Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-02 / 272. szám

1992. október 2., péntek uj Dunántúli napló 13 Az életképes kisiskolákért Megyei konferencia Szigetváron - zárónap néptanítókkal A kisiskolákat vissza kell ál­lítani ott, ahol szükség életre hívja azokat, a meglévőket pe­dig a kor színvonalán működ­tetni - ezt a célt a megyei ön- kormányzat is a sajátjának te­kinti! - mondta dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke tegnap Szigetváron, a Tinódi Lantos Sebestyén Álta­lános Iskolában, ahol ennek a gondolatnak a jegyében nyílt meg az V. Baranyai Pedagógiai Napok rendezvénysorozata. A Baranya Megyei Pedagógiai In­tézet által rendezett három na­pos szakmai konferencia, amely először költözik Pécsről „vi­dékre”, az idén a kisiskolák szervezését és működését vá­lasztotta témájául. Az érdeklő­désre jellemző, hogy a tanács­kozásra érkeztek pedagógusok a szomszédos megyékből is. A várakozást dr. Kelemen Elemér művelődéskutatónak a kisiskolák történetéről szóló előadása, majd dr. Forray R. Katalinnak, az Országos Köz­oktatásfejlesztési Intézet osz­tályvezetőjének polemikusán előadott gondolatai is igazolták. A történelmi tradíció és a falu mai léte is arra int, hogy a kisis­kola a maga pedagógusaival nemcsak afféle hiányzó szel­lemi műhely, hiányzó szocioló­giai láncszem az igazán életké­pes községek számára, hanem szerves képződmény, melyet az urbanizáció, a társadalmi átré- tegződés és nálunk különösen sok kárt okozó településpolitika sodort el. Különösen dr. Lóránd Ferencnek, az Iskolafejlesztési Központ tudományos tanács­adójának a gondolatai ragadták meg a hallgatóság figyelmét: ő arról az 1945 után bekövetkező, lélektani-társadalmi törésvona­laktól sérült urbanizációról be­szélt, és polgárosodásunk fe­lemás folyamatáról, melyben az iskola agitatív szerepre kény­szerült és a pedagógus szakma alulértékeltté vált. Ezután dr. Trencsényi László, az Iskolafejlesztési Központ igazgatóhelyettese a politikai érdekből „megígért” kisiskolák skizofrén helyzetéről, Kereszty Zsuzsa, az intézet főmunkatársa a településfejlesztéssel össze­hangolt iskolateremtés szüksé­gességéről, végül Pálné dr. Ko­vács Ilona, az MTA Regionális Kutatások Központja igazgató- helyettese magának a falunak a továbbélési esélyeiről beszélt. A Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola méltó vendég­látó volt; Darázsi Mátyás pol­gármester remekbeszabott, kis­iskola-skanzent is bemutató ki­állítást nyithatott meg az isko­lában. Ma a fél kilenckor kezdődő előadásokat szekcióülések kö­vetik, napirenden a tanítás mód­szertani kérdéseivel. Holnap, a pedagógus személyiségét elemző zárónapon többek közt volt néptanítók számolnak be munkásságukról. B. R. A strassbourgi delegáció vállalkozókkal találkozott a pécsi Ipa­rosházban Fotó: Proksza László Idősek egy csoportja a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett ünnepi előadáson Fotó: Proksza L. Petíció, bölcs intelmekkel Nagyszabású pécsi rendezvény az Idősek Világnapján Strasbourgi üzletemberek Pécsett Baranyai vállalkozók újabb francia kapcsolata Ajándék Bicsérdnek Értékes ajándékok birtoko­sává lettek csütörtökön Bicsérd község polgárai; a dr. Gerold Ortner, grazi főtanácsos és dr. Helmut Fallada, a Graz kör­nyéki önkormányzatok szövet­ségének főtanácsosa