Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-12 / 282. szám

1992. október 12., hétfő üj Dunántúli napló 5 Alapítvány, gondozóház a fogyatékosoknak Pécsett A Dawn-kóros gyerekek jövőjéért A fővárosi Értelmi Fogyaté­kosok Fejlődését Szolgáló Ma­gyar Dawn-Alapítvány kurató­riumának elnöke érkezett a hét­végén Pécsre, hogy a Baranya megyei Dawn-kóros gyermeke­ket nevelő szülőknek átadva ta­pasztalataikat, segítsék a helyi tagozat elindítását. Sajnos térségünkben is nagy­számú a Dawn-kóros fiatalok száma - ezt a találkozó résztve­vőinek létszáma is alátámasz­totta ám a szülők nem tudhat­ják biztonságban csemetéik jö­vőjét. A Dawn-kór a legjobban prognosztizálható, behatárol­ható, ezért is indokolt, hogy speciális gondozása külön tör­ténjék, amelyre külföldön szá­mos példa akad. A közepesen értelmi fogyatékos gyerekek nem idióták, sőt képezhetők. A kórral világrajött csecsemők gondozását korán kell megkez­deni, három éves korig ennek különösen nagy szerepe van. Budapesten négy éve műkö­dik az alapítvány, s hátterében a Dawn Egyesület. Dr. Gruiz Ka­talin, az alapítvány elnöke szakmai, emberi tapasztalatait osztotta meg a baranyai szülők­kel; a szponzorkereséstől a jogi tudnivalókon át a legújabb Dawn-fejlesztő programig. A résztvevők megállapodtak ab­ban, hogy napokon belül sort kerítenek az alapítvány alakuló ülésére. A munkához Szva- csekné Jám Margit és Bartosné Budvári Ildikó gyógypedagó­gus, a tagozat elindításának kezdeményezője nyújt szakmai segítséget, aki külföldi szellemi tőkére, anyagi támogatásra is számíthat. Szándékaik szerint egy központi létesítményt sze­retnének létrehozni. A gondo­zóház komoly terhet venne le a szülők válláról, megkímélné őket a kezdeti bizonytalansá­goktól, de legfőképpen a gyere­kek gondozása, fejlesztése, és esetleg későbbi oktatása ol­dódna meg egy helyen. Klubo­kat, sportfoglalkozásokat tarta­nának számukra. A gyógytorná­szok, gyógypedagógusok ál­landó tanácsadással segítenék az elbizonytalanodott szülőket. A korai gondozás hangsúlyos­sága mellett bármilyen korú Dawn-kórossal foglalkoznak, és más fogyatékosok gondozásától sem zárkóznak el. Tröszt E. Lánycsóki vigasság mandolinszóra Vidám hangulatú zenés mű­sornak és baráti találkozónak adott helyet a tegnapi borongós vasárnap délután a lánycsóki népház. A Németországból ér­kező helsa-wickenrodi mando­lin- és gitárzenekar szórakoz­tatta magával ragadó játékával az ünnepi ebéd után a baranyai település faluházában a helyi, valamint a szomszéd községek­ből idelátogató, többnemzeti­ségű közönséget. A német ven­dégzenészek nemzetközi műso­rában saját, germán eredetű népdalaik mellett orosz nyelvte­rületről származó, Volga-menti számok is helyet kaptak, más­félórás műsoruk zárásaként pe­dig remek hangulatú, valódi ná­polyi szerenádot adtak a penge- tősök. Önkormányzatok a telefonhelyzetről A készülő távközlési tör­vénynek tartalmaznia kell a jogi garanciákat, hogy a kistelepülé­sek és az elmaradott térségek azonos feltételek mellett része­süljenek a telefonhálózat fej­lesztéséből - hangsúlyozták a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége által szombaton, Gödöllőn a távközlésről szerve­zett tanácskozás résztvevői. El­hangzott: az elmúlt rendszerben a párt- és állami vezetésnek a lakosság telefonellátása első­sorban politikai okokból nem volt érdeke, aminek következ­tében ma Magyarország tele­fonhálózata Európában az egyik legelmaradottabb. A rendszer- változás után a lakosság részé­ről elemei erővel tört fel a tele­fon iránti igény, s ez elsősorban az önkormányzatoknál jelent meg. A településeken tízezrével alakultak ktsebb-nagyobb vál­lalkozások, és ezek számára létkérdés a korszerű távközlő rendszer. Ebben a szorult helyzetben az önkormányzatok egy része maga veszi kézbe a hálózat fej­lesztésének kérdését, erre több­féle modellt is kidolgoztak. A leginkább életképesnek az a részvénytársaság tűnik, amelyik 59 önkormányzat összefogásá­ból alakult meg, és saját forrá­sokból, hitelekből szervezi meg a helyi hálózat kiépítését, amit aztán a Matávval együttmű­ködve a