Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-24 / 264. szám

I 1 1992. szeptember 24., csütörtök aj Dunantau napiö 3 Csődeljárás a Zöldért ellen Az ingatlanértékek fedezik az adósságot Kétszázmilliót kell a pécsi székhelyű Zöldértnek előte­remteni ahhoz, hogy elkerülje a felszámolást. A múlt hónap elejére ugyanis kiderült, sem a tartozásait, sem pedig a ka­matokat nem tudja fizetni, ezért be kellett jelentenie az öncsődöt. Az időközben rész­vénytársasággá átalakult ke­reskedelmi vállalat vezetői azonban bíznak abban, hogy sikerül megegyezniük a hite­lezőikkel, s akkor a vállalat fennmaradását biztosítani tudják. ' A valamikor igen jól működő cég az utóbbi két esztendőben került a tönk szélére. A nyolc­vanas évek végén még éves ár­bevételüket több mint 40 száza­lékkal tudták növelni, s elérték a 2 milliárdos forgalmat. Abban az időszakban bővítették tevé­kenységi körüket, export-im­port jogot szereztek, termelő üzemet létesítettek Mohácson zöldség, gyümölcs tartósítására, az üdítőitalokhoz szükséges gyümölcsvelő előállítására. Mindent adtak vettek, külföldre - főként a volt Jugoszláviába - mezőgazdasági termékeket szállítottak, behozatali listáju­kon pedig az élelmiszer termé­keken kívül kozmetikai cikkek, különféle ipari áruféleségek is szerepeltek. A megváltozott gazdasági környezet azonban padlóra küldte a vállalatot. Koronics Károly a részvénytársaság igaz­gatója szerint mindenek előtt a kamatok ugrásszerű megemel­kedése miatt kerültek nehéz helyzetbe, ugyanis a vállalat fennállása óta tőkehiányban szenved, a folyamatos műkö­déshez szükséges forgóalapokat rövidlejáratű hitelekből biztosí­tották. A keleti piac megszű­nése, a kül- és belföldi kintlévő­ségek is mintegy 100 millió fo­rinttal fejelték meg adósságu­kat, s hiába növelték forgalmu­kat, mindezt a nyereségből már nem tudták fedezni. Nyár vé­gére fizetésképtelenné váltak, s kénytelenek voltak csődeljárást kérni maguk ellen. Kétségtelen viszont, a Zöl­dértnek még mindig van mit ap­rítania a tejbe. Boltjaikat (Pé­csen 16 üzletet működtettek), amelyeket az önkormányzattól béreltek, üzemeltetési szerződé­sekkel továbbadták, de kikötöt­ték, ugyanazt a tevékenységet kell folytatniuk, s egy bizonyos mennyiségű árut a Zöldérttől kell megvenniük - természete­sen nagykereskedelmi áron. Csak ezzel az akciójukkal jelen­tős költségektől szabadultak meg: nem kell például bért fi­zetniük az eddig ott dolgozók­nak. Ezenkívül havonta bevé­telhez is jutnak, amit az üzemel­tető fizet a vállalatnak. Aztán ott van a Megyeri úti telep, amely igen jól értékesíthető, hi­szen kiváló az infrastruktúrája, a cég ennek kétharmadát érté­kesíteni kívánja. A mohácsi tar­tósító üzemet pedig 50-60 mil­lióra taksálják, megvételére már van is jelentkező. Mindezek alapján a vállalat vezetői úgy ítélik meg helyze­tüket, egyáltalán nincs minden veszve. Ha a nemrégiben elfo­gadott üzleti terveiket a hitele­zők reálisnak tartják, van re­mény a megegyezésre. Persze ez csak feltételezés, hiszen még az első tárgyalásokon sem jutot­tak túl. A bankok - legfőképpen a Budapest Bank, a Külkeres­kedelmi Bank és a Konzum­bank - mihamarabb pénzt akarnak látni, s korántsem biz­tos, hogy az eladási szándékok­ból pár