Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-22 / 262. szám

1992. szeptember 22., kedd üj Dunántúli napló 7 Család vagy gyermekintézmény? A családok igényeihez jobban igazodó rendszerre van szükség Szerte az országban, így Ba­ranyában is csökkent az elmúlt években a bölcsődei helyek száma. Kevesebb a kisgyermek, két évig tart a gyed, további egy évet jelenthet a gyes, és ha kü­lönböző okokból eredően is, de egyértelműen érzékelhető a tendencia: az anyák lehetőleg maradjanak minél tovább ott­hon a kisgyermekeikkel. Akik tehetik és sem kénysze­rítő anyagi körülmények, sem egzisztenciális okok nem indo­kolják, hogy másként döntse­nek, azok legalább másfél- két­éves korig otthon is maradnak a gyermekükkel. A tapasztalatok szerint a harmadik évben - a gyes idő­szakában - már változtatnak. Bölcsődébe viszik, vagy fogad­nak valakit a gyermekük mellé. Az utóbbi részben anyagi okok, részben az erre vállalkozók minden igényt kielégítő körül­ményeinek hiánya illetve a forma szokatlansága miatt ma még nem elterjedt gyakorlat ha­zánkban. S miközben a települések egy része anyagi okokra, az ala­csony kisgyermeklétszámra hi­vatkozva megszünteti, csök­kenti a bölcsődei helyeket, il­letve óvodai kiscsoportba veszi fel a legkisebbeket, a világ má­sik részén, az Amerikai Egye­sült Államokban pont az utóbbi időben kezdtek cgvre hango­sabban beszélni arról, hogy szükség lenne a nálunk bölcső- dés, óvodás korúként emlegetett kisgyermekek szélesebb körű. megnyugtató elhelyezésére. Erről beszélgettünk a közel­múltban Korintus Mihálynéval. a Bölcsődék Országos Módszer­tani Központjának munkatársá­val, aki pszichológus, és a kö­zelmúltban jött vissza az Egye­sült Államokból, ahol öt évet töltött.-Az USA-ban ötéves kortól az iskolák úgynevezett „kinder­garten " osztályokba veszik fel a gyerekeket, amelyeknek reggel 9-től délután 3-ig iskolaelőké­szítő programjuk van. A régeb­ben tipikus család, amelyben a: apa dolgozott és az anya otthon nevelte a gyerekeket ma már egyre ritkább, hozzávetőlegesen csak a családok 10 százalékára illik ez a leírás. Becslés szerint 1995-re a 20—44 év közötti nők 80 százaléka fog dolgozni. A legtöbben nem hivatástudatból, hanem gazdasági meggondo­lásból állnak munkába. Az el­múlt években ugyanis az ameri­kai családok átlagos jövedelme csökkent, ezért egyre több anya kényszerül munkát keresni.- Az utóbbi két évtizedben a 3 év alatti gyermeket nevelő dolgozó anyák száma megkét­szereződött, ugyanakkor a dol­gozó nőknek csak 40 százaléka rendelkezik valamilyen szülési szabadsággal. Általában ez két-három hetet jelent és leg­többször ehhez jön hozzá az évi beteg- és rendes szabadság.- Vagyis az öt éven aluliak­nak nincs szervezett ellátása?- De igen. Több nagyvállalat már korábban felismerte ezt a problémát és igyekeznek segí­teni. Például saját bölcsődék óvodák létrehozásával, rugal­mas munkaidő bevezetésével, rövidített munkaidős állások megteremtésével, beteg gyer­mek gondozására kivehető sza­badsággal. Ezzel együtt azon­ban az a gond, hogy kevés a bölcsődei, óvoda férőhely, va­lamint a gyermekek nevelé- sét-gondozását otthon vállaló gondozónő, óvónő. Becslések szerint az 5 éves kor alatti gye­rekek 15 százaléka jár bölcső­débe, óvodába 40 százaléka otthoni, „családi" bölcsődében és óvodában nevelkedik a töb­biek (45 százalék) mellé a szü­lők rokonokat, vagy fizetett ne­velőket hívnak.- Mi a lényeges különbség az USA-ban a magán és a munka­helyi, illetve az állami intézmé­nyek között?-A magán bölcsődék, óvo­dáik saját bevételből gazdálkod­nak, s így többet kell fizetniük a szülőknek. Ennek ellenére nem mindig megfelelő a gyermek és gondozói arány, a játékellátás, az ott dolgozók szakmai tovább­képzése. Előnyük, hogy szerve­zetten foglalkoznak a gyerekek­kel és a szülők ilyen intézmé­nyekben találnak legkönnyeb­ben helyet. A másik kategória két csoportba osztható: az egyes vállalatokhoz, egyetemekhez, templomokhoz, vagy szerveze­tekhez tartozó és az állami tá­mogatásban részesülő' bölcső­dékre, óvodákra. Az egyetemek­hez tartozók képezik jelenleg az iskolás kor előtti kutatások bá­zisát. Az államiak a gyermekel­látás kevesebb, mint 10 százalé­kát jelentik és általában ala­csony jövedelmű családok ré­szére tartják fenn őket. Nem­csak a gyerekek ellátását bizto­sítják, hanem különböző or­vosi,oktatási és szociális támo­gatásban is részesítik a csalá­dokat. Mindkettő előnye a csa­lád- és gyermekcentrikus szem­lélet, a jól szervezett, a gyerme­kek fejlődéséhez alkalmazkodó program. Ugyanakkor ezeknek a bölcsődéknek és óvodáknak gondot okozhat a támogatások mértékének változása.- Ezeknek az információk­nak, tapasztalatoknak a birtoká­ban miként látja a hazai kis­gyermekellátás jövőjét?- Véleményem szerint a csa­ládok igényeihez jobban iga­zodó ellátási rendszeré a jövő. Ezzel együtt szükség van a már kialakult, jól működő hálózatra, hiszen a családok jelentős ré­szének ez felel meg.- Külföldi szakmai delegá­ciók véleménye erősíti ezt az ál­láspontot, azzal együtt, hogy a a gondozás, nevelés szakmai ga­ranciáival együtt kívánatos a formai sokféleség. T. É. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell A földszerzés szabályai- A földárveréseken termő­földhöz jutott tulajdonosok a földjüket öt éven belül nem vonhatják ki a mezőgazdasági művelésből. Mi történik azok­kal, kik ezt a tilalmat megsze­gik? - kérdeztük dr. Szabady Attilától, az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal fő­osztály vezetőj étől.-A tilalomszegők földjét az állam kártalanítás nélkül visz- szaveszi és ismét árverésre bo­csátja. Ha valaki nem folytat a földjén mezőgazdasági terme­lést, mert mondjuk beteg, vagy nincs rá pénze, akkor is a földjét termőképesen - gyom- és fertő­zésmentesen - kell tartania. Csak ebben az esetben mentesül a szankciók alól. Aki mezőgaz­dasági vállalkozási támogatást vesz igénybe, de ilyen tevé­kenységet nem folytat, akkor a támogatás olyan hitellé alakul át, amelynek visszafizetése azonnal esedékessé válik, még­pedig egy összegben és kész­pénzben. Az ilyen támogatással megszerzett földre biztosíték­ként - elidegenítési tilalmat és jelzálogot jegyeznek be. Az el­idegenítési tilalmat és jelzálogot csak akkor törlik, ha a tulajdo­nos a hitelt visszafizette.- Milyen jogai vannak az új tulajdonosoknak?- A földtulajdonosok jogai széleskörűek. Abban a pillanat­ban, hogy megszerezte valaki a tulajdonjogot, bármit tehet a birtokával: béreadhatja, áten­gedheti ingyenes használatba, elajándékozhatja és el is ad­hatja. Semmilyen jogszabály sem tiltja az értékesítést, de ha valaki a kárpótlási vételi jog alapján szerzett termőföldet há­rom éven belül elidegeníti, ak­kor az ebből származó bevétel ­az elidegenítés évében - teljes egészében a személyi jövede­lemadó alapjául szolgál. Az ér­téknövelő beruházásokat termé­szetesen levonhatja ebből. Egy konkrét példával: ha valaki a li­citen a kárpótlási jegyért földet vásárol és mondjuk az egy év múlva eladja 500 ezer forintért, akkor ez a pénz az utolsó fillé­rig jövedelemnek számít, és adókötelessé válik.- Ki állja a megvásárolt föld kimérésének költségeit?- A föld kijelölésének, önálló ingatlanként történő kialakítá­sának kiadásait, valamint az in­gatlannyilvántartási bejegyzés költségeit a költségvetés fedezi. A tulajdonszerzés mentes a va­gyonszerzési illeték alól is. Lé­nyeges tudni, hogy az utakat az érintettek saját földjének terhére alakítják ki és termelésből ki­vett területként tartják számon.- Tehát miután a földmérő az árverési jegyzőkönyv alapján kimérte a termőföldet s a körzeti földhivatal bejegyezte a tulaj­donjogot, akkor semmi akadá­lya nincs annak, hogy az új tu­lajdonos elkezdjen gazdál­kodni ...