Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-11 / 281. szám

Csábító csodák vagy csacskaságok A hiszékenység lovagjai Ugye milyen vonzó ajánlat? Tizenöt évet fiatalodni kilenc­ven másodperc során, vagy minden felesleges szőrzettől „fájdalom, irritáció és idegesítő készülékek használata nélkül” mindössze tíz perc alatt meg­szabadulni! Arról nem is be­szélve, hogy sebészi beavatko­zás nélkül, két hét alatt a kicsi női kebleket rugalmasabbá, tel­tebbé, nagyobbá tenni! Vallják meg őszintén, tisztelt hölgyek, hát nem ámulatba ejtő, ugyanakkor vonzó dolgok ezek? Néhány ezer forintért megrendelni valamelyik „cso­daszert” - természetesen garan­tálják a diszkrét csomagolást -, a krémmel bekenni azt a bizo­nyos testrészt, s hipp-hopp, el­tűnnek a ráncok, a szőrök ... Az utóbbi időben úgy meg­sokasodtak az ilyen hirdetések, főleg nagypéldányszámú sajtó­termékekben, hogy bizony ne­héz ellenállni a sok-sok csábító csodának. Lévén, hogy ezek zöme a bőr „megdolgozásával fejti ki hatását” - ezért megke­restük dr. Schneider Imre pro­fesszort, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának igazgatóját.- Érthető az emberek csoda­várása, főleg a mai átmeneti, bi­zonytalan világban. Tény az is, hogy a technika után a techno­lógia is nagy fejlődésen ment keresztül, ezt ugyan követte a medicina, de csak egy bizonyos határig. Az emberek azonban sokkal többet várnak az orvos- tudománytól, olyanokat is, ami­ket egyelőre nem tud teljesíteni. Ezeket a hiányokat használják ki az ügyeskedők.- Ha olyan egyszerű lenne az egész, feltételezem, nagy gyógy­szergyárak már előállítanának ilyen készítményeket.-Ez így van. Tudomásom szerint csupán egy nagy ameri­kai gyógyszergyár foglalkozik bizonyos ecsetelők gyártásával és forgalmazásával. Állítják, a tartós használat a ráncokat megszünteti úgy, hogy a kötő­szövetnek tartást ad. Hozzáten­ném, az eredmény nem bizonyí­tott.- Mit tanácsol a szakember a hirdetéseket olvasóknak? Higy- gyenek a szőrtelenítőknek, ke- belnövesztőknek, ránctalaní- tóknak... ?- Nincsen semmi tudomá­nyos alapjuk, ezért mindenkit óvok attól, hogy kritika nélkül elfogadja ezeket az ajánlatokat. Javaslom, hogy bőrgyógyásztól kérjenek tanácsot. A csodakrémeket forgalmazó cégek anonimak, rendszerint csak postafiókon lehet velük kapcsolatba lépni, ismeretlenek azok a hölgyek, akik a reklá­mokban beszámolnak a „hatás­ról”. S névtelen a készítménye­ket előállító laboratórium is. Ami viszont igaz, a marke­ting profi színvonalú, a dolog ki van találva, a lényeg, hogy ve­gyék, vigyék a terméket. Akár néhány hétig, hónapig, s az sem baj, ha a krém nem fejti ki ígért hatását. Mert ki az, aki ország- nak-világnak kikürtöli, hogy alaposan becsapták? A cég pedig megszűnik, a hi­székenység lovagjai pedig to­vavágtatnak, meggazdagodva, más vadászterületre. Roszprim Nándor Drogellenes disco Paks egyik dísze, a Duna-parti fasor Fiatalos matuzsálemek A srácok előbb megszeppen­tek, majd noszogatták egymást szólásra. S látva, hogy meghall­gatásra találnak, a félig-meddig gyerekes röhögdécselésből ko­moly beszélgetés lett péntekről szombatra virradó éjjel Pécsett, a Nevelési Központban. Mindez köszönhető egyrészt dr. Feny­vesi Csaba r. őrnagynak, a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnmegelőzési osz­tályvezetőjének, valamint a ke­rékasztal beszélgetésen részt­vevőknek: dr. Gyenge Eszter, Erdős Eszter, dr. Tímár Csaba, Gibizer István, dr. Bódi Csilla, dr. Szikszói Petronella, és dr. Tárnoki Olga mellett a főként érdekelt fiataloknak. Rendőr, ideggondozó, lel­kész, alapítvány elnök, főorvos, ügyész előtt kezdetben nehezen nyilatkoztak, főleg, hogy egy emelettel lejjebb hangulatos disco-műsort tartott Koszits At­tila és Tuczai József, a pécsi rá­dió adásaiból ismer} riporter Gungl László vezetésével. Ám ahogy múlt a feszültség, előke­rültek mindazon problémák, amelyek a fiatalokat foglalkoz­tatják. Társadalmi, nemzetiségi, közbiztonsági, foglalkoztatás­politikai kérdések, amelyekre - ' felkészültségük ellenére - néha még az illetékesek is nehezen válaszoltak. A fiatalok váltig ál­lították, kiközösítik maguk kö­zül a drogosokat, ám a növekvő kábítószerfogyasztási statisz­tika ezt nem támasztja alá, sőt... De talán nem is ez volt a lényeg, hanem a „hatóság” em­berközelivé tétele. Annak bizo­nyítása, hogy akik társadalmon „kívülrekesztettnek” érzik ma­gukat, szót értsenek a „belülre- kesztettekkel”. Ruzsinszky Székelyek vigyázzák a famáglyákat A Égnek a boksák Szakoson Csak elképzelni tudom, aho­gyan ez év április 16-án dr. Schmidt Gábor a mély barátság látható jeleivel simogatta körbe a gesztenyefák öles derekát. A Kertészeti Egyetem tanszékve­zető docensét arra kérték fel: kellő szakértelemmel értékelje, milyen állapotban van a Paks egyik díszének is mondható Duna-parti fásor. A szakember a véleménye megfogalmazása közben sem tudta - és nyílván nem is akarta - szeretetét és tiszteletét eltagadni az öreg fák iránt. Illetve - mint írta - a fasor korát tekintve tulajdonképpen fiatal. „Feltehetően a század- fordulón telepítették őket, talán az egész országra szóló mille- neumi ünnepségek kapcsán. ” Ami azt jelenti: 90-100 éves a fasor, a régi hajókikötőtől kezd­ték telepítem, s idejében ügyel­tek arra, hogy szellős és - anogy Schmidt doktor fogalmaz - ele­gáns legyen. Ez pedig valóban tekintélyt parancsoló kor, ám tudni kell: a szelídgesztenyék akár 200-260 évig is lombot növelnek. A paksi önkormányzat a kö­zelmúltban döntött úgy, hogy a fasort védetté nyilvánítja. A vá­rosatyák nem haboztak az igent kimondani. Sőt, a polgármesteri hivatal szakembere elém tesz egy tervet, s ez már azokat az összegeket tartalmazza, ame­lyeket a fák és környezetük tel­jes rendbetételére kellene köl­teni. Szerepel ezek között az új padokra fordítandó pénz, a fris­sen felszórt gyöngykavics, a gesztenyék sebeinek begyógyí- tása. Mindez összesen megha­ladja a 900 000 forintot. Kérdés persze: van-e manap­ság egy városi önkormányzat­nak ennyi pénze a - még ha va­lóban ritka szép is a gesztenye- sor - külcsínre. Ez a gondja a szakembernek is, s némi aggo­dalommal váija a szavazást: miként dönt majd a testület. A harminchat gesztenyefa nem aggódik: eddig eltelt kilenc év­tizedében csak a szokásos faba­jokkal gyűlt meg a dolga: fatör­delő szélviharokkal, itt-ott kor- hadással. A szakvéleményt adó tudós azonban felhívta a fi­gyelmet: még időben van, de már el kell kezdeni a geszte- nyefa-sor rendszeres, féltő gon­dozását. Addig is, amíg a döntés meg nem születik, leszögezte: „Helyes volt tehát az önkor­mányzat tavaly őszi döntése, amikor a ritka szépségű fasor helyreállítási-ápolási munkáit megrendelte. ” A többi már a városatyákon múlik: lesz-e egy új Duna-parti parkja Paksnak. •Mészáros Attila Szakcs félreeső kisközség Tolna megyében. Kincse, a mi­nőségi fákkal koszorúzott erdő­sége. Ennek köszönhető, hogy tavasz óta a falu majorságában óriási máglyák égnek: az őcsé- nyi Grill Bt. számára erdélyi szénégetők itt állítják elő a fa­szenet. Barna Tibor, a betéti társaság ügyvezetője az alakulásuk, vál­lalkozásuk körülményeiről me­sél, miközben a hatalmas, 100-150 köbméter fát rejtő bok­sát körbejárjuk. A földtapaszt egy kissé megbontva mutatja, hogy a mélyben fehéren izzik a fa. - Elég egy rossz huzatoló és hamuvá omlik az értékes gyer­tyán - magyarázza. Magam is kitanultam a mesterséget - teszi hozzá - Tapolca környékén egy szénégető társaságtól lestük el az embereimmel a fogásokat. Hogy miért? Az élet rákénysze- rített. Három évvel ezelőtt fű­részüzemem volt Őcsényben. Annyi hulladékanyag képződött, hogy a hasznosításán töpreng­tem, másrészt a faanyagok drasztikus drágulása is szakma- váltásra ösztönzött. Múlt év elején Őcsény hatá­rában, saját területén acéltartá­lyos kemencéket állított mun­kába. Közvetítő cég segítségé­vel adta el az osztrák és belga piacra termékeiket. Ez évtől két társat szerzett: Gulácsi Zoltán a belföldi ügyintéző, míg Sümegi Miklós a külkereskedelmi részt bonyolítja. A maguk szerezte megrendelésekkel ez évben ezer tonna faszén került a hazai, osztrák, német, svájci, belga és olasz vásárlókhoz.- Rájöttünk, hogy a kifogás­talan termék hagyományos technológiával és igazi szakem­berekkel készülhet. A székely szénégetők már gyermekkoruk­tól ellesik a havasokban a faépí­tési és égetési tudnivalókat. A füst színéről megmondják, mi­lyen állapotban van a fa a föld­tapasz mélyén. A fa kihúzása, visszatakarása is szaktudást igényel. Ezért hoztuk onnan az embereket. Természetesen mindig menet közben jön meg az étvágy - így van ez a Grill Bt. esetében is. Jövőre szeretnék megduplázni a termelésüket. A teijeszkedésen is töprengenek: Mucsiban a Kisvejkei tsz tsz fűrészüzemét előbb bérbe, majd véglegesen szeretnék megvásárolni. Itt a környékbeli munkanélküliek­nek állást is tudnának biztosí­tani. Ugyancsak ide szeretnének egy mini brikettező gépsort vá­sárolni, hogy a teljes hulladék- anyagőT" tudják hasznosítani? Töprengenek egy saját csoma­gológépsor beállításán is - nem bírja a család a megrendelések kézzel csomagolását. Barna úr végezetül megje­gyezte: a közhiedelemmel ellen­tétben nem pusztítják ki az egészséges erdőket. Csak a be­teg fákat vágják ki. Ha tarvá­gásra kapnak engedélyt, utána szívesen vennének/észt a tele­pítésekben is. Adám Erika A Duna-parti gesztenyesor A magángazdálkodók érdekeinek igazi védelméért Sem kapitalista, sem szocialista cselédsorsból nem kérnek- Elegük van a magyar pa­rasztoknak a kapitalista és a szocialista cselédsorból! - hangzott el tegnap Pécsett, a Magángazdálkodók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének alakuló ülésén.