Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-18 / 288. szám
Enyhe lesz a tél a Dél-Dunántúlon A szokásosnál is füllesztőbb nyár után sokan úgy vélik: kutyahideg lesz az idei tél. Vajon valóban így lesz-e? S így lesz-e a Dél-Dunántúlon? Ezt kérdeztük a televízió időjárásjelentéseiből is jól ismert meteorológustól, Németh Lajostól, az Országos Meteorológiai Szolgálat Előrejelző Osztályának vezetőjétől.- A kérdés annál is inkább aktuális, mert az elsőfagyokon már túl vagyunk - válaszol a meteorológus - mi több, az idei az évszázad egyik legmelegebb nyara volt. Mint Németh Lajos a Dél-Dunántúl térségére készült hosszútávú előrejelzés alapján mondja, nem lesz rekordokat döntögető hideg, sok csapadék sem várható.- Sajnos - teszi hozzá a meteorológus -, mert olyan nagy a földek csapadékhiánya, hogy az indokolttá tenné a szokásosnál több esőt és hóesést. A Meteorológiai Szolgálat szakembere szerint a december az átlagosnál enyhébb lesz, csapadék ugyan a sok évi átlagnál több hull majd, de a Karácsony a Dél-Dunántúlon valószínűleg nem lesz fehér. A január szintén enyhébb lesz a szokásosnál, csapadék sem hull több, mint ilyenkor szokott, ami a Dél-Dunántúl térségét tekintve nem jelent többet, mint 30-40 millimétert.- Ennek legalább a háromszorosa kellene ahhoz, hogy a földeken kiegyenlítődhessen az ez évi hátrány - így Németh Lajos. - Februárban viszont igazi tél lesz. Gyakorta mínusz 15 fok alatti éjszakai, s nulla fokot meg nem haladó nappali hőmérsékletre lehet számítani. Előrejelzésünk szerint ebben az időszakban a hóból is kijut rendesen. Milyen módszerrel lehet a fentihez hasonló, hosszútávú előrejelzést elkészíteni?- Intézetünk birtokában van egy több mint száz esztendőt felölelő adatsornak, melyből statisztikai eljárással dolgozzuk ki hosszútávú prognózisainkat. Az ilyen előrejelzések hibaszázaléka mintegy 35 százalék, tehát amit a fentiekben elmondtam, annak a valószínűsége olyan 65 százaléknyi lehet. Mindenesetre még mindig több, mint az anekdotában szereplő esetben - mely, mint Németh Lajos meséli, az ötvenes években, a május elsejék esetén tényleg gyakorlat volt -, amikor a politikusok rendelték meg a napi időjárásjelentést. Ilyenkor, ugye, nem lehetett mást mondani, mint hogy kellemes, napsütéses idő várható - s ha mégsem jött be a dolog, legfeljebb megfázott néhány ezer ember.- Hasonló történt a hetvenes években, a nagyváradi Ká- dár-Ceausescu találkozó napján. Akkor az szerepelt előrejelzésünkben, hogy az ország keleti felén zivatarok várhatók - de ezt csak egyszer, a Reggeli Krónikában mondhattuk el. Utána udvariasan telefonáltak, jobb, ha azt mondjuk: „elszórtan zivatarok várhatók”. Nos, a végére pedig, ha már a sztoriknál tartunk, egy népi bölcsesség. A közelmúltban egy alföldi gazda megfigyelte, hogy az ólak környékén elszaporodóban a mezei egerek, melyből az alföldi ember állítólag hagyományosan a kemény télre következtet. P. Zs. Tegnap zárta kapuit a VI. Nemzetközi Folknapok kétnapos rendezvénysorozata Pécsett, a Nevelési Központban. Az együttesek éjszakába nyúló zenei programját táncházak színesítették. Képünkön az Ökrös együttes adja elő népzenei műsorát Fotó: Proksza László A pécsi városháza tornyának digitális óraműve is Gulácsi János alkotása Fotó: Proksza László Toronyóra láncok nélkül A mázsás fogaskerekektől a rádió távirányításig Ember és természet Az erdő és a víz pécsi kiállításának és szakvásárának közös megrendezését tervezi ez év karácsonyára a „Világkiállítás ’96” és az „Apáczai Csere János” Alapítvány „Ember és természet” címmel. A vadászatot, a vadászfegyvereket, lőszereket, a vadgazdálkodást, a horgászatot, horgászfelszereléseket, a vízgazdálkodást, a természetvédelmet bemutató kiállítás és szakvásár az EXPO témái közül annak az értelmezése, amely az ember és a környezete közti kommunikációnak számos részterületét érzékelteti. A tervek szerint december 18. és 22. között a Nevelési Központ nagy tornacsarnokában trófeákat, kitömött állatokat, fegyvereket, horgász- és vadászfelszereléseket, valamint ilyen jellegű emléktárgyakat állítanak ki. A Nevelési Központ Művelődési Házába a témakörben érintett gyártókat és kereskedőket váiják. Karácsonyi udvarként pedig a szabadban élőállatokat, terepjárókat szándékoznak bemutatni. A rendezők tervei szerint az idei kiállítás és szakvásár nyitó eseménye lesz egy hosszabb sorozatnak, amely végleges formáját majd az EXPO évében, 1996-ban nyeri el. A mostani témában akkor több kiállítást, versenyt, bemutatót és konferenciát szeretnének rendezni jó néhány helyszínen, több házigazdával. Az elképzelések homlokterében az szerepel, hogy a négy dél-dunántúli megye ösz- szefogásával a régió közösen lépne fel a nemzetközi porondon olyan kínálattal, amely a mind a szakmai érdeklődőknek, a mind a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak tartalmas és látványos programot nyújt. D. I. Európa összes jóhírű óragyárának szakemberei Pécsre utaztak, amikor Gulácsi János 1974-ben megalkotta első quartzvezérlésű toronyóráját. Addig ugyanis gardrób-szekrény nagyságú mechanikai berendezések irányították az ilyen időmérőket, s senki sem hitte el, hogy mindez egy asztali rádió méretű dobozba bezsúfolható. Bár a kontinensen nem volt párja a találmánynak, a nyugatiak csak legyintettek, mondván csak egy különc próbálkozásáról van szó. Legközelebb akkor kapták fel a fejüket, amikor egy év múlva Magyarország tucatnyi templomában már ilyen órák működtek. A Tihanyi Apátság volt az első, amelyik elhitte a csodát, s rövidesen számtalan követője akadt. A pécsi Városháza gyönyörű toronyóráját is Gulácsi János alakította át 1983-ban, miután a korábbi mechanikus szerkezet súlya alatt leszakadt a padlás. A csaknem 3 méteres átmérőjű számlap és a métert meghaladó mutatók pontos működtetésének nehézségeiről ma is büszkén beszél a mester. A finommechanika szerelmese napjainkban elsősorban a világhírű osztrák Sauer óra- gyárnak dolgozik, s kinti vélemények szerint egyedül nagyobb forgalmat bonyolít, mint a hasonló profilú magyar vállalkozók együttvéve. Ma már toronyóra vezérlő egységei Dél-Amerikától Közép-Ázsiáig megtalálhatók, s az igényeknek megfelelően a harangozó berendezést, a riasztókat, a díszvilágítást és a fűtést is irányítani, szabályozni képesek. Az élet azonban nem áll meg. Új társsal, ifjabb Gulácsi Jánossal bővült a vállalkozás, s a társaság legújabb fejlesztését a fővárosi, Dohány utcai zsinagógán tekinthetik meg hamarosan az érdeklődők. Az újdonságról talán elég annyit mondani, hogy két torony nyolc számlapját egy központi vezérlés működteti, a pontosságot pedig rádióvevőn keresztül automata rendszer igazítja folyamatosan a légi forgalmat és a hajózást irányító etalon jelekhez. M. B. E. Békét akarunk Interjú a Vasárnapi Újság volt főszerkesztőjével Győri Bélát, a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának volt főszerkesztőjét nem könnyű utolérni mostanság. Sokat utazik (országon belül és kívül egyaránt) - igaz, megteheti, elbocsátása óta sehol nem kötelezte el magát. A héten például Pozsonyban, az ottani Szabad Újság szerkesztőségében kereshette, aki beszélni szeretett volna vele - nekünk hazaérkezése után sikerült szóra bírnunk. Elsőként pozsonyi látogatása felől érdeklődtünk.- A Madách Pozónium nevű kiadó keresett meg, hogy menjek el tanulmányútra hozzájuk, így kerültem a Szabad Újsághoz - mondta a volt főszerkesztő. - A lap két éve jelent meg először, de ma is igen nehéz helyzetben van - legalábbis anyagilag. Egyrészt szponzorok felkutatását, másrészt azt kérték tőlem, mondjak véleményt magáról a Szabad Újságról. Persze, most úgy tűnik, mintha csak én segítenék nekik, ők pedig ... Nos, az az igazság, hálás vagyok, hogy egy hónapra elhívtak Pozsonyba, ez az egy hónap talán némiképp' nekem is segít.- És miként tervezi a jövőt?- Mindenképpen azt szeretném folytatni ezután is, amit már régebben elkezdtem: a vi- askodást a tiszta szóért.-Melyik orgánumban tartja ezt elképzelhetőnek?- Nem tudom elképzelni, esetemben melyik ma működő orgánumról lehetne szó. Nézze, én egyetértek azzal, hogy nem az a fontos, ki milyen pártnak volt a tagja, hanem, hogy ki akarja a magyarság fennmaradását és ki akarja a vesztét.- Saját lap indítását tervezné?- Nem. Nem akarok kisajátítani semmit. Én nem akarok sok pénzt keresni, nem akarok főnök lenni, és túlságosan konstruktívnak sem tartom magam. Inkább azt szeretném folytatni, amit elkezdtem. Az elmúlt két hónapban sok faluban és városban megfordultam, ígyhát tudom, mire gondol az ország népe. És én pontosan ennek a szellemnek a szolgálatát vállaltam fel - amin ugyan lehet nevetni, de akkor is így gondolkodom.- Volt műsorának jelenlegi szellemiségéről milyen véleménnyel van?-Erről inkább nem beszélek.- Miről beszélne e helyett?-Talán arról, hogy múlt szombaton Veszprémben voltam, a Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlésének vendégeként, és nagyon örültem, amikor valakik - nyilván az ellenfelek közül - azzal fenyegettek meg, hogy felrobbantják a kocsimat. Merthogy nekem nincs is kocsim... De ezt azért mégsem kellene csinálni. Mi békét akarunk. S nagyon rosszul érzem magam, mert eközben háborút szítanak Magyarországon. Ezúton is - a legnagyobb keresztényi, testvéri szeretettel - figyelmeztetem a magyarországi zsidóságot, annak néhány tagját, hogy fejezzék be a háborúskodást. A jelenlegi áldatlan állapot fenntartása a zsidó népnek sem lehet érdeke. Ez a véleményem, ha ez az önök újságjában közölhető. Pauska Zsolt Többe kerül a kéményseprő hozta szerencse A feketeruhás szakember a biztonságunkért dolgozik Természetesnek vesszük, hogy lakásunkban meleg van télen, s a csapból mindig folyik a melegvíz. Azt azonban mellékes dolognak tartjuk, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz - a távfűtéses épületek kivételével - kémény is tartozik. így aztán ha a kéményseprő megjelenik a háznál, legtöbbször igyekszünk gyorsan megszabadulni tőle. Pedig évente kétszer kötelessége megnézni kéményeinket. Sokan nem tudják, hogy ez a füstöt elvezető építmény igen könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő otthonunkban. A kémény ugyanis időnként eldugulhat - a vakolattól, a korom lerakódásoktól - s a füstgáz visszaáramlása végzetes következményekkel járhat. Ezért kopogtat évente kétszer a kéményseprő, s tisztítja ki szükség esetén a füstjáratokat. Ugyanakkor tevékenységének tűz- és környezetvédelmi, valamint energiatakarékossági célja is van. Szenteljünk hát ezekre a szerencsét és biztonságot hozó szakemberekre évente legalább kétszer 10-15 percet, s ne igazoljuk le aláírással az el nem végzett szolgáltatást. Tegyük meg ezt akkor is, ha január elsejétől ennek a szolgáltatásnak is megemelkednek a díjai. Márpedig ez biztos, tudtuk meg a régió Tüzeléstechnikai Vállalataitól. Zalában például mind a nagykanizsai, mind a zalaegerszegi körzetben a 100 Ft/kémé- nyenkénti tisztítási díj várhatóan 30 százalékkal fog növekedni. A városgondnoksághoz tartozó szervezetek vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az infláció, a 8, vagy 25 százalékos ÁFA kulcs kiterjesztése erre a szolgáltatásra mindenképpen indokolja az áremelést. Baranyában a 108 Ft-os alapdíj feltehetően 34 százalékkal kerül majd többe. Ez az összeg egyébként az egyik legolcsóbb az országban, bár idekívánkozik, hogy a tisztítási költségeket megyénként nincs mód összehasonlítani. A különböző kéménytípusok (lakossági, közületi, egyedi, gyűjtő, gyárkémény stb.) ugyanis mindenütt más-más csoportosításban kerülnek egy-egy díjkategóriába. Somogy megyében a 110 forintos idei díj 42 Ft ráfizetést eredményezett, s az infláció hivatalosan közölt mértéke mellett ez a tétel mindenképp benne lesz az új árban. Itt a cég jövő évtől többszemélyes kft-vé alakul, s a tervezett fejlesztések költségei döntően megváltoztathatják a most kalkulált díjat. Tolnában az ÁFA változás figyelembevétele nélkül 23,6 százalékos növekményt terveznek a 70 forintos alapdíjra, itt azonban külön pénzt számolnak fel a négy évente esedékes műszaki felülvizsgálatokra is. Összességében tovább ronthatja a helyzetet, hogy a kéményseprő vállalatokat várhatóan kötelezik majd a tüzelőberendezések rendszeres ellenőrzésére is. M. B. E. vasárnapi 3 Läufer László felvétele