-Amennyiben minden rend­ben van. Előfordulhatnak azon­ban vitás esetek. Például, ha a szövetkezet vagy az állami gaz­daság korábban értéknövelő be­ruházásokat végzett, akkor a rá­fordítások megtérítését jogosan igényli az új gazdától. A fizetési feltételekről meg kell állapodni, mert akkor lehet bejegyezni a tulajdonjogot, ha ezt a megállapodást az új tulaj­donos felmutatja.Amennyiben „lábon álló” termés van a terüle­ten, a gazdálkodó szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy a ter­ményt betakarítja-e, vagy sem. Ha nem hajlandó ilyen nyi­latkozatra, akkor december 31-ig a földhivatal mindenkép­pen bejegyzi az új tulajdonost és ezzel a föld birtokbavehetővé válik. Újvári Gizella Világbank Magyar programok A Világbank igen bízik benne, hogy a magyar kormány, mint eddig mindig, ezúttal is meg tud egyezni az IMF-fel az ország költségvetéséről, igaz, most már csak az 1993-asról. De ha ez év végéig nem lesz le­galább szándéklevél szintű egyetértés az 1993-as büdzsé­ről, akkor a Világbank igazgató- tanácsa sem tudja felszabadítani a második szerkezetjavító köl­csön utolsó szeletét Magyaror­szág számára, s elvben ugyanez érintheti a vállalkozási reform- kölcsön második felét is. A második szerekezetjavító kölcsönt (second structural ad­justment loan) 1991 júniusában hagyta jóvá a Világbank. 250 millió dolláros teljes összegéből még 75 millió vár kiutalásra. A vállalkozási reformkölcsönt (enterprise reform loan) idén áprilisban hagyták jóvá, s 200 millió dolláros összegéből 100 milliót már felszabadítottak.A Világbaknál azt is elmond­ták,hogy az IMF-megegyezés egyáltalán nem várt,de esetle­ges hiánya a többi Világ- bank-kölcsönt nem érinti,sem a már jóváhagyottakat,sem a most vizsgáltakat,mert azok nem gazdaságpolitikai kölcsö­nök. A Világbank szakemberei már a vizsgálati jelentést készí­tik a tervezett nyugdíjigazgatási és egészségügyi biztosítási köl­csönről. Összege»! 30 millió dollárnak ígérkezik, és a társadalombizto­sítási rendszer pénzügyi egész­ségének biztosításában, vala­mint betegbiztosítási alapú nyugdíjak és más kedvezmé­nyek kiutalásában fogja segíteni a kormányt. A bank igazgató tanácsa előjövő májusban kerül a terv. Ugyancsak készül a vizsgá­lati jelentés egy másik, 70 mil­lió dolláros, egészségügyi szol­gáltatási és igazgatási kölcsön­ről, amely az egészségügy át­szervezését és a népjóléti mi­nisztérium intézményi kapaci­tásának fejlesztését szolgálja majd. Ezt is jövő májusban vi­tatja meg az igazgatótanács. Októberben tárgyalások lesznek egy útépítési és hídjaví- tási kölcsönről is - várható ösz- szege 90 millió dollár. A bank Igazgató Tanácsa januárban vi­tatja meg. Októberben kezdődik az elő­zetes vizsgálat egy 150 milliós kölcsön ügyében, amely az energiaszektor környezetbarát fejlesztéséről szól majd, s min­den bizonnyal a Magyar Villa­mos Művek Rt. kapja. Az ötödik egy budapesti vá­rosi közlekedési terv, amelyre várhatóan 75 millió dollárt szán a Világbank. Egy másik vizsgált terv, a második pénzügyirendszer-kor- szerűsítési hitel, viszont köl­csönös megegyezéssel lekerült a napirendről. 80 millió dollár lett volna. Az első ilyen hitelt, 66 millió dolláros összeggel, még 1990-ben hagyta jóvá a Vi­lágbank a magyar kereskedelmi bankok fejlesztésére. 101 Mercedest vásárolt a posta A debreceni virágkameválon egy Mercedes személygépko­csit sorsoltak ki azok között, akik tombolát vettek. Az autót Vadas Andrásné nyerte. Az ün­nepélyes kocsiátadás kapcsán megkérdeztük az értékesítési igazgatótól, milyen az MB Auto Magyarország Kft. eddigi eredménye? Erdész Ferenc nem elégedet­len, mint elmondta, az általános recesszió, az úgynevezett szürke (nem gyári engedélyes) importőrök továbbra is meg­lévő, indokolatlan preferenciái számukra sem kedvező körül­mények. Forgalmukban egyre nagyobb arányt képviselnek a különféle haszongépjárművek. A vásárlók között jelenleg a Magyar Posta a „rekorder”, amely 101 autót vett a közel­múltban. Arról is érdeklődtünk az ér­tékesítési igazgatótól, minek tudja be a nagymérvű márkahű­séget, amely a Mercedes Benz kocsik vásárlóira olyan jel­lemző. A vásárló náluk nem csak egy kitűnő járművet - hangzott a válasz -, hanem ez­zel együtt az üzemeltetés, a szerviz-szolgáltatás, az alkat­részellátás biztonságát is él­vezheti. Vadas Andrásné a Mercedes-Benz magyarországi vezérképv ise- letén Erdész Ferenc értékesítési igazgatótól átveszi a nyere­ményautót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents