Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-19 / 289. szám
8 új Dunántúli napló 1992. október 19., hétfő' Washington: elégedettségét mutatja Dán Quayle alelnök (b), amikor George Bush elnökkel megérkezik a Fehér Házhoz október 14-én, égy nappal az alelnökök tévévitája után. 200 éves a Fehér Ház Ünnepségeken, tudományos tanácskozásokon emlékeztek meg a napokban arról, hogy 200 éve helyezték el a világ egyik leghíresebb épületének alapkövét: akkor kezdődtek a Fehér Ház munkálatai. A házon azután még hét évig dolgoztak - pedig jóval kisebbet építettek, mint az eredetileg tervezett palota, amely ötször akkora lett volna. Thomas Jefferson alelnök azonban, az amerikai kormányférfiak máig öröklött szemléletével úgy vélte, hogy a közpénzekkel takarékoskodni kell. így csak három emeletes, jelentőségéhez képest viszonylag szerény méretű épületet emeltek Washington szívében, a Pennsylvania Avenuen. Az eredetinek egyébként már régen csak a falai állanak: a háborúban a britek 1812-ben felégették a házat és csak Madison elnök bátor feleségének köszönhető, hogy a berendezés néhány darabja megmenekült. Mindez már igen régi történelem volt, amikor néhány éve Károly herceget, a brit trónörököst fogadták, aki a kötelező jólneveltséget megszegve megjegyezte:,, Ez azért tulajdonképpen kis ház...” A Buckingham palotához mindenképp - de sok amerikai milliomos is lakik nagyobb rezidenciában. A Fehér Ház földszintjén van az elnök híres ovális irodája, környékén legközelebbi munkatársainak parányi munkaszobái, a kormány tanácsterme és néhány fogadó szalon. Az első emelet a reprezentációé: a nagy ebédlőben rendezik az állam- és kormányfők számára a fogadásokat, díszvacsorákat - mellette a tapétáról, a bútorok huzatáról elnevezett vörös- és kék szalon sok bizalmas tárgyalás színhelye. A ház e részeibe - kivéve az elnöki dolgozót és környékét - bekukkanthat évente 1,2 millió ember, akik - többnyire több órás sorbanállás árán délelőttönként bejutnak: a turisták számára a hét 5 napján nyitva a kapu, mégpedig ingyen . A harmadik emeletre azonban, a mindenkori elnöknek és családjának lakásába legfeljebb a személyes barátok hivatalosak. A „szolgálati lakás” egyébként, méreteit tekintve, amerikai viszonylatban igencsak szerény: két hálószoba, két szalon, s egy vendégszoba. Az emeletet, nemkülönben a házat és nagy parkját mindenkori lakói tetszésük szerint módosíthatják - így Harrison elnök kecskét tartott, a tejéért, Taft tehenet. Coolidge- ot kedvenc mosómedvéje kísérte mindenhová, Harding és Roosevelt kutyája végigaludta a kormányüléseket, míg a texasi Johnson komolyan állította, hogy ebe a déli állam tájszólásában ugat... A XX. században uszoda, tornaterem, teniszpálya épült - Bush elnök pedig ló- patkó-dobálót építtetett. Az alapkő-letételt teljes komolysággal ünnepük, de egy bökkenő van: senki nem tudja, hol van a 200 éve elhelyezett híres kő. Helyéről nem maradt feljegyzés, azt radarral és egyéb korszerű módszerekkel azóta is hiába keresik. Heltai András Hetekig hallgatott az ügyészség Időzített politikai bomba az ellopott bőröndben? Ha a légijáratok sünijében netán elveszik egy-egy bőrönd, legfeljebb a szokásos jegyzőkönyv készül el a repülőtéren, azután később vagy előkerül a „süllyesztőből”, vagy kártérítést fizetnek az utasnak. Annak a csomagnak ügyében, amelyet a Los Angeles-i nemzetközi légikikötőben adtak fel, s hetek múltán sem érkezett meg rendeltetési helyére, az FBI folytat nagy erőkkel nyomozást. A kizárólag iratokat tartalmazó koffert Lawrence Walsh államügyész egyik beosztottja vitte magával augusztusban, amikor Washingtonból Califor- niába utazott, hogy kérdéseket tegyen fel Ronald Reagannek, a volt elnök ottani házában. Walsh az ügyész az Iran- gate-perben, amelyben született már néhány elmarasztaló ítélet, de a szövevényes ügyet jó hat esztendeje egy különleges bizottság is vizsgálja. Emlékezetes, hogy a Rea- gan-kormányzat a hivatalos fegyverszállítási tilalmak ellenére hadfelszerelést szállított az Irakkal háborúzó Iránnak, mert bízott Teherán közreműködésében a Libanonban, szélsőséges síita szervezetek által fogvatar- tott amerikai túszok szabadon bocsátásában.Tovább bonyolította a szálakat, hogy a Fehér Ház a fegyverek pénzbeli ellenértékét, közvetítőkön keresztül, a nicaraguai sandinista rendszer ellen harcoló kontráknak juttatta el. Az ügy pikantériája, hogy a titkos diplomáciában az akkori alelnök, a mai elnök, George Bush is benne volt, de nem tudni,hogy milyen mértékben. A fiatal jogász, miután feljegyezte Reagan válaszait, s megmutatott több dokumentumot az ex-elnöknek, szabályosan feladta a bőröndöt. Ezzel - az igazságügyminisztérium most közzétett jelentése szerint - „felháborító módon” megszegte a biztonsági intézkedéseket. Ráadásul még egy súlyos mulasztás történt: az iratok eltűnését az államügyész irodája csak tizennégy nappal a történtek után közölte az FBI-al. így nem lehetett forró nyomon elindulni, holott a Szövetségi Nyomozó Hivatal véleménye szerint a dokumentumokat ellopták. Az FBI is visszatartotta a kínos eset hírét, így az csak most kerülhetett nyilvánosságra. Többen máris feltették a kérdést, pontosan milyen iratok voltak a kofferben, de erre nem kaptak választ az ügyészségtől. Ugyancsak nem tudni, vajon a dokumentumok felhasználha- tók-e Bush ellen a mind szemé- lyeskedőbbé váló választási kampányfinisben, s ily módon a dokumentumkötegen kívül nem rejt-e magában időzített politikai bombát is az ellopott csomag? Húsz évvel a szabadulás után A meghaltak húsából ettek Csodafegyver Irakban? Űrsikló helyett szuperágyú Kaliforniában kísérleteznek A hadviselés történetében az óriási ágyuk hosszú múltra tekintenek vissza. Az első világháborúban már Vilmos császár is fenyegette ellenfeleit 140 kilométerre hordó fegyverével, legutóbb pedig Szaddam Husszein gigantikus mordályára figyelt föl a világ. Ha az iraki vezető be tudta volna vetni csodafegyverét az Öböl-háborúban, akár Tel Avivot is lőhette volna. Amerikai tudósok most egy kaliforniai laboratóriumban fejlesztettek ki újfajta, L-alakú szuperágyut, amely minden eddigi elődjét lepipálja. Lövedéke akár földkörüli pályára is eljuttatható.- Ennek alapján a tudósok azt remélik, hogy az ágyú helyettesítheti az űrsiklót,olcsóbb lesz teherszállítmányok eljuttatása a világűrbe. A szuperágyu nem hagyományos robbanóanyaggal működik, hanem metángáz-le- vegő keverékkel. Amikor az üzemanyag felrobban a 82 méteres cső végében, az ott elhelyezett egy tonnás acélhenger a csőben összepréseli a hidrogéngázt. Ezáltal 40 ezer tonna/ négyzetméter nyomás keletkezik. Ez a sűrített hidrogéngáz röpíti ki a lövedéket. MTl-Panoráma) Negyvenötén ültek az Urugay-i katonai repülőgépen, amikor az 1972. október 13-án több órai várakozás után Montevideóból útnak indult Chilébe. Öt főnyi személyzet és 40 fiatal rugby- játékos családtagjaival együtt. A kétmotoros Fairchield drámája néhány perccel a tervezett santiagói leszállás előtt kezdődött. A pilóta kényszerleszállást kísérelt meg 4 000 méteres tengerszín feletti magasságban. A gép három részre tört, öten azonnal meghaltak. A mínusz harmincfokos hidegben eltöltött első éjszaka után a túlélők még reménykedve várták megmentésüket. Kétszer is integettek a keresésükre felszállt repülőgépeknek - hiába, a gépek pilótái nem vették észre őket. Nem volt mit tenni, berendezkedtek hosszabb tartózkodásra a hó és jég birodalmában. A repülőgép törzsét kissé megemelve, „lakhatóvá” tették azt. Az épen maradt elektronikából a hozzáértők rádiót eszkábáltak össze. Mások egy orvostanhallgató, Roberto Canessa irányításával a sérülteket látták el. Tíz nap elteltével megdöbbenéssel értesültek a rádióból, hogy a chilei hatóságok beszüntették a keresést. Hozzátartozóik Montevideóban azonban nem adták fel. Közülük valaki állandóan Chilében tartózkodott, hogy kutasson az eltűntek nyomai után. Az egyik ifjú sportoló apja egy holland jövőbelátóhoz fordult, aki rekonstruálta a szerencsétlenséget, látott élőket és holtakat. Október 29-ig negyvenötük közül tizennyolcán meghaltak. Azon a napon újabb szerencsétlenség történt: lavina zúdult alá és tizenegy embert betemetett. Csak háromnak sikerült kimenekülnie a hó alól. A helyzetük azonban egyre elviselhetetlenebb lett - fagy, hó, nedvesség és magaslati betegség gyötörték őket. A szűkös élelmiszertartalékok elfogytak és a hó alól kikapart gyökerek sem bizonyultak már elegendő tápláléknak. A még életben levők ekkor életük legnehezebb és legyszömyűbb döntését hozták meg: elkezdték enni a holttesteket. December első napjaiban azután Canessát és Fernando Par- radót, akik még valahogyan bírták fizikailag, elküldték, hogy utolsó kétségbeesett kísérletként próbáljanak segítséget keresni. (Parrado édesanyja és nővére akkorra már belehalt a nélkülözésekbe.) Tíz nap elteltével, december 21-én - halálosan kimerülve - rátaláltak Sergio Catalan Martinez mezőőr kunyhójára. Ő azután riasztotta mentő osztagokat, és a túlélők karácsonyra szerencsésen visszatérhettek otthonaikba. Ami a kannibalizmus vádját illeti, Andres Rubio montevi- deói püspök kijelentette, hogy „az egyház nem ítélhet el egy ilyen helyzetet, csak megértéssel viseltethet iránta”. DPA Klímaatlasz — 130 ezer évről Nemzetközi összefogással a földtörténet legutóbbi 130 ezer évét felölelő klímaatlasz készült Németországban, amely a Gustav Fischer Kiadó gondozásában jelenik meg. Az egyedülálló vállalkozás keretében lehetővé válik a különböző klímaállapotok térképészeti feldolgozása, valamint a vegetáció és a környezet reagálásának bemutatása az éghajlati változásokra az északi féltekén. A német kutatási minisztérium 1982 óta mintegy 15 millió márkával támogatja az éghajlat-történet kutatására vonatkozó programot, amelyben külföldi tudósok, így a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai is résztvettek. A rendelkezésre álló adatanyagból kiderül, hogy a két utolsó felmelegedési periódus az északi féltekén érezhetően melegebb és nedvesebb éghajlati viszonyokat hozott, mint a jelenlegi. Kivételt képez ez alól az észak-amerikai préri. A telek az utolsó interglaciális (jégkorszakok közti) periódusban, mintegy 120 ezer éve, az északi félteke középső szélességi körein 2-3 fokkal, északon pedig 4-5 fokkal melegebbek voltak mint ma. A paleoklimatikus atlasz adatokat szolgáltat a hideg időszakokról is: a szárazföldi jégmező maximális kiterjedésének idején - mintegy 18 ezer évvel ezelőtt - a leghidegebb hónapok hőmérséklete például a Szahara területén tíz fokkal volt alacsonyabb a mai értékeknél. A középső szélességi körökön ez 14-16, míg az északi területeken mintegy 24 fokkal maradt alatta a mai középértékeknek. A csapadék akkoriban drasztikusan visszaesett. Az utolsó 2,5 millió évben 80-100 ezer évenként felmelegedési periódusok következtek. Ez elsősorban az összehasonlító vizsgálatok szempontjából fontos ismeret, azért, hogy a növény- és állatvilág reagálását a különböző éghajlati változásokra jobban felmérhessék. (DPA) A jóléti állam alkonya? Borul a svéd-asztal Egy honfitársnőnket 1956 után Stockholmba repítette a jószerencse. Volt már vagy ötven esztendős, amikor úgy érezte, jó lenne bepótolnia, amit ifjúkorában elmulasztott: tanulni akart. Csakhogy akkor miből éljen? A kérdésre hamar megkapta a mesébe illő választ. Nyugodtan iratkozzék be az egyetemre, amíg tanul, az állam eltartja. Pontosan ez történt, és tanulmányai hosszú esztendei alatt a hölgy ösztöndíja bőven elég volt ahhoz is, hogy felnőtt fiát is eltartsa... Svédország tele volt ilyen történetekkel. Hála a keményen megfejt adófizetőknek - emiatt Ingmar Bergman filmrendezőtől Björn Borg teniszbajnokig számos híres polgár hagyta el hazáját - az átlagpolgár számára az államkassza valóságos svédasztal volt, ahonnét szabadon lakmározhatott az is, aki csak elvett erről az asztalról, de szinte soha nem tett rá semmit. Sokan megjövendölték, hogy ez örökké nem mehet így, méghozzá nemcsak anyagi, de erkölcsi okokból sem. Neves szociológusok szerint nemzedékek nőttek fel úgy, hogy az államot fejőstehénnek - és csak annak - foghatták fel, és munka, telje- sítmány nélkül heverhettek a henyéket is kellemesen pihentető szociális hálóban. Nem csoda, hogy a svédasztal honában világcsúcsot javított a legalábbis gyanús betegállományok száma. Néhány esztendeje vihart kavart a Volvo autógyár jelentése, amely szerint a weekend egyszerű meghosz- szabbításának betudható hétfői hiányzások már a konszern termelését veszélyeztetik. A jelek szerint ennek a korszaknak vége. A svéd jóléti állam hajója amúgyis süllyedőben volt, amikor elérte a nemzetközi recesszió tájfunja, és ez a parancsnoki hídon évtizedek óta nem tapasztalt pánik-aktivitáshoz vezetett. A konzervatív miniszterelnök, Carl Bildt polgári párt-kvartettje a szociáldemokrata ellenzékkel - Olof Palme utódaival - együtt dolgozott ki drámai szükségprogramot az államháztartás 150 milliárd koronás hiányának csökkentésére. Csökkentik a táppénzt és a nyugdíjakat, felemelik a nyugdíjkorhatárt, a szakszervezetek egyetértésével három százalékra redukálták a jövő évi béremelési átlagot, az államkasz- szán munkátlanul élősködőket kihullatják a szociális hálón, 1995-ben erős, gazdag Svédország lép be - mondják Stockholmban - az Európai Közösségbe. Svédország hosszú évtizedeken át világviszonylatban is a jóléti állam irigyelt modellje volt, néhány esztendeje sokak szerint a túlhajtott jóléti államé. Az ország újfajta modell is lehet: a szigorú államé. Élelem Kína minden évben annyi terményt veszít el a gyenge infrastruktúra miatt, amennyi elegendő lenne Peking 10 millió lakosának 15 évi táplálására - írja egy kínai napilap. A Reuter ismertetése alapján Kínában évente a termésnek átlagosan a 14,8 százaléka megy veszendőbe a betakarítás, a szállítás, a raktározás folyamán.
