Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-10 / 280. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. október 10., szombat Elnökválasztási kampány Visszavágó? A mecsekoldali siklótól a földbe süllyesztett buszutcáig A távolban egynéhány távlati megoldás November 13-án küldöttgyűlést tart az SZDSZ, ahol a többi között megválasztják a párt elnökét. Az előzetes elképzelések szerint az eddigi egy évvel szemben most két évre választanák meg a párt vezetőjét. Ebből következően az új pártelnöknek kell majd csatába vinnie az SZDSZ-t a 94-es választásokon, s ily módon a szabad demokraták potenciális miniszterelnök-jelöltjének is tekinthető. A küszöbönálló elnökválasztás tehát sorsdöntő lehet a huzamos ideje gyengélkedő párt szempontjából. Minthogy az 1989-90-es változások sodrában az SZDSZ is gyüjtőpártként jött létre, természetesnek tekinthető, hogy soraiban egymástól eltérő, egymással vetélkedő - nemegyszer ütköző — nézetek és irányzatok, s azok képviselői vannak jelen. Milyen SZDSZ indul másfél év múlva a választásokon? Ez az SZDSZ lehet keményen ellenzéki a kereszténykonzervativ koalícióval szemben,, s lehet együttműködésre kész a gazdasági-szociális válság sújtotta ország első demokratikus - történetesen MDF - KDNP - FKgP összetételű - kormányával szemben. Lehet elsősorban a liberális értékek, a szabadságok, az emberi és kisebbségi jogok kompromisszumot nem ismerő képviselője. Lehet a szocializmusból a kapitalista piacgazdaságba való átmenet érdekében az állam, a jogrendszer és a gazdaság új szervezetének kiépítésére koncentráló pragmatikus politikai erő. És lehet az átmenet által egyelőre csak sújtott rétegek védelmezője. A választás ezek között nem feltétlenüljelent kizárólagosságot, de a hangsúly, a dominancia például meghatározza a lehetséges szövetségeseket a választások előtti parlamenti, törvényalkotási küzdelmekben, a választások második fordulójában és utána az esetleges kormányalakításkor. A „tiszta” politikai döntést nagymértékben befolyásolja a megindult elnökválasztási kampányban máris eluralkodó „visszavágó” hangulat. Töl- gyessy Péter egy évvel ezelőtt az SZDSZ gúnyosan „partizánszövetségnek” is emlegetett „alapító atyái” ellenében lett a párt elnöke. Azok választották meg, akiket nem elégített ki a hajdani demokratikus ellenzék „filoszainak” szerintük - mind a kormánnyal, mind a „kommunistákkal” szemben - puha politizálása, akiket türelmetlenné, csalódottá tett, hogy az SZDSZ - kisebbség lévén - naponta szenved parlamenti vereséget. Ezen a helyzeten azonban természetesen Tölgyessy sem tudott változtatni. Nem, mert az SZDSZ kisebbségi, ellenzéki helyzete nem változott, s azért sem, mert a volt elnök, Kis János köre - vagyis a párt szinte valamennyi országosan ismert vezetője - azonnal kivonult az operatív pártvezetésből, az ügyvivői testületből, viszont természetesen többségben maradt a parlamenti csoportban. Tölgyessy szinte légüres térbe került a napi politika frontvonalában szereplő parlamenti frakció, valamint a jórészt a „régi gárda” által uralt (Tamás Gáspár Miklós elnök által fémjelzett), s elvi-politikai kérdésekben állástfoglaló Országos Tanács között. Sőt, Tölgyessy pártelnökké választását követően két platform is szerveződött az SZDSZ-ben, hogy - kimondva-kimondatlanul - a pártvezetéssel szemben megvédjék a klasszikus liberális értékeket. A más pártokból is ismert személyi, csoport- és klánharc, szimpátia és antipátia motiválta a szembenállást. Egyáltalán nem biztos, hogy az SZDSZ (megmaradt) tagságának küldöttei most is Tölgyessyt választanák pártelnökké. Hívei — nemcsak személyes, hanem politikai hívei - azonban kihívást látnak abban, hogy a „pártelit” éppen Pető Ivánt indítja vele szemben versenybe, akivel annak idején a képviselőcsoport élén is felváltották. A „visszavágó" jelleget sokak szemében erősíti, hogy a nagyon is humán értelmiségi megjelenésű, habitusú Pető - minden erénye mellett is - nem feltétlenül alkalmas egy majdani kiélezett hangulatú választási kampányban tömeges szavazatszerzésre. Indulása viszont szinte elsöpörte azokat a szélté- ben-hosszában hiresztelt jelöléseket, amelyek a pártot valóban megosztó és nem is túl sok sikert felmutató Tölgyessyvel szemben egy integráló személyiségben - például Dombach Alajosban, Mécs Imrében - keresték az új pártvezetőt. Pető javára lépett vissza még a hivatalos indulás előtt Wekler Ferenc is, akit pedig egész nyáron mint az SZDSZ valószínű elnökét reklámoztak. Hivatalosan október 13-ig lehet benevezni a pártelnökválasztásra, de patthelyzetben még a novemberi küldöttgyűlésen is elképzelhető olyan jelölt állítása, aki képes összefogni az SZDSZ irányzatait, csoportjait. Hajdú András A pécsi tömegközlekedés jelenlegi gondjait hosszan lehetne sorolni a város sajátos domborzati viszonyaitól kezdve a zsúfolt járművekig, a szűkös utca keresztmetszetektől a hiányolt buszjáratokig, a csak igen drágán felújítható lerobbant állagú járműparktól a kifogásolható járatsűrűségig. S bár a jelennel közvetlenül érintkező jövő leginkább izgalmas kérdése ezen a területen az, hogy a Pannonvolánból teljesen kiváló önkormányzati érdekeltségű (tulajdonú) Pécsi Közlekedési Vállalat miképpen lesz majd képes megbirkózni fentebb említett gondokkal, az sem érdektelen téma: milyen lesz (lehet) Pécs tömegközlekedése egy-két év, néhány év múlva, vagy éppen az ezredforduló után? Ilyen távlatokban is gondolkodó tömegközlekedés fejlesztési koncepció elkészítését rendelte meg a Pécsi Önkormányzat a budapesti Pro Űrbe Kft.-tői, amely a közelmúltban számolt be munkájáról a közgyűlés közlekedési és kommunális, valamint környezetvédelmi és városépítészeti bizottságának együttes ülésén. Buszok elsőbbségben A pécsi tömegközlekedés fejlesztési prekoncepciója bevallottan több lépcsős megoldássor: van amit a közeli jövőben viszonylag egyszerűen, kevés anyagi ráfordítással és a jelenlegi tömegközlekedési útvonalszerkezet felbontása nélkül meg lehet valósítani belőle, s van, ami már csak költségvonzata miatt is egyelőre távolinak tűnik. Mindenesetre a fejlesztésilehetőségeken való gondolkodás kiinduló alapja az két-há- rom évtizedes a nyugati tapasztalat volt, hogy a személygépkocsi állomány megnövekedésével - csak első pillanatra illo- gikusan - fokozottabb szerep hárul a tömegközlekedésre. Ahol ennek feltételeit elfelejtik megteremteni, ott a sok jármű folytonosan dugókat okozva ellehetetleníti a közlekedést. Stratégiai kérdés, hogy vajon milyen eszközökre épül majd a jövő pécsi tömegközlekedése. A Pro Űrbe Kft. javaslata ugyan nem tette le kizárólagos egyértelműséggel a garast az autóbusz mellett, de közvetett módon mégis csak ennek tulajdonít belátható időn belül túlnyomó szerepet, hiszen ennek megreformálására fordítja a legtöbb teret és figyelmet. Pontosabban arra, hogy miként lehetne a buszközlekedés szolgáltatását végző vállalat tevékenységét gazdaságosabbá tenni, hogyan lehet a buszpark kapacitását növelni hatékonyabb működtetéssel. Ez utóbbi körbe tartozik az a javaslatsor, amely a buszok közlekedési lehetőségein javítana buszsávok, buszzsilipek kialakításával, a kereszteződésekben olyan jelzőlámpa rendszerek elhelyezésével, amelyek érzékelni tudják a közeledő buszokat és zöld jelzésre váltanak előttük. Ehhez a város számos csomópontját át kell majd építeni. A legsürgősebben átalakí- tandóknak a következő csomópontok ítéltettek: Irgalmasok utcája, Bajcsy-Zsilinszky út - Rákóczi út, Jókai utca - Rákóczi út, Szabadság út - Rákóczi út, 6-os út - Szabadság út. Hurok helyett átlósan A fentebb említett csomópontok átalakítási igénye már a pécsi buszközlekedés jelenlegi vonalhálózatának szerkezeti megváltoztatására is utal. A prekoncepció készítői szerint ez jóval nagyobb mértékben növeli meg a buszpark kapacitását, mint az előző bekezdésben említett közlekedéstechnikai előnyök. Legfőképpen a belvárosban hurokjáratként funkciónálló 3-as, 4-es, 6-os és 7-es buszok példáját hozták fel negatívumként: ezek a járatok az úthossz- ban csekély belvárosi területen menetidejüknek legalább egy- harmadát töltik a forgalom sűrűsége, lassúsága, a sok kereszteződés miatt. A prekoncepció szerint megszűnnének az ilyen jellegű járatok: a Rákóczi út és a főpályaudvar által északról és délről határolt területet átlós járatok szelnék át részint a Szigeti, részint a Budai városrész felé továbbhaladva. A főpályaudvari végállomástól a Mecsek oldalának ritkábban lakott városrészeibe közlekedő járatok napszakonként az utazási irány tekintetében is eltérő kihasználtságán is átlós járatvonalak kialakításával szándékozik javítani a fejlesztési elképzelés. Ezek a járatok enyhe „félkörívben” a belváros érintve nem egy itteni végállomást, hanem a Mecsek oldalának városrészeit kötnék össze. Nem konkrét terv, csak érzékletes példa erre a Bá- lics-Pécsbányatelep viszonylat. Az átlós járatok azonban csak akkor működnek hasznosan, ha ez egyikről a másikra való jelentősebb időveszteség nélküli átszállás lehetősége is megteremtődik. Vagyis kellenek olyan pontok, útszakaszok, amelyeket majd minden járat érint. A fejlesztési elképzelés a Konzum Aruház előtti hosszabb útszakaszt, illetve a buszvégállomás megszüntetésével a főpályaudvar előtti teret jelöli ki erre a fontos szerepre. Belvárosi körjárat? A történelmi belváros és a Misina, illetve a Tettye sajátosan neuralgikus pontjai a pécsi tömegközlekedésnek részint az útviszonyok, részint a környezetvédelmi szempontok, részint a mind erősebb forgalomcsillapítási szándék miatt. Ezt a problémát a prekoncepció szó szerint megkerüli. Azt tartalmazza ugyanis a javaslat, hogy legyen egy olyan sajátos buszjárat, amely a történelmi belvárost kerüli körbe nagy járatsűrűséggel. Illetőleg felvetődött olyan változat is, hogy kisbuszok közlekedjenek a történelmi belváros határain belül. A két önkormányzati szakbizottság, amikor megrendelte a fejlesztési prekoncepció elkészítését, lehetséges távlati megoldásokként fantasztikus ötleteket is igényelt a budapesti kft.-től. Ilyent elsőként a mecseki járatok vonatkozásában kapott. Igazából ez az ötlet - mivel számos régen megvalósult példája létezik külföldön - csak költséges volta miatt fantasztikus: egy bizonyos szintig a hegyoldalra felvezető sikló, amelyhez magán a hegyoldalon „keresztben” közlekedő buszjárat (járatok) kapcsolódna. A másik ilyen ötlet: részben a felszín alá süllyesztett, részben a szintbeni kereszteződések elkerülése végett a föld alatt is haladó kötött pályás buszutca. Ez a belváros déli részén épülne a főpályaudvar, a távolsági busz- pályaudvar és a Bercsényi utca torkolatának vonalában, vagyis a Konzum Áruház előtt elhaladó járatokhoz teremtene csatlakozást. Jelentős sebességgel haladó, működtetésében viszonylag olcsó, környezetkímélő tömegközlekedési eszköznek ígérkezik és az elképzelés egybecseng és együtt megvalósítható azzal a városrendezési szándékkal is, amely ugyanezen a vonalon gyalogos utca kialakítását tervezi. A kötött pályás busz vonala még nagyobb időbeli távlatban a déli városrészeket kötné össze a belvárossal. A közelében létesülő parkolókkal annak a lehetőségét is megteremtené, hogy a külvárosokból, más településekről Pécs belvárosába igyekvők személygépkocsijukkal ne növeljék a városcentrum közúti forgalmának zsúfoltságát. Mint látható, sem a prekoncepció megvalósíthatóságának ütemezéséről, sem a költségekről nem igen lehet még szó. Azt sem lehet kijelenteni, hogy a pécsi tömegközlekedés fejlesztése pontosan - vagy csaknem pontosan - a most vázlatosan ismertetett elképzelések szerint valósul majd meg. Távlati terveket azonban készíteni kell, hiszen egyik pillanatról a másikra nem lehet területet keríteni fejlesztési céloknak. D. I. Közlekedési csomópont Pécsett, a Bajcsy Zsilinszky úton Terjeszkedik a Jó és Friss Decemberben nyit a volt Supermarket Terjeszkedik a Jó és Friss. Az első ilyen élelmiszer áruházat néhány hónapja Pécsett nyitotta az Élelmiszerkereskedelmi Részvénytársaság, amelynek képviselői már akkor jelezték, még az idén újabbat létesítenek a baranyai megyeszékhelyen. Nos, a Jó és Friss második üzlete Uránvárosban, a voit Supermarket - szeptember 21-én zárták be és kezdték meg az átalakítást - helyén nyílik majd december elején. A berendezések, a gondolák, s természetesen az árukészlet a belvárosihoz hasonló lesz: a 600 négyzetméteres eladótérben a friss árukon - zöldség, gyümölcs, kenyér, tejtermékek - kívül egyéb élelmiszereket, italokat és háztartási vegyicikkeket kínálnak. A rekonstrukció költsége meghaladja a 30 millió forintot. A jövő év első negyedében még két pécsi ABC-t, a Budai, valamint a Szigeti vámnál lévőt alakítják át Jó és Friss áruházzá, majd 1993 végén, 1994 elején továbbiak nyílnak Pécsett, valamint Komlón, Siklóson, Mohácson. Sőt, a cég hozzáfog az országos hálózat kiépítéséhez, a tervek szerint Baján, Kiskunhalason, Kalocsán, Kecskeméten lesznek ilyen supermarketek. Dietmar Weilhartner, a Jó és Friss értékesítési menedzsere szerint a cég szervezeti változáson megy keresztül, így módosul az áruforgalmi munka is. Központi beszerzést hoznak létre, a Mediterrán Kft. bővítésével megteremtik az alapját a saját nagykereskedelmi tevékenységnek, amely kiszolgálja az áruházakat, a boltokat. Első lépésként a Mediterrán pécsi, 1200 négyzetméteres raktárához még 1400 négyzetmétert építenek. Miért van erre szükség? Az értékesítési menedzser elmondta, így sikerül kiküszöbölni a hiányos, pontatlan szállításból fakadó időleges áruhiányt. Arról nem is beszélve, hogy a nagyobb beszerzésekkel az árakat is képesek „lenyomni”, a nagykereskedelmi árrést pedig úgy határozzák meg, hogy az csupán a költségeket fedezze; ez pedig azt jelenti, hogy.a vásárlók is olcsóbban vehetik meg a portékákat. A filozófia lényege roppant egyszerű: központi beszerzésen keresztül olcsóbban áruhoz jutni, s az alacsonyabb árakkal a piaci pozíciót erősíteni. Mindezt pedig az Európában már széles körben alkalmazott logisztikai centrum elve alapján. Sokan kifogásolják, említettem meg a menedzsernek, hogy a már működő áruházban a Jó és Friss élemiszeráruház a pécsi új Centrumban Fotó: Proksza László pénztárgépek nem alkalmasak kódjelek leolvasására, s emiatt lassabban megy a munka. A szakszerű válasz szerint egyelőre nem akarnak kódleolvasó pénztárgépeket üzembeállítani, mert a Magyarországon forgalomba hozott áruk több mint a fele még nincsen bekódolva. A hiányzókat az üzleteknek kellene megcsinálni, ez árnövelő tényező, ami visszahatna a fogyasztói árakra. Az egyre szaporodó Jó és Friss áruházakat Pécsről irányítják, s a cég tervei között szerepel, hogy országos drogéria-hálózatot és diszkontüzlet-láncot is létrehoznak - természetesen pécsi központtal. Roszprim Nándor