Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-15 / 285. szám
1992. október 15., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Fülig a cipőben P. Howard - alias Rejtő Jenő - immár majdhogynem klasszikus regényalakja, Fülig Jimmy, a világjáró vagány egyszer még királyt is helyettesített. Mivel szorította a nem reá szabott lábbelije, uralkodását azzal kezdte, hogy azonnal hatályba lépő törvényt hozott a koronatanács cipődén ülésezéséről. Egy parodisztikus kalandregény hősének persze könnyű a cipőből kilépni. Az egyébként is sokféle szorításban leledző önkormányzat ilyen fogással aligha szabadulhat a gyakorlatban egyre inkább nem kellően végiggondoltnak bizonyuló ön- kormányzati törvény szorításából, amely a hatáskörök praktikus és időtakarékos munka- megosztást eredményezhető átruházását csip-csup egyedi ügyekben is lehetetlenné teszi. Ezért csak a „Lex Fülig” példás rövidségére hívom fel a figyelmet: lehet a hatályba léptetéssel együtt is csak két paragrafusból álló rendeleteket hozni. Az utcaelnevezéseknél ez a forma a célszerűbb, és nem a csomagterv-féle, amely egy-egy részlete miatt rendszerint egészként is megbukik. Ám itt nem az a legszorítóbb erő, hogy lakossági igények, szakértői javaslatok, politikai értékelések csapnak össze, hanem az a szemlélet, amely a város utcanévjegyzékét valamiféle pécsi panteonnak tekinti. Ebből csak az a képtelenség következhet, hogy utcahosszakat kell összemérni a névadók érdemeivel. A rendeletalkotás egyébként is szorító cipő. Egy jogi norma minőségének klasszikus ismérve az időtállósága. Azt bizonyítja: az előkészítése során olyan alapossággal felmérték a szabályozás hatálya alá tartozó valamennyi lehetséges esetet, hogy minden felmerülő egyedi ügy rendezésére alkalmas. Előfordul persze, hogy előre nem látható későbbi fejlemények miatt egy-egy jogi norma módosításra szorul, ám az aligha ebbe a kategóriába tartozik, amikor feledékenység miatt és főként egyedi ügyek kapcsán kell változtatni a szabályozáson. Mint legutóbb a lakáshoz- jutás támogatási pályázatának feltételein (visszamenőleg?!), vagy a parkolók más célú hasznosításának kategorikus tilalmán, hogy idén is megtarthassák a Domus mögött a karácsony előtti vásári kavalkádot. Ehhez képest igazán szerencsésnek mondható, hogy a legutóbbi közgyűlési vitában maga testület derítette fel még idejekorán, hogy több súlyos témájú előteijesztésből alapvető információk és az összefüggések feltárása hiányzik. Dicséretes éberség, ám ha az önkormányzat működésébe beleértjük a döntéselőkészítés munkájának a fórumait is, akkor inkább egy másik Fülig Jimmy-féle Rejtő-regény törvény szigorú megállapítsa jut eszembe erről: a legértékesebb munka sem lehet alibije az eredménytelenségnek. Hát még a kétséges értékű mennyire nem! Dunai I. Tovább terjeszkedik a forgalomcsillapítás a történelmi belvárosban Buszjárat-áldozat a parkolási szigorítás ellentételeként A címben jelzett szándék - ahogy mondani szokás - már régen benne van a pakliban. Az, hogy előbb-utóbb ezt a lapot is kihúzzák abból, az tulajdonképpen a téma iránt valamelyest is érdeklődők számára semmiképpen sem jelenthet megrendítő meglepetést: az önkormányzat gyakorlatilag szinte fennállása óta dédelgeti azt a tervet, hogy a történelmi belváros egészét forgalomcsillapított övezetté változtatja. A városrészt már korábban négy övezetre osztották fel. Az első övezetben, a városrész északnyugati részén - a Szent István tér környékén a Ferencesek utcáját is beleértve - már megvalósult a forgalomcsillapítás. A szakemberek sikerként könyvelik el az eredményét, amely most alapul szolgál a továbblépésre. Ennek iránya pedig az úgynevezett II. övezet, a Vak Bottyán út által északról, a Király utca által délről határolt, a Hunyadi úttól keletre eső terület. Az önkormányzat közlekedési és kommunális, valamit környezetvédelmi és városépítészeti bizottsága nemrégiben együttes ülésen tárgyalta a forgalom csillapítás további kiterjesztését. A H. övezetnél ennek a szándéknak hamarabbi megvalósulását az Ágoston téri csomópont el nem készülte siklatta ki eddig. A bizottságok együttes ülésén kiderült, hogy ezt inkább a más megfontolásból célszerűnek látott halasztás ürügyeként hozták fel, sem mint igazi okként. A közlekedési szakemberek már azt az álláspontot képviselik, hogy csak a buszjáratoknak a Széchenyi térről való „eltérítéséhez” van szükség az Ágoston téri csomópont építésének befejezésére - illetve részben ahhoz sem -, a forgalomcsillapítás bevezetéséhez viszont annak késedelme nem lehet akadály. A két bizottság egyetértett a forgalomcsillapítás javasolt módszerével, bevezetésének időzítésénél viszont éppen az Ágoston téri helyzet miatt eltérő az álláspontjuk: a közlekedési és kommunális bizottság nem támogatja a mihamarabbi döntést, a másik viszont még ősszel a közgyűlés elé szándékozik vinni a témát. A javaslat szerint még idén ugyanolyan forgalomcsillapítás lépne érvénybe a II. övezetben, mint amilyen már a Szent István tér környékén megvalósult. A területen lakók ingyen kapnak behajtási engedély, ha itt van a garázsuk, ha pedig nincs és járművükkel a közterületen parkolnak, évi 500 forintért. Áruszállítók időbeli és súlykorlátozással kapnak behajtási engedélyt, a területen lévő intézmények gépkocsijai pedig korlátozott számban. Mindenki másnak parkolójegyet kell váltania, amely más színű lesz mint a I. övezetben használatos - tehát nem lesz felcsereberélhető a kettő - , de ugyanolyan tarifájú. (Jelenleg az 1 órára szóló 30, az egy napra szóló 300 forint.) Az is a javaslatok között szerepel, hogy ne csak a Városgondnokságon, hanem sok más helyen - például a fizető- parkolókban is lehessen kapni parkolójegyet a forgalomcsillapított övezetekbe. S hogy az autótulajdonosok méltatlankodva ne mutogathassanak a Széchenyi téren áthaladó autóbuszjáratokra, „érdekes” logikával a javaslatcsomagban az is szerepel, hogy a téren át jelenleg közlekedő öt buszjárat közül még meg nem határozott kettőt más útvonalra - Klimó György (Landler J.) utca? - kell áthelyezni a forgalomcsillapítás bevezetésével (nagyjából) egy időben. A történelmi belváros déli övezeteinek forgalomcsillapítására várhatóan a jövő év közepén kerül sor. Az terv, hogy ezeken a részeken - a Kossuth tér, a Postaigazgatóság környéke és a Várady Antal utca kivételével - parkolási övezet jöjjön létre időarányosan növekvő ösz- szegű tarifák alkalmazásával. D. I. Új utcanevek Ismét terebélyesedett Pécs ezer tételt is már bőven meghaladó vaskos utcanévjegyzéke: a városi önkormányzat közgyűlése legutóbbi ülésén újabb, ez idáig névtelen közterületek elnevezéséről döntött. A 6-os főútnak a Zsebedomb és Fogadó közötti, az Állomás utcától a városhatárig tartó mintegy két kilométeres szakaszát Szentlőrinci útnak, a Somogy és a Széna utcák közötti beépülő hajdani gazdasági utat Gát utcának, a Koller József utca folytatásaként létesült új lakóutcát a Lánc utcai garzonháztól délre Harangöntő utcának nevezték el. Megújul Pécsett a Kolozsvár utca. A közművezeték cseréje után az út szegélyét, valamint burkolatát is felújítják. A munkát szakaszosan végzik az építők, hogy az egyes útszakaszok csak rövid ideig legyenek elzárva a forgalomtól. Fotó: Läufer László Bővül a Máltai Szeretetszolgálat Janus Pannonius utcai rendelője Alapítvány a középkori pécsi egyetem épületének feltárásáért Tavaly szeptember közepe óta működik a Janus Pannonius utca 6. szám alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvosi rendelője. Ez idő alatt csaknem 3000 beteget láttak el, köztük jelentős számban Pécsett tartózkodó menekülteket is. Tevékenységének bővülése, illetve az ingyenes szakorvosi ellátás iránt mutatkozó növekvő igény már-már meghaladja a rendelő lehetőségeit. Ugyanakkor kezdettől gondot jelentett a mozgássérült, idős, járóképtelen betegeknek a lakóház emeletén lévő rendelőbe való feljuttatása. A Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja a rendelő alatti lakással szerette volna bővíteni rendelőjét, s ennek a bent lakó bérlőnek cserelakást biztosító megoldásnak a támogatásához kért és kapott segítséget a városi önkormányzattól. A közgyűlési vitában alternatív javaslatként az is felmerült, hogy a Máltai Szeretetszolgálat orvosi rendelőjének a történelmi belvároson kívül, de azzal határos területen kellene adni további tevékenységbővítéshez is teret adó épületet, amely autóbuszokkal jobban megközelíthető lenne, ám az egészségügyi bizottság javaslatára végül is az eredeti kérelmet teljesítette a közgyűlés. D. I. Az Országos Műemléki Felügyelőség Tudományos Osztálya két évtizede kezdte meg a pécsi püspökvár területén a régészeti feltárást, amely során már eddig is rendkívül értékes leletek kerültek elő. így például az Aranyos Mária Kápolna, gótikus szobormaradványok, a középkori egyetemi épület valószínűsített maradványai. Az ásatás költségeit az OMF, a Mecseki Szénbányák, valamint a megyei és a Pécs Városi Tanács együttesen fizették. Az utóbbi jogutódjaként Pécs Ön- kormányzata idén is 200 000 forinttal járult hozzá a költségek fedezetéhez. Mostanra azonban az OMF keretei beszűkültek, nem is beszélve a Mecseki Szénbányákról. Tehát a két ön- kormányzatra hárulna az eddiginél is nagyobb teher, Pécs feszített költségvetése azonban jelenleginél nagyobb összeg kifizetését aligha teszi lehetővé. Megoldatlan viszont a feltárt falak és leletek rekonstruálása, megerősítése, valamint az eddigi eredmények bemutatását is lehetővé tevő épület felépítése. Úgyszintén a feltárás folytatásának tervezése is. Megoldásként az önkormányzat úgy döntött, hogy január 1-el 100 000 forintos alaptőkével alapítvány hoz létre erre a célra. D. I. Minden nagyvárosnak van olyan sugárútja, amelyen át vezet a forgalom az egyik városrészből a másikba. Előfordul, hogy egyes szakaszaik még országos főközlekedési útnak is részei, tehát különösen nagy szerepet töltenek be az adott városokban. Ilyen Pécsett a Rákóczi út, amely a múlt század végén Országút névre hallgatott, ami egyértelműen arra utal, hogy már akkor is nagy jelentőséggel bírt. A hajdani belvárost délről érintette, a régi városi árok mentén haladt, azért „sikeredett” kissé kacskaringósra. Bár mára nagy emeletes házak szegélyezik - amint az első fotónkon is látható - megőrzött valamit eredeti jellegéből, s vannak még elhanyagolt részei is, ahogy azt második fotónk is bizonyítja. Farkas Mária, Vajgert György Várhidy György, dr. Vargha Dezső Autósveszély Azt hihetné az ember, a belvárosban - a történelmi múltat is tisztelve - nem száguldoznak az autók, hogy ott nyugodtan közlekedhetnek a gyalogosok. Már csak azért is, mert itt gyermekintézmények is vannak, amelyekbe reggelente apróságok igyekeznek egyedül, vagy szüleikkel. Ám ide is betört a maga ormótlanságával a mások testi épségét veszélyeztető autós száguldozás. Az egyik ilyen hely a Mátyás király utca, amelynek egyik oldalán ráadásul állandóan autók parkolnak, s így eleve kevesebb hely jut a gyalogosoknak. A „száguldozás” autósok azonban erre sincsenek tekintettel, amikor nagy lendülettel fordulnak be a Jókai utcából. Ha már jóérzésből maguktól nem teszik, jó lenne, ha a közlekedés felügyeletére hivatottak szoktatnák le mihamarabb őket erről a pökhendi, veszélyes magatartásról. dr. Vargha Dezső Szemétlerakóhelyek Az elmúlt négy hétben újabb öt illegális szemétlerakóhelyet számoltatott fel a Városgondnokság. Ezek a szemétlerakóhelyek illegálisan is drágák: felszámolásuk 60 000, máshonnan bizony majd hiányzó forintjába került a városnak. Új utcanévtáblák Elkészültek a déli városrészekben a régieket névváltozás miatt felváltó új utcanévtáblák. A 128 új utcanévtábla 702 000 forintba került, s gyakorlatilag már be is fejeződött az elhelyezésük a régiek mellett. Közparktakarítás A Városgondnokság újra indította az iskolák által végzett szemétszedési akciót, amely a közterületi parkok, zöld területek takarítását szolgálja. Az őszi nagytakarítás 580 hektárra terjed ki és az elvégzett munkáért a Városgondokság összesen 720 000 forintot fizet az akcióban részt vevő iskoláknak. Nyílt vízfolyások Befejeződött a Dárda utcai csapadékcsatorna építése és a közúti felüljárók vízelnyelőinek tisztítása. Jelenleg a Gesztenyés patak medrének, a Meszes patak Táltos utcával párhuzamos szakaszának, valamint a Sörház utca burkolt csapadékelvezető árkának tisztítása folyik. Városvédő őrjárat
