Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-28 / 268. szám
1992. szeptember 28., hétfő üj Dunántúlt napló 3 A távközlés szakemberei bizakodnak Hárommillió telefon 1996-ban A Pécsett épülő új központ megduplázza a kapacitásokat A kertvárosi új telefonközpont impozáns épülettömbje Fotó: Proksza László AlpokAdria Harkány ad otthont a nemzetközi Alpok-Adria Kollégium (IAAC) soros rendezvényének, amely pénteken nyílt meg. A szervezet titkárával, Tóthné Lapperton Annával beszélgettünk.- Mi a nagy Alpok-Adria egyesületen belül egy kisebb egyesület vagyunk, melynek jelenleg mintegy 150 tagja van. Egy osztrák akadémikus, akinek a fia nemzetközi gimnáziumban végzett, a fejébe vette, hogy Ausztriában is létrehoz egyet. Bennünket, a Leőwey Gimnáziumot két grazi testvérintézményünk is megkeresett. A gimnázium a tervek szerint 1996-ban nyílik, addig ilyen kísérleti heteket rendezünk. Eddig két hasonló volt Ausztriában, és most a harmadik lebonyolítására bennünket kértek meg.-Hány országból érkeztek a rendezvény résztvevői?-Idén egy franciaországi iskola is elküldte képviselőit, jöttek cseh és török diákok, valamint Temesvárról is várunk egy csoportot. Az országból Kőszegről, Kecskemétről, Budapestről a piaristáktól és az osztrák gimnáziumból érkeztek résztvevők. Összesen 120-an - diákok és pedagógusok - jöttek el Harkányba.-Milyen szekciók alakultak, és milyen nyelven zajlik a társalgás.- Angol nyelven, hiszen a nemzetközi érettségit is e nyelven lehet-megszerezni majdan az iskolában. A munkacsoportok a következők: történelem-politika, irodalom-színház, ökológia, gazdaság és média. Természetesen minden szekció számára külön programot szerveztünk. Nemrégiben az időnként áldatlan telefonálási szituációkról írtunk lapunkban, Összedől az országos telefonhálózat? címűiéi. Nyilvánvaló, nem volt módunk az adott cikk keretein belül részletesen szót váltani azokról a fejlesztésekről,*melyek nyomán felcsillan a remény: Magyarországon előbb utóbb ugrásszerű minőségi változások tanúi lehetünk. Mint azt Reiner Ágoston, a Magyar Távközlési Részvénytársaság területi igazgatója említette, a hálózat nem fog összedőlni, legföljebb ritkábban, sűrűbben előforduló múló rosszullétről van szó. A távközlés szakemberei bizakodnak, hiszen eddig soha nem látott, példátlan fejlesztések folynak országszerte. Amit elöljáróban fontos leszögezni: az infrastruktúránk lényeges részét képező telefon - telefonálás-távközlés - elmaradottságát, az igényektől való leszakadását nem feltétlenül az anyagi kondíciók hiánya okozta. Mint az köztudott, a nagyvilág jóidéig tiltott listán tartotta azt a technikát, amelyre égető szükségünk lett volna, s a technikai-technológiai korlátok 1991-ben dőltek le maradéktalanul és remélhetőleg végleg. Mindezek alapján indulhatott meg a hazai távközlés életében az a példátlan méretű fejlesztő munka, mely nyomán például régiónk négy megyéjében - Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában - jelenleg 8,5 milliárd (!) forintos értékű telefon-fejlesztő beruházás-soron dolgoznak a MATÁV szakemberei. Miről is van szó tulajdonképpen? Az említett fejlesztés - mely három év alatt valósul meg nagy hangsúlyt fektet a gerinchálózatok építésére. Ugyanis a szolgáltatás hordozója az átvitel. Érthetően nem mindegy, hogy egyidőben mondjuk hányán tudnak Pécs és Budapest között telefonálni. A jelenlegi, korlátozott számú beszélgetések lebonyolítását tudó gerinchálózatokat optikai és digitális mikrohullámú utak váltják föl; gyakorlatilag korlátlan számú átvitelt lehetővé téve. A fejlesztések másik nagy csomagja a régiónkban a nagy- kapacitású, tranzit (távhívó) központok építése, melyek végső soron a helyi beszélgetések minőségére is kihatnak. (Nem mindegy ugye, hogy hányán várnak a búgóhangra, s közben gyötrik a helyi központok kapacitásait is.) E távhívó központok alapozta lehetőségekre aztán ráépülhetnek a helyi központok és a helyi hálózatok. A cél egyértelmű: legyen annyi telefon, amennyire szükség van, de a telefonok számának szaporodása se rontsa a szoltáltatás minőségét. Reiner Ágostonnal beszélgetve megfogalmazódott: ma nálunk egy külhoni sikeres menedzser bukásra van ítélve éppen a telefonhelyzet miatt. Biztos nem tudna olyan eredményeket fölmutatni, mint a saját otthonába. A kérdés természetesen jogos: mikor érhetünk el egy elfogadható, Európához közelebb álló szintre? A MATÁV területi igazgatója szerint 1996-tól Magyarországon nem lesz téma a telefon, de kissé közelebb, 1993 közepétől-végétől már jelentős javulást észlelhetünk a régiónkban is. Konkrétabban. A már említett, szinte korlátlan kapacitásokat tudó tranzitutak - gerinchálózatok - Pécs és Budapest, Pécs és Kaposvár, Zalaegerszeg és Budapest, Zalaegerszeg és Nagykanizsa, Keszthely és Zalaegerszeg között készülnek el 1993-ban. Ehhez baranyai szű- kebb pátriánkban kapcsolódnak a Pécs-Komló, Pécs-Mecsekná- dasd, Pécs-Hosszúhetény vonalak. Az új, nagykapacitású telefonközpontok sorában jelentős a pécsi, a siófoki, a keszthelyi, kaposvári, szekszárdi, nagykanizsai és a barcsi. (Csak közbeve- tőleg: e központokra számos ki- sebb-nagyobb helyi központot fűznek majd föl, mint Baranyában a komlóit; pécsváradit, me- cseknádasdit stb.) A pécsi új telefonközpont forradalmi változást hozhat városunk életébe, hiszen az eddigi 27 000-es városi telefonkapacitás az év végén vagy a jövő év elején szinte megduplázódik! Megteremti a feltételét annak, hogy a déli városrészben jelentkező minden igényt egyszerre kielégítsék, a város más részein pedig a helyi hálózatépítés függvényében később ugyanezt megtehessék. Végül, de nem utolsó sorban, dolgoznak az úgynevezett faluprogramon is a MATÁV szakemberei. Mint azt Reiner Ágoston említette, e faluprogram célja minimum az, hogy minden községben legyen a távhívásba bekapcsolt nyilvános telefon, s végső célja, hogy kisebb központokat is építsenek. Kozma Ferenc Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ Pécsett is Iskola munkanélkülieknek A tervek már elkészültek, rövidesen kiírják a pályázatot a kivitelezők számára Ez év június 8-ával, Kallós Miklós kinevezésével megalakult Pécsett a munkanélküliek s részben a szakmunkástanulók képzését szolgáló Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ. A BÁZIS egykori tanműhelye önkormányzati tulajdon lesz, és a Munkaügyi Minisztériumjelentős, több száz milliós támogatásával jelentősen kibővül, átalakul. Á leendő létesítmény az itt tanulható szakmák gazdag választékával az isko- lákon-gyárkapukon kívül rekedt munkanélkülieken szeretne segíteni. Mint arról már hírt adtunk; a „Foglaklkozta- tási Törvénnyel és Szakképzési Törvénnyel összehangolt cél szerint 500-600 munkanélküli - főként 18 éven felüli „iskolanélküli” fiatal - egyidejű átképzését szeretnék megoldani”, s mint írtuk, a központ szakma nélküli érettségizetteknek, lemorzsolódóknak is lehetőséget nyújt majd a tanulásra, és lesz egy tanműhely áz építőipari szakmák gyakorlására, amelyet a szakmunkásképző iskolák vehetnek igénybe.- A közelmúltban jártak itt ír és kanadai szakemberek, hogy a leendő képzési profilok megválasztásában tanácsot adjanak, de a tanműhely kialakítása még hátra van, és ami az intézmény jövőjét illeti, még elég sok a feltételes mód - fordulok Kallós Miklóshoz, az intézmény igazgatójához.- Megoldatlan gondjaink közé tartozik a tanműhely tulajdonjogának átírása a önkormányzat javára - mondja az igazgató. - Ugyanis a BÁZIS minden telepi létesítményét jelzálog terheli a kifizetetlen adósságai miatt. Ez terheli a tanműhelyt is, szerintünk jogszerűtlenül, hiszen ezt a létesítményt nem is tekintheti kizárólagosan a sajátjának, mert jórészt a Szakképzési Alap - tehát valamennyiünk - pénzéből épült. A jelzálog feloldására szerződésben kötelezte magát a vállalat, de január óta nem volt képes tenni semmit a földhivatali átírás érdekében.- Elvben kialakultak-e a szakmai profilok, egyáltalán mi az, ami eldöntöttnek tekinthető?- A budapesti LakóTerv világbanki hitellel hasonló, külföldön már régóta működő intézményeket keresett fel, mielőtt az új szakképzési központot megtervezte volna. A tervek már készen vannak, és rövidesen kiírjuk a pályázatot a kivitelezők számára is. A pályázatnak egy különössége feltétlenül lesz, ez esetben arra kötelezzük a kivitelezőt, hogy kisebb munkákra szakmunkástanulókat is alkalmazzanak. Rendkívül nagy a nyomás a munkanélküliek és a politika részéről is, úgyhogy ennek a központnak jövő év közepéig el kell készülnie!- Milyen funkcióknak, milyen szakmáknak kell helyet adnia majd?- Az egymáshoz kapcsolódó tömbök közül az első épületben lesz a fogadóterem a szükséges információkkal, állás- és tanfolyamhirdetésekkel. Ugyaninnen nyílik három kisebb szoba is, ahol az általában lelki gondokkal, tanácstalansággal küzdő munkanélkülieket pszichológus, pályaválasztási szakember is várja. Majd következnek a tanműhelyek, oktatótermek, melyek közül az utolsó traktusban lesz azoknak az építőipari szakmáknak a tanműhelye, ahol a nappali tagozatos, 14-17 éves szakmunkástanulók gyakorolhatnak majd. Elsősorban a pécsi iskolák - az 506-os, 508-as és az 500. sz. Szakmunkásképző Intézet - diákjaira gondolok. Egy délelőtt - nem zsúfoltan berendezkedve - 70 gyereket fogadhatnánk.- Milyen szakmák, képzési formák indítására voksoltak a külföldi tanácsadók?- Különösen az ír kolléga véleményét találtuk nagyon hasznosnak, azért is mert ők hozzánk hasonlóan szegények, igaz, hogy ők már 1968-ban megkezdték a felzárkózást és az Európa Közösség tizenharmadik tagjaként nagyon jelentős támogatásban is részesülnek. Ami a szakmákat illeti, bizonyosak vagyunk abban, hogy elsősorban a szakértelmet, kézügyességet kívánó ritkább szakmák - épületszobrász, cipész - találnak majd helyet maguknak a munkaerőpiacon - például említhetném mindazokat a szakmákat is, melyeknek a falvak szolgáltatási színvonalát kell emelniük. A falvakból hiányzik a vágóhíd, a tejbegyűjtő állomás, a szaporodó lovasiskolák környékéről a kovács - , hogy csak néhányat említsek. De ott a tavaly november óta működő miskolci átképző központ példája: a buszsofőrtől a pékig mindenféle szakma van. Mindent nem árulhatok el, a mi iskolánk is csak egy lesz a versenypályán az átképzést kínáló oktatási kft.-ék és más intézmények között. Pécsett hozzávetőleg 100 cég foglalkozik átképzéssel, a legerősebb 35 az átképzők klubját is megalakította már.- Néhány tanfolyammal rövidesen belépünk a piacra, és nem szeretnénk, ha ötleteink alkalmazásában mások megelőznének. Az átképzésnek konjunktúrája van, minél nagyobb pénzt igyekszenek belőle leszakítani. Az említett kft-ék révén létezik már egy többé-kevésbé jól összehangolt rendszer, melynek a fogaskerekei közt egy új belépő porszemet, konkurenciát jelent. Különösen, hogy leendő felszereltségünknél, számítógép- parkunknál fogva szolgáltatásaink is átlagon felüliek lesznek. Hiszen ez az állam gondoskodása is, hogy várható partnereinkkel, például az IPOSZ-szal, a Kolpinggal ösz- szefogva perdöntőén a munka- nélkülieknek nyújtsunk olyan lehetőséget, amire majd a munkaerőpiac is igent mond. Bóka Róbert m 3*1“ 5»« Minden olvasható a lapban ami nem láthatóafilmen. Együtt a Ewing és a Barnes család. DALLAS! Már kapható a hírlapárusoknál! (6704)
