Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-24 / 293. szám
1992. október 24., szombat uj Dunámon napló 7 Munkabér-számlavezetés a Budapest Banknál Kevés a hitelképes vállalat Nemrégiben költözött új helyre a Budapest Bank pécsi fiókja Fotó: Szundi György Tartós tulajdonos? Az emlékezetes nyári bankcsőd megtépázta a pénzintézetek tekintélyét, a bizalom megingott irántuk. A betéti kamatok fokozatos csökkentése pedig a banki szolgáltatásokat igénybe vevők körében keltett riadalmat, hiszen ha a nemzeti valuta árfolyama csökken, akkor az csak egyet jelenthet: sok van belőle forgalomban. Mi történt, zavar van a pénzügyi rendszerben? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Balázs Dezsőt, az egyik legnagyobb kereskedelmi bank, a Budapest Bank Rt. pécsi fiókjának vezetőjét.- Nemrégiben a Budapest Bank részvényeseit rendkívüli közgyűlésre hívták össze. Talán valami baj van pénzintézetük gazdálkodásával ?- Szó sincs róla, szerencsére nem, állunk olyan rosszul, hogy emiatt fájhatna a részvényesek feje. A rendkívüli közgyűlést a legtöbb részvénnyel bíró Állami Vagyonügynökség hívta össze, mégpedig azzal a céllal, hogy a kárpótlási jegyek felhasználását banki részvények vásárlásával is növelni lehessen. Az 1000 forint névértékű értékpapírért a közgyűlési határozat szerint bárki résztulajdonosa lehet ezentúl a pénzintézetnek azzal a kikötéssel, hogy szavazati joggal nem rendelkeznek. Természetesen ha már együtt voltunk, néhány változtatásra megérett szervezeti és működési előírást is megváltoztattunk.- Az utóbbi időben néhány bank igencsak nehéz helyzetbe került a behajthatatlan követelések miatt. A nagyvállalatok fizetésképtelensége, csődje és esetenként felszámolása is a banki veszteségeket növelte.-Valóban sok gondot okozott a gazdasági rendszerváltással együttjáró vállalati csődeljárások megszaporodása, főleg azoknál a bankoknál - így nálunk is -, amelyek az ilyen gazdálkodó egységek számlavezetését végezték. De nemcsak ez jelentett gondot. Az ipari és a kereskedelmi vállalatok jelentős része a legnagyobb hitelfelvevő. Rossz anyagi helyzetük a kölcsönpénz igénybevételét is csökkentette. A jó adósnak számító vállalatok pénzigénye viszont egyáltalán nem meríti ki hitel-lehetőségeinket, aminek következtében kénytelenek voltunk a többi bankkal egyetemben mérsékelni a betéti kamatokat, hogy visszafogjuk betétállományunkat. Nem beszélve arról, hogy ezek a vállalatok termelésüket, forgalmukat is mérsékelték, s az a pénz egy része is a bankban maradt, ami a valamikor természetesnek vett áruforgalomhoz volt szükséges.- Mit lehet ilyenkor tenni, van-e más lehetőség a tőke „forgatására ” ? Természetesen van. Az előbb már szó volt a betéti kamatok csökkentéséről, a másik oldalon a hitelkamatokat is változtatnunk kell, hogy vonzóvá tegyük a gazdálkodók számára a normális gazdasági viszonyok között egyébként természetes hitelfelvételt. Nyakló nélkül persze nem változtatjuk a hitelpénz árát, de biztos, hogy el kell érnünk egy olyan egyensúlyi pontot, amikor már a hitel vonzóvá válik a gazdálkodók számára. Ez minden bizonnyal valahol az átlagprofitráta körül fog mozogni. Azt is világosan kell látni, hogy a hitelpiacon megjelent egy új, nagymennyiségű pénzt igénylő hitelfelvevő, a költségvetés, amely a legkülönfélébb módszerekkel megpróbálja a szabad pénzeszközöket összegyűjteni a büdzsé hiányának fedezésére, ezzel csökkenti a reálszféra esélyeit, vagyis elvontja a pénzt a termelő beruházásoktól, az értéktermelő tevékenységtől.- Az ügyfélkör bővítésére nem gondoltak? A legnagyobb likvid tőkével a lakosság rendelkezik, az ilyen pénzek kezelésével eddig nem foglalkoztak. De lehetne az új vállalkozásoknak is olyan szolgáltatásokat ajánlani, amely számukra vonzóvá tenné a pénzintézetet.- Gondoltunk erre is, terveink között szerepel is a lakossági szolgáltatások bevezetése. A számlavezetési kört bővíteni szeretnénk a kisvállalkozók munkabér-számlavezetését biztosítva, a kereskedő részére pedig megszerveztük a napi bolti árbevételek fogadását, pénzfeldolgozását. Jövő évben a munkabér-számlatulajdonosainknak bankkártya bevezetését tervezzük, amelyre bármelyik fiókunkban pénzt lehet felvenni, néhány nagyobb üzletben, áruházban pedig vásárolni is lehet vele. Az értékpapír-piacon is nemsokára megjelenünk egy letéti jeggyel, amely rövidtávú befektetés kedvezőbb kamatozással, mint az állami papírok.- Sokan úgy vélekednek, pénzügyeink intézése azért ilyen nehézkes, mert hiányzik a bankközi kapcsolatok infrastruktúrája. Ez végsősoron akadálya lehet külföldi, mobil tőke fogadásának is.- Én is hiányolom, de ennek megteremtésével egyidejűleg a gazdaság egészséges vérkeringéséhez nagy szükség lenne például a konzorciális, vagyis több pénzintézettel közösen nyújtott hitelre. Ennek biztosításával a bankok között meg- oszlana a kockázat, a mainál sokkal kedvezőbb konstrukcióban lehetne szabad tőkét a vállalkozóknak felajánlani. De az is sok gondot jelent, hogy az ügyfélértékelést minden bank külön külön végzi, ritka az együttműködés. Így fordulhat elő az a meglehetősen furcsa helyzet, hogy az egyik banknál elutasított hiteligénylő a másik banknál jelentkezve esetleg pénzhez juthat.- A kereskedelmi bankok privatizációja is küszöbön áll, a hírek szerint a Budapest Bank az elsők között kerül magánkézbe.-Erről még sokat mondani nem tudok, de annyi bizonyos, vagy külföldi befektető társaságok vagy pedig pénzintézetek fogják felvásárolni a kereskedelmi bankok részvényeinek többségét. Valószínű, a jövő évben erre is sor kerül. Békéssy Gábor A nyugati cégek még mindig Magyarországon fektetnek be a legszívesebben - derül ki a legfrissebb nyugati szakértői jelentésből. Ez örvendetes megállapítás, szüksége is van az országnak a külföldi pénz, technika, termelési kultúra, szolgáltatási hálózat megjelenésére. Mit nyer ezzel a lakosság? 'A tőkeinjekciókat közvetve érzékeli, de a kereskedelemből és a szolgáltatásból származó előnyöket már közvetlenül. A legutóbbi jó példa: az osztrák Bauwelt cég elhatározta, hogy megjelenik a magyar piacon. Az eredmény: megnyílt az ország legnagyobb barkács-, szerszám- és építőanyagáruháza, amelyet egy egész magyarországi árusító szervezet kiépítése követhet. Lehet-e csak a külföldre építeni? A privatizáció eddigi menete azt mutatja, hogy nem. Bár a főszereplő várhatóan továbbra is az importtőke Kemény viták kereszttűzébe került a terhesség megszakítását szabályozó törvényjavaslat. A polémiák hőfokát talán még növeli a tárgyalások gyorsított üteme. Ha ugyanis a parlament az idén nem alkotja meg az abortusz-törvényt, az Alkotmánybíróság döntése értelmében a most hatályos alacsonyabb szintű jogszabályok érvényüket vesztik és törvény híján szinte jogi anarchia következik be ezen a területen. Mi az abortusz-törvény sajátossága? Az, hogy a kormány két változatot tett a Ház asztalára. Az egyik a jelenleginél valamelyest szigorúbb, a másik enyhébb feltételekhez köti a terhesség megszakítását. Jelzés értékű, hogy nem derül ki, a kormányzat melyiket támogatja. Nyilván, mert a koalíción belül sincsenek kikristályosodott, egységes álláspontok. A változatokról, az esetleges módosításokról tehát nem a párthovatartozás, a frakció-fegyeJelentős a külföldre irányuló magyar tőke szempontjából az idei félév, hiszen az eddig ösz- szesen kihelyezett 11 millió dollárból 8,7 milliót az első hat hónapban fektettek be külföldön. Mint Molnár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának képviselője marad, de be kell látni, hogy lassacskán fogynak azok a pénzügyi előnyök, amelyek eddig ide vonzották a külföldi befektetéseket. Mi következik ebből ?Elen- gedhetetlen a hazai magántőke „helyzetbe hozása”. Nem bátorításról van szó, mert vállalkozókedvben, készségben nincs itthon hiány, inkább a feltételeket kell kedvezőbbé tenni a belföldi befektetők számára. Mi segítené a hazaiakat? A kis- és középberuházók „méreteire” szabott privatizációs kínálat, a rugalmas hitel és hitelgarancia rendszer, az elviselhető kamatteher - hogy csak néhányat említsünk. Mert ha nem? Akkor lelassul az egész privatizációs folyamat, csökkennek az innen származó bevételek. S az államnak tartó- sabb ideig kell vállalnia a tulajdonosi szerepet. Ez az érdekünk? P. T. lem, hanem a személyes meggyőződés fog dönteni. Milyen vélemények ütköznek? Á szigorítás hívei a magzat élethez való jogából, az élet kioltásának morális elfogadhatatlanságból indulnak ki. A teljes liberalizálás támogatói pedig abból, hogy az anya, a család kizárólagos joga a döntés a nem kívánt terhesség megszakításáról. A két szélső pólus között természetesen sok más „köztes” vélemény is markánsan megfogalmazódott. A Ház állásfoglalását alighanem két, parlamenten kívüli tényező is befolyásolja majd. A fejlett világ egyértelműen a tilalmak enyhítése felé halad és a hazai közvélemény is túlsúllyal - a közvéleménykutatók szerint 70 százalékban - a megengedőbb rendszert tartja elfogadhatónak. A honatyák és honanyák többsége személyes felelősséggel, de nyilván ennek tudatában fog az abortusz-törvény minden paragrafusáról voksolni. az MTI tudósítójának elmondta: a külföldi magyar érdekeltségű vegyes vállalatok száma meghaladja a 800-at, ebből az év első felében 202 alakult. A társaságok 61 százalékát kelet-európá- ban, így Romániában, Lengyel- országban és a Független Államok Közösségében alapították. A meggyőződés dönt Magyar tőkekihelyezés külföldre Gazdák a gazdákért Megfelelő kisgépekre lenne szükségük a gazdáknak, elérhető áron Fotó: Szundi György A nyolc éve önálló gazda, a gyöngyfái Németh István lett a minap megalakult Magyar Magángazdálkodók Országos Szövetségének (MAGOSZ) az elnöke. Miért van szükség erre a szervezetre?- Bár több párt, különféle tömörülés akarja képviselni a parasztság, a jelenleg több mint egymillió magángazdálkodó - Baranyában mintegy 50 000-en vagyunk - érdekeit, ezt azonban mi nem érezzük. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a MAGOSZ-t, amely a problémáinkat, gondjainkat valóban ismerve - csak magángazda lehet tag - igyekszik hatékonyan segíteni a gazdákat. Németh István szerint a hivatásos politikusok eddig nem sokat tettek a mezőgazdaság átalakításáért, a magángazdákat még nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri. Példaként hozta fel, hogy a termelőszövetkezeti tagság a háztájiban előnyösebb feltételek között gazdálkodhat, különféle juttatásokat kaphat, ugyanakkor a tejátvételnél egy forinttal kevesebb pénzt fizetnek a nem tsz. tag magángazdának.- A legnagyobb gond azonban, hogy október 15-ig azoknak sem mérték ki a szövetkezetek a földet, akik sürgőséggel kérték. A MÁGOSZ javasolta a tsz-elnököknek, hogy a kárpótlásra kijelölt földeken mondjanak le a használati jogról addig, amíg a kárpótlási árverésekre nem kerül sor. így a tulajdonosok, a valódi gazdák elvégezhetik az ősz vetéseket. Bár sok helyütt ez elmaradt, ennek ellenére jó, s ebben a szövetségünknek is szerepe volt, hogy a földterület nagyobb részén elkezdődhetett a munka. A gazdik nem értik: hogyan lehetséges, hogy ők keveset kapnak azért az áruért, amely a piacon nagyon drágán jelenik meg. Németh István elmondta, például 1 kilogramm búzáért 8 forintot fizetnek az átvételkor, ugyanakkor ebből a búzából 40-42 forintos kenyér lesz! Hozzátette, céljuk, hogy a valódi piaci viszonyok kialakulásával párhuzamosan ne a termelő részesedjen a legkisebb haszonban. Ha ehhez az szükséges, hogy támogatást kapjon a mezőgazdaság, akkor ezt a központi költségvetés a magángazdák felé is vállalja fel!- Természetesen nem csupán követeléseink vannak. A gazdák eszközparkja általában korántsem teljes, ahhoz pedig, hogy minden kisgazdaságban legyen traktor, pótkocsi, bálázó, silózó, rendrakó, stb„ pénz, kedvező hitelkonstrukció szükséges. Sajnos egyelőre ez hiányzik, ezért azt szeretnénk elérni, hogy egy adott terület gazdái a szövetség helyi szervezetének koordinálásával segítsék egymást. Fontosnak tartjuk, mert mi nem öncélú politizálást akarunk, hanem valódi szakmai segítséget nyújtani. Ennek részeként kerestük m§g- a köztársasági elnök urat, hogy a köz-' társasági megbízotti hivatalok lépjenek szorosabb kapcsolatba a magángazdákkal: a cél az lenne, hogy a parasztok véleményét és kérjék ki a termelési, sőt az üzleti kérdésekben is. A MAGOSZ valóban a magángazdákért akar tenni, a bürokratizálódás ellen különböző „fékeket húznak be”. A szövetség irányításában, a vezetőségben például csak olyanok vehetnek részt, akik gyakorló gazdálkodók. Éppen azért, hogy ne szakadjanak el mindennapi élettől, a valóságtól. ., , , , R.N.