- A saját erőnkre, tudá­sunkra kell támaszkodnunk, mert a rendszerváltás szá­munkra még nem történt meg - folytatta Németh István, a MAGOSZ elnöke -, a mos­tani kormányzat mezőgazda- sági politikája egyáltalán nem szolgálja a magántermelők érdekeit. Magyarországon bizonyta­lan körülmények között jelen­leg 1,4 millió magángazdál­kodó - Baranyában 54 000 - dolgozik, de számuk rohamo­san nő az elkövetkezendő hó­napokban. Bár több párt, szervezet tűzte zászlajára ér­dekeik képviseletét, ezt nem érzik, éppen ezért hozták létre a MAGOSZ-t. Ennek a szövetségnek csak • gazdák lehetnek a tagjai - vá­lasztott funkcióba is csak azok kerülhetnek, akik a tár­sadalmi munkájuk mellett to­vábbra is gazdálkodnak. Fő célkitűzésük, hogy szakmai szervezetként segítséget adja­nak például a falusi emberek tájékoztatásában, a gépek, eszközök beszerzésében, a jogi képviseletben. Közös erővel szeretnék elérni, hogy a mezőgazdasági irányítás kü­lönböző szintjein is kikérjék és meghallgassák vélemé­nyüket, javaslataikat. Megválasztották a megyei vezetőséget, amelynek az el­nöke Papp Béla lett, aki maga is 18 hektár földön gazdálko­dik. (Roszprim) Az ámokfutó esete a teherautóval A pécsi buszt várta, verést kapott Általában az embereknek tá­madnak ötleteik. Kislippón egy 33 éves férfi például Zalaeger­szegre kívánt utazni. Pénze nem volt, gyalogolni nem szeretett, az autóstop sem tartozott a ked­vencei közé. Elment tehát a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát kislippói gépjármű telepére, és elvitt egy IFA teherautót. Útközben kide­rült, nemcsak az ő türelme, ha­nem a benzin is fogy, megállt hát tankolni. Fizetés nélkül távozott a kút- tól. Nagykanizsán aztán ellen­őrizték a gékocsiját, a vérvétel bizonyította, hogy szomját nem feltétlenül csak üdítőkkel ol­totta. Nem is engedték tovább a rendőrök, ám elhagyva a rend­őrség épületét, minden átmenet nélkül valamiért hirtelen Zalae­gerszeg felé vette az irányt. Odaérve bement egy boltba, s néhány üveg sörét kiválasztva a boltból is fizetés nélkül távo­zott. Az utána rohanó eladók felírták gépkocsijának rend­számát, végül Siklóson fogták el, ahol rögtön megkérdezték tőle, miért is akart mindenáron Zalaegerszegre menni. A vá­lasz: hiszen ott voltam katona. % Nemrégiben- egy hetvenkét éves öregúr, miután végzett akár nyugdíjkiegészítésnek is számító, kukaturkáló munkájá­val, a pécsi Budai vámnál talál­ható buszmegállónál várta a járművet. A jármű helyett két fiatalember érkezett elsőként, és minden ok nélkül verni kezd­ték a szerencsétlen embert. Az­tán jött a busz. Mindhárman felszálltak, mintha mi sem tör­tént volna. A sofőr viszont ész­revette a vérző férfit, és értesí­tette a mentőket. A rendőrség máig is keresi a 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett idős ember támadóit. Szeptember végén, miközben nyíltak a völgyben a kerti virá­gok, hajnali két óra után négy emberre figyeltek fel egyszerre a pécsi rendőrjárőrök. Pillanatok alatt intézkedve el­fogták a Márton utcában talált gyanúsítottakat, akik gépkocsi­feltörésre és benzin leszívásra specializálódtak. Ügyükben a vizsgálat folytatódik. Bozsik vasárnapi 5 Készül a boksa

Next

/
Thumbnails
Contents