Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-03 / 273. szám

L Alpok-Duna-Adria Magazin Beszámolónk a 10. oldalon Kétkulcsos áfával dráguló energia A kétkulcos ÁFA bevezeté­sével a lakossági energiafo­gyasztás - villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátás - 8 szá­zalékkal kerülne többe, de a kompenzáció miatt ez ténylege­sen csak 5--6 százalékot jelent majd - mondta Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter pén­teken a magyar-német villa­mosenergiai ipari szeminárium sajtótájékoztatóján. A miniszter beszámolt arról is, hogy Ma­gyarország kötelezettséget vál­lalt arra, hogy 1995-ig az euró­pai mértékekhez igazija az energiahordozók jelenlegi torz árstruktúráját. Ennek elkerülhe­tetlen következménye a lakos­sági árak emelése, amelyet azonban mindig a lakossági te­herbíróképesség szem előtt tar­tásával lehet csak megtenni. Mivel a kétkulcsos ÁFA beve­zetése önmagában is áremelést hoz, egyéb új áremeléseket egyelőre nem terveznek. Meghiúsult a „Városért” tárgy sorsjáték Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése ez év január végén „Városért” tárgy sorsjáték szer­vezéséről fogadott el határoza­tot. Az önkormányzat ajándék- tárgyak felajánlására kérte fel a város több, mint 200 nagyobb vállalkozásának vezetőjét és sajtóban felhívással fordult a város polgáraihoz. Válaszként egyetlen pécsi vállalkozó aján­lott fel gyermekjátékokat mint­egy 50 000 forint értékben. A közgyűlés most október elején tehát azt állapíthatta meg, hogy a tárgysorsjáték bevezetése a lehetséges adományozók érdek­telensége miatt meghiúsult. Tőkés tiltakozik A hosszú idő óta vajúdó mű­holdas televíziós adás közeli megvalósulásának örvendetes hírével egyidőben megdöbbe­néssel szereztem tudomást Pálfy G. István, a Hét és a Hír­adó televízió-műsorok főszer­kesztőjének leváltásáról. Tilta­kozásul Pálfy G. István eltávolí­tása ellen, a továbbiakig semmi­lyen formában nem kívánok megjelenni a Magyar Televízió műsoraiban. Önkéntes számű­zetésemmel mindenfajta kizáró­lagosság ellen tiltakozom - írja az Országos Sajtószolgálat által közzétett levelében Tőkés László püspök. Francia oktatási delegáció Francia oktatási delegáció tartózkodik Baranyában a szi­getvári Tinódi Lantos Sebes­tyén Általános Iskola meghívá­sára október 1-4. között. Láto­gatásuk célja a Montbéliard vá­rosában 1993. május 17-25. kö­zött megrendezendő gyermek­fesztivál előkészítése, amelyet az Európa Parlament megbízá­sából rendeznek. A fesztiválra meghívást kapott a szigetvári iskola harminc tanulója is. A delegációt Jean Láváit, Besancon megyei Akadémiai Inspektort, Jean-Pierre Mail- lard Salint, a Doubs-i regionális parlament képviselőjét, dr. Cla­ude Perrot blamonti polgármes­tert, Jean M. Repessé montbéli- ardi és Agnés Mady Cathelin blamonti iskolaigazgatót tegnap délelőtt a megyeházán fogadta Brandstdtter György, a Baranya megyei Közgyűlés művelődési szakreferense, mert a vendégek számára a megyék közötti baráti szálak erősítése is fontos. KÖZÉLETI NAPILAP qj Dunántúli napló III. évfolyam, 273. szám 1992. október 3., szombat Ára: 13,80 Ft Pécsett járt a belügyminiszter Dr. Boross Péter elégedett a technikai fejlesztések ütemével A Pécs-Baranyai Értelmi­ségi Klub meghívására pénte­ken Pécsre érkezett dr. Boross Péter belügyminiszter, hogy részt vegyen a klub által 19 órára szervezett közigazgatási és belbiztonsági fórumon. A miniszter az esti programot megelőzően találkozott a me­gyei rendőri, valamint ön- kormányzati vezetőikel és egy villáminterjú keretében la­punk kérdéseire is válaszolt. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon első­sorban arról tájékoztatta a veze­tőket, hogy a kormány mit vár el a rendőrségtől. Kifejtette, hogy határozott, bátor, egyér­telmű bűnüldözést kívánnak, amelynek fel kell nőnie a szer­vezett bűnözés elleni ütköze­tekre. Ez utóbbi kapcsán dr. Bo­ross Péter úgy vélekedett, hogy a szervezett bűnözés jelei már hazánkban is tapasztalhatóak, ám az (főleg intellektuálisan) még nem tekinthető olyannak, mint a nyugati országokban. Most, tehát még időben kell megakadályozni a szervezett bűnözés teljes kifejlődését. Mindehhez persze kockáza­tot is vállaló, határozott, egyér­telmű rendőri fellépés szüksé­ges, hisz a miniszter szerint el­múlt már az az idő, amikor a rendőrök egzisztenciális elbi­zonytalanodása (lélektanilag érthető) passzivitásban nyilvá­nult meg. Az önkormányzati vezetők­kel való találkozáskor (tekintet­tel arra, hogy a kormány dön­tése alapján megkezdődött a közigazgatás reformja) elsősor­ban az önkormányzati model­lekről folytattak megbeszélést. A miniszter a megyei közigaz­gatási szint fontos szerepére kü­lönös hangsúlyt fektetett, ugyanakkor megjegyezte, hogy a megye szerepét az önkor­mányzati autonómiának és bi­zonyos mértékig a kormányzati irányításnak korlátoznia kell. (Folytatás a 2. oldalon) Nőhet a megye szerepe A megyei szint hatáskörének mielőbbi növelésére tett indít­ványokat tartalmaznak azok az összefoglalók, amelyeket a Harkányban tegnap befejezett, Európába megy-e a megye? el­nevezésű konferencia résztve­vői fogadtak el. A Göncz Árpád által szerdán megnyitott három napos ta­nácskozáson mintegy kétszáz, az ország minden részéből ér­kezett szakember vett részt, és tett hitet amellett, hogy mielőbb törvényi szabályozással is bőví­teni kell a közigazgatási közép­szint funkcióját _ és hatáskörét, különös tekintettel a történelmi hagyományokon alapuló ma­gyar megye-rendszer létjogo­sultságára. A megyei szint jogi szabá­lyozásának hiánya egyrészt a helyi önkormányzatok hozta nehezebb helyzetbe, másrészt a megyei közgyűléseket késztette arra, hogy kitágítva a törvény által szabott kereteket, saját maguk próbálják kezdeménye­zéseikkel a jogalkotókat arra bírni, hogy gondolják át újra a megyei szint szerepét. A részt­vevők hangsúlyozták, nem a létrejövő állami szervek helyi kiépítése ellen vannak, csupán a megyei szint önkormányzati szerepét kívánják erősíteni. Az idén másodízben megren­dezett konferenciának legna­gyobb érdeme talán az, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés ál­tal tavaly kitalált ötlet alapján mára önkormányzati szakembe­rek tanulmányaival is bizonyít­hatták, nem véletlen csupán a felbuzdulás a megyei szint szükségességének árnyalására. Alátámaszthatja ezt az a tény is, hogy bár a dekoncentrált szer­vek kiépülnek, az idei tanács­kozáson már kormányzati rész­ről is jeles szakemberek tisztel­ték meg a konferenciát, amely­ről rövid kommüniké jelenik meg hétfői lapunkban. Bozsik Az MDF a Nemzetközi Demokrata Unió tagja A konzervatív demokrati­kus pártok világszervezete pénteken teljes jogú tagként felvette soraiba a Magyar Demokrata Fórumot. A Nem­zetközi Demokrata Unió (IDU) chartájának aláírása után Antall József kormányfő, az MDF elnöke elmondta be­mutatkozó beszédét. Az MDF a tajvani Kuomintag és a dél­koreai Liberális Demokrata Párt társaságában, de a kelet- közép-európai - volt kom­munista - térség pártjai közül elsőként és egyedül került be a világszervezetbe. Antall Jó­zsef a délelőtti program után találkozott Felipe González spanyol miniszterelnökkel, aki vendégei közül csak vele készített külön programot. Pécsre látogatott a kolozsvári Báthory Líceum 40 diákja 5 pedagógus kíséretében a pécsi Nagy La­jos Gimnázium meghívására, a Baranya megyei Vöröskereszt anyagi támogatásával. A 20 magyar és 20 román anyanyelvű diák 3 napon át ismerkedik városunkkal és a megyével. Tegnap délelőtt fogadta őket dr. Krippl Zoltán, Pécs polgármestere. Fotó: Proksza László A nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadás szónoka, Hanns Rehfeld főkonzul beszédét mondja Fotó: Proksza László Főkonzuli fogadás a német egység ünnepén A Palatínus Szálló Bar- tók-termében gyülekeztek pén­teken délben azok a meghívot­tak, akik a német egység máso­dik évfordulóján, a Német Szö­vetségi Köztársaság Pécsi Fő­konzulátusa által rendezett fo­gadáson vettek részt. Mindenki emlékezetében élénken él még 1989. szeptem­ber 10-e, amikor az akkori ma­gyar kormány átengedte nyu­gatra a Magyarországon tábo­rozó több tízezer menekültet. Ekkor kezdődött az folyamat, aminek egyik csúcspontja a ber­lini fal leomlása volt, majd alig egy évvel később, a híres 4+2-es tárgyalások eredménye­képpen a nyugati és keleti Né­metország hivatalos egyesülése 1990. október 3-án. Hanns Rehfeld német főkon­zul ünnepi beszédében röviden utalt ezekre a ma már történel­minek számító előzményekre, kiemelve Magyarország „bátor tettét”, azonban a beszéde nagy részét a jelen elemzésének, és a jövő feldatainak szentelte. Rehfeld úr elmondta, hogy Magyarország és a volt NDK je­lenlegi helyzete sokban hasonlít egymásra. Bár igazából senki sem kívánja vissza a régi rend­szert, az nyilvánvaló, hogy a negyven év alatt felgyülemlett bajokból való lassú kilábalás miatt az elkeseredés a vártnál nagyobb. Az senkinek sem le­het vigasz, hogy ebből a szem­pontból Magyarország minden tekintetben megelőzi a volt szo­cialista blokk országait. Mindezek hátterében első­sorban az ipar és az egész gauz- daság helyzetének stabilizálása áll.- A német gazdaságot - mondta Hanns Rehfeld - a ke­leti tömbben elsőként, átmenet nélkül tették ki a nyugati kon­kurenciának. Mivel ezzel egy­idejűleg a bérek a nyugati szín­vonal 60-70 százalékára emel­kedtek, az ipar nagyrésze ösz- szeomlott, úgyhogy egyes meg­figyelők már Kelet-Németor- szág iparmentessé tételéről be­szélnek. A főkonzul azonban azt is megemlítette, hogy már vannak területek, ahol sikerült az anyagi és lelki krízist legyőzni, s reményét fejezte ki, hogy Ma­gyarországon és Németország­ban egyaránt szem előtt tartják azt, hogy egy nemzetnek nem pusztán műszaki csúcstechni­kára, hanem emberi-erkölcsi tartásra is szüksége van. M. K. Kormányszóvivői tájékoztató Bősi helyreállítási tervek A kormány elfogadta a Bős-Nagymarosi térség helyre- állítási tervét. Amennyiben az Országgyűlés azt a költségve­téssel egyidőben jóváhagyja, a rehabilitációs munkálatok jövő tavasszal megkezdődhetnek és az elképzelések szerint 1995 végéig befejeződhetnek. A helyreállítás a felmérések alap­ján összesen 7 milliárd 446 mil­lió forintba kerül, a beruházá­sokat a költségvetés állja - hangzott el a csütörtöki kabine­tülés döntéseit ismertető pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Két variációt dolgoztak ki; s végső soron a gyorsabb munká­kat indítványozó terv jelenti az olcsóbb megoldást. A változa­tok ütemezésükben térnek el. Mindkettőnek célja, hogy 1995-ig megtörténjen a meder és a hajóút helyreállítása, a meglévő munkagödör feltöl­tése, a partvonal kialakítása, a szükséges tereprendezés, a nö­vénytelepítés, továbbá befeje­ződjenek az úgynevezett járulé­kos munkák, köztük a 11-es főút elmaradt korszerűsítése is. A gyorsabb megvalósítást szor­galmazó változat szerint 1993-ban 2 milliárd 224 millió forintot, 1994-ben 2 milliárd 910 milliót, 1995-ben pedig 2 milliárd 62 millió forintot szán­nak a munkálatokra. Az egyes beruházásokra pá­lyázat alapján ad megbízást a kormányzat. A jövőre esedékes elengedhetetlen alapmunkák a felmérések szerint 1,4 milliárd forintba kerülnek. A körgát el­bontása és a munkagödör feltöl­tése ebből 200 milliót tesz ki. Tavaly egyébként pusztán a műszaki állapot fenntartására 300 milliót fordított a költség- vetés. Az erőművel kapcsolatos beruházások, mint egy kérdésre válaszként elhangzott, az 1977-ben megkezdett építke­zéssel és az 1995-ig tartó hely­reállítással együtt valószínűleg 10 milliárd forintjába kerülnek a magyar államnak. Egy kérdés kapcsán elhangzott: amennyi­ben a szlovák oldalon esetleg az erőmű üzembe helyezése mel­lett döntenek, csúcsrajáratás nélkül semmiféle gond nem adódhat a nagymarosi körgát elbontásából. A csúcsrajáratás nyomán viszont a Dunán har­madfokú árvízkészültségnek megfelelő víztömeg zúdulna le. Ez azonban mindkét oldalon olyan árvízveszélyt jelentene, amely valószínűtlenné teszi, hogy a szlovák fél a csúcsrajára­tás mellett döntsön.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents