Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-18 / 258. szám
1992. szeptember 18., péntek új Dunántúli napló 3 Ideiglenes határátkelő Ideiglenes határátkelőt nyit a Határőrség és a Vámőrség szeptember 19-én és 20-án a jugoszláv határszakaszon, Bácsalmás és Bajmok között. Krisán Attila szóvivő elmondta, hogy az átkelő a tompái határállomást tehermentesíti, és mindkét napon 8 és 18 óra között lesz nyitva. A szóvivő egyúttal cáfolta azt a Vajdaságban elterjedt hírt, amely szerint a magyar határőrség a személyforgalom elől lezárná a határátkelőket. Hamis kazetták, házaló szénárusok Több száz hamis videókazettát foglalt le fél év alatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Heves megyei Felügyelősége - hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón Egerben. Ennek ellenére a felügyelőség munkatársai kijelentették: nincs kazettahamisító maffia, nagyüzemi másolás nem történik a megyében. Nagyobb gondot okoz, hogy a fűtési szezon megindulásával egyre gyakrabban fordulnak elő utcán házaló szénárusok. Velük szemben - miután általában jogosulatlan kereskedőkről van szó - csak a rendőrséggel közösen léphetnek fel, amennyiben rossz minőségű szénről kapnak bejelentést a károsult lakosoktól. A háziorvosok eszközei A háziorvosok rendelőjének korszerű felszerelését bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a szekszárdi Gemenc Expóban. A háziorvosnak több eszközre van szüksége, mint amivel általában a körzeti orvos rendelkezett, mert meg kell tanulnia néhány olyan vizsgálatot és gyógyító beavatkozást, amelyeket eddig jórészt a szakrendelőkben végeztek el - mondta a kiállítás megnyitóján Témák Gábor, a Szekszárdi Kórház osztályvezető főorvosa. A Gemenc Expóban kiállító magyar és külföldi cégek egyebek között jól felszerelt orvosi táskát, a kis rendelőben is használható belgyógyászati műszereket - több esetben számítógépes adatrögzítővel összekapcsolva - kínálnak az orvosoknak, illetve az őket finanszírozó önkormányzatoknak. Repülőgépjárat Sármellékről Világszínvonalat képvisel a neves orosz konstruktőr intézet, az Iljusin legújabb, IL-114—es típusú utasszállító gépe, amelyet csütörtökön Sármelléken mutattak be a sajtó és az idegen- forgalom képviselőinek. A 64 személyes, turbólégcsavaros gépet az 1993-as szezontól Charter-járatként állítja forgalomba a Náva Légiforgalmi Kft., a Texo forgalmazó cég és a Balaton Airport Rt. alkotta konzorcium. Teljes terheléssel, egy tankolással 1200 kilométer a gép hatótávolsága, és a repülő a legszigorúbb műszaki, környezetvédelmi normáknak is megfelel. Állandó állomáshelye a sármelléki polgári repülőtér lesz, amely nemcsak gyógyüdülőhelyek „metszéspontjában” s a Balaton tőszomszédságában fekszik, hanem onnan érhetők el leghamarabb a dél-európai, illetve a földközi-tengeri üdülőhelyek is. A vállalkozás képviselői elmondták, az autóbuszos utazás költségeinél alig magasabbak lesznek a jegyárak. Antall József miniszterelnök: Kétmilliárddal több juthat jövőre az oktatásra 625 éves a pécsi egyetem Á miniszterelnököt Térjék Tibor, az MDF volt megyei vezetője köszönti Fotó: Läufer L. (Folytatás az 1. oldalról) Arról, hogy az egyetemek fejlődése hogyan függ össze nemzeti és európai történelmünkkel. Mit jelentett az a 625 esztendő a nemzet életében, s milyen is volt az a történelmi környezet, amikor Pécsett ez az egyetem létrejött. Szólt Antall József - mint történész - az akkori egyetemalapítási lázról, melyben Bécs, Prága, Krakkó és Pécs egyetemei kaput nyitottak, s arról, hogy mit jelentett az első magyar felsőoktatási intézmény megjelenése az itáliai egyetemek nyomdokain az akkori Európában. „Nyugodtan mondhatjuk — szögezte le -, hogy ezen a vidéken akkor is úttörő szerepet játszott a magyar szellemiség, a magyar kultúra. Hosszasan beszélt Nagy Lajos, valamint a Hunyadiak korának történelméről, majd a térségünk jelenét is felemlítve a visegrádi hármakra utalt. Hiszen mindig akadt alkalmasint egy-egy kísérlet e közép-európai térségben, hogy a Kelet, Oroszországtól Bizáncig, és a Nyugat, a Német-Római Birodalom között ezek az országok, önálló arcukat mutathassák föl. A magyarokról, a csehekről s a lengyelekről van szó. Ezek ma is problematikus országok, kikerülve Szovjetunió és a kommunizmus impériuma alól. Most is valahol felemás életüket élik, mert a vágyaik nyugatiak, a realitás-lehetőségük pedig számtalanszor keleti. Történelmi tény: itt ébredt fel annak idején az az Anjou külpolitikai koncepció, mely megpróbálta ezeket a két térség közti országokat összehozni, így próbálva önállónak lenni, elszakadva-el- határolódva mind a két szorító régiótól. Olyan politikai programmal kilépve, mely sajátos önálló lábon való állást is jelenthet, ami ebben a korban, az Anjouk idején, biztosítékot adhatott ahhoz, hogy pápai támogatással, - Itália támogatásával - e térséget megerősítheti. Az egyetem alapításának ez is az egyik indítéka lehetett amellett, hogy Magyarország elért ahhoz a fejlődési fokhoz, amikor felmerülhetett egy ilyen Universitas szükséglete. Antall József a magyar egyetemi élet kialakulásának körülményeit, a mai napig tartó hosz- szú és megannyi buktatóval - a két világháborúval és Trianonnal - kevert bonyolult folyamatait elemezte, a múltban gyökerező, de a mának szóló tanulságokra apellálva mondataiban.- Nem kívánok napi politikai kérdésekről, dogmákról szólni, csak arról, hogy a tanszabadságot teljes egészében képviseli a kormányzat! A legtermészetesebb dolog ma ez Magyarországon, s aki ezt kétségbe vonja, alkalmasint, hogy nálunk a szabadságjogok, s ezen belül a tan- szabadság érvényesül, az aligha tart igényt arra, hogy az igazmondók közé sorolják. Szeretném megemlíteni azt, hogy 1993 után évente az eddiginél tízezer fővel több érettségizővel, öt-hétezerrel több egyetemi felvételizővel és két-három ezerrel több felvett hallgatóval számolhatunk. Az idén több mint 26 ezer egyetemi hallgató kezdte meg tanulmányait. Célunk az, hogy az évtized végére a hallgatók száma 40 százalékkal növekedjék Magyarországon a felsőoktatásban. Bár hozzátenném, hogy ez a hallgatói növekedés még mindig kevés ahhoz, hogy Európa átlagát elérjük. S aztán jöhet a következő, nem kevésbbé fontos kérdés: mire használjuk a képzett, tanult főket, felhasználjuk-e azt a tudásanyagot, amelyre az egyetemi évek során szert tettek. Mert valóban fel kell mérni, hogy Magyarországon az egy főre jutó orvoslétszám, mérnök- létszám stb. hogyan alakul, s hogy miként kell az oktatás szemüvegén át a jövőt megtervezni és megszervezni. Az ünnepi közgyűlés résztvevői Az oktatás feltételrendszerét érintve a miniszterelnök kijelentette: szinte minden tárca, minden ágazat jogos követeléssel próbál a kötségvetésből minél többet kiszakítani, s mindahány, ma stratégiai fontosságú. S bár még a jövő évi költségvetés nincs a képviselők előtt, a tervek szerint az oktatásra a jövő évi költségvetés tervezete szerint a korábbinál 2 milliárd forinttal többet kívánunk fordítani 1993-ban. Amellett, hogy ahol lehet, a hátrahagyott egykori szovjet laktanyák és katonai létesítmények hasznosításakor elsősorban az oktatásügy jön szóba. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a miniszterelnök ismét idézte azt a vitát, mely a létesítmények után járó pénzösszegekről folyt, s melyben jelenleg a nulla-megoldás érvényesül. Mint említette, a másik fél kétmilliárd dollárt követelve tőlünk, arra hivatkozott, hogy Németország is fizet a hátrahagyott épületekért. Antall József erre a tárgyalópartnereknek azt válaszolta: „ Németországnak maradt egy olyan része is, mely tud fizetni. De Önök elkövették azt a hibát, hogy annakidején Magyarország egészét megszállták ...”) Antall József, a 625 éves pécsi egyetem ünnepére mondott beszédét így fejezte be: — Kénytelen vagyok keresni az igazságot és egységben látni, mert nekem ez a tisztem. Ennek szellemében a magyar út elemző feltárásával, a nemzeti önismeret megvizsgálásával, értékelésével és egy olyan tudattal kell élnünk, hogy Magyarországnak nagyon nehéz körülmények között kell a jövőt megélnie. Az átalakulás minden keservét vállalva, egyáltalán nem kedvező nemzetközi viszonyok ölelésében kell az elkövetkező időben útját megjárnia. Köszönöm önöknek is a türelmüket ahhoz a megpróbáltatáshoz, mely reánk méretett és köszönöm ahhoz is a támogatásukat - ha megkapjuk - hogy az elkövetkező időben az országot jó irányba vezethessük. A miniszterelnök beszéde után rövidesen eltávozott: teendői elszólították. Az ünnepi közgyűlés Kosári Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, majd Engel Pál történésznek előadásaival folytatódott. Utóbbi, a jubileum kapcsán, nagy érdeklődést kiváltó értekezését ismertette, keresve az okokat az egyetem kérész-életéről: születésének okairól és relatíve gyors kapuzárásáFotó: Läufer László ról. (E cikk bevezetőjében Nagy Lajos királyról és Vilmos püspökről már szóltunk: Engel Pál szerint a királynak mindegy volt, hogy lesz-e egyetem Magyarországon és hogy hol lesz?) Az akadémia elnöke, Kosári Domokos, több történelmi tanulságot említett a múltból, melyet illene Magyarországon az universitas világában megvalósítani. Ezek sorában talán a legfontosabb, hogy az erők egyesítésével az egyetemek ne csak oktassanak, hanem egyúttal a tudományos kutatás - köztük az alapkutatások - otthonai is legyenek. Másrészt történelmi tanulság, hogy bizonyos sokkhatásokat követően - mint az megtörtént 1848, 1919 vagy 1947 után -, fellángolnak az üres közjogi politikai viták, s ez szétforgácsolja az ország erejét, s megjelenik a szélsőséges, torzult hazafiság. Megsértődünk a világ történelmére és emocionálisan nyúlunk olyan kérdésekhez, amihez európai módon, racionálisan, értelmes színvonalon kéne szólni. Ezért a magyar tudományos életnek és felsőoktatásnak egyértelműen feladata és kötelessége hogy ezt a fenyegető torzulást kiküszöbölje, s tegyen azért, hogy ilyenféle szellemi süllyedés az országban ne következzék be. A Pécsi Uhiversitas ünnepi közgyűlése felemelő pillanatokkal fejeződött be. Az alkalomra alapított emlékplakettek átadására került sor. A Pécsi Orvostudományi Egyetem dr. Donhoffer Szilárdnak, dr. Eorgon Mihálynak és dr. Ruzsás Lajosnénak ; a Pol- lach Mihály Műszaki Főiskola dr. Sváb Jánosnak, Csete Györgynek és dr. Hajnóczi Gyulának, míg a Janus Pannonius Tudományegyetem dr. Száméi Lajosnak és dr. Martos Bélának adományozott plakettet. Kozma Ferenc Andrásfalvy Bertalan (középen) nyitotta meg a kiállítást az Ifjúság úti aulában Fotó: Läufer László A szépség itthon marasztal Az ünnepnap programjaként Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a Janus Pannonius Tudományegyetem Ifjúság úti aulájában nyitotta meg azt a kiállítást, melyen az egyetem művésztanárai és hallgatói mutatkoztak be.- íme az élő példa - mondta a miniszter megnyitójában -, mit is jelent az Universitas: hallgatók és professzorok közösségét. A művészet mindig is arra rendeltetett, hogy ablakot nyisson a Föld, az ég, a lélek, és legfőképp a jövő felé. A jövő pedig a fejlődő egyetemekben rejlik. Jó példája ez a kiállítás annak is, hogy a művészeteknek is a tudományok között a helye, hisz latin nevük is közös: „ars”. Nem véletlen, hogy az ókori „egyetemeken” nem is annyira ismeretet adtak a hallgatóknak, hanem készséget, készséget arra, hogy otthon lehessünk a bennünket körülvevő világban. A mai ember talán azt kérdezi egy ilyen kiállítás láttán: „Mibe került?”, „Mire szolgál?” Arra, hogy bizonyítsuk, ma Magyar- országról már bármerre el lehet indulni a világba, nincsenek vasfüggönyök, szögesdrótok. Ez az „elindulás” akár veszélyes is lehet, hisz tudjuk, mit jelentett a múltban értékes embereink ilyen módon való elvesztése. Mégis, mi tarthat hát itthon bennünket? Állás, pénz, kutatási lehetőségek aligha. Én azt mondom, hogy a szépség, ami Magyarországon marasztal bennünket, például ilyen képek, amilyenek most körülvesznek minket, amikben benne vannak emlékeink, szörnyűségeink, álmaink. Andrásfalvy miniszter ezeket a gondolatait folytatta azon az ünnepi fogadáson, melyet a jubileum alkalmából adtak a JPTE Rákóczi úti aulájában. Itt röviden szólt arról is, hogy elkészült az új felsőoktatási törvénytervezet, amit már elküldték az UNESCO-hoz is, valamint rangos külföldi egyetemeknek: adjanak tanácsot, fejtsék ki véleményüket. A fő mérce mindig az európai hagyományok és saját adottságaink kell legyenek. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy egy ilyen törvény nem kőtábla, mindig lehet az élethez igazítani. A nap további részében a PNSZ Kamaraszínházában tartottak performance-t a JPTE Képzőművészeti Mesteriskolájának növendékei, este pedig a Nagyszínházban tartottak gálakoncertet a 625. évforduló tiszteletére, amelyen ünnepi köszöntőt mondott Krippl Zoltán, Pécs polgármestere. M. K.
