Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-18 / 258. szám
1992. szeptember 21- szeptember 27. Fellendülőben a vagyonvédelem A megélénkülő igényekről írásunk a 13. oldalon KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúli napló III. évfolyam, 258. szám 1992. szeptember 18., péntek Ára: 9,60 Ft Felújították az idősek otthonát Szolidaritási járulék Jövőre a munkaadóknak és a munkavállalóknak mintegy 60- 65 milliárd forint járulékot kellene befizetniük a Szolidaritási Alapba ahhoz, hogy biztosítható legyen az év végére várhatóan egy millió munkanélküli ellátása. Eért a Munkaügyi Minisztérium a jelenlegi 5 plusz I százalékos járulék 7 plusz 2 százalékra emelését javasolta, az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának csütörtöki ülésén. Emellett az ellátások mértékének csökkentésével mintegy 4-7 milliárd forint takarítható meg. A Szolidaritási Alap igénye jövőre 120 milliárd forint, ebből a költségvetés nem tud 50-60 milliárd forintnál többet vállalni. Antall József miniszterelnök: Kétmilliárddal több juthat jövőre az oktatásra Szépülést és jobb körülményeket hozott a mágocsi idősek otthonában a 12 személyes bentlakásos rész felújítása. A négyágyas szobákból kisebbeket alakítottak ki, kicseréltették a közlekedő helyiségek burkolatát, festettek, mázoltattak, az épület lapos tetőjét nyeregtetőre formáltatták. A munkákra 1,6 millió forintot költöttek. Erdélyi művészek Baranyában Horváth Szőke Gyöngyvér kolozsvári grafikus kiállítása nyílt tegnap az Apáczai Nevelési Központ könyvtárában, Szép György marosvásárhelyi grafikus pedig Püspökszentlász- lón, Deák Zsuzsa magángalériájában mutatja be munkáit vasárnap 16 órától. A díszünnepség elnöksége a Himnuszt hallgatja 625 éves a pécsi egyetem Mint az a Pécsi Universitas ünnepi közgyűlésén tegnap kiderült: 625 éve, az első magyarországi egyetem alapítása, megbocsátható lobbizásnak köszönhető. Ugyanis Nagy Lajos királyunk, mint az a fellelhető dokumentumokból, oklevelekből a történész számára kiderül, feltehetően immel-ámmal vett csak részt az alapításban, melyet Vilmos püspök és környezete szorgalmazott. (Az egyetem a püspök halálával hamarosan el is sorvadt.) Mindenesetre a tény tény marad: a pécsi egyetem 1367-ben született, s a hazai felsőoktatás első gyermeke volt. A jubileum ünnepet kovácsolt: tegnap rangos rendezvénysorozattal hajtott főt az Universitas a néhol nagyszerű, néhol keserves múlt előtt, s fogalmazott jövőbeni szándékokat. A POTE aulájában miniszterelnököt, minisztert, akadémikusokat, valamint a pécsi egyetemek rektorait, külhoni testvéregyetemekből érkezetteket és egyéb meghívottakat láthatott együtt az ünnepi közgyűFotó: Läufer László lés. Hámori Józsefnek, a JPTE rektorának megnyitó szavai után Antall József, Magyarország miniszterelnöke történészként és politikusként is kihasználta a pillanatot: történelmi korokon átívelő beszédében a múltból a mában is hasznosítható rokonvonásokat emelt ki, miután köszöntötte az ünneplőket. Mint azt a miniszterelnök bevezetőjében említette, az évforduló mindenképpen alkalmas arra, hogy önmagunkban számvetést készítsünk és egy kicsit elgondolkozzunk Európában elfoglalt helyünkről, sorsunkról. (Folytatás a 3. oldalon) POTE Múzeum nyílt A Pécsi Universitas 625 éves évfordulója alkalmából az Orvostudományi Egyetemen megnyílott az intézmény múltját bemutató múzeum. Mint rövid kalauzolása során dr. Szolcsányi János rektorhelyettes elmondta, az anyag -gyűjtése, rendszerezése, és múzeummá való megálmodása Benke József docens érdeme, aki a POTÉ raktáraiban fekvő régi iratokat, okleveleket, leckekönyveket, szigorlati jegyzőkönyveket, fotókat használta fel, de nagyon sok értékes anyagot kapott volt oktatóktól, hallgatóktól is. A több helyiséges múzeumban (volt laborrészlegben) az érdeklődök nem csak a pécsi, de a magyar orvostörténet alakjaival is megismerkedhetnek. Az ecetem segítőinek szobrait is bemutatják a kiállításon Fotó: Läufer László Eszmecsere Pécsett a gyermekek jogaiért (Tudósítás a 13. oldalon) Fotó: Läufer László Hága csak ködfüggöny? A Národná Obroda csütörtöki számának kommentárja szerint Jeszenszky Géza csehszlovák partneréhez intézett levelét - néhány héttel a Duna elterelése előtt - annak kísérleteként is lehet értelmezni, hogy a magyar fél ködfüggönyt akar kialakítani a bősi probléma körül. „Ezt nem is elsősorban a környező világ, hanem inkább a bősi erőmű hazai ellenzői miatt tenné, akik könyörtelen álláspontjukból egy fikarcnyit sem akarnak engedni. Ezek a szó szoros értelmében a bősi per túszává tették a magyar bel- és külpolitikát” - írja a lap. Megítélése szerint a Hágáig vezető indítvány, illetve a háromoldalú bizottság létrehozását célzó javaslat nem új, hiszen azzal a csehszlovák fél már évekkel korábban előállt. „Míg Szlovákia számára az erőmű kizárólag energetikai kérdés, addig Magyarország messzemenően túlpolitizálja azt, ezért aztán nagyon nehezen találja meg a helyzetből kivezető ésszerű utat” - vélekedik a lap. Pénteken nyílik az őszi BNV A főváros, Budapest vásári hagyományairól emlékeztek meg az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár csütörtök esti ünnepélyes megnyitóján Székely Gábor, a főpolgármester helyettese és Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Kiemelték: az idei bemutató is várhatóan reprezentálni fogja, hogy az ország gazdasága képes a megújulásra. Ezt az is mutatja, hogy az idei első félévben nyugati exportunk a tavalyi 20 sz4- zalékkal szemben az ipari termelés 50 százalékát tette ki. A külföldi befektetők is mindinkább érdeklődnek az ország iránt, jelenleg már 13 ezer vegyes vállalat működik. Produktumaikat a vásáron is bemutatják, de emellett sok a kifejezetten csak külföldi kiállító is. Az átalakuló gazdaságot mutatják be azok a kis- és középvállalkozók, amelyek a Privátexpo keretében vonultatják fel termékeiket a vásáron. A vásárszervezők azt várják, hogy az idei őszi BNV-n elsősorban az országban megtalálható 60 ezer egyéni vállalkozót reprezentáló kiállítók hívják fel a figyelmet arra, hogy a privatizáció milyen sikereket ért el a magyar gazdaságban. 25 millió környezetvédelemre Dán segítség Pécs városának Másfél millió dán koronát, azaz 25 millió forintnyi összeget kapott Pécs a dán kormánytól, a Kelet-Európa környezetvédelmi beruházásait segítő alapból. A részleteket tegnap délelőtt a pécsi városházán De Blasio Antonio, az önkormányzat illetékes bizottságának elnöke illetve Knud Bragh Matton és Niels Skov Ölesen dániai környezetvédelmi szakértők mondták el az újságírók előtt. Mint a sajtótájékoztatót vezető De Blasio Antonio szavaiból kiderült, a másfél millió koronás támogatás elsősorban a dániai Horsens városával kialakult jó kapcsolatnak köszönhető. Ha ugyanis az említett helyről nem értesítik a pécsieket arról, hogy létezik az alap, bizony - De Blasio úr elmondása szerint - soha nem hallanak róla, s jelentkezni sem tudnak a támogatásért. Pedig hát, a kormányzati szint feladata lenne az ehhez hasonló pályázatokról értesíteni a városokat, azonban ez - a bizottsági elnök elmondása szerint - a legritkább esetben történik meg. A dán szakemberek egyelőre csak tájékozódni jöttek Pécsre, a másfél milliós project kidolgozása az itteni tapasztalatok után történik majd. Azt viszont már most is tudni lehet, hogy mely fő területekre koncentrálnak a program megvalósítói, hiszen a pályázaton való sikerhez ezt is tudatni kellett a dán kormány illetékeseivel. E szerint tehát: a segítség elsősorban a szilárd hulladék gyűjtésére és megsemmisítésére, a víz és szennyvíz problémakörre és a környezetvédelmi feladatokat ellátó intézmények szervezeti korszerűsítésére vonatkozik. Lapunk kérdésére a környezetvédelmi szakemberek elmondták, hogy a Pécsett jelentkező legfontosabb környezetvédelmi problémák megoldására - tavalyi árfolyamon - mintegy 250-300 millió forint kellene. Ez azonban csak a „tűzoltásra” lenne elég. Hogy az ideális helyzethez jussunk el, 15 milliárd forintra lenne szükség, ami persze vágyálom, hiszen például a város egész évi költségvetése is a fele csupán az említett összegnek. A költség- vetésből egyébként környezetvédelemre a szavazáskor csak mintegy 30 millió jutott. Pauska Zsolt
