Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-03 / 243. szám

1992. szeptember 3., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Organikus gazdaság Drávátokon Helyi erőforrásokra támaszkodva Egy felújításra váró kúriát kapott Drávátokon az alapítván} Fotó: Läufer László Quo vadis, Parlament? Az Ormánság Alapítvány ed­digi fennállása alatt jónéhány előadást tartott Baranya falvai­ban az organikus gazdálkodás­ról. Hogy pontosan miről is van szó, arról beszélgettünk Lantos Tamással az alapítvány vezető­jével.- A program, amit mi csiná­lunk kettős központú, az egyik Gilvánfán, a másik Drávafokon van. Drávafok tulajdonképpen az egésznek a motorja. A térség, amire az úgynevezett fenntart­ható fejlesztés irányul, az az Ormánság, de mi kicsit tágab- ban értelmezzük a határait, akár még Somogy megyébe is át­nyúlhat.- Mi ennek a fejlesztésnek a lényege?-A helyi erőforrásokra tá­maszkodva és egyben meg­őrizve azokat, fejleszteni egy adott térséget. Mert az eddigi fejlesztések, és ahogy én látom a jövőbeni fejlesztések Ma­gyarországon, nem ilyenek. Azok inkább felőrlik az erőfor­rásokat. És hogy később mi lesz, azzal nemigen törődnek. Az erőforrások alatt két dolgot értek: a természeti erőforráso­kat, például a mezőgazdaságban a talajt vagy az erdőt, amit nem biztos, hogy helyes kiirtani, vagy nem biztos, hogy olyan erdőket kell telepíteni, amilye­neket telepítenek stb. Ez az egyik oldal, a másik pedig az emberi erőforrások, amellyel szintén pazarlóan bánnak. Ki­szorítják a hagyományos tudá­son alapuló mesterségeket, el­csorog és szinte a semmibe vész az, ami esetleg évszázadok alatt gyűlt össze. Mi olyan fejlesztést szeretnénk csinálni, amelyik ezeket az erőforrásokat meg­őrzi, sőt, gazdagítja. Ennek az alapja pedig az, amit organikus gazdálkodásnak nevezünk. Ak­kor organikus a gazdálkodás, ha sok kicsi termelési egység szer­vesen összekapcsolódik. Nincs nagy függőségi viszonyuk ki­felé, tehát például bizonyos termékek, energia vagy szaktu­dás szempontjából nincsenek kiszolgáltatva városnak, vagy valamilyen nagyvállalatnak.- Ez gyakorlatilag megold­ható?- Igen. Ennek az organikus gazdálkodásnak az alapja a me­zőgazdaság, ezen belül pedig egy környezetbarát gazdálko­dási típus, amelynek több neve is van, például biogazdálkodás, természetelvű gazdálkodás stb. Lényege a dolognak az, hogy nagyon magas szintű technoló­giát alkalmaz, de a technológia nem technikai alapú, hanem na­gyon jól átgondolt ökológiai tervezésen alapul. Hogy dol­gozzon a természet maga, és ne az ember próbálja meg dolgoz­tatni, és mi csak úgy irányítjuk, hogy számunkra a lehető leg­többet produkálja. Ez azt je­lenti, hogy például a talajt úgy próbálja gondozni, hogy ne kelljen szüntelenül műtrá­gyázni. Ugyanez vonatkozik a növényvédelemre is. Persze eszünk ágában sincs azt mon­dani, hogy az egész térségben egy ilyen organikus gazdálko­dásnak kell működni. Úgy gon­doljuk, hogy működik továbbra is a tsz-rendszer vagy annak az utódja, ami az úgynevezett konvencionális mezőgazdaság, mi pedig mellette, sokkal ki­sebb mértékben, mint az, pró­báljuk meghonosítani a mién­ket, mint alternatív gazdálko­dást. Persze nem csak mező- gazdaságról van szó, hanem mezőgazdaságra épülő helyi iparról, értem ez alatt a feldol­gozóipart, vagy különböző kézműves mesterségeket, vagy egyéb ipari tevékenységet. Lé­nyeg, hogy ez kicsi legyen, csa­ládi vagy alig nagyobb vállal­kozás. A feldolgozásra nagy hang­súlyt fektetünk, például gyü­mölcsöt szeretnénk aszalni, a frissen szárított gyógynövénye­ket helyben aprítani, zacskózni, közvetlenül a kiskereskedelem számára eladhatóvá tenni. A zöldséget szántani vagy sava­nyítani, csomagolni, vagy pél­dául egy általunk fenntartott üz­leti hálózaton keresztül közvet­lenül eladni.- Rendelkezik az alapítvány ehhez a megfelelő számú szak­emberrel?- Először a már említett két központban próbáljuk ki ma­gunkat, hogy életképes-e ez az egész, és ott megerősödve aztán próbálunk menni a szomszéd fa­lura, és így tovább, egyelőre erre van szakemberünk.- Mennyire fogékonyak erre a gazdálkodásra az ott élő em­berek?- Az idősebbek nagyon fo­gékonyak, ők még ismerik a hagyományos gazdálkodást, ami nagyon közel áll ahhoz, amit mi csinálunk, bár mi sok­kal tudatosabb és tervszerűbb gazdálkodást akarunk. Ennek ellenére sokat tanulunk mi is a helyiektől. A fiatalokkal sincs gond, hiszen ők vállalkozó ked­vűek, szeretnek kockáztatni, be­levágni dolgokba. Gond a kö­zépkorosztállyal van, nem olyan rugalmas, nagyobb a kockázata, mert ott van a csa­lád, nagyobb a felelősség, ráa­dásul általában nekik van adós­ságuk, amit vissza kell fizetni. Sőt, ez a korosztály a konvenci­onális gazdálkodásba szokott bele.- Tulajdonképpen mi történik Drávafokon?- Kaptunk az önkormányzat­tól egy kúriát, amit helyreállí­tunk. Ezt az épületet körülveszi egy gyümölcsös, amihez ve­szünk még egy 40 hektáros föl­det, kifejezetten azért, hogy az alapítvány létrehozzon egy gaz­daságot, s az a cél, hogy bemu­tassuk, ezt nyereségesen lehet működtetni. A tanfolyamaink, amiket különböző falvakban tartunk, pusztába kiáltott szavak maradnak addig, amíg nem tesszük le mögé azt, ami a fede­zetet adja, ez pedig az a gazda­ság, amire szeretnénk rávenni az embereket.- A konvencionális gazdál­kodással, úgy gondolom, gyors­abb, látványosabb eredménye­ket lehet elérni. Ma, amikor a tsz-ek, az ál­lami gazdaságok és a magán- gazdaságok is a tönk szélén áll­nak, hiú ábránd arra gondolni, hogy drága vegyszerekkel, na­gyon jó, korszerű gépekkel föl­szerelve fognak gazdálkodni.- Tehát rákényszerülnek az organikus gazdálkodásra.- Igen, de ez még nem ilyen egyszerű, mert sokan azt mond­ják, hogy akkor inkább nem is gazdálkodnak. A konvencioná­lisnak egyébként nem csak az a hátránya, hogy sokat kell rá köl­teni, hanem az, hogy egyre töb­bet. A talaj egyre rosszabb álla­potba kerül, nagyobb pénz kell ahhoz, hogy ugyanazon a szin­ten fenntartsák a gazdálkodás színvonalát.-Ki finanszírozza az alapít­vány vállalkozásait?- A Munkaügyi Miniszté­rium, a Népjóléti Minisztérium, a Megyei Munkaügyi Központ, az Autonómia Alapítvány, a Jó­léti Szolgálati Alapítvány és az OTP. Ezek vissza nem térítendő támogatások, eddig kilenc mil­lió forint jött össze.- Hol történik a világban je­lenleg ilyen jellegű gazdálko­dás?- Igazán jó példákat nem le­het mondani, mert Nyugaton az ilyen szellemben működő gaz­daságok olyan módon működ­nek, hogy nálunk az nem lenne elfogadható, nem tudnánk nye­reséget produkálni. Ott olyan támogatások vannak, amilyenek nálunk nincsenek, és olyan tar­talékaik vannak a földművelők­nek, amik nálunk elképzelhetet­lenek. A kint elterjedt hobby-kertészeteket sem lehet jó példaként megemlíteni, mert azok nem jövedelemérdekeltek. De azért van néhány jó példa. Én magam is dolgoztam Skóci­ában ilyen organikus gazdaság­ban, ahol egy kicsi, két hektáros farmon egy család ragyogóan megélt olyan gazdálkodással, ahol, amikor én kinn voltam, akkor már harminchét éve egy fia vegyszert nem használtak, és egyszerű gépekkel dolgoztak, ami persze korszerű volt, hiszen nem arról van szó, hogy vissza kell térni a lóhoz, hanem arról, hogy vissza kell térni a kis energiafelhasználású földműve­léshez. Cs.L. Felfokozott várakozás előzte meg a parlamenti „tanévnyitót”, az Országgyűlés őszi üléssza­kának kezdetét. A Csurka-ta- núlmány kavarta politikai viha­rok, az évszázad aszályával te­tézett gazdasági gondok, az akuttá vált társadalmi-szociális feszültségek, a régiónkban zajló véres események mind-mind előrevetítették, hogy nehéz fel­tételek között vág neki a t. Ház az év utolsó 4 hónapjának. Milyen feladatok várnak a honatyákra? A teendők lega­lábbis két irányúak. Az egyik, hogy végre megteremtsék azt a konstruktív, normális légkört, amely nélkülözhetetlen a közös munkálkodáshoz, a józan mér­legeléshez és döntéshez. A má­sik, hogy meghozzák azokat a törvényeket, amelyek múlhatat­lanul szükségesek a súlyos krí­zisből való kilábaláshoz. Isme­retes, hogy a kormány 91 (!) törvényjavaslat megvitatását és elfogadását kéri-várja a parla­menttől, s ezek között olyan meghatározó- jelentőségű jog­szabályok vannak, mint pl. az államháztartási, az abortusz-, a média-, a kisebbségi törvény, a zárszámadás vagy a jövő évi költségvetés. Van-e esély a törvénykezés ütemének felgyorsítására? Júliusban 4 millió külföldi lá­togatott hazánkba, 6 százalék­kal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölték a Központi Statisztikai Hivatal­ban. A magyar idegenforgalom szempontjából különösen fon­tos országok közül Ausztriából 16, Németországból pedig 24 százalékkal kevesebben érkez­tek. E két országból együttesen így is több mint 1 millióan láto­gattak hazánkba, igaz, e vendé­gek egy része csak tranzitutas volt. Lényegében valamennyi or­szágból kevesebb turista érke­zett, mint 1991 júliusában. Ki­Mind súlyosabb a benzinhi­ány Jugoszláviában az olajszál­lításokat is érintő nemzetközi szankciók nyomán - jelentette a kőolajtermékek forgalmazásá­val foglalkozó Jugopetrol válla­lat. Az üzemanyagfogyasztást már június végétől erősen korlá­tozták Kis-Jugoszláviában: a személyautók havi fogyasztását 20 literben állapították meg. A múlt hétre azonban ez is soknak Egyértelmű, hogy a munka ra­cionalizálásával az eddiginél jóval hatékonyabbá, eredmé­nyesebbé válhat a parlament munkája. Ehhez azonban az kell, hogy a képviselők, a frak­ciók és a pártok elkötelezzék magukat: a négy hónapos ülész- szak nem a szóváltás, hanem a rendszerváltás, nem a konflik­tus, hanem a konszenzus, nem az indulat, hanem a józan ész, nem a pártérdekek, hanem a nemzeti érdekek elsőbbségének tanácskozássorozata lesz. Optimisták lehetünk-e ? Az ülésszak első eseményeinek is­meretében igen, de mérsékelten és fenntartásokkal. A nehézsé­gek növekedésével együtt ugyanis törvényszerűen fölerő­södnek a politika szélsőséges áramlatai. Égyidejüleg erősödik azonban a felismerés is, hogy ezek ellen csak a ma még egy­másnak feszülő erők egyesíté­sével, parlamenti demokrácia minden rendű és rangú hívének összefogásával lehet fellépni. A miniszterelnök szavaival élve: a nemzet nem engedheti meg ma­gának, hogy belsőleg felőrölje önmagát. Elvben ezzel a koali- ció és az ellenzék alighanem egyetért. A gyakorlat vizsgája azonban még hátra van. (bajnok) vétel a volt Jugoszlávia, ahon­nan 65 százalékkal nőtt a ha­zánkba érkezők száma, - nagy többségük nem a klasszikus tu­risták kategóriájába tartozik - Görögországból 15, míg Hol­landiából 4 százalékos növeke­dést regisztráltak. Az idén júliusban 1,3 millió magyar állampolgár utazott kül­földre, s ez is 13 százalékos visszaesést jelent. Januártól július végéig 16,6 millió külföldi látogatott Ma­gyarországra, ez 2,3 százalékos csökkenést mutat; 6,9 millió magyar utazott külföldre, ami 3 százalékkal kevesebb, mint 1991 első hét hónapjában. bizonyult a csupán vergődő kí­nálat mellett: pénteken például Belgrádba mindössze 50 ezer li­ter benzin érkezett, ami alig 5 százaléka a megszokott keres­letnek. A benzinhiány közvetlenül kihat más ágazatokra is: a me­zőgazdasági munkálatok nagy részét például nem tudják elvé­gezni a járműállomány moz­gásképtelensége folytán. Kevesebb a turista Benzinhiány Jugoszláviában Beköszöntött a meteorológiai ősz Rekord napsütés, rekord aszály 1992 augusztus havi csapadék a sokévi átlag %-ában. Nemes cselekedet A Nagy-Britannia szerte 491 boltban szórakoztató elektroni­kát és számítógépeket árusító Dixons cég elnöke, a 60 éves Stanley Kalms visszautasította a számára megszavazott évi 45 ezer fontos fizetésemelést, és inkább évi 3000 fontos fizetés­csökkentést kért. Kalms tavaly 563 109 fontot (körülbelül 1 millió dollárt) ke­resett, s most azzal indokolta tettét, hogy nem lenne „fair,, több pénzt fölvennie, amikor a vállalat dolgozói és a vásárlók egyaránt a gazdasági recesszió- val küzdenek. A cég egyébként egy év alatt egyharmadával növelte profit­ját, 72 millió fontra. A csudála­tos cégelnök döntésétől kollegá­inak fennakadt az álluk és csak ennyit tudtak mondani:- Hát, ez nemes cselekedet volt. Az Alföldön az idei volt az évszázad legszárazabb tavasza, sajnos a csapadékmentes időjá­rás nyáron is folytatódott, sőt a szárazságot még különösen hosszantartó hőség is súlyosbí­totta. A napi csúcsérték több he­lyen elérte a 37 fokot. Nemcsak a rekord vagy rekordközeli ma­ximumok voltak a jellemzőek, hanem az is, hogy nagyon régen tapasztaltak annyi hőségnapot, mint éppen a most végétért au­gusztusban. Harminc fok feletti hőmérsékletet négyszer annyi­szor mértek, minta korábbi években. Egyébként a havi kö­zéphőmérsékletek az egész or­szág területén rekordot döntöt­tek. Az Országos Vízügyi Hivatal 24 jelző állomásán mért adatok szerint július 16-augusztus 31. között hazánkban átlagosan 11 milliméter csapadék hullott. Legnagyobb a csapadékhiány a Nagy-Alföldön. Bács-Kis kun— Békés-Csongrád-Hajdú Bihar és Jász-Nagykun Szolnok me­gyékben ebben az évben a szo­kásosnál 160-180 milliméterrel kevesebb eső esett. Gyakorlati­lag ez már a tizedik aszályos esztendő, a talajvíz szinte az elmúlt évtizedben átlagosan 2-5 métert süllyedt, a fúrtkutakat mind kevesebb helyen tudják használni. A csapadékhiány következ­tében a folyók vízszintje is ala­posan megcsappant. A másfél­századdal ezelőtt mért és nulla szintnek elfogadott vízállások­hoz képest centiméterekben mérhetjük az eddigi minimum- rekordot és a mostani vízállást. A Duna Esztergomnál 1986-ban volt a legalacso­nyabb, akkor +30 centit muta­tott a vízmérce, most pedig +52-öt. Baján 1947-ben +74 centi az eddigi minimum, ehhez képest nem mondható ala­csonynak a +119 centiméteres vízállás. Mohácson ugyancsak 45 esztendővel állította fel a ne­gatív rekordot a folyó +82 cen­timéterrel, most viszont +146 centit jelez a vízmérce. A Tiszán az eddigi legala­csonyabb vízállást 1968-ban rögzítették, -272 centiméterrel, a jelenlegi vízszint egy centivel magasabb. Érdemes megje­gyezni, hogy a maximumot vi­szont 1970-ben észlelték, +909 centiméterrel. A Sebes-Körös Körössza- kállnál 1986-ban 40 centivel volt alacsonyabb, mint a mos­tani duzzasztott -137 centi. A Hármas-Körös Kunszentmár- tonnál 1946-ban mért 240-eshez képest, most - duzzasztva - csak-146 centiméter, (szabó)

Next

/
Thumbnails
Contents