hónap alatt valóságos bevételek lesznek. Ha viszont nem sikerül a megegyezés, az év végére Zöldért is a felszámo­lás sorsára jut. B. G. A kétkulcsos áfa és a magánépíttetők A többgyerekesek jól járnak, a nagy házat építők rosszul Pécsi gimnazisták Dániában A Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Vegyeskara Ve­res János igazgató és a két karnagy, Kertész Attila és Dobos László vezetésével egy hetet töltött a dániai Has- lev városában. A Haslev Gimnázium szép régi épü­lete előtt dán szülők és gere- kek sokasága várta izgatot­tan tanulóinkat. A kórus másnap két koncertet adott a város két iskolájában, a me­legszívű, értő közönség lel­kes fogadtatásban részesí­tette őket. A Haslev Gimnázium karnagya, Hans Krarup által összeállított program gazdag és sokrétű volt: polgármes­teri fogadás; barangolás Hamlet dán királyfi várában Helsingőrben; Dánia egyik legszebb kastélányak, a Fre- deriksborgi kastély pompás termeinek megtekintése, rög­tönzött koncert a nagy bálte­remben az éppen ottlevő tu­ristáknak, orgona hangver­seny a kastély kápolnájában a világhírű Compenius or­gonán. Nagy élmény volt a kop­penhágai buszos, de főleg a hajós városnézés, séta a vá­ros hangulatos központjá­ban, a tengerparton. Kedves élmény volt a magyar-dán kóruspróba közel 140 diák­kal, az esti iskolai fogadás: közös vacsora a gimnázium ebédlőjében a dán fogadó­családokkal együtt, közös koncert a szülők és az érdek­lődők számára, majd kosár­labda meccs, s végezetül dán néptánc tanulás. E fesztelen közös programok igazán kö­zel hozták a diákokat egy­máshoz, igazi barátságok születtek­Szeptember 13-án került sor a Kodály Gimnázium Vegyeskarának záró kon­certjére a város evangélikus templomában. A közel más­félórás hangversenyen a re­neszánsz és barokk művek mellett a XX. századi ma­gyar szerzők művei arattak nagy tapsokat. A kórust Sze­derkényi Mariann kísérte zongorán. A Haslev Gimná­zium vegyeskara 1993-ban viszonozza a pécsi dalosok látogatását. Mohácsi Éva tanár Elvittem a Pénzügyminiszté­riumba az Elet és Irodalom leg­utóbbi számából kivágott Bertha Bulcsu-cikket, aláhúz­ván benne ezt a mondatot: "Jön a kétkulcsos, ember- és nemze­tellenes áfa, ami a lakásépítést az átlagembernek lehetetlenné teszi". Dr. Cseh Pál osztályvezető, minisztériumi tanácsos nem bó­lint rá, sőt: csóválja a fejét.-Tagadhatatlan, hogy napja­inkban a lakásárak és a jöve­delmek közti különbségek igen nagyok, amelyeket sem hitellel, sem költségvetési támogatással áthidalni nem lehet - mondja. - Mi azonban az építkezések - amelyek amúgy is megfogyat­koztak - bővülését várjuk, nem pedig a megszűnését, miként a cikkíró állítja. Hogy miért?' Lássuk, mi volt a korábbi, pon­tosabban a ma is érvényes gya­korlat? Három kulcsról van szó: 0, 15 és 25 százalékosról, ame­lyek közül megszűnik az első, s valószínűleg lesz 8 és 25 száza­lékos, vagyis kettő. A nulla kulcs annyit tesz, hogy az építő­ipari vállalat megfizeti a 15—25 százalékot az adóhatóságnak, s ha kellő számban gyűlnek össze a magánépíttető kiadásait iga­zoló papírok, akkor azokkal je­lentkezik és visszaigényli és kapja az általa ama vállalatnak kifizetett summát. Aki az idén megkezdte az építkezést, az jö­vőre is folytathatja e szisztéma szerint, de nem részesülhet kompenzációban. Azt a támoga­tást tehát, amit eddig bárki igé­nyelhetett, azt ezután a gyerme­kes családokra és az önkor­mányzatokra koncentráljuk. Vagyis azok jutnak hozzá, akik a leginkább rászorultak!- Mekkora ez a szociális ked­vezmény, s mekkorára nő?- Egy gyermek esetén 50-ről 250 ezerre növekszik, két gyermek után 200 ezerről 600 ezerre, mígnem három gyer­mekre 600 ezerről 1 millió 200 ezer forintra.- Kupa Mihály pénzügymi­niszter parlamenti beszédéből mégis az tűnt ki, hogy nagy álta­lánosságban a költségvetési hi­ány pótlására vezetik be a két­kulcsos áfát. Ha csupán a lakást tekintjük, mennyi bevételre számít a tárca?-Jövőre 15 milliárd forintra, amiből 10 milliárdot az említett kedvezmények formájában visszajuttatunk a lakossághoz, tehát 5 milliárd marad a költ­ségvetés haszna. 1994-től azon­ban már a teljes összeg vissza­kerül, tehát átmeneti ez a meg­oldás, legalábbis a lakások ese­tében.-Miként fest az idevágó helyzetkép Nyugat-Európában?- Mindenütt két kulcs van, sőt az Európai Közösségben előírás a harmónia, éppen a vámhatárok megszűntetése ér­dekében. Tehát úgy is mondhat­juk, hogy az EK-hoz való csat­lakozásunk feltétele a kétkul­csos áfa bevezetése.- Mégis: kik azok, akik rosz- szul járnak, ha az országgyűlés elfogadja a tárca előterjeszté­sét?- Nos, vannak, illetve lesz­nek ilyen állampolgárok is, mégpedig azok, akik nagymé­retű, költséges lakásokat építe­nek. Tudok esetről, ahol 35 mil­lió forintra rúgott csak a vissza­fizetett áfa összege! ők azok, akik befolyásolni igyekeznek a közvéleményt, rossz hangulatot teremtvén a szegényebb rétegek köreiben is. Jó lenne, ha nem hagynák becsapni magukat, nem tiltakoznának a magasabb szociális támogatottság el­len... Elmentem a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumba is, ahol Kovács Imre építészeti főosztályvezető adott röpke tájékoztatást a vi­déki Magyarország lakásépítési helyzetéről.- Nos, ez kétségkívül vissza­esett, bár pontos számot nem tudnék mondani. Már csak azért sem, mert felgyorsult a kész há­zakhoz történő hozzáépítések üteme, ami talán kényszerű, de racionális megoldás a lakáshoz jutás érdekében.-Gondjaink közül megemlí­tem, hogy míg 1990 előtt 870 építési hatóság működött az or­szágban, ma 2500, vagyis 3200-ra helységünk majd mind­egyikében. Jártam a velünk azonos méretű és lélekszámú Bajorországban, ahol csak 71 ilyen hatóság található. Egysze­rűen nincs annyi szakemberünk, amennyit ez a tömeg igényelne. Különben már nem a kivagyi­ság, hanem a szolidság jellemző nagy általánosságban a házak építésében. Dr. Kiss Sándor ügyvéd régi ismerője a témának, - ő bizony azt tapasztalja, hogy az építeni szándékozók idegesek. Be akarnak jóelőre spejzolni építő­anyagot, s azt mondogatják, hogy akár építési engedély nél­kül is belevágnak a munkába, még ha nem kapnak is semmi­féle áfa-visszatérítést. Igen sok ügy van a bíróságokon, - ha ugyanis a szomszédnak nem tetszik, hogy épülne mellette mondjuk egy sorház, akkor föl­léphet az ellen. Ez is akadá­lyozza az építeni szándékozó­kat, nem pusztán a kétkulcsos áfa. Amit ha bevezetnek, bizo­nyára kedvező lesz a többgyer­mekes családoknak, ámde rosz- szul járnak - miként dr. Cseh Pál is mondotta - a nagyméretű házat építtetők. Keresztényi Nándor Meszesen, a Pap-szőlőben a legtöbben igyekeznek még idén befe­jezni az építkezést Fotó: Läufer László Tankerületek a láthatáron Igazgatóválasztás előtt , ,A művelődési és közoktatási miniszter - élve az 1991. évi XX. törvény 99. szakaszában biztosított jogkörével - 1992. szeptember 1-jei hatállyal regi­onális oktatási központokat ala­pít a köztársasági megbízottak székhelyén: Budepesten (ket­tőt), Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Pécsett és Veszprémben” - szól a közle­mény első mondata, amelyben a minisztérium a ROK igazgatói pályázatát hirdeti meg ez év szeptember 7-i határidővel. Segíteni vagy ellenőrizni? A pályázati kiírásból megtud­juk, hogy „a ROK a miniszté­rium felügyelete alatt működő költségvetési szerv, amely önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Igazgatóságból és a régió pedagógusaiból válasz­tott testületből áll. Igazgatóját a pályázat alapján az MKM he­lyettes államtitkára nevezi ki.” Sokat vitatott funkciójáról - ebben egyébként azóta sem ju­tott közmegegyezésre a peda­gógus-szakma - általános elv­ként a következőket szögezi le a pályázat: „a ROK feladata, hogy közreműködjék a minisz­ter ágazati irányítási feladatai­nak ellátásában, segítse a neve­lési-oktatási intézmények fenn­tartóinak irányítói tevékenysé­gét, az intézmények szakmai munkáját.” Az Üj Magyarország augusz­tus 7-i számában közzétett kií­rásban a hangsúly eltolódik a felügyeletre, az . ellenőrzésre: azaz a ROK „feladata a terület oktatásügyének szakmai fel­ügyelete” - ennek keretében „vizsgálja, elemzi, értékeli a ré­gió tanügyi helyzetét, ellenőrzi a képesítési előírások és a szakmai követelmények érvé­nyesítését”, mindezentúl szak- véleményt ad, kialakítja a helyi igényeknek megfelelő vizsga- követelményeket, szakvélemé­nyezi, hogy helyben mi létesül és milyen intézmény születik, részt vesz országos tanulmányi és sportversenyek szervezésé­ben, közreműködik a régió tan­könyvellátásának megoldásá­ban. A pécsi székhelyű, leendő Dél-Dunántúli Regionális Okta­tási Központ Baranya, Somogy és Tolna megye iskoláit ellen­őrzi majd, és egy-egy központ élén olyan igazgatót szeretne a minisztérium látni, aki legalább egy világnyelven (angol, német vagy francia) tárgyalóképes, le­galább tízéves szakmai múlttal rendelkezik, publikációs tevé- kenyéségét sem kell szégyell­nie, és jól ismeri a régiót. A központok azonban mindössze tíz-tizenöt fővel alakulnának meg - sokan már csak ezért is megkérdőjelezik a leendő se­gítő-ellenőrző munka haté­konyságát. Való igaz, Baranyá­ban 178 működő általános is­kola és közel félszáz középis­kola van, Tolna és Sömogy ok­tatási-intézményeire tekintve a számot nyugodt szívvel meg­duplázhatjuk. A XX. törvény ad zöld utat Elképzelhető, hogy ez a fenn­tartás jelentéktelenné válik, ha a központok mindig elegendő és jól áttekinthető információval rendelkeznek majd. S itt meg­jegyzendő, az utóbbi években maguknak a településeknek-is- koláknak is sok gondot okozott, hogy a megye eddigi iskolákra vonatkozó információgyűjtő­koordináló és továbbító szerepe megszűnt. Ezt a funkciót - amely költségvetési kérdésektől az álláskínálatokig mindent számontart - most készülnek csak átvenni a Központi Statisz­tikai Hivatal helyi apparátusai. Ezekre a változásukban is nyo­mon követhető adatokra is föl­tehetően nagy szükségük lesz a ROK helyi testületéinek. A paragrafusok közt rutino­san tájékozódók azt mondják, az 1991. évi XX. törvény 99. szakasza lehetővé teszi a műve­lődési tárca számára, hogy a közoktatási törvény megvita­tása, parlamenti elfogadása nél­kül - tehát a közoktatási tör­vénytől függetlenül - is élni tudjon egy olyan hatáskörrel, amely a közoktatás egészét érinti. Nevezetesen azzal a ha­táskörével, hogy a ROK-ot lét­rehozhatta. Az iskolák többségét azon­ban nem is ez a paragrafus iz­gatja igazán, és nem is a szak­mai kontroll, nem is a felügye­leti forma. Sokkal inkább az, hogy a ROK képviselőiben va­lóban bízni tudjanak, hogy va­lóban a szakmai rátermettség adjon munkájukhoz garanciát, s ne a párt szerinti hovatartozás. „Kérdés az is - fogalmazott Ta­kács Zoltán, a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója - , hogy a kiválasztásnál a poli­tikai megbízhatóság vagy a szakértői kvalitások érvénye­sülnek-e, másrészt szerencsés lett volna, ha a ROK feladatát, hatáskörét konkrétabban meg­fogalmazza a minisztérium, hi­szen az eddigiek szerint úgy tű­nik, hogy ezzel maguk a hatal­mon lévők sincsenek igazán tisztában. A pedagógusok védelmében Az is bizonyos, hogy minél kisebb egy vidéki iskola, annál gyakoribb, hogy fél az új formá­tól, annál gyakrabban tekinti a ROK létrehozását olyan kido­bott pénznek, amely csak az ok­tatási intézmények kiszolgálta­tottságát fokozza. Ez az érzés következik a jelenlegi helyzet­ből is. Az eltérő adottságokkal rendelkező önkormányzatok anyagi kondícióiknak megfele­lően más és más módon próbál­ják megoldani az iskolák fenn­tartását, nem szólva a közal­kalmazottak közé sorolt peda­gógusok bérrendezésének gond­járól, túlóráik gyakorta elodá­zott kifizetéséről, amelynek a költségvetési fedezete hiányzik. Vass István, a Szigetvári Zrí­nyi Miklós Gimnázium igazga­tója úgy fogalmazott, hogy nem magának az elvnek a vitájáról van szó. Akár az érettségi vizs­gákat, akár a szakmai munkát tekintve, igenis szükség lehet a korrekt szakmai kontrollra, ha az valóban az! És éppen a tehet­séges, jól dolgozó pedagógusok védelme, szakmai előmenetele, nem utolsósorban anyagi elis­merése érdekében! „Én nem azon vitatkozom, hogy a ROK-ra szükség van-e vagy sem - mondta Vass István - , csak azt szeretném, hogy a ROK a pedagógus szakmát, a minőséget szolgálná. Igenis kapjon elismerést a jó, és ne maradjon magára az iskolaveze­tés, ha valamit vagy valakiket bírál! Módszertani kérdés (is) miként lehet ezt a gyakorlatban is érvényesíteni, és teljességei mentes legyen a politikától.” Mint a minisztériumtól meg­tudtuk, szeptember 22-én, ked­den a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium ez ügyben felelős kuratóriuma összeült, hogy a ROK igazgatóit beérke­zett pályázatok alapján kine­vezze. A hazai pedagógustársa­dalom meglehetősen sok kétke­déssel, de legalább ennyi re­ménnyel várja, hogy a ROK le­endő munkája mennyire tudja majd szolgálni az átalakulóban lévő oktatásügyet. Bóka Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents