Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-03 / 243. szám
1992. szeptember 3., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Organikus gazdaság Drávátokon Helyi erőforrásokra támaszkodva Egy felújításra váró kúriát kapott Drávátokon az alapítván} Fotó: Läufer László Quo vadis, Parlament? Az Ormánság Alapítvány eddigi fennállása alatt jónéhány előadást tartott Baranya falvaiban az organikus gazdálkodásról. Hogy pontosan miről is van szó, arról beszélgettünk Lantos Tamással az alapítvány vezetőjével.- A program, amit mi csinálunk kettős központú, az egyik Gilvánfán, a másik Drávafokon van. Drávafok tulajdonképpen az egésznek a motorja. A térség, amire az úgynevezett fenntartható fejlesztés irányul, az az Ormánság, de mi kicsit tágab- ban értelmezzük a határait, akár még Somogy megyébe is átnyúlhat.- Mi ennek a fejlesztésnek a lényege?-A helyi erőforrásokra támaszkodva és egyben megőrizve azokat, fejleszteni egy adott térséget. Mert az eddigi fejlesztések, és ahogy én látom a jövőbeni fejlesztések Magyarországon, nem ilyenek. Azok inkább felőrlik az erőforrásokat. És hogy később mi lesz, azzal nemigen törődnek. Az erőforrások alatt két dolgot értek: a természeti erőforrásokat, például a mezőgazdaságban a talajt vagy az erdőt, amit nem biztos, hogy helyes kiirtani, vagy nem biztos, hogy olyan erdőket kell telepíteni, amilyeneket telepítenek stb. Ez az egyik oldal, a másik pedig az emberi erőforrások, amellyel szintén pazarlóan bánnak. Kiszorítják a hagyományos tudáson alapuló mesterségeket, elcsorog és szinte a semmibe vész az, ami esetleg évszázadok alatt gyűlt össze. Mi olyan fejlesztést szeretnénk csinálni, amelyik ezeket az erőforrásokat megőrzi, sőt, gazdagítja. Ennek az alapja pedig az, amit organikus gazdálkodásnak nevezünk. Akkor organikus a gazdálkodás, ha sok kicsi termelési egység szervesen összekapcsolódik. Nincs nagy függőségi viszonyuk kifelé, tehát például bizonyos termékek, energia vagy szaktudás szempontjából nincsenek kiszolgáltatva városnak, vagy valamilyen nagyvállalatnak.- Ez gyakorlatilag megoldható?- Igen. Ennek az organikus gazdálkodásnak az alapja a mezőgazdaság, ezen belül pedig egy környezetbarát gazdálkodási típus, amelynek több neve is van, például biogazdálkodás, természetelvű gazdálkodás stb. Lényege a dolognak az, hogy nagyon magas szintű technológiát alkalmaz, de a technológia nem technikai alapú, hanem nagyon jól átgondolt ökológiai tervezésen alapul. Hogy dolgozzon a természet maga, és ne az ember próbálja meg dolgoztatni, és mi csak úgy irányítjuk, hogy számunkra a lehető legtöbbet produkálja. Ez azt jelenti, hogy például a talajt úgy próbálja gondozni, hogy ne kelljen szüntelenül műtrágyázni. Ugyanez vonatkozik a növényvédelemre is. Persze eszünk ágában sincs azt mondani, hogy az egész térségben egy ilyen organikus gazdálkodásnak kell működni. Úgy gondoljuk, hogy működik továbbra is a tsz-rendszer vagy annak az utódja, ami az úgynevezett konvencionális mezőgazdaság, mi pedig mellette, sokkal kisebb mértékben, mint az, próbáljuk meghonosítani a miénket, mint alternatív gazdálkodást. Persze nem csak mező- gazdaságról van szó, hanem mezőgazdaságra épülő helyi iparról, értem ez alatt a feldolgozóipart, vagy különböző kézműves mesterségeket, vagy egyéb ipari tevékenységet. Lényeg, hogy ez kicsi legyen, családi vagy alig nagyobb vállalkozás. A feldolgozásra nagy hangsúlyt fektetünk, például gyümölcsöt szeretnénk aszalni, a frissen szárított gyógynövényeket helyben aprítani, zacskózni, közvetlenül a kiskereskedelem számára eladhatóvá tenni. A zöldséget szántani vagy savanyítani, csomagolni, vagy például egy általunk fenntartott üzleti hálózaton keresztül közvetlenül eladni.- Rendelkezik az alapítvány ehhez a megfelelő számú szakemberrel?- Először a már említett két központban próbáljuk ki magunkat, hogy életképes-e ez az egész, és ott megerősödve aztán próbálunk menni a szomszéd falura, és így tovább, egyelőre erre van szakemberünk.- Mennyire fogékonyak erre a gazdálkodásra az ott élő emberek?- Az idősebbek nagyon fogékonyak, ők még ismerik a hagyományos gazdálkodást, ami nagyon közel áll ahhoz, amit mi csinálunk, bár mi sokkal tudatosabb és tervszerűbb gazdálkodást akarunk. Ennek ellenére sokat tanulunk mi is a helyiektől. A fiatalokkal sincs gond, hiszen ők vállalkozó kedvűek, szeretnek kockáztatni, belevágni dolgokba. Gond a középkorosztállyal van, nem olyan rugalmas, nagyobb a kockázata, mert ott van a család, nagyobb a felelősség, ráadásul általában nekik van adósságuk, amit vissza kell fizetni. Sőt, ez a korosztály a konvencionális gazdálkodásba szokott bele.- Tulajdonképpen mi történik Drávafokon?- Kaptunk az önkormányzattól egy kúriát, amit helyreállítunk. Ezt az épületet körülveszi egy gyümölcsös, amihez veszünk még egy 40 hektáros földet, kifejezetten azért, hogy az alapítvány létrehozzon egy gazdaságot, s az a cél, hogy bemutassuk, ezt nyereségesen lehet működtetni. A tanfolyamaink, amiket különböző falvakban tartunk, pusztába kiáltott szavak maradnak addig, amíg nem tesszük le mögé azt, ami a fedezetet adja, ez pedig az a gazdaság, amire szeretnénk rávenni az embereket.- A konvencionális gazdálkodással, úgy gondolom, gyorsabb, látványosabb eredményeket lehet elérni. Ma, amikor a tsz-ek, az állami gazdaságok és a magán- gazdaságok is a tönk szélén állnak, hiú ábránd arra gondolni, hogy drága vegyszerekkel, nagyon jó, korszerű gépekkel fölszerelve fognak gazdálkodni.- Tehát rákényszerülnek az organikus gazdálkodásra.- Igen, de ez még nem ilyen egyszerű, mert sokan azt mondják, hogy akkor inkább nem is gazdálkodnak. A konvencionálisnak egyébként nem csak az a hátránya, hogy sokat kell rá költeni, hanem az, hogy egyre többet. A talaj egyre rosszabb állapotba kerül, nagyobb pénz kell ahhoz, hogy ugyanazon a szinten fenntartsák a gazdálkodás színvonalát.-Ki finanszírozza az alapítvány vállalkozásait?- A Munkaügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Megyei Munkaügyi Központ, az Autonómia Alapítvány, a Jóléti Szolgálati Alapítvány és az OTP. Ezek vissza nem térítendő támogatások, eddig kilenc millió forint jött össze.- Hol történik a világban jelenleg ilyen jellegű gazdálkodás?- Igazán jó példákat nem lehet mondani, mert Nyugaton az ilyen szellemben működő gazdaságok olyan módon működnek, hogy nálunk az nem lenne elfogadható, nem tudnánk nyereséget produkálni. Ott olyan támogatások vannak, amilyenek nálunk nincsenek, és olyan tartalékaik vannak a földművelőknek, amik nálunk elképzelhetetlenek. A kint elterjedt hobby-kertészeteket sem lehet jó példaként megemlíteni, mert azok nem jövedelemérdekeltek. De azért van néhány jó példa. Én magam is dolgoztam Skóciában ilyen organikus gazdaságban, ahol egy kicsi, két hektáros farmon egy család ragyogóan megélt olyan gazdálkodással, ahol, amikor én kinn voltam, akkor már harminchét éve egy fia vegyszert nem használtak, és egyszerű gépekkel dolgoztak, ami persze korszerű volt, hiszen nem arról van szó, hogy vissza kell térni a lóhoz, hanem arról, hogy vissza kell térni a kis energiafelhasználású földműveléshez. Cs.L. Felfokozott várakozás előzte meg a parlamenti „tanévnyitót”, az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetét. A Csurka-ta- núlmány kavarta politikai viharok, az évszázad aszályával tetézett gazdasági gondok, az akuttá vált társadalmi-szociális feszültségek, a régiónkban zajló véres események mind-mind előrevetítették, hogy nehéz feltételek között vág neki a t. Ház az év utolsó 4 hónapjának. Milyen feladatok várnak a honatyákra? A teendők legalábbis két irányúak. Az egyik, hogy végre megteremtsék azt a konstruktív, normális légkört, amely nélkülözhetetlen a közös munkálkodáshoz, a józan mérlegeléshez és döntéshez. A másik, hogy meghozzák azokat a törvényeket, amelyek múlhatatlanul szükségesek a súlyos krízisből való kilábaláshoz. Ismeretes, hogy a kormány 91 (!) törvényjavaslat megvitatását és elfogadását kéri-várja a parlamenttől, s ezek között olyan meghatározó- jelentőségű jogszabályok vannak, mint pl. az államháztartási, az abortusz-, a média-, a kisebbségi törvény, a zárszámadás vagy a jövő évi költségvetés. Van-e esély a törvénykezés ütemének felgyorsítására? Júliusban 4 millió külföldi látogatott hazánkba, 6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölték a Központi Statisztikai Hivatalban. A magyar idegenforgalom szempontjából különösen fontos országok közül Ausztriából 16, Németországból pedig 24 százalékkal kevesebben érkeztek. E két országból együttesen így is több mint 1 millióan látogattak hazánkba, igaz, e vendégek egy része csak tranzitutas volt. Lényegében valamennyi országból kevesebb turista érkezett, mint 1991 júliusában. KiMind súlyosabb a benzinhiány Jugoszláviában az olajszállításokat is érintő nemzetközi szankciók nyomán - jelentette a kőolajtermékek forgalmazásával foglalkozó Jugopetrol vállalat. Az üzemanyagfogyasztást már június végétől erősen korlátozták Kis-Jugoszláviában: a személyautók havi fogyasztását 20 literben állapították meg. A múlt hétre azonban ez is soknak Egyértelmű, hogy a munka racionalizálásával az eddiginél jóval hatékonyabbá, eredményesebbé válhat a parlament munkája. Ehhez azonban az kell, hogy a képviselők, a frakciók és a pártok elkötelezzék magukat: a négy hónapos ülész- szak nem a szóváltás, hanem a rendszerváltás, nem a konfliktus, hanem a konszenzus, nem az indulat, hanem a józan ész, nem a pártérdekek, hanem a nemzeti érdekek elsőbbségének tanácskozássorozata lesz. Optimisták lehetünk-e ? Az ülésszak első eseményeinek ismeretében igen, de mérsékelten és fenntartásokkal. A nehézségek növekedésével együtt ugyanis törvényszerűen fölerősödnek a politika szélsőséges áramlatai. Égyidejüleg erősödik azonban a felismerés is, hogy ezek ellen csak a ma még egymásnak feszülő erők egyesítésével, parlamenti demokrácia minden rendű és rangú hívének összefogásával lehet fellépni. A miniszterelnök szavaival élve: a nemzet nem engedheti meg magának, hogy belsőleg felőrölje önmagát. Elvben ezzel a koali- ció és az ellenzék alighanem egyetért. A gyakorlat vizsgája azonban még hátra van. (bajnok) vétel a volt Jugoszlávia, ahonnan 65 százalékkal nőtt a hazánkba érkezők száma, - nagy többségük nem a klasszikus turisták kategóriájába tartozik - Görögországból 15, míg Hollandiából 4 százalékos növekedést regisztráltak. Az idén júliusban 1,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, s ez is 13 százalékos visszaesést jelent. Januártól július végéig 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, ez 2,3 százalékos csökkenést mutat; 6,9 millió magyar utazott külföldre, ami 3 százalékkal kevesebb, mint 1991 első hét hónapjában. bizonyult a csupán vergődő kínálat mellett: pénteken például Belgrádba mindössze 50 ezer liter benzin érkezett, ami alig 5 százaléka a megszokott keresletnek. A benzinhiány közvetlenül kihat más ágazatokra is: a mezőgazdasági munkálatok nagy részét például nem tudják elvégezni a járműállomány mozgásképtelensége folytán. Kevesebb a turista Benzinhiány Jugoszláviában Beköszöntött a meteorológiai ősz Rekord napsütés, rekord aszály 1992 augusztus havi csapadék a sokévi átlag %-ában. Nemes cselekedet A Nagy-Britannia szerte 491 boltban szórakoztató elektronikát és számítógépeket árusító Dixons cég elnöke, a 60 éves Stanley Kalms visszautasította a számára megszavazott évi 45 ezer fontos fizetésemelést, és inkább évi 3000 fontos fizetéscsökkentést kért. Kalms tavaly 563 109 fontot (körülbelül 1 millió dollárt) keresett, s most azzal indokolta tettét, hogy nem lenne „fair,, több pénzt fölvennie, amikor a vállalat dolgozói és a vásárlók egyaránt a gazdasági recesszió- val küzdenek. A cég egyébként egy év alatt egyharmadával növelte profitját, 72 millió fontra. A csudálatos cégelnök döntésétől kollegáinak fennakadt az álluk és csak ennyit tudtak mondani:- Hát, ez nemes cselekedet volt. Az Alföldön az idei volt az évszázad legszárazabb tavasza, sajnos a csapadékmentes időjárás nyáron is folytatódott, sőt a szárazságot még különösen hosszantartó hőség is súlyosbította. A napi csúcsérték több helyen elérte a 37 fokot. Nemcsak a rekord vagy rekordközeli maximumok voltak a jellemzőek, hanem az is, hogy nagyon régen tapasztaltak annyi hőségnapot, mint éppen a most végétért augusztusban. Harminc fok feletti hőmérsékletet négyszer annyiszor mértek, minta korábbi években. Egyébként a havi középhőmérsékletek az egész ország területén rekordot döntöttek. Az Országos Vízügyi Hivatal 24 jelző állomásán mért adatok szerint július 16-augusztus 31. között hazánkban átlagosan 11 milliméter csapadék hullott. Legnagyobb a csapadékhiány a Nagy-Alföldön. Bács-Kis kun— Békés-Csongrád-Hajdú Bihar és Jász-Nagykun Szolnok megyékben ebben az évben a szokásosnál 160-180 milliméterrel kevesebb eső esett. Gyakorlatilag ez már a tizedik aszályos esztendő, a talajvíz szinte az elmúlt évtizedben átlagosan 2-5 métert süllyedt, a fúrtkutakat mind kevesebb helyen tudják használni. A csapadékhiány következtében a folyók vízszintje is alaposan megcsappant. A másfélszázaddal ezelőtt mért és nulla szintnek elfogadott vízállásokhoz képest centiméterekben mérhetjük az eddigi minimum- rekordot és a mostani vízállást. A Duna Esztergomnál 1986-ban volt a legalacsonyabb, akkor +30 centit mutatott a vízmérce, most pedig +52-öt. Baján 1947-ben +74 centi az eddigi minimum, ehhez képest nem mondható alacsonynak a +119 centiméteres vízállás. Mohácson ugyancsak 45 esztendővel állította fel a negatív rekordot a folyó +82 centiméterrel, most viszont +146 centit jelez a vízmérce. A Tiszán az eddigi legalacsonyabb vízállást 1968-ban rögzítették, -272 centiméterrel, a jelenlegi vízszint egy centivel magasabb. Érdemes megjegyezni, hogy a maximumot viszont 1970-ben észlelték, +909 centiméterrel. A Sebes-Körös Körössza- kállnál 1986-ban 40 centivel volt alacsonyabb, mint a mostani duzzasztott -137 centi. A Hármas-Körös Kunszentmár- tonnál 1946-ban mért 240-eshez képest, most - duzzasztva - csak-146 centiméter, (szabó)