gerinchálózatra lehet csatolni. A munkák beindításá­nak azonban egyelőre gátja a távközlési törvény hiánya, ezért a tanácskozás résztvevői a tör­vénytervezethez gyakorlati ki­egészítéseket javasolnak. Kutyahűség Fotó: Szundi György Vizsgáztak a kutyák A videoművész festőnek készül Pécsi meghívott a Madridi Fesztiválon A műholdas tv csatornák kö­zül az MTV könnyűzenei adá­sait figyelemmel kísérve a mű­sorban olykor a szürrealistákat is megszégyenítő képsorokat láthatnak a nézők. Ezek a vide- obetétek már nem csupán az al­kalmazott technika vívmányai, sokkal inkább egy új képzőmű­vészeti ágazat friss hajtásai. A videoeszközök vagy produktu­maik lassan hazánkban is meg­találhatók minden család életé­ben. Ennek ellenére a videoins- talláció (nem tökéletes magyar megfelelője a videofestészet) és videoszobrászat - mely világ­szerte virágkorát éli - nálunk a művészet intézményes rendsze­rében meglehetősen mostoha helyzetben van, s az igen ritkán megszervezett kiállítások is csak a fővárosban láthatók. Van azonban egy pécsi vide­oművész, Almási László, aki­nek már Budapesten is túlnőtt a híre. Tavasszal egy nemzetközi pályázat egyik nyerteseként a hollandiai Ämhem városában mutatták be egyik alkotását, egy többrétegű, kísérleti filmet, El­lentétpár címmel. Az európai bemutatkozás olyan sikeresnek bizonyult, hogy e hónap végén megrendezésre kerülő Madridi Fesztiválra is kértek tőle egy munkát. Ide az Aktok című ins­tallációja utazik. Ez egy festői program, mely a naturális és az absztrakt kép közötti átmenetek fázisait érzékelteti, a mozgó­képpé válás folyamatában, a vi- deografika eszközeit is felhasz­nálva. A pécsi művész az Iparművé­szeti Főiskola video és vizuális kommunikáció, szakirányú ter­vezés szakán szerzett diplomát. Most Keserű Ilona pécsi festő­iskolájába készül. Elmondása szerint ugyanis hazánkban so­kan kacsingatnak a videoművé- szet felé, de mert hiányzik a műfajból az anyagszerűség, a megfoghatóság, így a hozzáér­tők is csak divatos formai új­donságként kezelik a képzőmű­vészet eme ágát. Ugyanakkor a drága technika igen kevesek számára teszi lehetővé a pró­bálkozást, megmérettetést, így nem jöhet létre ezen a területen egészséges kiválasztódás sem. Csupán a televízió az egyetlen vevő a video művészi kísérlete­ire, s csak bizakodni lehet ab­ban, hogy Magyarországon is a műsorok arculattervezése (lásd: SAT1, vagy RTL) lesz a fejlő­dés iránya. Ez pedig esélyt ad­hat arra, hogy a videoinstalláció és videoszobrászat ne divathul­lámként tűnjön el a képzőművé­szet tengerében. M. B. E. Fehér bot hete Kutyaugatás töltötte be teg­nap a pécsi Tüzér utcai pályát és környékét, s hogy a többség nem ugatott hiába, az a délutáni órákra kiderült. A kis- és nagy­kutyák ezúttal kizárólag német­juhászok voltak, amelyek or­szágos főtenyész-szemlén vet­tek részt - első alkalommal a fővároson kívül. Persze ezen a versenyen, azaz vizsgán kevés volt, ha csak ugatni, csaholni tudott a kutya, ugyanis őrző- és védőfeladatokat kellett megol­daniuk, a puskalövés hangját elviselniük . . . A szemlének rangot adott, hogy a bírálók között volt Erik Oschler, a németjuhász világ- szövetség tenyésztési főigazga­tója, akinek jogában állt - s ez­zel nem egyszer élt is - a nem megfelelően felkészített kutyát a szemléről kizárni. Nem ezt tette azonban Bukvégi Adéllal - Hegyi Győző tenyésztette a négyéves szuka ugyanis olyan hévvel és erővel kapta el a csi­bészkart, majd szaladt a mene­külő után, hogy a produkciót nagy taps kísérte. A szemlén több mint 200 németjuhász vett részt, a hazai­akon kívül jöttek Pécsre Auszt­riából, Horvátországból, Cseh és Szlovákiából, Svájcból és Németországból. A szakembe­rek szerint egyre több ilyen „megmérettetésre” van szükség, már csak azért is, mert a hazai állomány igen csak leromlott. R. N. A Szól a szív Alapítvány rendezésében a hét végén a Benkó Dixieland Band koncert­jével, illetve a budapesti Petőfi Csarnokban a Vakok Általános Iskolája tanulóinak munkáiból nyílt kiállítással megkezdődött a Fehér bot hete elnevezésű rendezvénysorozat. A szervezők az október 19-ig tartó programok bevételeiből - az alapítvány pénzét kiegészítve - a Vakok Általános Iskolájá­hoz és Diákotthonához tartozó, mintegy 300 vak gyermek szá­mára speciális kivitelezésű uszoda építését szeretnék el­kezdeni. Az alapítványnál eddig 5,5 millió forint gyűlt össze, a beruházási költség azonban 40- 45 millió forint. Ehhez keres támogatókat az alapítvány. A műsorokban fellépő művészek és sportolók tiszteletdíjukat a vak gyermekek javára ajánlot­ták fel. A rendezvények hely­színeit és azok technikai beren­dezéseit az adott intézmények szintén térítés nélkül bocsátják a szervezők rendelkezésére. A rendezvénysorozat fővédnöke: Zilahy Mariann keramikus mű­vész és Szász Endre festőmű­vész. A baranyai hallássérültek új vezetői A Hallássérültek Országos Szövetségének Baranya Megyei Szervezete szombaton délután vezetőségválasztó közgyűlést tartott. A közelmúltban kitünte­tett, nyugdíjba vonuló eddigi vezetőt, Walzl Ottónét tisztelet­beli elnökké választották, míg az új elnök a kozármislenyi Kot­tái György lett. Titkárrá Laffer- ton Henriknét választották, az országos választmány tagjának Kárpáti Árpádot javasolták. A közgyűlés végén a tagság szü­reti mulatságot tartott. Origámi-klub Pécsett Papír, háncs, csuhé ajándékok Az ősz jegyében munkálkod­tak tegnap a KPVDSZ Művelő­dési Házban az origami klub tagjai. Papírokból hajtogatták, falevelek, háncs, csuhé, raffia, mákgubó, őszi bogyók segítsé­gével készítették az apró aján­déktárgyakat gyermekek és fel­nőttek egyaránt. Pagony Zsuzsa, a művelődési ház vezetője kedvesen kalau­zolta az érkezőket a munkaasz­talokhoz. Mint mondta, a nyári táborozáson résztvett gyerekek nagy részét invitálták meg bará­taikkal együtt kötetlen foglal­kozásra - az Origámi-klub nyílt napjára. Sági Judit gyesen lévő óvónő, az Origámi kör vezetője és a klub tagjai mutatták a kez­dőknek a hajtogatási technikát - rövid idő múlva lovacskák, vi­rágok, dobozkák borították el az asztalokat. A türelmet és fi­gyelmet kívánó munkában megéhezőket a művelődési ház forró teával, vajaskenyérrel és kefirrel látta vendégül. A nyolcéves Paksi Veronika óriási papírkukacot készített. Eddig balettozni járt ide. Eztán origámizni is fog - említette. Közelében dolgozott a szintén nyolcéves Csonka Gergő. Ő büszkén mesélte, hogy Verával együtt balettoznak - megnyer­ték az Országos Tehetségkutató verseny 3. helyezését. Ide is együtt fognak járni.Lévai János 71 éves pécsi nagypapa két unokájával érkezett. Mint emlí­tette - már gyakorlott hajtogató - szebbnél-szebb virágokat, fi­gurákat készít a maga, és az unokák gyönyörűségére. A következő origámis-ját- szóház november 22-én 9-12 óráig lesz a KPVDSZ-ben. Vár­ják a pécsi gyerekeket és a fel­nőtteket is. Á. E. Kettős ünnep Mecsekszabolcson A búcsú dupla ünnep volt szombaton Mecsekszabol­cson, Pécs községnyi telepü­lésrészén. Az idevalósiak, és az innen elszármazottak az egyházi ünnep keretében em­lékeztek meg a 80 évvel ez­előtt felszentelt templomról is. Ebből az alkalomból Mayer Mihály megyéspüspök mondta az ünnepi szentmisét a szabolcsi gyülekezetnek. Az évforduló kapcsán hely- történeti kiállítást rendeztek a templommal szomszédos, még annál is több évet szám­láló iskola épületében. A szí­nes összállítás azt bizonyítja, hogy a két egymás mellett álló épület fennállásuk óta a település szellemi értékadó intézményegyüttesét alkotta. Märcz Róbertné igazgatónő megnyitó szavai után idősek és fiatalok egyaránt nagy ér­deklődéssel nézték meg a ki­állítást. Kiben szép emléke­ket, kiben pedig rácsodálko- zást váltottaik ki a régi tárgyak - a templom első, Mecseksza­bolcson készült oltárkendője, a háborúk előtti iskolai hala­dási napló, palatábla, vagy a népviseletbe öltöztetett bá­buk. A szabolcsiak összefo­gásával létrejött templom- és iskolatörténeti bemutatót na­gyon sokan nézték meg a hét­végén. A kiállítás megnyitó után mintegy 100 fős vendégsere­get láttak vendégül szomba­ton a Hősök terei általános is­kola gazdasszonyképzős ta­nítványai az általuk készített ebéddel. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents