Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-21 / 261. szám

1992. szeptember 21., hétfő oj Dunántúli napló 5 Kápolnaszentelés Kacsótán A ház legyen „szíve” a falunak Régi vágya teljesült a bara­nyai kis településen, Kacsótán élőknek, amikor szombaton az egyházkerület püspöke, Mayer Mihály felszentelte az újonnan épült kápolnát. Ebben az espereskörzetben utoljára 1949-ben Drávasztárán épült templom. A kacsótaiak ugyan már régóta szorgalmaz­ták a hívők lelki gyakorlatához, családi és egyházi ünnepségek megtartásához szükséges épület létrehozását, ám erre - legfőké- pen anyagi okok miatt - egé­szen mostanáig nem kerülhetett sor. Körülbelül egy évvel ezelőtt beadvánnyal fordultak a me­gyéspüspökhöz, nyújtson támo­gatást elképzelésükhöz. Kéré­sük meghallgatásra talált, s jó­részt az egyházkerület finanszí­rozásból Holczer József tervei alapján meg is épült a 6-os út melletti haranglábhoz csatla­kozó kápolna. Mayer József, megyéspüspök szentelte fel az espereskörzet új létesítményének oltárát, s mint az ünnepi szentmise alatt el­mondott beszédében kifejtette: a templom az igének és a szent­ségnek „asztalát” teríti meg, ahová minden ember egymás mellé leülhet, s ahol meghall­hatja azokat a gondolatokat, amelyek irányt mutatnak az ember életében: hogyan visel­kedjen, válságos helyzetben mit tegyen. A templom a felebaráti szeretetnek a „fészke” kell hogy legyen - mondotta a püspök. Erről manapság sokan elfelejt­keznek, az ország a pénz bűvö­letében él, hiányzik az egymás iránti erkölcsi felelősség, holott mindenki csak ezzel felvértezve tudja megújítani saját, s ezzel együtt az ország életét. Arra hívta fel a megjelentek figyelmét, legyen ez a kis épít­mény egy olyan erkölcsi feltöl- tődésnek a helye, amelyből erőt gyűjthet a falu, s - mint mon­dotta - legyen ez a település „szíve”. B. G. Az ünnepi szentmisén kicsinek bizonyult a templom Forgalom- elterelés a belvárosban Csapadékcsatorna építés, valamint járda és útfelújítás miatt mától Pécsett lezárták a közúti járműforgalom elől a Munkácsy Mihály utcának a Fürdő és Bercsényi utca közti szakaszát. A közműépítésre és útfelújításra megszabott határidő október 30-án jár le. Az elterelt forgalom irányát közúti jelzőtáblák jelzik. A Fürdő utcából a Munkácsy Mihály utcába csak balra szabad kanyarodni, a Perczel utcából a Gábor utcán lehet lejutni a Munkácsy Mihály, illetve onnan jobbra kanya­rodva a Bercsényi utcába. Egyéves az első vidéki helikopteres mentőszolgálat Zászló és címer Bodoly abérnek Bodolyabéren kistelepülés, közigazgatásilag Magyarherte- lendhez tartozik. A falvacská- ban élőket tán azért is érdekli annyira a település múltja. Le­véltári adatok, a községtörténet és az egyháztörténet alapján si­került a község címerét és zász­lóját mára elkészíteni: mindez Cserfai Sándor nyugdíjas tanító kezemunkáját dicséri. Tegnap, vasárnap került sor az ünnepélyes községcímer és zászló avatására. Bakó István magyarhertelendi polgármester beszédében elmondta, hogy a Hegyháton elterülő Bodolyabér két községrészből állt. A levél­tárban talált középkori papirusz- tekercs 1290-től említi Beel-t, míg Bodola-t 1332-től. Ezek a községrészek - mint pápai tize­det fizető helyiségek - az akkori néhányházas település első em­lékei Árpádházi királyaink uralkodásának utolsó szakaszá­ból. A címer a természetes nö­vénytakarót, a hármas dombor­zattal a fenyőfát, a lombos erdőt és a művelt szőlőskerteket jelzi. Ezek adtak megélhetést évszá­zadokon keresztül az itt élő em­bereknek. A harangláb jelké­pezi a falut. A kék ég a hívőket, a zöld mező a földműves mun­kát jelenti. Petkó Tamás helyi plébános az ünnepi megemlékezést köve­tően megszentelte a község zászlaját, majd megkoszorúzták a II. világháborús emlékművet. Magyarhertelenden szintén vasárnap délután koszorúzták meg a II. világháborúban elhur­coltak, elhunytak emlékművét. Ünnepi műsort adott a helybéli asszonykórusés a hagyomá­nyőrző népi együttes. Estefelé neves fővárosi művészek szóra­koztatták a helybélieket. Á. E. Sámántánc az indiánsátor előtt- Volt olyan tanítványom, aki annyit ügyetlenkedett, hogy ősz hajszálak jelentek meg a fe­jemen, de a kitartó edzés mégis meghozta az eredményt, hiszen válogatott versenyző lett - mo­solyog Valek Béla, az íjászsport pécsi meghonosítója, a Vízügyi Sportegyesület íjászszakosztá­lyának vezetője. Ä szakosztály­nak ifjúsági és gyermek tago­zata van, de nyolc-tíz évvel ez­előtt felnőttszakosztállyal is di­csekedhettek, s egymás után ér­tek el szép, országos sikereket. Azóta, sajnos, nincsen elég pénzük arra, hogy a budapesti versenyekre járjanak, így, egye­lőre „csak” gyerekekkel foglal­kozik Valek Béla. Tegnap is nagy érdeklődést keltett, amiko- ris a Pécsi Napok hétvégi nép­ünnepélyén, a Szivárvány Fotó: Szundi György Gyermekház előtt megrendezte a kezdők versenyét, ismerkedé­sét az íjjal, amit azután a gyer­mekház íjászszakkörében to­vább lehet tanulni. A népünnepély másik látvá­nyossága az indiánok avatása volt. Gál Károly sámán lejtett táncot és nyújtotta át az indián- ságot elismerő igazolást a gye­rekeknek, akik húsz aranyrögöt szereztek az ügyességükkel. Gál Károly szentlőrinci fiatal­ember, a szentesi gimnázium negyedikes tanulója. Alapított Szentlőrincen diákszínpadot, szereti a táncot, ám az érettségi után teológiát kíván tanulni. A jégpályánál felállított sör­sátor előtti színpadon több mű­vészeti együttes lépett fel, s aki bírta, ott maradt az esti bálra is. B. A. Vízitorna mozgássérült gyerekeknek Tavaly októberben a kilenc éves Horváth Diana autóbalese­tet szenvedett, láb- és fejsérü­léssel szállították a kórházba. Két hónapig feküdt az intenzív osztályon, életét ugyan meg­mentették, de járóképességét csak fél év múltán nyerte visz- sza. Most vasárnaponként a mozgássérültek egyesületének jóvoltából a Nevelési Központ uszodájában vízitomán vesz részt, szemmel láthatóan jól érzi magát, az úszás erősíti a lábiz­mait, könnyebbé teszi a mozgá­sát. Körülbelül öt éve folytatja az egyesület tagjainak rehabilitálá­sát, Bódis Éva (valamikor a PMSC ismert úszónője) gyógy­tornász irányításával, aki sokáig a harkányi gyógyfürdőben vé­gezte tevékenységét, s aki félig-meddig maga is mozgás- sérült, lelkileg is kapcsolódik a szerencsétlenül járt emberek­hez. Elmondása szerint a járó- képtelen vagy mozogni alig tudó gyerekeknek nagyon hasz­nos az úszás, hiszen a felhajtó­erő következtében könnyebbé válik a mozgásuk. Volt olyan gyerek, akit tolókocsin hoztak a gyakorlatra, szinte kínszenve­dés volt számára az úszás, s ma már versenyszerűen sportol a mozgáskorlátozottak Lendület Sportegyesületében.- Csaüc egy a gondunk - ma­gyarázza Bódis Éva. - Itt csak úszásgyakorlatot tudok végez­tetni, igazi vízitornát nem, mert hideg a víz, az izmok hamar le­merevednek. Szeretnénk ke­resni egy olyan helyet, ahol a kívánt hőmérsékletű medencé­ben végezhetnénk a tomagya- korlatokat. B. G. Egyéves fennálása óta het­vennél több életmentő repülést teljesített a Pécsett működő első vidéki helikopteres mentőszol­gálat, melyet Harkányi László dombóvári vállalkozó alapított. A honvédségtől vásárolt és ma­gánerőből felújított két Ka- mov-26-os helikopter - fedélze­tén az Országos Mentőszolgálat pécsi állomásának mentőorvo­saival és ápolóival - egy év alatt szinte az egész Dél-Magyaror- szágot berepülte már, hogy se­gítségére siessen a kórházba szállítandó súlyos, életveszé­lyes betegeknek. A helikopteres szolgálat tá­mogatására - a pécsi önkor­mányzat kezdeményezésével - létrehozták a For Life - Életért - Alapítványt, amelyhez a me­gyeszékhely mellett baranyai te­lepülések és magánszemélyek is csatlakoztak. A Belügyminisz­térium térítésmentesen bocsá­totta a szolgálat rendelkezésére a kiürített pécsi tüzérlaktanya volt alakulóterét, amely azóta a gépek fel- és leszállóhelyéül szolgál. Dr. Farbaky Iván, a pécsi mentőállomás igazgató-főor­vosa az MTI munkatársát tájé­Egésznapos rendezvény kere­tében tartotta évi közgyűlését Alsómocsoládon a Baráti Kör tagsága. A találkozó során Kul­csár Józsefről, a község 90 év­vel ezelőtt elhunyt költő-tanító­járól emlékeztek meg, koráról fotótárlatot nyitottak tisztele­koztatva elmondta, hogy a heli­kopterek jelenléte megnyugtató helyzetet teremtett a régióban, mert alkalmazásuk biztonságo­sabbá és gyorsabbá tette a sú­lyos sérültek és az életveszély­ben lévő betegek kórházba szál­lítását. Az időnyereség és a be­tegek szakszerű szállítása szá­mottevően növeli felépülésük esélyeit, amit a statisztika is alá­támaszt. Eddig ugyanis a több mint hetvenből csupán négy rendkívül súlyos állapotú be­tegnek az életét nem sikerült megmenteni. A For Life helikopterei több közúti baleset súlyos sérültjén, veseátültetésre vagy egyéb gyors műtéti beavatkozásra váró felnőtteken, gyermekeken segítettek eddig, s közreműköd­tek egy délszláv hadszíntéren megsebesült újságíró szállításá­ban is. Bár a Társadalombiztosí­tási Intézet évi tizenhárom és félmillió forint összegű támoga­tást ad, a szolgálat gépei és piló­tái egyéb módon - légitaxi fu­varok vállalásával, sétarepülte- téssel - is igyekeznek gyarapí­tani a For Life Alapítvány va­gyonát, melyet a helikopterek üzemben tartására fordítanak. téré. Az ünnepi gyűlésen dr. Andrásfalvy Bertalan mondott köszöntő beszédet. Bükkösdi József elnök a Baráti Kör ered­ményeiről adott számot, majd új vezetőt választottak, és emléké­remmel jutalmazták kiemel­kedő munkát végző társaikat. A Pécsi Napok népünnepélye íjászverseny és indiánavatás Ünnep Alsómocsoládon „Az ember a kézírás tükrében” Grafológiai Világkonferencia hazánkban először Pécsett Ingatlan- és lakásbörze kiállítás Idén már negyedik alka­lommal rendezi meg a Co-Nexus Print-teR Kft. az ingatlan- és lakásbörze kiállí­tást szeptember 24. és 26. kö­zött. A három napig nyitva tartó börzén 20 ingatlanköz­vetítő és magánhirdető várja a lakást, ingatlant eladni, vá­sárolni és cserélni szándé­kozó érdeklődőket. Az Építők Székházában megrendezendő börzén hir­detőtáblán helyezik el az in­gatlan- és lakásajánlataikat mind a magán, mind a közü­leti hirdetők. A szervezők ka­talógust adnak ki, amely tar­talmazza a résztvevő ingat- lanközvető cégeket, magán- személyeket névvel, címmel, telefonszámmal. Grafológiai Világkonferencia színhelye lesz szeptember 24-26-a között Pécs. A grafoló­gia tudományos eredményeit és hasznosítási területeit feltáró konferencia szervezője, házi­gazdája a Magyar Grafológiai Társaság.- Sokan lelkes támogatói a grafológiának, mások áltudo­mánynak titulálják, egyesek pe­dig sarlatán módon pénzszer­zési lehetőséget látnak benne. Mi most a hazai grafológusok legfontosabb feladata? - kér­deztük dr. Lépőid Józsefnét, a Magyar Grafológiai Társaság elnökét.- A fő cél a grafológia tudo­mányosságának elismertetése. 1951-ben a pszichológiával és a szociológiával együtt száműz­ték. Az 1988-ban alapított Ma­gyar írástanulmányi Társaság­ból '90-ben kivált a legerősebb, dél-dunántúli szervezet, és pé­csi központtal létrehozta a Gra­fológiai Társaságot. A tudomá­nyos elismertetés fontos lépése az első magyarországi konfe­rencia. Ennek a nevelő célzatú, közösségbe illeszkedést segítő tudománynak helye van a felső- oktatási rendszerben. Dr. Ta­más Lajos, a polgárjogi tanszék vezetője elsőként vállalta bein­dítását a jogi egyetem speciális kollégiumában. Ezt tovább fej­lesztve dr. Vörös József, a JPTE közgazdaságtudományi karának dékánja választható vizsgaköte­les tárggyá tette a karon. Mind­kettőt a hallgatók aktív érdeklő­dése kíséri. A nyugati orszá­gokban hivatalos szakértőként ismerik el a képzett grafológust, Magyarországon ennek még nincs jogi szabályozása.- A rövid tanfolyamok után, üzleti alapon felcsapó ál-grafo­lógusokkal, sarlatánokkal szemben sajnos mi is tehetetle­nek vagyunk, pedig nagyon so­kat árthatnak a hiszékeny embe­reknek. Ha tudományként is­mernék el a grafológiát, azonnal megszűnne a tanfolyami okta­tása. Tanulni és alkalmazni ezt az írásszakértői tudományból kifejlődött segédtudományt egyaránt súlyos felelősséggel jár, legalább 5-6 év kell, hogy lelkiismerettel hasznosíthassuk az igazságszolgáltatás, a krimi­nalisztika, a pályaválasztás, munkavállaló-keresés, az egészségügy terén, az üzleti, gazdasági életben.- Mit válaszolna a hitetle­neknek?- Hinni valamit tudás nélkül babona - és ez fordítva is így igaz. A grafológia célja a segí­tés, de intuíció szükséges a mű­veléséhez. Úgy írunk, ahogy beszélünk. Az alapvető szemé­lyiségjegyek kialakulása, az egyénivé válás 10-12 éves kor­ban fejeződik be. A szakértőnek azt is tudnia kell, melyik kor­ban, milyen éghajlatban szüle­tett a kézírás. A kézírást befo­lyásolják a megélt dolgok, mi­ként a pillanatnyi hangulatunk is.- A nemzetközi konferencia megrendezése a nyugati orszá­gok részéről elismerést, de egy­ben bizonyára kihívást is jelent. Milyen megítélést nyertek kül­földön a hazai grafológusok?- Magyarország csatlakozott a svájci székhelyű Európai Gra­fológiai Társasághoz, amelynek elnöke is részt vesz a konferen­cián. Az olasz, francia, német, angol grafológusok jelentős szellemi tőkével segítették munkánkat. A konferenciát egy éves munka előzte meg. Mind­ehhez persze elengedhetetlen volt kollégáim szakmai-szemé­lyes kapcsolata, hírneve. A világkonferenciát szep­tember 24-én 10 órakor az Aka­démiai Székházban dr. Tamás Lajos egyetemi docens nyitja meg. Fővédnökei többek között dr. Ormos Mária, dr. Hámori József akadémikus és dr. Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyész. A díszvendég az Európa szerte el­ismert szaktekintély, dr. Vargha László, az igazságügyi minisz­ter által kinevezett igazságügyi szakértő, aki a „tiltottság” évei­ben is becsempészte óráiba a grafológiát, egyetemi előadásira a ma már vezető beosztású em­berek szívesen emlékeznek vissza. Tröszt E.

Next

/
Thumbnails
Contents