Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-29 / 269. szám

1992. szeptember 29., kedd üi Dunántúlt napló 5 Csütörtöktől Baranyában is Tíz százalékkal drágább lesz a disznóhús Hovatovább megszokjuk, ha az üzletekben fizetni aka­runk, a pénztárosok listákat böngésznek, hogy az érvényes árról tájékozódjanak. A piac- gazdaság felé araszolgatva a termelők és a forgalmazók megpróbálják a megélhetésü­ket biztosítani, a szabad árak pedig a szabad kalkulációt is jelentik, azonban nekik is számolniuk kell a piac törvé­nyével: a kereslet-kínálat szabja meg a termék árát. Mindez persze egyszerűsített magyarázat, de maradjunk eny- nyiben, mert mi most csak arra voltunk kíváncsiak, vajon e hét indulásánál mennyivel kell töb­bet fizetnünk az ABC-ben és a nagyobb élelmiszer áruházak­ban. Az Élker Rt. a megyében 40 áruházat működtet, mond­hatjuk, szinte minden nap beté­rünk napi cikkek vásárlásáért valamelyik üzletébe. Az illeté­kesektől megtudtuk, aggoda­lomra semmi ok, hiszen ők hét­főtől kezdve csak néhány ter­mék árát növelték, azt is csak azért, mert a termelőktől drá­gábban kapják. A 8X4 ismert kozmetikai termékek például 30 százalékkal kerülnek többe, mint mondjuk szombaton, de emelni kellett a fentebb említett okok miatt az Eduscho kávék, a Duracel szárazelemek, néhány papírtermék árát is. Azt azon­ban hozzátették, folyamatosan kell változtatniuk a listák vé­gösszegeit, az elmúlt hetekben például a pékáruk és egyes tej­termékek árváltozása jelentett nagyobb érvágást a vásárlók­nak. Viszont a húsárak szinte na­ponta változnak, s október 1 -jé- től ismét növekednek, átlagosan 10 százalékkal. A sertéshús ára nagyobb, a marhahús kisebb mértékben emelkedik. Mind az Élker-nél, mind a pécsi Kon- zum Áruházban és a Cse- mege-Julis Meinl üzleteiben elmondják, a feldolgozók (így a Mőbiusz, a mohácsi, a szente- gáti vagy a pécsváradi feldol­gozó üzem) a sertéshúshiány elkerüléséért kénytelenek vol­tak felemelni a felvásárlási ára­kat, a forgalmazók természete­sen a végső fogyasztóval fizet­tetik meg a költségnövekedést. A kör tehát bezárult. Örvende­tes viszont, hogy vannak olyan vállatok, akik különféle akciók­kal próbálják megtartani vevői­ket. Október elején például a Csemege hirdet kedvezményes vásárt, olcsóbban lehet kapni a kristálycukrot, a trappista sajtot és a pápai sonkát. Mindez persze nem vigasz. Mert, bár a napi cikkek árai rendszeresen felfelé kúsznak, akkor is kénytelenek vagyunk megvenni. Legfeljebb keveseb­bet fogyasztunk belőle. Az üzle­tekben már azon sem csodál­koznak, ha valaki tíz deka ser­téscombot kér, s ha fél dekával nagyobb a súlya, akkor a több­letet levágatja. B. G. Októbertől tilos behajtani a Ferencesek utcájába! Már írtunk róla, most még- egyszer szeretnénk a figyelmet felhívni: október 1-jétől tilos behajtani Pécsett a Ferencesek utcájába, a Jókai tér és Váradi Antal utca közötti szakaszon. A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésé­nek 1992. évi 8.SZ. rendelete szerint a Ferencesek utcájában a Király utcához hasonló for­galmi rendet léptetnek életbe, így az utcába ez időtől csak azok hajthatnak be, akik erre engedélyt kémek és kapnak. Behajtási engedélyt csak az itt lakók, a saját tulajdonú gépko­csijaikra kaphatnak. Az utcá­ban parkolás viszont számukra is tilos. Üzletek, irodák tulajdonosai nem kaphatnak behajtási en­gedélyt. Az áruszállító gép­járművek részére az utca két végén jelölnek ki rakodási te­rületet. A behajtási engedélyeket a Polgármesteri Hivatal máso­dik emeleti 64-es szobájában szeptember 29-én és 30-án kérhetik az arra jogosultak. Sokan sérelmezik, ho^ mi­közben a Ferencesek utcáját védik, a Jókai teret fizető par­kolóként működtetik. Megtudtuk, hogy az itt fo­lyó építkezések befejezése után felújítják a Jókai tér bur­kolatát, s ekkor itt is megállási tilalmat rendelnek el. Az alapok szentsége Jubilál a pécsi Tűzzománc Műhely Horváth Olivér 30 éve Horváth László és Horváth Antónia játékkészítés közben Szentlászló: játékok csuhából, fából Kamatcsökkentés az MKB-nál A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. október 1-jétől átla­gosan 2-3 százalékponttal csökkenti betéti- és hitelkama­tait - tájékoztatta az MKB ille­tékes hétfőn az MTI-t. A ka­matcsökkentés vonatkozik a már érvényben lévő változó kamatozású szerződésekre is. Csütörtöktől az elszámolási és látra szóló betétszámlák után fizetett kamat 5 százalékra csökken. Az 1-2 hónapos lekö­tés esetén 17, a 2-6 hónapra le­kötött betéteknél 19, hat hó­napnál hosszabb lekötés esetén pedig 21 százalék kamatot fizet az MKB. Huszonhárom millió forint a Mercedesben A hét végén a Vám- és Pénz­ügyőrség munkatársai 40 eset­ben fedtek fel vám- és deviza- jogszabályokat sértő cselekmé­nyeket, több mint 30 millió fo­rint értékben. A legjelentősebb bűncselek­mény a hegyeshalmi vámhiva­talnál történt még szeptember 25-én. A kilépésre jelentkezett E. V. B. és S. R. izraeli állam­polgárok Mercedes személy- gépkocsival érkeztek a határra. Az ellenőrzést végző pénzügyőr az autó csomagtartójában, egy utazótáskában 23 millió forintot talált, amit a kiutazók nem je­lentettek be. Amikor az eljáró pénzügyőr a csomagtartóból az utazótáskát kivette a jármű el­indult. A gépkocsivezetőt meg­állásra szólította fel, de az en­nek nem tett eleget, hanem gáz adott és átrobogott a határátke­lőhelyen. A magyar pézügyőr azonnal értesítette osztrák kol­légáit, de a gépkocsi addigra már elhagyta az osztrák határát­kelőhelyet is és nyomtalanul el­tűnt. Az utazótáskában talált 23 millió forintot, valamint az S. R. névre szóló útlevelet és a gépkocsi forgalmi engedélyét a vámhivatal lefoglalta. A tette­sek felderítésére a szükséges in­tézkedéseket megtették. (MTI) Október 22-től: Suzuki A magyar Suzuki gépkocsik értékesítése október 22-én kez­dődik az ország több mint 30 pontján. Ekkor közlik az Esz­tergomban gyártott Swiftek árát is, amely az ígéret szerint a szé­les nagyközönség számára is lehetővé teszi a jármű megvá­sárlását. Ezt az Esztergomban tartott sajtótájékoztatón jelen­tették be. Ahogy az ember a fából való, egymáshoz bújó kis állatfigurá­kat, vagy a kukoricacsuhéból, kócból, tobozból készült babá­kat nézi, valami nagy-nagy egy­szerűséget, emberséget és ter­mészetességet érez. Aztán arra gondol, hogy miért nem ilyen egyszerű és természetes alapú, de a fantáziát megmozgató játé­kok kerülnek minden kisgyerek kezébe a giccses és méregdrága műanyag játékok helyett. Mert igény lenne, és van is rá. Amióta a szentlászlói játék­tervezők, Horváth Antónia óvónő és férje, Horváth László grafikus-tanár a maguk tervezte játékokkal a vásárokat járják - saját meglepetésükre is -, nagy keresletet tapasztalnak. Az egész országból, sőt, Ausztriá­ból is érdeklődnek a szentlász­lói aranydíjas játékok iránt. Ez Állatbarátok jelezték, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kísérletes Sebészeti Intézetében lévő kutyák hang­szalagját átvágták, hogy uga­tásukkal ne zavarják a kör­nyéken élők nyugalmát... Dr. Temes Gyula kandidátus, az intézet megbízott igazgatója megjegyzés nélkül invitált a ku­tyákat rejtő épülethez. Az ide­gent megpillantó, megérző ki- sebb-nagyobb ebek éktelen csa- holással, hörgéssel ugrottak ket­recrácsaiknak. — Szó sincs hangszalag átvágásról vagy ál­latkínzásról - magyarázza Te­mes doktor - sőt a körülmé­nyekhez képest mindent megte­szünk értük. Naponta többször etetik az állatokat konyhai ma­radékokkal a gondozók. Folya­matosan takarítanak, fertőtlení­év májusában ugyanis az Élő Népművészet X. Órszágos kiál­lításon a házaspár „Együtt” című fából készített állatfigurái ezt a díjat nyerték.- Ez volt az első országos el­ismerés - mondja Horváth An­tónia. - Tavaly télen a kecske­méti , Szórakaténusz Játékmú­zeum már kért a játékainkból. Az erdélyi, Brassó melletti Csemáton múzeumában is van­nak babáim. Ottjártunkkor - miután megtanultuk a fafaragás alapjait - készítettem toboz­szoknyás, kóchajú babákat, ezeket az ottlakók kérésére hagytam a múzeumban. Antónia gyermekkora óta ké­szít játékokat. Első alkalommal - még az Alföldön, ahonnét fér­jével együtt származnak - egy gyönyörű formájú hófehér fok­hagyma ihlette meg. Ölelő karú, lenek a ketrecekben, kifutókban. Sajnos, szellőztetéssel nem lehet a falakba ivódott ammóniabűzt megszüntetni. Ideális lenne, ha a városon kívül, a szabadban nagy kifutókban tarthatnánk a kutyákat. Ide a belváros szívé­ben lévő klinikára furgonnal szállíthatnánk be az állatokat. A megvalósításhoz csak egy dolog hiányzik: a pénz! Az intézetvezető további szavaiból kiderült, a közhiede­lemmel ellentétben nem költö­zik el a telep. Nem tervezték, nincs hova menniük. Jelenleg 50-60, az állategészségügyi te­lepről idekerült kóbor, korcs ebet tartanak. Egy kutya átvéte­léért 100 forintot fizetnek - nem éri meg az embereknek leadni a „talált” fajkutyákat. — Tudom, az állatvédőknek nem tetszik, szoknyás baba lett belőle, s rög­tön - hogy szomorú szomszéd- asszonyát megvigasztalja - el is ajándékozta. A megajándéko­zott bíztatta a folytatásra.- A gyönyörű természeti környezet, a dombok, erdők mi­att is, a gyerekekkel sokat ki­rándultunk. Az ilyenkor gyűj­tött anyagokból készítettem kí­vánságra a játékokat. Télen a hó alól kilátszó kórókat is letörtük, mert mindenből lehet játékot készíteni, csak fantázia kell hozzá. Finnországi barátnőmtől kaptam egyszer egy fából ké­szült pingvint. Ez adta az ötletet a fajátékok készítéséhez. Á szentlászlói játéktervező házaspár alkotásai október else­jétől Harkányban, az „Élő nép­művészet Baranyában” című kiállításon lesznek láthatók. Sasvári Mária hogy kísérleti célokra használ­juk a kutyákat, de az ember az elsődleges. A leendő orvosok­nak a műtéti technikát, a vágást, varrást elméletben nem lehet megtanítani. Elő embereken nem gyakorolhatnak... A ku­tyákat műtétek előtt éppúgy el­altatjuk, mint az embereket. Ha szervkivételt hajtunk végre raj­tuk - nem ébresztjük fel utána az állatokat - nem kínlódnak. A gyógyszerkísérletekbe is belefo­lyunk. Munkánk az emberi élet megmentésére szolgál: közel negyven éves fennállásunk óta az itt történt munkákról a dol­gozók két doktori és hét kandi­dátusi, más intézményben dol­gozó kollégák pedig két doktori és két kandidátusi disszertációt írtak - mondotta az intézetve­zető igazgató. Á. E. Horváth Olivér képzőművész ma már hetven év fölött jár, a Janus Pannonius Tudománye­gyetem Rajz Tanszékéről ment nyugdíjba. Akár csöndben, megérdemelt nyugalomban is telhetnének nyugdíjas napjai, azonban a tanár és mester nem az az ücsörgős fajta. Különösen nem, hogy a napokban fennállá­sának harmincadik születésnap­ját ünnepelte az általa vezetett „Tűzzománc Műhely”. Az itt készült anyagból rendezett kis kamarakiállításon találkoztam Horváth Olivérrel a Ságvári Művelődési Házban.- Az Ércbányász Vállalat 1962-ben kért meg, hogy főleg az ő dolgozóiból álló képzőmű­vész szakkört vezessem. Ko­rábban sokáig Bonyhádon él­tem, ott is csináltam már ilyes­mit, hát elvállaltam. Időközben Pécsett már volt önálló kiállítá­som, átkerültem tanítani a Főis­kolára. A Vállalat dolgozói mel­lett egyre több fiatal, sőt nyug­díjas is bekapcsolódott a mun­kába, de ez senkit sem zavart. Az elvem az volt, hogy először stúdiumokat, tanulmányokat kell folytatni, méghozzá szigo­rúan, elméleti és gyakorlati té­ren is: ez a képzőművészet „nyelvtana”, amit egyszerűen tudni kell annak, aki tovább akar lépni. Kirándulásokat tet­tünk Budapestre, Kecskemétre, a formaelemzéstől a képalkotá­sig végigvettük egy mű elkészü­lésének minden fázisát. Ebből az első időből csupán néhány vázlat maradt fenn, az elkészült műveket az alkotók hazavitték. Készültek rézkarcok, metsze­tek, kipróbáltunk különféle technikákat. Hiába, akkoriban még akadt pénz az ilyesmire ...-Mikor lépett be a „képbe” a tűzzománc?-A 70-es évek elején. Kap­tunk két kiszuperált kemencét, és először én belevágtam, hogy megtanuljam, mi is ez? Jártam az akkoriban megrendezett sal­gótarjáni Tűzzománc Bienná- lén, majd elmélyedtem a XII-XIII. században kialakult limoge-i eljárás tanulmányozá­sában. Mindig is azt vallottam, hogy az anyag nyelvének meg­felelő elvekkel kell dolgozni; márpedig a tűzzománc teljesen más dolog, mint a festészet vagy a grafika.- 1985-től én csak tűzzo­mánccal foglalkozom, a többi képzőművészeti ág oktatását kollégáim - elsősorban Pandur József - vették át. A Műhely tagjai megismerkedtek az úgy­nevezett „húzott” (vagy „reke- szes”) és a „vésett” zománcozó technikákkal. Egyébként a gya­korlat az, hogy mindenki otthon dolgozik, itt csak megmutatjuk egymásnak, ami elkészült, megbeszéljük, s ha véglegesnek ítéljük a művet, a kemencében kiégetjük. Mindig azon voltam, hogy az én kézvonásomat ne lehessen látni a kész képen, elvégre ön­törvényű egyéniségekkel van dolgunk, mindenki a maga útján halad. De a „nyelvtant” tudni kellett! M. K. Kutyák a Kísérletes Sebészeti Intézetben A kísérletek az emberi élet megmentésére szolgálnak A kísérleti állatok gondozójukkal Fotó: Proksza lászló

Next

/
Thumbnails
Contents