Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-10 / 280. szám

6 üj Dunántúli napló 1992. október 10., szombat Elnökválasztási kampány Visszavágó? A mecsekoldali siklótól a földbe süllyesztett buszutcáig A távolban egynéhány távlati megoldás November 13-án küldöttgyű­lést tart az SZDSZ, ahol a többi között megválasztják a párt el­nökét. Az előzetes elképzelések szerint az eddigi egy évvel szemben most két évre válasz­tanák meg a párt vezetőjét. Eb­ből következően az új pártel­nöknek kell majd csatába vinnie az SZDSZ-t a 94-es választáso­kon, s ily módon a szabad de­mokraták potenciális miniszter­elnök-jelöltjének is tekinthető. A küszöbönálló elnökválasz­tás tehát sorsdöntő lehet a hu­zamos ideje gyengélkedő párt szempontjából. Minthogy az 1989-90-es változások sodrá­ban az SZDSZ is gyüjtőpártként jött létre, természetesnek te­kinthető, hogy soraiban egy­mástól eltérő, egymással vetél­kedő - nemegyszer ütköző — nézetek és irányzatok, s azok képviselői vannak jelen. Milyen SZDSZ indul másfél év múlva a választásokon? Ez az SZDSZ lehet keményen el­lenzéki a kereszténykonzervativ koalícióval szemben,, s lehet együttműködésre kész a gazda­sági-szociális válság sújtotta or­szág első demokratikus - törté­netesen MDF - KDNP - FKgP összetételű - kormányával szemben. Lehet elsősorban a li­berális értékek, a szabadságok, az emberi és kisebbségi jogok kompromisszumot nem ismerő képviselője. Lehet a szocializ­musból a kapitalista piacgazda­ságba való átmenet érdekében az állam, a jogrendszer és a gazdaság új szervezetének kié­pítésére koncentráló pragmati­kus politikai erő. És lehet az átmenet által egyelőre csak súj­tott rétegek védelmezője. A vá­lasztás ezek között nem feltét­lenüljelent kizárólagosságot, de a hangsúly, a dominancia pél­dául meghatározza a lehetséges szövetségeseket a választások előtti parlamenti, törvényalko­tási küzdelmekben, a választá­sok második fordulójában és utána az esetleges kormányala­kításkor. A „tiszta” politikai döntést nagymértékben befolyásolja a megindult elnökválasztási kampányban máris eluralkodó „visszavágó” hangulat. Töl- gyessy Péter egy évvel ezelőtt az SZDSZ gúnyosan „partizán­szövetségnek” is emlegetett „alapító atyái” ellenében lett a párt elnöke. Azok választották meg, akiket nem elégített ki a hajdani demokratikus ellenzék „filoszainak” szerintük - mind a kormánnyal, mind a „kommu­nistákkal” szemben - puha poli­tizálása, akiket türelmetlenné, csalódottá tett, hogy az SZDSZ - kisebbség lévén - naponta szenved parlamenti vereséget. Ezen a helyzeten azonban ter­mészetesen Tölgyessy sem tu­dott változtatni. Nem, mert az SZDSZ kisebbségi, ellenzéki helyzete nem változott, s azért sem, mert a volt elnök, Kis Já­nos köre - vagyis a párt szinte valamennyi országosan ismert vezetője - azonnal kivonult az operatív pártvezetésből, az ügyvivői testületből, viszont természetesen többségben ma­radt a parlamenti csoportban. Tölgyessy szinte légüres térbe került a napi politika frontvonalában szereplő parla­menti frakció, valamint a jó­részt a „régi gárda” által uralt (Tamás Gáspár Miklós elnök ál­tal fémjelzett), s elvi-politikai kérdésekben állástfoglaló Or­szágos Tanács között. Sőt, Töl­gyessy pártelnökké választását követően két platform is szer­veződött az SZDSZ-ben, hogy - kimondva-kimondatlanul - a pártvezetéssel szemben meg­védjék a klasszikus liberális ér­tékeket. A más pártokból is ismert személyi, csoport- és klánharc, szimpátia és antipátia motiválta a szembenállást. Egyáltalán nem biztos, hogy az SZDSZ (megmaradt) tagságának kül­döttei most is Tölgyessyt vá­lasztanák pártelnökké. Hívei — nemcsak személyes, hanem po­litikai hívei - azonban kihívást látnak abban, hogy a „pártelit” éppen Pető Ivánt indítja vele szemben versenybe, akivel an­nak idején a képviselőcsoport élén is felváltották. A „visszavágó" jelleget so­kak szemében erősíti, hogy a nagyon is humán értelmiségi megjelenésű, habitusú Pető - minden erénye mellett is - nem feltétlenül alkalmas egy maj­dani kiélezett hangulatú válasz­tási kampányban tömeges sza­vazatszerzésre. Indulása viszont szinte elsöpörte azokat a szélté- ben-hosszában hiresztelt jelölé­seket, amelyek a pártot valóban megosztó és nem is túl sok si­kert felmutató Tölgyessyvel szemben egy integráló szemé­lyiségben - például Dombach Alajosban, Mécs Imrében - ke­resték az új pártvezetőt. Pető javára lépett vissza még a hivatalos indulás előtt Wekler Ferenc is, akit pedig egész nyá­ron mint az SZDSZ valószínű elnökét reklámoztak. Hivata­losan október 13-ig lehet bene­vezni a pártelnökválasztásra, de patthelyzetben még a novem­beri küldöttgyűlésen is elkép­zelhető olyan jelölt állítása, aki képes összefogni az SZDSZ irányzatait, csoportjait. Hajdú András A pécsi tömegközlekedés je­lenlegi gondjait hosszan le­hetne sorolni a város sajátos domborzati viszonyaitól kezdve a zsúfolt járművekig, a szűkös utca keresztmetsze­tektől a hiányolt buszjárato­kig, a csak igen drágán fel­újítható lerobbant állagú járműparktól a kifogásolható járatsűrűségig. S bár a jelen­nel közvetlenül érintkező jövő leginkább izgalmas kérdése ezen a területen az, hogy a Pannonvolánból teljesen ki­váló önkormányzati érdekelt­ségű (tulajdonú) Pécsi Közle­kedési Vállalat miképpen lesz majd képes megbirkózni fen­tebb említett gondokkal, az sem érdektelen téma: milyen lesz (lehet) Pécs tömegközle­kedése egy-két év, néhány év múlva, vagy éppen az ezred­forduló után? Ilyen távlatokban is gondol­kodó tömegközlekedés fejlesz­tési koncepció elkészítését ren­delte meg a Pécsi Önkormány­zat a budapesti Pro Űrbe Kft.-tői, amely a közelmúltban számolt be munkájáról a köz­gyűlés közlekedési és kommu­nális, valamint környezetvé­delmi és városépítészeti bizott­ságának együttes ülésén. Buszok elsőbbségben A pécsi tömegközlekedés fej­lesztési prekoncepciója beval­lottan több lépcsős megoldás­sor: van amit a közeli jövőben viszonylag egyszerűen, kevés anyagi ráfordítással és a jelen­legi tömegközlekedési útvonal­szerkezet felbontása nélkül meg lehet valósítani belőle, s van, ami már csak költségvonzata miatt is egyelőre távolinak tű­nik. Mindenesetre a fejlesztési­lehetőségeken való gondolko­dás kiinduló alapja az két-há- rom évtizedes a nyugati tapasz­talat volt, hogy a személygép­kocsi állomány megnövekedé­sével - csak első pillanatra illo- gikusan - fokozottabb szerep hárul a tömegközlekedésre. Ahol ennek feltételeit elfelejtik megteremteni, ott a sok jármű folytonosan dugókat okozva el­lehetetleníti a közlekedést. Stratégiai kérdés, hogy vajon milyen eszközökre épül majd a jövő pécsi tömegközlekedése. A Pro Űrbe Kft. javaslata ugyan nem tette le kizárólagos egyér­telműséggel a garast az autó­busz mellett, de közvetett mó­don mégis csak ennek tulajdonít belátható időn belül túlnyomó szerepet, hiszen ennek megre­formálására fordítja a legtöbb teret és figyelmet. Pontosabban arra, hogy miként lehetne a buszközlekedés szolgáltatását végző vállalat tevékenységét gazdaságosabbá tenni, hogyan lehet a buszpark kapacitását nö­velni hatékonyabb működtetés­sel. Ez utóbbi körbe tartozik az a javaslatsor, amely a buszok közlekedési lehetőségein javí­tana buszsávok, buszzsilipek kialakításával, a kereszteződé­sekben olyan jelzőlámpa rend­szerek elhelyezésével, amelyek érzékelni tudják a közeledő bu­szokat és zöld jelzésre váltanak előttük. Ehhez a város számos csomópontját át kell majd épí­teni. A legsürgősebben átalakí- tandóknak a következő csomó­pontok ítéltettek: Irgalmasok utcája, Bajcsy-Zsilinszky út - Rákóczi út, Jókai utca - Rákó­czi út, Szabadság út - Rákóczi út, 6-os út - Szabadság út. Hurok helyett átlósan A fentebb említett csomópon­tok átalakítási igénye már a pé­csi buszközlekedés jelenlegi vonalhálózatának szerkezeti megváltoztatására is utal. A prekoncepció készítői szerint ez jóval nagyobb mértékben növeli meg a buszpark kapacitását, mint az előző bekezdésben em­lített közlekedéstechnikai elő­nyök. Legfőképpen a belváros­ban hurokjáratként funkciónálló 3-as, 4-es, 6-os és 7-es buszok példáját hozták fel negatívum­ként: ezek a járatok az úthossz- ban csekély belvárosi területen menetidejüknek legalább egy- harmadát töltik a forgalom sű­rűsége, lassúsága, a sok keresz­teződés miatt. A prekoncepció szerint megszűnnének az ilyen jellegű járatok: a Rákóczi út és a főpályaudvar által északról és délről határolt területet átlós já­ratok szelnék át részint a Szi­geti, részint a Budai városrész felé továbbhaladva. A főpálya­udvari végállomástól a Mecsek oldalának ritkábban lakott vá­rosrészeibe közlekedő járatok napszakonként az utazási irány tekintetében is eltérő kihasz­náltságán is átlós járatvonalak kialakításával szándékozik javí­tani a fejlesztési elképzelés. Ezek a járatok enyhe „félkörív­ben” a belváros érintve nem egy itteni végállomást, hanem a Mecsek oldalának városrészeit kötnék össze. Nem konkrét terv, csak érzékletes példa erre a Bá- lics-Pécsbányatelep viszonylat. Az átlós járatok azonban csak akkor működnek hasznosan, ha ez egyikről a másikra való je­lentősebb időveszteség nélküli átszállás lehetősége is megte­remtődik. Vagyis kellenek olyan pontok, útszakaszok, amelyeket majd minden járat érint. A fejlesztési elképzelés a Konzum Aruház előtti hosszabb útszakaszt, illetve a buszvégál­lomás megszüntetésével a főpá­lyaudvar előtti teret jelöli ki erre a fontos szerepre. Belvárosi körjárat? A történelmi belváros és a Misina, illetve a Tettye sajáto­san neuralgikus pontjai a pécsi tömegközlekedésnek részint az útviszonyok, részint a környe­zetvédelmi szempontok, részint a mind erősebb forgalomcsilla­pítási szándék miatt. Ezt a prob­lémát a prekoncepció szó sze­rint megkerüli. Azt tartalmazza ugyanis a javaslat, hogy legyen egy olyan sajátos buszjárat, amely a történelmi belvárost ke­rüli körbe nagy járatsűrűséggel. Illetőleg felvetődött olyan vál­tozat is, hogy kisbuszok közle­kedjenek a történelmi belváros határain belül. A két önkormányzati szakbi­zottság, amikor megrendelte a fejlesztési prekoncepció elké­szítését, lehetséges távlati meg­oldásokként fantasztikus ötlete­ket is igényelt a budapesti kft.-től. Ilyent elsőként a me­cseki járatok vonatkozásában kapott. Igazából ez az ötlet - mivel számos régen megvaló­sult példája létezik külföldön - csak költséges volta miatt fan­tasztikus: egy bizonyos szintig a hegyoldalra felvezető sikló, amelyhez magán a hegyoldalon „keresztben” közlekedő buszjá­rat (járatok) kapcsolódna. A másik ilyen ötlet: részben a felszín alá süllyesztett, részben a szintbeni kereszteződések el­kerülése végett a föld alatt is ha­ladó kötött pályás buszutca. Ez a belváros déli részén épülne a főpályaudvar, a távolsági busz- pályaudvar és a Bercsényi utca torkolatának vonalában, vagyis a Konzum Áruház előtt elha­ladó járatokhoz teremtene csat­lakozást. Jelentős sebességgel haladó, működtetésében vi­szonylag olcsó, környezetkí­mélő tömegközlekedési esz­köznek ígérkezik és az elképze­lés egybecseng és együtt meg­valósítható azzal a városrende­zési szándékkal is, amely ugyanezen a vonalon gyalogos utca kialakítását tervezi. A kö­tött pályás busz vonala még na­gyobb időbeli távlatban a déli városrészeket kötné össze a belvárossal. A közelében léte­sülő parkolókkal annak a lehe­tőségét is megteremtené, hogy a külvárosokból, más települé­sekről Pécs belvárosába igyek­vők személygépkocsijukkal ne növeljék a városcentrum közúti forgalmának zsúfoltságát. Mint látható, sem a prekon­cepció megvalósíthatóságának ütemezéséről, sem a költségek­ről nem igen lehet még szó. Azt sem lehet kijelenteni, hogy a pécsi tömegközlekedés fejlesz­tése pontosan - vagy csaknem pontosan - a most vázlatosan ismertetett elképzelések szerint valósul majd meg. Távlati ter­veket azonban készíteni kell, hiszen egyik pillanatról a má­sikra nem lehet területet keríteni fejlesztési céloknak. D. I. Közlekedési csomópont Pécsett, a Bajcsy Zsilinszky úton Terjeszkedik a Jó és Friss Decemberben nyit a volt Supermarket Terjeszkedik a Jó és Friss. Az első ilyen élelmiszer áruházat néhány hónapja Pécsett nyitotta az Élelmiszerkereskedelmi Részvénytársaság, amelynek képviselői már akkor jelezték, még az idén újabbat létesítenek a baranyai megyeszékhelyen. Nos, a Jó és Friss második üzlete Uránvárosban, a voit Su­permarket - szeptember 21-én zárták be és kezdték meg az át­alakítást - helyén nyílik majd december elején. A berendezé­sek, a gondolák, s természete­sen az árukészlet a belvárosihoz hasonló lesz: a 600 négyzetmé­teres eladótérben a friss árukon - zöldség, gyümölcs, kenyér, tejtermékek - kívül egyéb élel­miszereket, italokat és háztar­tási vegyicikkeket kínálnak. A rekonstrukció költsége megha­ladja a 30 millió forintot. A jövő év első negyedében még két pécsi ABC-t, a Budai, valamint a Szigeti vámnál lévőt alakítják át Jó és Friss áruházzá, majd 1993 végén, 1994 elején továbbiak nyílnak Pécsett, va­lamint Komlón, Siklóson, Mo­hácson. Sőt, a cég hozzáfog az országos hálózat kiépítéséhez, a tervek szerint Baján, Kiskunha­lason, Kalocsán, Kecskeméten lesznek ilyen supermarketek. Dietmar Weilhartner, a Jó és Friss értékesítési menedzsere szerint a cég szervezeti változá­son megy keresztül, így módo­sul az áruforgalmi munka is. Központi beszerzést hoznak létre, a Mediterrán Kft. bővíté­sével megteremtik az alapját a saját nagykereskedelmi tevé­kenységnek, amely kiszolgálja az áruházakat, a boltokat. Első lépésként a Mediterrán pécsi, 1200 négyzetméteres rak­tárához még 1400 négyzetmé­tert építenek. Miért van erre szükség? Az értékesítési mene­dzser elmondta, így sikerül ki­küszöbölni a hiányos, pontatlan szállításból fakadó időleges áruhiányt. Arról nem is be­szélve, hogy a nagyobb beszer­zésekkel az árakat is képesek „lenyomni”, a nagykereske­delmi árrést pedig úgy határoz­zák meg, hogy az csupán a költ­ségeket fedezze; ez pedig azt je­lenti, hogy.a vásárlók is olcsób­ban vehetik meg a portékákat. A filozófia lényege roppant egyszerű: központi beszerzésen keresztül olcsóbban áruhoz jutni, s az alacsonyabb árakkal a piaci pozíciót erősíteni. Mind­ezt pedig az Európában már szé­les körben alkalmazott logiszti­kai centrum elve alapján. Sokan kifogásolják, említet­tem meg a menedzsernek, hogy a már működő áruházban a Jó és Friss élemiszeráruház a pécsi új Centrumban Fotó: Proksza László pénztárgépek nem alkalmasak kódjelek leolvasására, s emiatt lassabban megy a munka. A szakszerű válasz szerint egye­lőre nem akarnak kódleolvasó pénztárgépeket üzembeállítani, mert a Magyarországon forga­lomba hozott áruk több mint a fele még nincsen bekódolva. A hiányzókat az üzleteknek kel­lene megcsinálni, ez árnövelő tényező, ami visszahatna a fo­gyasztói árakra. Az egyre szaporodó Jó és Friss áruházakat Pécsről irányít­ják, s a cég tervei között szere­pel, hogy országos drogéria-há­lózatot és diszkontüzlet-láncot is létrehoznak - természetesen pécsi központtal. Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents