Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-16 / 286. szám
1992. október 16., péntek új Dunántúli napló 3 S Átalakult a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Részvény lesz az ingyenes vagyonjegyből Hiteltörlesztés a tulajdon egyharmadának értékesítéséből Belterületi vízrendezés - kusza tulajdonviszonyokkal Kevés a pályázati lehetőség Elfogadta az Állami Vagyonügynökség a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát részvénytársasággá alakulásának tervét. Az 1992. július 31-től érvényes, visszamenő hatályú cégbírósági bejegyzés azonban várhatóan csak a mérleg- készítés után, november végén történik meg. A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. 2,7 milliárd forint alaptőkével (háromnegyed részének az ÄVÜ a tulajdonosa) kezdi meg működését. Több mint félmilli- árd értékű emellett az a részvényállomány, melyet kárpótlási jeggyel lehet majd megvásárolni. Az önkormányzat a vagyon 1 százalékát birtokolja, míg a dolgozóknak tavaly kiosztott ingyenes vagyonjegyeit Olcsóbb lett az Egzisztencia- és a Start-hitel Olcsóbb lett az Egzisztencia-hitel, és a Start-hitel a vállalkozók számára, mert a Magyar Nemzeti Bank 22-ről 21 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot csütörtökön, Mivel az Egzisztencia-hitelhez a kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat 60 százalékán jutnak, ez most az eddigi 13,2-ről 12,6 százalékra csökkent. Nem változott a kereskedelmi bankok kamatrése, ami továbbra is maximálisan négy százalék lehet. Az Egzisztencia-hitelhez így október 15-től, csütörtöktől fogva az igénylők 16,6 százalékos kamat fejében juthatnak szemben a korábbi 17,2 százalékos kamattal. Ugyancsak olcsóbb lett a Start-hitel, ebben az esetben az alapkamat 75 százaléka a kamat mértéke. Ez most 15,75 százalék. A kamatrés pedig egy, illetőleg kétszázalék attól függően, hogy az igényelt hitelhez sikerül-e garanciát rendelni. (MTI) (összesen 217 millió forintról van szó) azonos értékben részvényekre tudták váltani. Néhány működőképes egységétől azonban hamarosan kénytelen lesz megválni a cég, eladják a baromfi vertikumot, két sertéstelepet, az építőipari és a gépjavítóüzemet. Áz ebből származó bevételeket közel 1 milliárd forintra tervezik, s az összeget a vállalat korábban felvett hiteleinek törlesztésére fordítják majd. Az üzletek megkötéséig viszont ezek a részlegek is az rt. tulajdonaként működnek tovább. Kialakult a részvénytársaság vezérkara is. Az ÁVÜ-vel történő megállapodás szerint az igazgatóság legfeljebb héttagú lehet, de egyelőre csak négy vezető személyéről döntöttek, s Az elmúlt 3-4 évben a társadalmi és gazdasági változások oly mértékben felgyorsultak, hogy elkerülhetetlenné vált az adatszolgáltatók nyilvántartásának korszerűsítése. A Központi Statisztikai Hivatal ezért egy olyan - egységesen kialakított - kérdőívvel kereste meg a gazdálkodó (vállalkozó) szervezeteket, amelynek segítségével pontos képet szerezhet a vállalkozások tevékenységéről, jól karakterizálható szerkezetéről, telephelyeiről, a foglalkoztatottak létszámáról, amelyek lehetővé teszik az adatgyűjtési rendszer korszerűsítését, rugalmas és célorientált kialakítását. A statisztikusok tehát pontos, ha úgy tetszik, naprakész információkat szeretnének „begyűjteni” a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozásokról. A szakemberek egy olyan kérdőívet alakítottak ki, amelynek kitöltése nem okoz nehézséget és feltételez egy kölcsönössénem kizárt, hogy ez a létszám a későbbiekben sem változik. A vezérkar jelenleg a következő: Kiss József, a kombinát vezér- igazgatója, Diószegi Ernő bankár, dr. Hont Péter, a Keszthelyi Egyetem rektora, és Győri József, a BMK fejlesztési főosztályvezetője. Egyúttal kijelölték az Öttagú felügyelő bizottságot. Kiss József, az igazgatóság tagja lapunknak elmondta, hogy idén a gazdaság a több száz millió forintos aszálykár ellenére eredményesen zárja majd az évet. A távlati cél pedig az, hogy az rt. vállalkozási jelleggel működjön, miközben meg kell őriznie pénzügyi stabilitását is. A cég fő tevékenységi köre ezután is a már európai hírűvé vált vetőmagtermesztés lesz, gén alapuló konstruktív kommunikációt. A hivatal munkatársait kettős cél vezette: egyrészt felmérni a „privatizáció forradalmából” következő változásokat, másrészt hogy az adatszolgáltatókat előre, időrendi sorrendben és tételesen tájékoztathassa jövő évi adatszolgáltatási kötelezettségükről. A KSH segítséget kér a társadalmi-gazdasági élet szereplőitől. Olyan együttműködést, együttgondolkodást, amely mindkét fél munkáját megkönnyítve, képes lesz a hiteles információrendszer kialakítására. Mindez csak az adatszolgáltatók támogatásával érhető el. A kérdőívet mindenki megkapta. A KSH megyei igazgatóságai október 19-ig váiják az információkat. A siker és a kölcsönös bizalom záloga lesz, ha a gondossággal kitöltött kérdőívek határidőre beérkeznek. Központi Statisztikai Hivatal valamint a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés. Az eddiginél nagyobb szerepet szánnak viszont a kombinát mohácsi uszálykikötőjének. Itt aktív szolgáltató tevékenységet terveznek, hiszen a Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitásával jócskán felértékelődött ennek a vízi útvonalnak a jelentősége. Bizakodnak a szójafeldolgo- zást végző becseji proteingyárral kialakított 10 éves együttműködésnek az újraéledésében is, mivel ez a kapcsolat felújítás a jugoszláv embargó feloldásának a függvénye. Mindenesetre a magyarországi fogyasztóknak nincs okuk aggodalomra, mert a hazai étkezési szója igényeket az rt. maradéktalanul kielégíti ezután is. Mészáros B. Endre Új biztosító társaság Glória Biztosító Rt. néven új biztosító társaság kezdte meg működését Magyarországon, olasz többségi tulajdonnal. A társaság részvényeinek 49 százaléka a Mezőbank Rt. és az Iparbankház Rt. tulajdonában van. E két hazai pénzintézetnek mintegy 60 egysége működik az országban, e kiterjedt bankfiókhálózat értékesíti a Glória Rt. biztosításait, és a biztosítások megkötésével erősíteni tudják a banki garancia-funkciókat is. Az új biztosító egyaránt foglalkozik személy-, vagyon- és felelősségbiztosítások tévesztésével. Rövidesen bevezeti a Pillér elnevezésű csoportos élet- és balesetbiztosítást, amelyet a munkáltatók köthetnek dolgozóik számára. A biztosítottnak a szolgáltatások, illetve a munkáltató által fizetett díj után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A munkáltató költségként számolhatja el a biztosítás díját, így azt tb-járulék sem terheli. A belterületi vizek rendezésére mindig is a települések gazdálkodásának maradékaiból futotta, mígnem egy-egy kiadós őszi eső eláztatott néhány utcát a falvakban. Ekkor döbbentek rá több helyen, hogy áldozni kell a községek árkainak karbantartására, a vízfolyások mederbe terelésére, mert az elmaradt munkák nagy károkat okoznak. Baranyában, sőt talán az országban is elsőként fogtak össze a megye északi területének községei. Gazdasági társaságot szerveztek, hogy forintjaikat egyberakva legyen pénzük a nagyobb munkákra, az általuk meghatározott ütemezés szerint. Ném titkolt szándékuk volt az együttműködéssel az is, hogy így több központi pénzt remélhettek. A sásdi székhelyű társaságot követte a bólyi, ám mára ez feloszlott. Az együttműködésnek, az érdekegyeztetésnek ugyanis gátat szab, hogy igen lecsökkentek a központi támogatási lehetőségek, és kizárólag az önkormányzatok vehetik igénybe. Mindössze két forrásból lehet pénzhez jutni a belterületi vízrendezésre: a Vízügyi Alapból a beruházás összköltségének 20 százalékáig és az Állami Fejlesztési Intézettől, ám ide csak a gazdaságilag hátrányos helyzetűnek minősített települések pályázhatnak. Ami súlyosbítja a lehetőségeiket - ahogy megyei szakemberektől hallottam -, hogy igen körülményesek voltak idén a pályázati kiírások, majdhogy profi menedzsereket kellett alkalmazni a esélyes próbálkozás megfogalmazásához, ugyanakkor igen kevés idő állt az időközben elrendelt különböző engedélyek megszerzésére, így szeptemberben mindössze tíznél alig több község pályázott az AFI-nál. A Belvízrendező Gazdasági Társaság székhelye időközben Sásdról Vásárosdombóra települt, mert ügyvezető igazgatójának Farkas Istvánt, avásáros- dombói polgármestert választották. Bár kevesebb, mint az induláskor, ma is 36 tagja van a társaságnak, köztük a Sásdi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Az idei kétmillió forintos költségvetésükből futotta Vásárosdombó, Bakóca, Tormás, Liget, Óbánya és Ba- ranyajenő belterületi árkainak rendezésére, és egy nagyobb összeg erejéig, fél millió forinttal járul hozzá Sásd belterületi vízrendező beruházásához. A társaság úgy hidalja át a céltámogatási pályázatok szigorításait, hogy a községek önállóan pályáznak, miközben a községek által fizetett tagdíjakból egészítik ki a helyi pénzeket. Az ügyvezető igazgató igen elégedett a sásdi víztársulat munkájával, úgy véli, közösen tartják el egymást a községekkel. A települések egész évben munkát adnak a kivitelező szervezetnek, miközben olcsóbb építő dolgozik náluk, mert a víztársulat meg is tervezi és önköltséggel számolja el a megrendelést. Mindehhez tény, hogy a víztársulatok átmeneti helyzetben, sehova nem tartozva és áttekinthetetlen tulajdonviszonyok között dolgoznak. Sajgó József né, a Sásdi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat főkönyvelője mondta, várják a vízügyi törvényt, hogy eldőljön, kinek a tulajdonába kerülnek ezek a szervezetek, marad-e vagyonuk, vagy miként vállalkozhatnak a jövőben a piacon? A sásdi társulat mindezek ellenére teljes kapacitással dolgozik idén is, a piac igénye szerint váltott profilt, a Balaton partig dolgozik, szennyvízcsatornát, vízvezetéket is épít. Bár a gazdasági társaság megrendelése a tevékenységének töredékét köti le a víztársulatnak, a főkönyvelőnő elismerte, hírnevet, megbecsülést jelent a településekkel kötött érdekszövetség. Gáldonyi M. Segítséget kér a KSH • • Összefogás a jobb adatokért Isten hozta, Hargita! Egy pécsi kiállítás képei elé Hazafelé __ A ugus ztus 20-án Csíkszeredán jártam. Ezekben az egyre rövidülő és hűvösödő napokban jó visszagondolni a fényben fürdő, égbe nyúló fenyőkkel keretezett tájra. Régi könyvek nyomában kutakodtunk, utunk a megyei múzeumba vitt, a régi város déli részén álló Mikó-várkastélyba. A kastélyt a 17. század elején Hídvégi Mikó Ferenc - Csík, Gyergyó és Kászon székkapitánya - kezdte építtetni. Itt már vártak bennünket. A könyvekkel megrakott termeket besötétítették, hogy óvják kincseiket. Külön helyiségben találkoztunk a csíksomlyói kolostorépület falába rejtett kódexekkel, könyvekkel, amelyeket a ferences atyák mentettek ide a háborús időkben. A 123 kéziratból, ősnyomtatványból, régi magyar könyvből álló „különgyűjtemény” negyven év után került napvilágra. Egy részét már sikerült restaurálni, de még több, ami sorára vár. Erzsébet, a múzeum vezetője fáradhatatlan, egy személyben portalanít, kiállítást rendez, ősnyomtatványokat dolgoz fel, szaladgál és ügyintéz. Első és egyedüli szakértője a csíksomlyói könyvkötéseknek. A sötétbarna bőrkötésekből szép számmal került a múzeum tárlóiba. A bontókon kirajzolódó finom • díszítések, visszatérő motívumok, minták jól felszerelt műhely létére mutatnak. Csíkban, ahol nem voltak céhek, szerzetesi képírók, képfaragók virágoztatták fel a művészetet. A csíki műhely valószínűleg a csíksomlyói kolostorban vagy azzal kapcsolatban alakult ki, és az idők folyamán egyre jobban megerősödött, hiszen bőséges alkalma nyílt a tevékenységre. A csíki, gyergyói, kászonszéki falvakat mind innen látták el oltárokkal. A Csíkszeredái líceum 1968-ban ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját. Működését 1668-ban Csíksomlyón kezdte meg kolostori iskolaként és csak 1911-ben költöztették Csíkszeredára. Szívet melengető órákat töltöttünk 4 régi könyvek és őrzőik társaságában. A gazdag bibliotéka egyik kéziratát, egy verstani munkát lapozgatva kicsit a régi oskola diákjának éreztem magam, ahogy a jambusokra és trocheu- sokra bontott verssorok szépen rajzolt betűit csodáltam. Nemcsak én voltam így. Búcsúzóul az 1991-ben újra indult „Erdélyi tudományos füzetek” című sorozat 210. sz. füzetét kaptuk, mely a tudós György Lajos életművét elemzi. Ä neves irodalomtörténész, bibliográfus, szerkesztő Csíkszeredában kezdte tanulmányait. Innét indult nagy ívű pályája, mely szorosan kapcsolódott tanügyi intézményekhez, tudományos és művelődési egyesületeknek, mozgalmaknak és sajtószerveknek működéséhez, amelyek történetében az ő munkássága tartós nyomot hagyott. A mostanság új életre kelt, s lassan munkába lendülő Erdélyi Múzeum Egyesületnek hosszú időn át egyik vezetője és szorgos munkatársa volt. Közösen szerkesztette az Erdélyi Iskola című pedagógiai folyóiratot Márton Áronnal, aki a legnehezebb évtizedekben lett az erdélyi magyarság püspöke, tanítója, ügyvédje, gazdája, mindenese. Legfőbb kötelességének a fiatalok nevelését érezte. Együtt munkálkodtak György Lajos professzorral azon, hogy az anyanyelvű oktatást a népnevelés egészébe ágyazzák. Orbán Balázs könyvét lapozgatom. A Székelyföld leírása most is útikalauz. Több mint száz év telt el megjelenése (1968) óta. Elvezet a gyökerekhez, a hazaszeretet örök érvényű példája, a hely- és népismeret bő forrása. A szerző érdeklődése és ügyszeretete számos olyan nyomra vezetett, amelyet a tudomány és a termelés további folyamatában hasznosítani lehetett. Az irodalomban fellelhető adatokat saját megfigyeléseivel egészítette ki, vagy ő maga irányította a figyelmet ásványi lelőhelyre ott, ahol a szakember érzéketlenül elhaladt. Mintha útjában a népi varázslónak valami primitív ösztöne vezette volna, aki két keresztbe rakott vesszővel keresi a forrást. A szájhagyomány alapján felkutatja a „sárig arany fo- lyásos” helyeket, s bebizonyítja, hogy az aranynak nézett piritek a Hargitában is előfordulnak. Kikaparja a hargitai higany, ci- nóber lelőhelyeit, pásztorokkal vezetteti el magát a rejtett bor- vízforrásokig. Miért is próbáltam megosztani ennek az erdélyi útnak egy napját? Talán így jobban megmarad és nem vész el semmi a tájból, fényből, a régmúlt emlékeiből? Nemcsak ezért. Egy meghívó került kezembe. Ä Mecseki Fotóklub invitál a „Hargita Fotóklub” (Csíkszereda) kiállításának megnyitójára, melyet ma délután fél 7-kor tartanak Pécsett, a Szent István tér 6. sz. alatt. Hozta Isten Hargitát a Mecsek alján! B. Szepes Zsuzsanna Erdély egyik nevezetessége, a Gyilkos-tó. Nagy P. Zoltán, a Csíkszeredái Hargita Népe fotóriporterének felvételei l k