vezette négytagú ausztriai delegáció Volkswagen mikrobuszt, fű­nyíró gépet, irodabútorokat ho­zott ajándékba a baranyai tele­pülésnek. Mint Vér József, Bi­csérd polgármestere elmondta: a nagylelkű ajándékot szociális célokra kívánják fordítani. A mikrobusszal nem csak Bicsérd, hanem a szomszédos Zók, Boda , Aranyosgadány lakosságának egészségügyi, oktatási és kultu­rális ellátását könnyítik meg. Másfelől két munkanélküli fa­lubelit foglalkoztatnak, ha a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont elfogadja pályázatukat. Egyikük a mikrobusz gépkocsi- vezetője lesz, másikukat pedig közhasznú munkavégzésként a falu parkjainak, tereinek rend- bentartásáért teszik felelőssé. A helyi fiatalok alkotta egy­házi-világi kórus fellépéseikhez erősítőt kapott ajándékba. A grazi szövetséggel és a néppárttal korábban a Keresz­ténydemokrata Néppárt Bara­nya Megyei Szervezete vette fel a kapcsolatot, s azóta a szerteá­gazó területeken elevenné érett együttműködés nyomán kilenc baranyai település kapott szel­lemi és anyagi segítséget a hu­mán indíttatású ausztriaiaktól. Tavaly Siklósbodony, most Bi­csérd mellett Kórós község is ajándékot kapott. „Ha nekünk több van, a többől még többet juttathatunk azoknak, akik a se­gítségre rászorulnak” - mondta dr. Helmut Fallada. Tröszt É. Méltóságteljes, harcos, nem egyszer pedig szívszorító pil­lanatai voltak az Idősek Vi­lágnapja alkalmából szerve­zett tegnapi pécsi rendezvény- sorozatnak. Délelőtt a Pécsi Nemzeti Színház a Don Pasquale című vígopera főpróbájára hívta meg a város idős polgárait, s az a tény, hogy a nézőtér teljesen megtelt, jól bizonyítja: a nyug­díjasoknak igenis van igényük a kultúrára, csupán a pénztárcá­juk üressége gátolja meg őket a rendszeres színházlátogatásban. Október 1-jét az ENSZ Köz­gyűlése nyilvánította az Idősek Világnapjává,' az első ünnepsé­get tavaly októberben tartották. A gesztus célja, hogy a figyel­met legalább ezen az egy napon ráirányítsák e társadalmi réteg gondjaira, sajátos problémáira.- Valamennyien jól tudjuk, mit jelent manapság nyugdíjas­nak lenni, a megélhetéstől, a holnaptól rettegni, a korábbi biztonság tudatát és érzetét el­veszíteni - fejtegette délután a József Attila Művelődési Ház­ban elmondott ünnepi beszédé­ben dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, majd részletesen szólt az idős embereket sújtó helyzetről. Dr. Páva Zsolt, Pécs alpol­gármestere - hasonlóan az előtte szólóhoz - arra bíztatta a nyugdíjasokat, hogy igyekezze­nek harcosabban kiállni érdeke­ikért, nem szabad beletörőd­niük, hogy jó részük már nem tudja kifizetni a közüzemi számlákat, nem tudja megvásá­rolni az alapvető élelmiszereket és gyógyszereket. A különböző műsorszámok­kal színesített rendezvény vé­gén Bojtor László, a Nyugdíja­sok Baranya Megyei Kamarájá­nak ügyvivője az idősek helyze­tével kapcsolatos petíciót ismer­tetett a résztvevőkkel. Ebben - a korukhoz méltó bölcsességgel - többek között azt követelték a nyugdíjasok, hogy a Parlament­ben fejeződjék már be a partta­lan ideológiai vita, inkább a gazdasági, szociális és kulturá­lis kérdésekre fordítsák figyel­müket a képviselők. Követelték a nyugdíjak reálértékének meg­tartását, a régi nyugdíjak szintre hozását és az özvegyi nyugdíjak rendezését is. Balog N. Az Elzászi Kézműves Ka­mara elnöke, René Gremel ve­zetésével négytagú francia de­legáció érkezett tegnap Pécsre, hogy a helybeli gazdasági ön- kormányzatok (IPOSZ,VOSZ, Gazdasági Kamara), valamint a város és a megye vezetőivel ta­lálkozzanak és véleményt cse­réljenek. A küldöttséggel érke­zett Florance Roberts, az Euró­pai Régiók Szövetsége tanács­adó cégének (CEDRE) Ke­let-európai referense is, akinek köszönhető a mostani találkozó létrejötte. A francia kormány és az Európai Közösség ugyanis a CEDRE tanácsait figyelembe véve több mint 80 európai régi­óban anyagilag támogat külön­böző gazdasági célkitűzéseket, melyek közül az Overture (Nyi­tás) elnevezésű programban ha­zánk is érdekelt. Ennek kereté­ben szervezték meg a mostani látogatást, melyen a francia szakemberek egyelőre csak tá­jékozódnak a baranyai vállalko­zói helyzetet illetően. Csütörtökön, az első napon a strasbourgi küldöttség több pé­Egyesztendős a pécsi Déli Városrészek ingyenes tájékoz­tató folyóirat, hirdeti a lap ok­tóberi száma. Vezető interjújá­ban a szerkesztő, Várbíró Péter Magyarország - 1956 címmel beszélget James A. Michener Pulitzer-díjas íróval, aki világ­hírű könyvében számolt be an­nak idején a forradalomról, a magyar nép heroikus küzdel­méről. esi és Pécs közeli vállalkozást tekintett meg. Elsősorban az elektrotechnika, a mezőgazda- sági feldolgozóipar, az építő- és faipari tevékenységi körök iránt érdeklődtek, de kíváncsiak vol­tak az alap- és a felsőfokú okta­tás színvonalára, a továbbkép­zések gyakorlatára is, valamint a kisvállalkozók banki hitel le­hetőségeire. Elmondásuk sze­rint főként az utóbbi két téma­körben várhatunk tőlük kiemelt segítséget. Franciaországban ugyanis sajátos garanciális rendszer érvényesül, ha a vál­lalkozó hitelt vesz fel a banktól, s ezt munkanélküliséget csök­kentő, új vállalkozások létreho­zását ösztönző módszert ildo­mosnak tartják Magyarorszá­gon is bevezetni. Az oktatást il­letően pedig Strasbourgban komoly tapasztalatokkal ren­delkeznek, hiszen húsz éve mű­ködik már ott egy komplex kép­zési központ, melynek 12 ezer műhelyében a pékség fortélyai­tól az orgonasíp készítéséig minden szakmát elsajátíthatnak a jelentkezők. M. B. E. Szó van továbbá a lapban a távbeszélőhálózat helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről és a feltehetően sokakat ér­deklő témáról, a város vízellá­tásáról. A Kertvárosi Lakás- fenntartó Szövetkezet hírei mellett a városrész kulturális programjairól és a Pécs-kertvá- rosi Református Egyházköz­ségről is tájékozódhatnak az érdeklődők. Egyéves a Déli Városrészek VOLVO szalon és szerviz nyílt Pécsett A járműtechnika ínyencei­nek örömére tegnap új autóke­reskedés és javítóműhely kezdte meg működését Pé­csett. Ezentúl a Dél-dunántúli térségben az extra biztonsági paramétereiről híres svéd Volvo személygépkocsikat a bécsi Denzel cég megbízottja­ként a pécsi Autokont Bt. fogja forgalmazni. Lóki Árpád és felesége, az autószalon Bokor utcai tulaj­donosai és üzemeltetői alig fél év alatt hozták tető alá a vál­lalkozást. Eddig vidéken az osztrák központú VOLVO DENZEL-nek csupán két kép­viselete működött, s Magyar- ország déli részén ez az első értékesítési központjuk. A ré­gióbelieknek nem kell tehát mostantól a fővárosba utaz­niuk, ha Volvora áhítoznak. Az Áutokont Bt. 3-6 hét alatt bármely változatot meghozza a vásárlóknak. Ugyanakkor elvégzik a garanciális javítá­sokat is, s alkatrész-lerakatot is létrehoztak. A pótlásra váró darabok kiválasztását az alkat­részek mikrofilmes nyilván­tartó rendszere könnyíti meg, de egy mázsányi szakirodalom áll rendelkezésre a javítási fel­adatok precíz lebonyolításá­hoz is. Az új volvok 2-6,5 millió forintos áron várják az érdek­lődőket. Minden bizonnyal lesz rá vevő, hiszen az elmúlt egy évben 350 darab ilyen tí­pusú személygépkocsit adtak el hazánkban. M. B. E. A jelenleginél több lehetőséget is kaphat a megye Folytatódott az önkormányzati országos konferencia Harkányban Folytatódott a Baranya Me­gyei Közgyűlés által szervezett, Európába megy-e a megye? el­nevezésű konferencia Harkány­ban. Először Pálné Kovács Ilona előadását hallgathatta meg a kétszáz résztvevő. A Magyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központjának munkatársa összefoglalta an­nak, a több éve készülő, és más szakértők bevonásával összeál­lított tanulmánynak a lényegét, amely a közigazgatási közép­szint jelenével és jövőjével is foglalkozik. A résztvevő szak­emberek, szakértők, politikusok és érdeklődők ezután három szekció vitáiban vehettek részt. A középszint továbbfejlesz­tésének irányai elnevezésű szekció egyik vezetője dr. Ivan- csics Imre, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegytem rek­torhelyettese:- A vita első perceiben kide­rült, hogy a jelenlévők elsöprő többsége szerint szükség van egy, a mostaninál jelentősen nagyobb szerepet vállaló és kapó önkormányzati közép­szintre. Az elhangzott érvek szerint ez azért is jó lehetne, mert egyrészt a helyi önkor­mányzatok igénylik munkájuk­hoz a segítséget, másrészt pedig a megyei középszint nem irá­nyító szerepkörhöz jutna, az elmondottak alapján. Szó volt arról is, hogy a majdan kiala­kuló középszint a hatalomgya­korlásnak milyen terepe le­hetne. Ehhez szükséges egy, a napi politikai érdekektől függet­len szabályozás. A működő megyei önkor­mányzatok szekció titkára dr. Sükösd Ferenc, a JPTE adjunk­tusa:-Nálunk elsősorban a me­gyei főjegyzők mondják el vé­leményüket, így nem csoda, hogy ebben a gyakorlati kérdé­sekkel foglalkozó szekcióban a jogi szabályozás kérdéseivel foglalkozunk elsősorban. Fon­tosnak tekintették megállapí­tani, hogy alkotmánymódosí­tásra is szükség lenne mielőbb ahhoz, hogy pontosan tisztáz­zák a megyei önkormányzatok szerepét és a helyi közügy fo­galmát, mert ezek nélkül nehéz elképzelni, azt hogy a folyama­tosan kiépülő dekoncentrált szervek vegytisztán államigaz­gatási feladatokat láthassanak el, és, kevesebb hatásköre le­gyen a köztársasági megbízott hivatalának is mindenütt az or­szágban. A megye helye, szerepe a te­rületfejlesztésben elnevezésű szekció egyik vezetője dr. Hrubi László, az MTA RKK tudományos munkatársa:- A legnagyobb vita arról folyt, hogy a kis helyi önkor­mányzatok és a kormányzati szint között a nagyváros és kör­nyéke, a megye vagy esetleg a régió lehetne-e a legmegfele­lőbb középszint. Ezt természe­tesen befolyásolhatják a térség piaci tényezői, és az is, hogy milyen hatalmi tényezőkkel kell számolni. A konferencia az önkor­mányzatokról szóló párbeszéd­del folytatódott, ma délelőtt kö­zös nyilatkozat elfogadásával fejeződik be. Bozsik L.

Next

/
Thumbnails
Contents