Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-28 / 268. szám

1992. szeptember 28., hétfő oj Dunántúli napló 5 Minden anyagot rendszeresen, többször átvizsgálnak Méreg a tányérunkon ... Nem mindegy, mit eszünk. Az egészséges táplálkozás té­maköre ma újra izgató kérdése­ket jelent. Hallunk és olvasunk ártalmas tartósítószerekről, ar­ról, hogy a húsleves is veszé­lyes lehet, ha leveskockából, vagy porból készül. Állítólag az ínycsiklandozó íze a nát- rium-glutamáttól származik, mely az amerikai dr. Henry G. Bieler szerint csak az ízlelő­bimbók és a hasfal ingerlésére jó. A Diamond szerzőpáros a húsról elmondja, hogy a leö­lésre szánt állatoknak adagolt vegyszerek egyike-másika mi­lyen káros, lehet bennük cézium 137-tel fertőzött szennyvízi- szap-galacsin, radiokativ su­gárzó hulladék és így tovább. Kíváncsi voltam, mit mond minderre a szakember. Mi a helyzet nálunk, Magyarorszá­gon van-e méreg az ennivaló­ban, veszélyes-e, amit elfo­gyasztunk? Á kérdésre az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat Baranya me­gyei intézetének laborvezetője, dr. Molnár Pál válaszolt.-Az élelmiszerekben előfor­duló idegen anyagokat két részre lehet választani. Az egyik csoportot az ember szándéko­san teszi az ételébe, míg a másik véletlen szennyeződések alkal­mával jut be. Az idegen vegyi anyagok első felét azért hasz­náljuk, hogy az élelmiszer el­tarthatóságán, gusztusosságán, színén, állagán, ízén javítsunk. Minden élelmiszeradalék-anyag szigorú engedélyeztetési proce­dúrán halad végig, ez azt je­lenti, hogy felhasználásuk toxi­kológiai ártalmatlanságukat bi­zonyító, alapos vizsgálatsorhoz kötött. A laborkísérletek során álla­tokkal dolgoznak. Szaporasá- guk lehetővé teszi, hogy több generáción át vizsgálják, van-e ártalmas genetikai, rákkeltő, vagy más hatás. Van középtávú kísérlet is, a legelső pedig az, hogy megnézik, az adott anyag­ból milyen mennyiségtől pusz­tul el az állatok fele. Ez az érték nagyon fontos, ebből vissza le­het számolni az ártalmatlan szintet. Még ezután is létezik egy biztonsági tényező, az úgy­nevezett 100-szoros biztonsági faktor. Eszerint, ha az állatban például testsúlykilogrammon­ként 1 grammnyi anyag ve­szélytelen, úgy az emberre az adag századrészét adják meg ár­talmatlanként.- Van egy olyan listánk - folytatta beszélgetőpartnerem - melyben az szerepel, hogy mi­lyen anyagból, melyik élelmi­szerben mennyi lehet. A termé­kek csomagolásán is fel kell tün­tetni, mit tartalmaznak. A felso­rolásban ott vannak például a színezékek, a tartósítószerek, az édesítők, az állományjavítók, oldószerek, de az az élelmisze­rekkel közvetlenül érintkező anyagok is. Szigorúan ellenőr­zik a behozott árukat is. Az azonban sajnos nem min­dig tudható pontosan, mi kerül véletlenül az élelembe, például technológiai szennyeződés, vagy növényvédőszer-mara- dék. Az ellen lehet tenni, hogy ne vásároljunk meg olyan im­port befőttkonzervet, amelynek dobozából csendesen ólom ol­dódik ki, az is kikerülhető, hogy szalicillal tartósítsunk, de a véletlen vagy gondatlan tá­madás ellen nem vagyunk biz­tosítva. Jó hír, hogy 100 minta közül például a növényvédő­szeres szennyeződést csak né­hány százalékban találnak, s az is alig haladja meg a határérté­ket. Mégis: van olyan eset, hogy a szerek hatásai összeadódnak, felerősítik egymást, esetleg a bomlástermékek is kölcsönha­tásba léphetnek. Egyelőre csak a mai tudásunk szerint tudjuk valamiről, hogy ártalmas-e vagy nem... Hodnik I. Devonból Szentlőrincre Egy bátor hölgy a katedrán Jane tipikus angol hölgy. Kö­zelebbről délnyugat-angliai. Devonból jött Magyarországra, talán még számára is váratlanul. A szeptember eleje már itt kö­szöntött rá, Szentlőrincen, való­ban messze - és kissé még ide­genül - otthonától. Jane tanár, agrárvégzettségű, általános állattenyésztői szakon végzett. Ránézésre azt gondol­hatná bárki: alig pár esztendeje. Valószínűleg megszeretik majd a szentlőrinci „Újhelyi Imre" Mezőgazdasági Szakközépis­kola diákjai. Akiknek egyelőre az angol nyelvet tanítja. Ami talán meglepő lehet: mi­ért szükséges angol nyelven (is) tanítani az állattenyésztést? A szakemberek azonban felvilá­gosítanak: a szakmai nyelvben igen sok közhasználatú kifeje­zés angol eredetű. Ám megérté­sükhöz - és itt kezdődik Jane Coliinge missziója - elengedhe­tetlen az angol nyelv alapfokú ismerete. Jane azt mondja: amikor arról döntött, hogy Magyarországra jön, alapvetően a gyerekek sze- retete motiválta. Tudott már ró­lunk korábban is egyet s mást, már csak azért is, mert közel egy éve foglalkozott a magyar nyelvvel, de az itt talált világ természetesen még idegen neki. Ez nem csak az életvitel, a szokások eltérő voltában nyilvánul meg, de például ab­ban is, hogy a boltban - persze tévedésből, tájékozatlanságból - nem azt vásárolja, amit ere­detileg akart... Az ilyen kezdeti zavarokon sokan nehezen teszik túl ma­gukat. Jane azonban - úgy tű­nik - nem ijedős fajta. Mert arra a kérdésre, hogy amikor lejár majd az egyéves szerző­dése, marad-e tovább Magyar- országon, mosolyogva mondja: - Ha mindenki akarja ... Ebbe beleérti idős édesany­ját is, akit most egyedül ha­gyott Devonban, és Jane-ben van egy kis aggódás miatta. Lehet, eredetileg Jane nem gondolt arra: nyelvet is tanít majd magyar diákjainak. Jog­gal hihető, igazi profilja az eredeti szakmája, s arra vá­gyik: inkább ezzel ismertetné meg csoportját. De talán a rszentlőrinci diákok is felisme­rik: mennyire fontos a nyelvtu­dás is, s hálásak lesznek a filig­rán termetű, lobogóan hosszú hajú tanárnőjüknek bátor vál­lalkozásáért. Mészáros A. Drágul a kollégium? Helyi gazdálkodó szervezetek kellenek A felsőoktatási intézmé­nyek kollégiumaiban lakó hallgatók ma még 600 forin­tot fizetnek havonta. A Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium nemrég készült, országos felmérése tanul­sága szerint azonban egy fé­rőhely mintegy 5000 fo­rintba kerül a kollégiumok­nak. A felmérés készítése azért vált szükségessé, mert a minisztérium 1993 janu­árjától önköltségessé kí­vánja tenni a kollégiumo­kat. A Felsőoktatási Kollégiu­mok Országos Szövetsége (FEKOSZ) szeptember 18-20 között tanácskozást tartott Balatonkenesén, ahol az or­szág 30 kollégiumából érke­zett igazgatók és hallgatók e témában próbáltak meg elő­rébb lépni, világosabbá tenni a most még igen kusza elkép­zeléseket. A tanácskozáson részt vett a JPTE „A” kollégi­umának igazgatója Meixner András is. Tőle tájékozódtunk a jelenlegi állásról. Mint elmondta, a miniszté­rium tervei szerint minden kollégista hallgató 4300 fo­rint támogatást kapna, ami közel fedezi is a felmérés sze­rinti költségeket. Eddig a kol­légisták körülbelül 20 száza­lékos térítési díjat fizettek. Az új rendszerben is nagyjából ez az arány maradna fenn, ám a minisztérium ezután nem az intézményeket kívánja finan­szírozni, hanem a hallgató sa­ját zsebébe kapná a támoga­tást. Az albérletben élők szá­mára egy újabb keretet kíván­nak létrehozni, ők szintén 4300 forintot kapnának. A Pénzügyminisztérium előze­tesen elfogadta ezt az elkép­zelést, ám csak akkor végle­gesíti döntését, ha beveze­tésre kerül a tandíj a felsőok­tatásban. Ezt azonban nem januárban, csak szeptember­től tervezik. A minisztérium elképzelé­sei között egy országos hall­gatói alap létrehozása is sze­repel, ez lenne hivatott az összes olyan támogatást egybe gyűjteni, amiket eddig szintén nem közvetlenül a hallgatók kaptak meg. Az alap kuratóriumában hallga­tók és bankszakemberek is helyet kapnának. Meixner András azonban nincs egyedül azon vélemé­nyével, hogy országos alap mellett feltétlen szükség van helyi szervezetekre is, melyek a helyi problémákkal, az egyénekkel foglalkoznak. In­tézményenként kell létre­hozni alapokat, hogy helyben lehessen gazdálkodni a pénz­zel. így Meixner András sze­rint, a helyi kapcsolatokra építve könnyebben lehetne cégektől, intézményektől adományokat kapni az ala­pokba. A Balatonkenesén elhang­zottak összegzéseként a FE­KOSZ az Országos Felsőok­tatási Érdekvédelmi Szövet­séggel karöltve törvénybe il­leszthető javaslatot állít ösz- sze, amit napokon belül eljut­tatnak a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumba. Pataki V. A baranyai kisgazdák Torgyán mellett Szombaton tartotta meg Pé­csett a Független Kisgazdapárt Baranya megyei Szervezete nagyválasztmányi ülését. A több mint 80 küldött - tekintet­tel a korábbi vezetés mandátu­mának lejártára - új vezetőséget választott. Megyei elnök ismét Hangya Antal lett, a főtitkár Beck György, az ügyvezető al- elnök pedig Debrovics Dezső. A nagyválasztmány úgy határo­zott, hogy a dr. Torgyán József vezette pártelnökséget tekinti legitimnek. Csatlakoznak azok­hoz a megyékhez, amelyek nyílt levélben szólítják fel a Pénz­ügyminisztériumot, hogy a par­lament által jóváhagyott költ­ségvetési támogatást utalja át a FKgP-nak. Elfogadták a bara­nyai kisgazdák a párt országos vezetőségének azt a döntését, hogy az állampolgárok vagyon­bevallási kötelezettsége csak azt követően lehet jogos, ha az egykori kommunista funkcioná­riusok és a gyanús privatizációs ügyeletek szereplőinek elszá­moltatása megtörtént. Ugyan­csak kimondták a küldöttek, hogy támogatják a „Hajdúbö- szörmény-féle” földosztást, mert ez megítélésük szerint jo­gos eljárás volt és követendő példa. M. A. Veszélyes fotózni az éjszakában ... Diszkók és „disznók” Fényképezőgéppel felsze­relkezve diszkónézőbe indul­tunk a péntekről szombatra virradó éjszakán. Arra voltunk kíváncsiak: meddig terjed a rendezők (a kidobófiúk) ha­tásköre, miként biztosíthatják a békésen szórakozók nyu­galmát. A pécsi Miami disz­kóban péntekenként nyugalom honol, nagyobb tömeg szom­batonkéntjön össze. A fiatalok biztonságban érezhetik magu­kat, mert a szórakozóhely rendjét a városban igencsak ismert élsportolók, karatésok vigyázzák.- Nem kell nekünk erőszak­hoz folyamodnunk, inkább csak megbeszéljük a dolgokat, hisz a rendbontók tudják, hogy egyenlőtlen küzdelem alakulna ki, ha összetűzésre kerülne sor - így az egyik rendező. A Műszaki Főiskola kollé­giumához érve viszont ugyan­csak felajzott hangulat foga­dott bennünket. Nem véletle­nül: ez volt a tanév első disz­kója a Pollack-on. A rendre a főiskolások szervezőgárdája és a SECONTROLL emberei vigyáztak, ám éjfél körül úgy tűnt, mindez nem kis felada­tot jelent számukra. Jó né­hány ittas fiatal hőzöngött, üvöltözött a bejárat előtt, aki tehette kitért előlük. A rendezőkről fotót is ké­szítettünk, ám a helyzetet egy részeg (a felvételre nem ke­rült) vendég félreértette, és üvöltözve rángatni kezdte a fényképezőgépet. A közel­harcot sikerült lezárni, ám amikor a lépcsőn egy korábbi ütközet vérnyomait láttuk, úgy véltük, jobb mielőbb ha­zatérni. Balog N. Több mint 300 kiló aranyat hozott Nem érzi magát bűnösnek a kuvaiti fiatalember Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy egy kuvaiti állam­polgárt, aki hosszabb ideje ha­zánkban él, jelentős mennyi­ségű arany csempészésével és más bűncselekményekkel vá­dolják. Al Roudhan Bader 32 éves fiatalember tíz éve Ma­gyarországon tartózkodik rövi- debb, hosszabb ideig és ahogy mondja, jelenleg bankkamatai­ból él. Sokáig szeretne az or­szágban maradni és nem érzi magát bűnösnek. Munkatár­sunknak adott nyilatkozata az első, nyomtatásban megjelent változat arról, ahogy az elmon­dása szerint vagyonos kuvaiti családból származó fiatalember szép magyar beszéddel közli sa­ját változatát az aranyakról.- Több mint 300 kiló, 14 ka­rátos aranyat hoztam be 1990 augusztusa óta. Akkor tört ki a kuvaiti háború, én pedig a csa­lád vagyonát akartam menteni. Magyarországra hoztam, hiszen régóta éltem már akkor itt, dol­goztam és tanultam, feleségem is magyar. Dokumentumokkal tudom igazolni, hogy a vámot mindig befizettem, bár az igaz, hogy a tört aranyat először Tö­rökországba vittem közben. Ott csináltak ékszereket belőlük, olcsón és szépen dolgoztak. Az­tán visszahoztam mindent Ma­gyarországra, mert itt még van igazi értéke az aranynak. A vagyon nagyobbik részét, kb. 200 kilónyi tört aranyat a Pénzverde és az Óra-Ékszer Vállalat vette meg tőlem. Grammonként ötszáz, azaz ösz- szesen százmillió forint haszna volt ebből a magyar államnak. A rendőrségi eljárásban kb. 50 kilót lefoglaltak, és, írja le nyu­godtan, 50 kilónyi arany to­vábbra is nálam van, a helyét nem mondhatom meg. Titok. Az aranyat természetesen nem egyszerre hoztam be, és vámként vagy vámletétként összesen több mint 26 millió fo­rintot fizettem a magyar állam­nak. Meg kellett volna, hogy köszönjék, amit tettem, és nem csempészéssel vádolni engem. A vádak után tartottak nálam házkutatást is Pécsett, és mivel nem találtak akkor semmit, le­vetették a karkötőimet meg az órámat és lefoglalták ezeket. Sokan az eljárás során „sötét­kéknek” akartak beállítani, pe­dig én csak a vagyonomat men­tettem, és úgy gondoltam, hogy ezt mindenki hasznára tehetem. A behozott aranyról és minden másról megfelelő dokumentu­maim vannak. Azt szeretném, ha szakemberek újra megnéz­nék ezeket és akkor kiderül­hetne, hogy az arannyal kapcso­latban semmilyen bűnt nem kö­vettem el, mondta befejezésül Bader. Bader úr véleményének nem azért adtunk nyilvánosságot, mert valamennyi szavával egyetértünk. Gondolom az olva­sókat is megdöbbentik a tények, utalok itt a 300 kilónyi aranyra, és megjegyzem, hogy ma az arany grammonkénti ára Ma­gyarországon kétezer forint kö­rül van. Nem a mi feladatunk eldön­teni azt sem, hogy a kuvaiti származású fiatalember bű- nös-e. Információink szerint hamarosan elkészül az ügyben az ügyészségi vádirat, majd sor kerülhet a szövevényes ügy tár­gyalására is. Mindenesetre rendkívül figyelemre méltóak Bader úrnak azok a szavai, amelyek az arany felvásárlásá­nak hazai rendezetlenségeire utalnak. Természetesen ez a tény nem mentheti és nem is támaszthatja alá az ügy további vizsgálatá­ban az érdekeltek esetleges si­kereit és esetleges bűneit. Bozsik László Jane Coliinge (középen ül) diákjai körében Fotó: Froksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents