőz­déjébe. Boros ez a sör. így hívják a higanymozgású, a minden beté­rőt mosollyal üdvözlő tulajdo­nost, aki a tavasszal még nem gondolta volna, hogy egy nap nem csak főzi, hanem méri is a sört.- Májusban telepítettük a gé­peket, a főző, szűrő kádakat, s attól kezdve hordtuk a sört a vá­ros több kocsmájába - mondja Boros László. - Nem is akartam én mást, amíg rá nem jöttem, hogy a kocsmáknak lényegesen több a hasznuk, mint nekem. Egy nyári nap délutánján ráfir­káltam egy barna kartonlapra, hogy „ma ingyenes sörkostoló”, aztán vártam. Jöttek is néhá- nyan, több pohárral elkortyol­gattak, ízlett nekik. Estefelé azt vettem észre, hogy tele az ud­var. Sorbanálltak a vendégek. Ettől kezdve mindenki meg­kapta a pohár ingyen sört, de aki többet akart, annak fizetnie kel­lett. Ötezer forint volt a bevéte­lem. Akkor döntöttem el, hogy saját sörkimérőm is lesz. Az ünnepélyes nyitáskor - ami nemrég volt - a polgármester úr csapolta az első korsó sört. Boros László, aki az eredeti szakmáját tekintve vegytisztító mester és a feleségével közös üzletük van, azóta egy kezén meg tudja számolni, hány órát alszik naponta. Az üzlet a város központjában van, a serfőzde és a kiskocsma a szőlőhegyen. A kettő között ingázik. Nem titkolja, hogy a négy­tagú család mindig is jól élt a vegytisztító üzletből, de ő kez­dettől arra vágyott, hogy valami mást csináljanak. Hogy egy naptól ne kelljen neki a vegy­szerek, festékek szagát, a fele­ségének a vasaló gőzét beléle­geznie. Amikor meghallotta a tiszafüredi Jäger Kft. hírét, dön­tött. Megvásárolta a bajor sör készítéséhez szükséges beren­dezéseket. A kisebb fiát és egy kedves, régi ismerősét elküldte a serfőző mester tanfolyamra. Közben felépített egy házat is, ahol a serfőzdét, meg a kis­kocsmát kialakította. Mindez ti­zennyolc millió forintba került, jelentős hitellel.- Benne van ebben az ösz- szegben az álmaim autójának egy kozmoszkék Opel Omegá­nak az ára is, amit egy csomó extrával egyenesen a gyártól rendeltem - teszi hozzá. - Ki­lencezer kilométer mentem vele, amikor el kellett adnom. Most is fáj, de úgy gondolom, hogy jól döntöttem. Pillanatnyi­lag a vegytisztító üzletünkből létezünk, de az év végén fel akarom számolni. A serfőzde beindult, jó a forgalom, erre tervezem a jövőnket - mondja és megemeli a szüretien, opálos fényű itallal teli poharát. T. E. Ütötték, rúgták az idős asszonyt - Kifosztották a jóhiszemű nyugdíjast Kegyetlen, filléres rablások Baranyában Október 20-án, hajnali 3.30-kor B. Rozália, 83 éves pécsi nyugdíjas Tettye utcai házrészében macskája nyávo­gására ébredt. Kilépett a több lakásnak is előteréül szolgáló közös udvarba, ám elhagyva az ajtót már nem foglalkozhatott kedvenc négylábújával. „Ide a lóvét!” - kiáltott rá az éppen arra bóklászó 19 éves fia­talember, G. A., aki az idős asz- szony udvarszomszédja, a 21 éves P. K. lakrészében öntött fel a garatra az esetet megelőzően. Az udvari WC-re indult éppen, ám az asszonyt meglátva úgy döntött, inkább pénzszerzésre fordítja drága idejét. Mivel a mama nem mutatott hajlandóságot a kikényszerített „ajándékozásra”, G. A. belökte őt lakásába, majd fejbe rúgta a védtelen, földre került asszonyt. Felkapta a néni elejtett botját, és azzal is többször lesújtott rá. Ekkor már segítsége is akadt. A zajokat hallva kijött a lakásából, és bekapcsolódott az ütlege­lésbe vendéglátója, P. K. is. A kegyetlen verést követően kutatni kezdtek a lakásban, ám csak 120 forintot találtak a mami holmijai között. Minden­esetre a csekélyke összeget is magukhoz vették, a cementla­pon heverő, meggyötört asz- szonyra pedig rácsukták az aj­tót, és eltűntek a helyszínről. A súlyos sérüléseket szenvedett B. Rozália segélykiáltásait szom­szédjai hallották meg, s a riasz­tott rendőröknek be kellett tör­niük az ajtót, hogy megtudják, mi is történt a csöppnyi, szoba-konyhás lakásban. Bár a sértett nem tudta meg­nevezni támadóit, a gyors nyo­mozati munka eredményeként még a bűncselekmény elköveté­sének napján bilincs került a rablók kezére, akik közül P. K-nak hasonló ügy, G. A-nak pedig lopás miatt volt dolga a múltban a törvénnyel. Bemáth Gábortól, a pécsi kapitányság életvédelmi nyo­mozójától olyan bűncselek­ményről is tájékoztatást kap­tunk, amelynek elkövetője is­meretlen. Az események októ­ber 7-én, 22 órakor kezdődtek: P. István 72 éves nyugdíjast kutyájának ugatása csalta ki na- gyárpádi házának udvarára. Ki­lépve látta, hogy egy férfi áll a kerítésénél. Az idegen 100 fo­rintot kért tőle, az idős ember zsebébe nyúlva át is adta pénzt. Pár másodperccel később azonban megdöbbenve tapasz­talta, hogy a férfi átugorja a ke­rítését és rohan felé. Betusz­kolta őt a házba, tőrkést szege­zett a torkához, egy üdítős üve­get széttört a fején, majd a meg­félemlített nyugdíjasnak mint­egy 20 ezer forintnyi ruhanemű­jét összecsomagolva távozott. P. István csak másnap értesí­tette a rendőrséget, így a 40 év körüli, mintegy 180 centiméter magas, barna, enyhén őszülő, rövid hajú (valószínűleg román állampolgárságú) férfinak nyoma veszett. Balog Nándor Igazi magyaros ízt! Egészségre ártalmas áruk reklámja Sörfesztiválra csábít az út szélén lévő, óriási reklámtábla, az autóbuszmegállóban pedig arra figyelmeztet a plakát, ha „igazi, magyaros ízt” akarok érezni, akkor csak a közkedvelt cigarettát szívhatom. Az újsá­gokat állítólag eltartó reklámok között pedig találkozhat az ol­vasó whisky-vel, konyakkal, szivarral - mind-mind arra buz­dítván, ha jól akarja érezni ma­gát, csak ezt igya és füstölje. Szabad-e ilyen, egészségre meglehetősen ártalmas árukat közterületeken reklámozni? - teszi fel a kérdést önmagának a gyanútlan állampolgár. Hát nem, legalábbis a jelen­leg hatályos jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. A 13/1968. (XI. 12) belkereske­delmi minisztériumi rendelet szerint ugyanis tilos a dohányi­pari termékek fogyasztásra ösz­tönző reklám és hirdetési tevé­kenység. Tíz év múlva a belke­reskedelmi minisztériumi sza­bályzat ezt megerősítette azzal, hogy „tilos szeszes italok és do­hányipari termékek ' fogyasz­tásra ösztönző reklám vagy hir­detés közzététele”. Eme szakál­las jogszabály bizony már meg­érett a módosításra vagy az át­alakításra, ugyanis ennek alap­ján egyszerűen nem lehet rendet teremteni a reklámpiacon. Egy tavaszi országgyűlésen elhang­zott interpelláció kapcsán az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az ipari minisz­ter utasítására országos vizsgá­latot indított. A megyei szerve­zet 89 egységben (élelmiszer boltokban, vendéglátóknál, tö­megközlekedési eszközökön, sportlétesítményekben, médi­ákban) folytatott vizsgálatot, s szabálytalanságok miatt kényte­len volt 33 esetben eljárást indí­tani, 45 esetben a törvénybe üt­köző tevékenység miatt állami­gazgatási határozattal a vétke­seket a hibák felszámolására kö­telezni. Mindez persze nem változta­tott sokat a helyzeten. A gyár­tók és a forgalmazók tisztán üz­leti szempontokat figyelembe véve továbbra is kínálják árui­kat, mert a szankcióknak nincs visszatartó erejük. Akik pedig betartják a jogszabályokat, arra hivatkoznak, a hirdetők jogtalan előnyhöz jutnak a tiltott rek­lámmal, ám ha ez a Versenyhi­vatal tudomására jut, akkor en­nek már súlyosabb következ­ménye van, akár több milliót is kitevő büntetésre is kötelezhetik a törvénysértőt. A reklámozók persze arra hi­vatkoznak, az emberek a propa­ganda hatására csak fogyasztói szokásukban változnak meg, mert az italozást, meg a füstö­lést ennek ellenére sem hagyják abba, tehát sokkal jobb volna olyan italokra és dohányárukra rászoktatni, amely kevésbé rontja az egészségét. Ez nem egy fogyasztói társadalomban így van, a hazai törvényeket is ennek alapján kellene megal­kotni. A hírek szerint már ké­szül is az a jogszabály, amely rendet vágna a hirdetési dzsun­gelben, ám ameddig ez meg nem születik, a magyaros ízt hirdető cigarettát gyártót és for­galmazót büntetés illeti. B. G. Rendőrségi ellenőrzés a Duna védtöltésein Az Alsó-Duna Völgyi Víz­ügyi Igazgatóság külön is fel­kérte a Vízirendőrség mohácsi és bajai őrsét, hogy a csapadé­kosra fordult idő miatt rendsze­resen ellenőrizze a töltéskoro­nán engedély nélkül közlekedő­ket. Tóth Péter rendőrszázados a Dunai Vízirendészet parancs­noka kérdésünkre elmondta, hogy az őszi esőzések során az útburkolat nélküli töltések ilyenkor sérülékenyebbek, a zú­zottkővel borított részek fella­zulnak és nagy kárt okoznak a védelmi rendszeren. Mivel a Vízügyi Igazgatóságnak nem sok pénz van a helyreállításra, ezért fokozottan érvényt kíván­nak szerezni annak a 30 éves rendeletnek, mely kitiltja a köz­lekedést az árvízvédelmi tölté­sekről. A gátőrökkel együtt rövide­sen megvizsgálják a töltések fel- és lejáróinál elhelyezett be­hajtást tiltó közúti jelzőtáblákat és ezúton értesítik a polgárokat, hogy szigorúan érvényt fognak szerezni az idevonatkozó jog­szabályoknak. Egyébként akinek mégis használnia kell a töltésrendszert a közlekedésben, annak enge­délyt kell beszereznie a gátő­röknél, vagy a szakaszmérnök­ségen. Sajnos nemcsak a magán- személyek vétenek a jogszabály ellen, hanem a nagyüzemek is, mert az őszi betakarítás során a felázott dülőutak helyett a tölté­sen szállítják terményüket. Az engedély nélküli közleke­dők ellen minden esetben felje­lentést tesznek. P. Z. Új helyen a bonyhádi munkaügyi kirendeltség Hétfőtől nem a Perczel u. 13. sz. épület földszinti, ha­nem az első emeleti irodáinak ajtaján kell kopogtatniuk mindazoknak, akik állás ügy­ben segítséget remélnek. A héten ugyanis egy emelettel feljebb költözött a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ Bonyhádi Kirendeltsége. Sajnos Bonyhádon és tér­ségében is egyre több a mun­kanélküli. A számuk két­ezerre tehető.A megyei köz­pont azért létesített itt kiren­deltséget, hogy ne kelljen százaknak Szekszárdra utaz­gatniuk. A környező települések közül Kisvejkén van a leg­több munkanélküli. Többsé­gük egykori tsz dolgozó. A városban a cipőgyár már a ta­vasztól tömegesen bocsátot­tak el az embereket. Az- edénygyárban is megindult a folyamat. Elsősorban a beta­nított és a segéd munkásokat küldik el. Magasabban kép­zett dolgozókat viszont fel­vesznek. Az épület, ahol a munkaü­gyi kirendeltség van a pol­gármesteri hivatal „B” épü­lete. Az önkormányzat elő­ször a földszinten adott helyet a kirendeltségnek, de a helyi­ségek - főként a váró - egyre kisebbnek bizonyultak, az emberek kiszorultak a sötét, szűk folyosóra. Ezért váltot­tak az első emeleti öt irodára és a nagyobb váróra. Ez a vál­tozás csak annyit jelent, hogy tisztességesebb körülmények között tudják a várakozókban éltetni a reményt. Munkát ke­vésnek tudnak adni. vasárnapi 5 Boros László friss sört csapol Fotó: Läufer L.

Next

/
Thumbnails
Contents