Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-29 / 269. szám
1992. szeptember 29., kedd üj Dunántúli napló 3 A társadalom- biztosítási tartozások behajtása Bizonyos könnyítések bevezetése esetén többen fizetnék be a társadalombiztosítási elmaradásaikat - vetették fel a munkaadók az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottságának hétfői ülésén. A munkaadók szerint jó megoldás lenne a késedelmi pótlék és a rendbírság - egyszeri intézkedésként történő - elengedése, de már az is eredményt hozna, ha elsőként a tartozás tőkerészét fizethetnék be a vállalatok, s csak ezután kérnék számon tőlük a késedelmi pótlékot, majd a rendbírságot. Az ülésen elhangzott: nem kivitelezhetetlen az sem, hogy a körbetartozások során nyilvántartott kötelezettségeket valamilyen formában konvertálják a tb-tarto- zások teljesítésére. Fontos lenne továbbá, hogy a vállalatok előre jelezhessék a társadalombiztosításnak fizetésképtelenségüket, s megfelelő garanciák esetén kérhessenek átütemezést, vagy részletfizetést. A TB Igazgatóság képviselője kifejezte: készek tanulmányozni a javaslatokat. A nehéz gazdasági helyzetüket előre bejelentőkről, s átütemezést, részletfizetést kérőkről azonban elmondta, hogy a társadalombiztosítás nincs felkészülve egy-egy cég jövőbeni fizetőképességének megítélésére. Megszervezték viszont azt, hogy a törvényes lehetőségeknek megfelelően önálló foglalással, végrehajtással mielőbb szerezzenek érvényt követeléseiknek. A munkaadói oldal ezzel kapcsolatban nehezményezte, hogy ezt a foglalási, végrehajtási törvénytervezetet előzetesen nem tárgyalta az Érdekegyeztető Tanács. Véleményük szerint a társadalombiztosításra komoly felelősség hárul, hiszen a termelési feltételek megvonása tovább növelheti a munka- nélküliséget. A gazdálkodó egységek TB tartozása jelenleg eléri a 80 milliárd forintot. Ennek behajtása a társadalombiztosítás működőképességének fenntartása érdekében is alapvető fontosságú. Bankok két tűz között A Mezőbank a jó adóst hitelkamat csökkentéssel jutalmazza A bankok világa egy-két éve még a biztos haszonszerzés forrását jelentette mindenki számára, mára azonban már meg kell gondolnunk, hogy hova tesszük a pénzünket, milyen garanciákat kínálnak a pénzintézetek. Időközben „új iparág” is született, vállalkozás ürügyén nagy hiteleket felvenni, majd külföldön eltűnni a vagyonnal. Mindemellett bizonytalan jövőképpel igényelnek jelentős összegeket átalakuló vállalatok, a közbiztonság pedig oly mértékben romlott, hogy a bank- tisztviselők hetente kerülnek szembe bankrablókkal, s mindennaposak a pénzintézetek ellen elkövetett betörések is. Mindent összevetve megnőtt a bankok hitelkihelyezési kockázata is. Egyre kevesebb a fix kamatozású konstrukció az értékpapírpiacon. Az egyik kivétel a Mezőbank kamatozó jegye, mely a megkötés napjától háromnegyed évig garantált hozamú, s jelenleg is kapható. A cég pécsi területi igazgatóját, Sasvári Gézát kértük, hogy ismertesse az olvasókkal néhány pénzintézeti döntés hátterét. Kamatcsökkentés- Miért csökkennek jóval lassabban és kisebb mértékben a hitelkamatok mint a betéti kamatok?- A hitelek zöme a betétekből képződik. A kamatcsökkentés alapja az, hogy a betéti bizalom egyre nő, miközben az újonnan alakuló vállalkozások száma egyre kevesebb. A bank abból nem tud fizetni, hogy tele van a széfje pénzzel. A hitelezői kör viszont szűkül, jövőjük is bizonytalan, így megnőtt a tőkekölcsönzés kockázata. Jó ideig a pénzintézeteknek megvolt az a lehetőségük, hogy a beérkező összegeket ne a vállalkozási körnek ajánlják fel, hanem a kisebb hozadékú, de a visszafizetést garantáló állampapírokba fektessék. Ez a megoldás azonban nem termelt értéket, s egy idő után ez az „üres zsák” is feltöltődik. Mindezek miatt most a pénzintézetek egyre kevesebb pénzt fogadnak. Kínálkozna ugyan az is, hffgy hitelkamat csökkentéssel növeljék a vállalkozói kedvet, de nem biztos, hogy sikerülne kellő számban jó adósokat találni. Ha majd kialakul egy általánosan alacsonyabb betéti kamatszint, akkor lehet csak a hitelkamatokat leszállítani. < Jó adósok- Egységes ebben a kérdésben a pénzintézetek álláspontja?- Úgy tűnik, hogy igen. Ma már hetente korrigálják mindkét kamatfajtát. Természetesen minden bank azon van, hogy a kockázatát a minimálisra csökkentse. A joghézagok lassan eltűnnek, de sikkasztok, gazemberek mindig voltak, kiszűrni őket a pénzügyi világban nem könnyű. A Mezőbank például úgy próbál tenni ez ellen, hogy ösztönzi a jó adósokat. Akár 5 százalékkal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelekhez az, aki megbízhatónak bizonyul. .-Miképp történik az ügyfél minősítése?- Az elbírálás független a vállalkozó tevékenységétől. A döntés több tényező eredménye. Az összetevők: személyes benyomás, környezettanulmány, a befektető gazdaságossági számításai (pl. megtérülési idő), a saját erőforrás mértéke, a hitel kellő fedezete stb. A problémát viszont nem ebben látom, hanem hogy ezt a minősítést igazából a társadalomnak kéne elvégeznie, s ilyenről nálunk még szó sincs. Nálunk a közvélemény másképp ítéli meg az adócsalót, mint a bankrablót. Az emberek nem tesznek különbséget a csődbe jutott - hiába történik az előre nem látható, külső körülmények eredményeképpen - és az ügyeskedő, jogszabályokat sértő, majd belebukó személy között sem. Egy normál társadalomban az olyan vállalkozót kilöki saját köre és a pénzvilág is, akivel szemben a többiek elvesztik a bizalmukat. A tisztességes, de csődbe jutott ember azonban erkölcsileg nem devalválódik.-A Mezőbank neve után ítélve az agrárszféra bankja, így van ez a valóságban is?-A társaságot 6 éve, 1300 termelő szövetkezet alakította azzal a szándékkal, hogy a jó befektetés mellett majd lehetőség nyílik az alapító kör finanszírozására is szükség esetén. Ide kívánkozik az is, hogy akkoriban a mezőgazdaság még húzó ágazatnak számított. A tulajdonosok egyébként zömmel ma is megegyeznek az alapítókkal, de az ügyfélkör időközben alaposan megváltozott, kibővült. Az egykori szakosított pénzintézet így mára középkategóriájú kereskedelmi bankká nőtte ki magát, s minden olyan jogosítvánnyal rendelkezik, amire egy állami nagybanknak lehetősége van. A vidék bankja-Az a szlogenjük, hogy a Mezőbank a vidék bankja. Mi igazolja ezt a kijelentésüket?- A nemzetközi konstrukciós hitelek folyósításában mi is részt veszünk. Mi több, a nemzetközi forrásokhoz közel 30 százalékban saját erővel is hozzájárulunk. Baranyában például a kihelyezett pénzösszegünk egyötöde ilyen konstrukciós hitel. A támogatott tevékenységek között pedig csaknem minden megtalálható: a falusi turizmus, a vetőmag termelés finanszírozása, pulyka-, sertés-, szarvas- marha- és nyúltenyésztés, szőlőfeldolgozás és palackozás, színesfém-öntöde, gyógyszer- tár, pékség, kis vágóhíd és benzinkút létesítése, tejfeldolgozó megépítése, vagy például az apró falvak ivóvízellátásának javítása.- Végül mit mond a bankszakember, meddig tart ez a kamatcsökkenési folyamat ?- Az egy évnél rövidebb lejáratú hitelek kamatainak alsó határai a mezőgazdaságban véleményem szerint 15 százalék alá kell visszakerüljenek. De inkább úgy fogalmaznék, hogy a folyamat addig tart, amíg be nem áll egy olyan kamatszint, amelyen a jól gazdálkodó üzemek eredménye elviseli a kialakult értéket. Aki jól gazdálkodik, azt csinálja nagyobb hibák nélkül, amire szükség van, az termékein keresztül érvényesülni fog a piacon is. Mészáros B. Endre Megújult a Pécsi Szelet Új felelős szerkesztőt, Nyáry Krisztiánt, harmadéves magyar-esztétika szakos hallgatót nevezték ki a pécsi egyetemek kéthetente megjelenő lapjának, a Pécsi Szeletnek az élére. Milyen változásokkal jár ez a lap életében, erről beszélgettünk vele.- Ez egyetemi lap, az Universitas szó értelmében; minden olyan dologgal kell foglalkoznunk, ami számot tart az egyetemi hallgatók érdeklődésére, így jött az az ötlet, hogy írunk úgynevezett szellemi szponzoroknak, akik nem a pénzüket, hanem a gondolataikat küldik el támogatásként. Az első számban Hegedűs Géza, Eörsi István, Nádas Péter, Komoróczy Géza küldött első közlésre írásokat.- Kiknek az írásai várhatók még a további számokban?- Még nyár elején írtunk körülbelül húsz embernek, többen válaszoltak. Voltak akik csak ígértek, mint Esterházy Péter vagy Hankiss Elemér de írást eddig még nem küldtek, bízom benne, hogy megérkeznek. A következő számba már megjött Kerényi Imre írása.-Milyen szempontok szerint történtek a felkérések?- Igényes közgondolkodókat válogattunk ki, még csak azt sem lehet mondani, hogy irodalommal foglalkozó embereket. Például írtunk Egely Györgynek is. Ez egyben felmérés is részünkről, hogy kik azok az emberek, akik rendelkeznek annyi alázattal az egyetemi ifjúság felé, hogy elküldik a gondolataikat egy lényegében ismeretlen lapnak.- Honoráriumot kapnak?-Nem. Éppen ez a szellemi szponzorálás lényege. Egyfajta ellenszolgáltatás van, úgy vesszük, mint hogyha nekik fizetett honorárium öszszegét fizetnék vissza az alapítványba.- Mik az előrejelzések, tetszést fog aratni az újság az egyetemisták körében?- Valószínű. Nem csak folyosói híreknek kell egy ilyen újságban lenni, hanem igényesebb dolgoknak is.- Mik lesznek még a lapban?- Lesznek állandó rovataink, glossza-sorozatunk, az információs részben közölni fogjuk a friss pályázatokat, a különböző rendezvényeket. írtunk valamennyi tanszéknek, hogy jelezzenek, ha náluk bármi történik. Szeretnénk kultúrtörténeti sorozatot elindítani a pécsi vendéglátó egységekről. Indítottunk egy oldalt tolerancia címmel, és van egy oldalunk, ahol mindig a Szubjektív Rádió valamelyik anyagát közöljük.-Az ismert személyiségeken kívül kik írják az újságot?- Van állandó szerkesztőségünk, de bárki írhat,' hallgatók és oktatók is. Én nagyon szeretném, ha bölcsészeken kívül jogászok, közgazdászok vagy medikusok is imának, de a Pol- lackról is várunk anyagokat.-Mennyire stabil az újság? Nem fenyegeti a megszűnés veszélye?- Egyelőre optimista vagyok, mert három egyetem finanszírozza a lapot. Ha a mostani költségekkel számolok, még egy évre biztosan van pénzünk, és bízom abban, hogy találunk szponzorokat.- Hány példányban jelenik meg?- Kétezerben.- Az egyetemen kívül is hozzá lehet jutni?- Égyelőre az Egyetemi Könyvesboltban, a Mátyás ki- rály-Jókai utca sarkán megvásárolható, de szeretnénk szélesebb körben is megoldani a terjesztést. Cs. L. Egy hirdetésről Lapunk 6. oldalán politikai hirdetést talál az Olvasó. Többször kinyilvánítottuk, leírtuk: minden párttól egyforma távolságban tartjuk magunkat, egyiknek sem vagyunk szócsöve. Mindez azonban - az üzleti vállalkozásról vallott elveinknek megfelelően - nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy ne közöljük a pártok és más szervezetek fizetett hirdetéseit. Ezt eddig is megtettük, a jövőben is megtesszük. A hirdetés közlése azonban nem jelent szükségszerű egyetértést, mint ahogy a mai hirdetéssel sem értünk egyet tartalmát illetően. Közléséből nem kívánunk üzleti haszonra szert tenni, ezért a politikai hirdetések ellenértékét általában szociális célra, ezúttal szociális otthonok támogatására fordítjuk. A hazai egészségügy szerkezetátalakítása Az elkövetkezendő években folytatódik a hazai egészségügy szerkezeti átalakítása, s ennek részeként 1997-ig új kórházi finanszírozási rendszert vezetnek be. Egyebek mellett ezt jelentették be hétfőn a dunántúli kórházvezetők harmadik, ezúttal Tatabányán megtartott tanácskozásán. A csaknem félszáz intézmény vezetői előtt dr. Mikola István, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: a kormány megbízásából a Népjóléti Minisztérium felmérést készített az ország kórházairól. Az összesítés tapasztalatai szolgáltak alapul ahhoz a törvénytervezethez, amelynek célja az egészségügy továbbfejlesztésének meghatározása, s e tervezetet várhatóan még ebben az évben a Parlament elé terjeszti a kormány. A leendő törvényt azért várja érdeklődéssel a hazai orvostársadalom, mert jelenleg a fejlesztéseknek nincs központi stratégiája, s az egyes megyék, illetve térségek nem hangolják össze ezirányú lépéseiket. Emellett a fejlesztések sokhelyütt nincsenek szinkronban a működtetési lehetőségekkel. A felmérés szerint a 121 ön- kormányzati felügyelettel működő kórház csaknem 79 ezer ágyának kihasználtsága átlagosan 70-80 százalékos. Ugyanakkor egyes intézmények olyannyira túlzsúfoltak, hogy az már-már veszélyezteti a gyógyítás eredményességét. A vizsgálat rámutatott a jelenlegi finanszírozási rendszer tarthatatlanságára is. A szakemberek egyetértettek a kórházak pénzügyi helyzete és működési feltételei ésszerűsítésének szükségességében, de csak addig a mértékig, amíg az nem veszélyezteti a betegek érdekeit. A járó- és fekvőbeteg-ellátás módosításait sokkal körültekintőbben kell megoldani, mint az alapellátásét, amely a kapkodva hozott intézkedések miatt vontatottan halad és sok gondot okoz. (MTI) Eltelt egy hét! Újra kedd. Ismét itt a Kis kegy ed! A 26. szám tartalmából:-Találja meg az igazit-Húsz jó tanács természetesen nőknek-Bérbe adom a méhemet - őszintén a béranyaságról -Mit tart erkölcstelennek?-Ön, a pszichiáter és néhány híres ember -A sztároldalon Mick Jagger és a nők -A karcsúság három pontja, kozmetika a konyhából, mitárulnak el rólunk a színek. És persze divat, szerelem, pletyka, sztárok, mindez 29 forintért az újságárusoknál. (6903)
