Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-09 / 279. szám
1992. október 9., péntek uj Dunántúli napló 3 Lélegzethez jutott a Geomas Rt. Kiegyenlítetlen szállítói tartozások miatt április végén öncsó'döt kellett jelenteniük. A valamikori Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, mostani nevén Geomas Rt. fennállása óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Még 1990-ben is nyereséget tudtak elkönyvelni, a bányák összeomlása, valamint néhány gépipari cég fizetésképtelensége miatt azonban náluk is felgyűltek a kifizetetlen számlák. Már az első tárgyaláson meg tudtak egyezni a szállítókkal, így fellélegezhettek, megszüntették az ellenük folyó csődeljárást. Komlón mindig is sikervállalatnak számítottak. Megrendelésük volt bőven, a bányavállalatok nagyarányú fejlesztései, beruházásai nekik is sok munkát adtak. A bányák vitték a csődbe Még az sem rendítette meg különösképpen a vállalat pénzügyi helyzetét, hogy amikor 1988-ban az országos nagyvállalat három részre szakadt, az öröklött veszteségből 18 milliót nekik kellett kiegyenlíteniük. A cég gépipari tevékenységre szakosodott, fúróberendezéseket javított, béléscsöveket gyártott, fölös kapacitásával (ez nemegyszer elérte a 70 százalékot) külső megrendelőknek dolgozott. A Mecseki Szénbányák komlói üzemei természetes partnernek számítottak, de végeztek javítási munkákat a borsodi szeneseknek, a Rába traktorokhoz a bábolnai szerviz megrendelésére kuplungokat gyártottak, az olajosok pedig óriási méretű elzárócsapokat rendeltek náluk, amelyet a fúrótornyoknál használtak fel. A legnagyobb megrendelőinek egy része a gazdasági rendszerváltással vagy csődbe került vagy már felszámolás alatt van, néhányan pedig szűkítették tevékenységüket, az elvégzett munkák után nem tudtak fizetni. 1990-ben még 7 milliós nyereséggel zártak, a következő évben viszont tartozásaik any- nyira felgyűltek, hogy előre láthatóvá vált a vég: a fizetésképtelenség bekövetkezte. Még szerencse, hogy a csőd bejelentése előtt valamennyi olyan vállalattal tárgyalásokat folytattak, amelyeknek tartoztak, így már az első csődegyeztetésen sikerült megállapodniuk a visszafizetés módjaiban. A tőketartozások egy részét elengedték, a fennmaradó összeget decemberi és 1993. márciusi kiegyenlítéssel átütemezték. A viharfelhők azonban még nem oszlottak el a fejük fölül. Dobszai István igazgató és Tamás Gyuláné gazdasági igazgatóhelyettes szerint a jelenlegi szűkített termelés nyereségéből nem tudnak annyit félretenni, hogy a tartozásaikat a meghatározott időre visszafizessék. Csak abban bíznak, hogy ingatlanjaik (a magyarhertelendi telep, a sikondai üdülő, a hévízi üdülőrész és a budapesti képviseleti iroda bérleti joga) eladásából teremtik meg a pénzügyi egyensúlyt. Mert ha ez nem megy, akkor másik csődeljárás már nem lesz, automatikusan következik a felszámolás. B. G. Korea Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) Tíz-tizenöt cég, köztük bankok igyekeznek minél többet megmutatni tevékenységükről, és megismerkedni a magyar, illetve Baranya és Pécs üzletembereivel. Miután három éve, Kö- zép-Európában elsőként Magyarország vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal, ma már 120 millió dollár a két ország kereskedelmi forgalma, a koreai cégek magyarországi befektetései megközelítik a 30 millió dollárt, a Daewoo Bank pedig 25 millió dolláros kölcsönben érdekelt. Oh, Young-Whan üdvözölte, hogy Magyarország nyolcvanadikként jelentkezett az 1993-as Taejon Expo kiállítóinak sorába. A Korea hét sok színes programot ígér az érdeklődőknek, sőt az Új DN-ben megjelenő játékkal értékes ajándékokat is nyerhetnek. G. M. Pécsi szerző tanári kézikönyve A megosztott világ címmel írt tanári kézikönyvet Fischer Ferenc, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára. Az IKVA Könyvkiadónál most megjelent mű a „Kelet-Nyugat, Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai 1945-1989” alcímet viseli. A kötet a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium tankönyv és taneszköz irodájának „A tanulást, tanítást közvetlenül segítő kiadványok” pályázatán támogatást nyert el. Munkaadói képviselet a Gazdasági Kabinetben A Gazdasági Kabinet meghívott státuszban fogadja ezentúl ülésein a munkaadói érdekképviseleti szervezetek egy küldöttét - közölték az újságírókkal a Magyar Iparszövetségben tartott csütörtöki sajtómegbeszélésen. Ezzel az ÉT munkaadói oldalát alkotó kilenc szervezet, mint tanácsadó testület kap lehetőséget arra, hogy részt vegyen a gazdasági törvénykezés előkészítésében, beleszólhasson a kormányzati munkába. Az elvi döntés megszületett, csupán módszertani kérdések várnak még eldöntésre a részvételt illetően. Az azonban már biztos, hogy a kabinetben a képviseletet a mindnekori soros elnök fogja ellátni. A gazdasági érdekképviseletek fóruma havonta választ soros elnököt a résztvevő szervezetek közül. Sportcentrum épül Kozármislenyben a most bővítés alatt álló iskola mellett. Az elsősorban oktatási célokat szolgáló létesítményeket a falu lakossága is használhatja. Már elkészült a kézilabda- és teniszpálya, de tavaszra átadhatják az atlétikai pályákat a 80 méteres futófolyosóval és a lelátóval Fotó: Proksza László A betonkeverők hordozzák a legtöbb balesetveszélyt Munkabiztonság az építőiparban A baranyai célellenőrzés tanulságai Baranya 40 építkezésére látogattak el a héten az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársai, hogy képet kapjanak a térség építőipari munkabiztonságáról. A szakemberek elsődleges célja az akcióellenőrzéssel az volt, hogy szaktanácsot adjanak az egyéni vállalkozóknak, kft.-knek, Rt.-knek, a gépek, berendezések, állványok hiányosságainak megszüntetésére, a veszélyforrások kizárására. Az elhatározást alaposan indokolja a tavalyi baleseti statisztika, hiszen 1991-ben 34 ember halt meg munkavégzés közben az építkezéseken, s több mint 5000-en szenvedtek foglalkozási balesetet. Ezek az adatok azért is megdöbbentők, mert az építőiparban dolgozók száma négyötödére csökkent az elmúlt egy-két évben, ugyanakkor a halálos balesetek száma alig változott. A baranyai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbiakhoz képest javult némileg az ágazatban a munkabiztonság, de nincs ok a felhőtlen boldogságra. A megállapítások szerint ugyanis továbbra is nagy a rendetlenség az építkezések területén, csaknem mindenütt szűkös a hely az anyagtárolásra, s a munkaállványok minősége, biztonsága kritikán aluli. Továbbra is a betonkeverők hordozzák a legtöbb balesetveszélyt. Nem egy házilag össze- eszkábált gyártmánnyal találkoztak a felügyelők. Több mint 30 gépet, berendezést és munkatevékenységet állítottak le az akcióvizsgálat során, s négy esetben helyszíni bírságot is fizettek a szabálytalanul dolgozók. Az viszont pozitívumként könyvelhető el, hogy a vállalkozók többnyire örömmel fogadták a szakemberek tanácsait, s az elavult gépek mellett itt-ott már korszerű berendezések is üzemelnek. M. B. E. Száztíz éve a magyar színpadokon Nemzeti színjátszásunk egyik legkiemelkedőbb vállalkozása volt Az ember tragédiájának bemutatója. A nevezetes dátum arany betűkkel íródott a magyar színjátszás krónikájába: 1883. szeptember 21-én a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Madách remekét, amelyet Paulay Ede alkalmazott színpadra. A mű 1859-60-ban íródott, 1861. októberében Arany János, akinek szakértői gondjaira bízta Madách, részleteket mutatott be a Kisfaludy Társaság ülésén, majd 1862. januárjában nyomtatásban is megjelent. Elsőként Molnár György, a Budai Népszínház igazgatója tervezte színre vitelét, a megvalósításig azonban nem jutott el. Ez a lehetőség és egyben feladat a Nemzeti Színházra várt, s a Tragédia elindult, hogy meghódítsa nemcsak a magyar színpadokat, de a világ színpadait is. Az elkövetkező több mint száz évben a magyar színjátszás legkiemelkedőbb színészegyéniségeit láthatta a közönség Ádám, Éva és Lucifer szerepében. Az ősbemutatón Évát Jászai Mari, Ádámot Nagy Imre, Lucifert Gyenes László játszotta, a későbbiekben pedig Márkus Emília, Tőkés Anna, Tasnádi Ilona, Lukács Margit, Szörényi Éva mint Éva, Beregi Oszkár, Le- hotay Árpád, Szabó Sándor, Básti Lajos, Ladányi Ferenc mint Ádám, Tímár József, Csortos Gyula, Major Tamás Luciferként, hogy csak a legnagyobb neveket említsem, léptek színre. A Pécsi Nemzeti Színház megnyitását követő évben, 1896. október 29-én, az országgyűlési választások forrongó légkörében, épp aznap, amikor Aidinger János szabadelvű pártja győzött, a pécsi színházban is felment a függöny, hogy a pécsi közönség is megismerkedhessen Madách művével. Az előadást a színház igazgatója^ Somogyi Kálmán rendezte, Éva szerepében Breznay Annával, Ádámot Csiky László, Lucifert Baghy Gyula alakította. A premier jól sikerült, a Pécsi Napló a játék és a rendezés mellett külön méltatta az előadás korszerű látványvilágát. A későbbiekben kevéssé követhető nyomon a Tragédia pécsi pályafutása. A pécsi sajtóban 1919-ig alig maradtak a színházi bemutatókra vonatkozó hírek. Ettől kezdve azonban a Pécsi Színházi Élet hasábjai többször tudósítanak a Tragédia bemutatójáról ill. felújításáról. így 1920-ban, amikor Remete Géza rendezésében tűzte műsorára a színház. Ez az előadás került felújításra 1921. decemberében, amikor a karácsonyt megelőző három napon szintén a Tragédiát játszották, Éva szerepében Komáromy Rózsi, Ádám szerepében Szászhalmy Jenő mutatkozott be. Lucifert maga a rendező játszotta. Ezután hat év múlva az 1927-28-as évadban tudósít a Színházi Élet a Tragédia-bemutatóról. Ekkor Vértes Lajos és Jákó Pál állította színpadra, Éva szerepét a később neves színésznő La- domerszky Margit játszotta. Ádámot Sarlay Imre, Lucifert Bánky Róbert alakította. Ez idő tájt 1922-ben a budapesti Nemzeti Színházban Hevesi Sándor, 1908-as rendezését követően másodszor állította színpadra, majd pedig 1926-ban új szereposztással és kiforrottabb eszmei felfogásban szintén megrendezte. 1934-ben az ősbemutató ötvenedik évfordulóján Horváth Árpád rendezésében mutatta be újra a Nemzeti. Ugyancsak itt került bemutatásra Németh Antal rendezésében 1937-ben, illetve 1939-ben az úgynevezett kamaraváltozatban. Németh Imre később, a hatvanas években, amikor a pécsi színház rendezője volt, itt is szerette volna színpadra állítani, erre azonban akkor már nem volt lehetőség. Pécsett ugyanis 1957-ben bemutatta a színház utoljára Katona Ferenc rendezésében, erre a mai napig nagyon sokan emlékeznek. Sok akkori középiskolásnak jelentett maradandó élményt Spá- nyik Éva Éva-alakítása, Tán- dor Lajps Luciferje és Kőszegi Gyula Ádámja. Azóta eltelt harminckét év. Ez idő alatt Budapesten és szerte az országban számtalanszor bemutatták a Tragédiát, többek között Gellért Endre, Major Tamás, Vámos László, Ruszt József, Paál István rendezésében. 1980-ban Lehel György is színpadra állította a budapesti Madách Színházban. Ezt megelőzően azonban 1957-ben a budapesti Madách Gimnázium tanulójaként Németh Antal segítő támogatásával mutatták be az akkor majdhogy indexre tett drámát. Fekete Valéria Az érdekvédelem vétójoggal élt Sikerült megegyezniük az érdekvédelmi szervezeteknek a Penta Kesztyűgyár Rt. tulajdonosait képviselő ügyvezető igazgatóval a szerdai megbeszélésen. Mint arról október 1-jei lapszámunkban beszámoltunk, szeptember 30-án lezajlott munkásgyűlésen elmérgesedett a viszony a tulajdonos és a Penta Kesztyűgyár Rt. dolgozói között. Akkor délelőtt sebtében azért rendezett megbeszélést a helyi szakszervezeti bizottság, mert a gyár vezetősége nem akarta kifizetni az utazási hozzájárulást. Az érdekvédelmi szervezetek később azt is kifogásolták, hogy az ominózus munkásgyűlést követően rendkívüli felmondással eltávolították a szakszervezeti titkárt úgy, hogy még a gyár területére sem tehette be a lábát. A felmondás indoka természetesen nem a szakszervezeti vezetőnek szólt, anyagbeszerzői státusza szűnt meg, ezért kapta nagy hirtelen kezébe a munkakönyvét. Az érdekvédelmi szervezetek mindkét esetben éltek vétójogukkal. A szakszervezet által felkért jogtanácsos hosszasan magyarázta, az új Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződésben leírtak a mérvadók, abban pedig szerepel a jogosan követelt utazási hozzájárulás. A szakszervezeti titkár menesztése is jogszabályba ütközik, ugyanis csak abban az esetben lehet elbocsájtani, ha a szándékot előzetesen egyeztetik a felsőbb szakszervezeti szervekkel. A kesztyűgyár ügyvezető igazgatója, Tárcái Katalin kezdetben merev álláspontot képviselt, miszerint neki az a dolga, hogy a gyárat gazdaságossá tegye, az ennek érdekében hozott döntéseiben is ez vezérelte. Az, hogy nem fizette ki az utazási hozzájárulást, annak csak az a prózai oka, hogy jelenleg üres a kassza, még alapanyagra is nehezen tudja összeszedni a pénzt. A szakszervezeti titkárral kapcsolatban pedig azon a véleményen volt, nem a funkcionáriust bocsátotta el, hanem az anyag- beszerzőt, hiszen nem tudja munkával ellátni. A tárgyalás folyamán azután egyre közelebb kerültek az álláspontok. Az igazgatónő belátta, hogy nem járt el helyesen, amikor elbocsájtotta a szak- szervezeti titkárt, s ígéretet tett arra, hogy a jövő héten leülnek tárgyalni a volt anyagbeszerzővel, milyen munkát tud ajánlani, hogy amellett a törvényekben biztosított érdekvédelmi tevékenységre is jusson ideje. Az utazási hozzájárulással kapcsolatban pedig már döntés született: a hónap végéig visszamenőleg kifizetik az előirt összeget. Pillanatnyilag lehiggadtak a kedélyek a kesztyűgyárban. A jövő viszont semmi jóval nem kecsegetet, az egyik hitelezőjük felszámolási eljárást' kezdeményezett, s ha nem tudnak határidőre fizetni, vagy az öncsődöt bejelentve a szállítókkal és a bankokkal egyezségre jutni, akkor a gyár megszüntetheti tevékenységét. A nehéz helyzetben mindenkinek a munkahely megtartása az érdeke, ezért az igazgatónő azt is megígérte: a jövőben megpróbál szorosabban együttműködni az érdekvédelmi szervezetekkel. B. G.
