Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-17 / 257. szám
1992. szeptember 17., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Egyszer volt... Állítólag egy pihent agyú gondolkodó találta ki az ókori Hellaszban a következő logikai szójátékot: Egyszer egy krétai azt állította, hogy minden krétai hazug, mivel azonban ezt egy krétai mondta, tehát nem igaz, akkor pedig ... S lehet folytatni a tanmesét az idők végezetéig. Akár a mesekezdés formulájával is írhatnám, hogy egyszef volt, hol nem volt - volt egyszer egy egy magyar-baden-würt- tembergi polgármesteri konferencia Pécsett (az elmúlt héten), amelyen javarészt a dél-német tartomány önkormányzati vezetői mondták el saját gyakorlatuk tapasztalatait. Ezen konferencián a hivatali tisztséget betöltőkön kívül szinte senki nem vett részt a Pécsi Önkormányzat képviselő tagjai közül. Pedig talán lehetne mit tanulni azoktól, akik a szociális piacgazdaság keretei között több, mint négy évtizede gyakorolják az önkormányzati gazdaságfejlesztést. A képviselők távolmaradása alighanem önvédelmi reflex volt. Olyasmiket hallhattak volna, amiken nem kevés bosz- szúsággal rágódnának ma is. Például a pécsi közgazdászpro- feszor azon intelmén, hogy a gazdasági élet alakulása mellett csak másodrendű kérdés, hogy a politikai váltógazdaságban ki-kit győz le. S érdekes, hogy a német polgármesterek egy szót sem szóltak a politikai pártok helyi csatározásairól és az úgynevezett kommunális politikát attól független fogalomként hangsúlyozták. Mi több, arra figyelmeztettek, hogy a gazdaságfejlesztést hosszabb távra, 10-15 évre koncepcionálisan tervezni kell, hogy később az ebből megvalósuló részletek harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz, s hogy hasznos a lakosságot is belevonni a tervezés előkészítésébe, mert remek ötleteket lehet szerezni. Ezek hallatán engem „az egyszer már volt”, „egyszer már átéltem” érzete kerített hatalmába. Jó másfél éve ugyanott a Városháza dísztermében egy képviselői indítvány kapcsán hangzottak el heves ellenvélemények egy hosszabb távú városfejlesztési koncepció ellen. Utólag cáfolták, mondván: csak a képviselői indítványt utasították el, s nem a városfejlesztési koncepciót. Ez majdnem olyan, mint a hazudós krétai története, hiszen az indítvány arról szólt, hogy készüljön városfejlesztési koncepció. Most ugyanezt mondták a német polgármesterek, akik aligha gyanúsíthatok azzal, hogy a szocialista tervgazdálkodást gyakorolnák otthon és reklámoznák nálunk, s azzal sem, hogy afféle hazug krétaiak lennének évtizedes bevált módszereik ismertetésekor. Persze lehet tervek helyett a krétaiak igazmondásán is töprengeni: azzal is telik az idő. Csakhogy az elvesztegetett idő elvesztegetett pénz. A többi pedig csak mese lesz az utókor számára: egyszer volt, hol nem volt... Dunai Imre A hatszázhuszonötödik A középkori pécsi egyetem alapításának 625. évfordulója tiszteletére ünnepi ülést tart ma a Pécsi Universitas, vagyis a város jelenlegi két egyeteme. Az ünnepi beszédekben bizonyára kellőképpen méltatják majd a város büszke önérzetét máig meghatározó hajdani esemény történeti jelentőségét nálunk hozzáértőbbek és illetékesebbek. Ezért csak arra szorítkozhatunk - még ha ünneprontásnak is tűnhet, pedig szándéka szerint nem az -, högy felvillantsuk a történeti tényeket, amelyekből sajnálatosan kevés maradt fenn a középkori pécsi egyetemről. Talán ez utóbbi körülmény az oka annak, hogy a köztudatban nosztalgikus illúziók élnek a középkori pécsi egyetemről, amely kétség kívül ragyogó kezdeményezés volt, de nem bizonyult életképesnek. S ebben vajmi kevés szerepe van a török hódoltságnak, amire ezzel kapcsolatban gyakran szokás javarészt alaptalanul - hivatkozni. Még ha mindet kétséget kizáróan jeles okunk van az évfordulón ünnepelni, nem árt, ha ennek tudatában is két lábbal állunk a valóság talaján. E valóságnak pedig egyik fontos eleme az, hogy V. Orbán pápa 1367 szeptember 1-én keltezett engedélyező okirata felhatalmazására alapított pécsi egyetemről 1373-ból származik az utolsó hiteles adat. Ez a jövőben szerencsés kutatás eredményeként bármikor megdőlhető tény önmagában nem jelenthet sokat - hiszen a török hódítás a pécsi okleváltárakat valóban részint elpusztította, részint szétszórta a világban - egy dátumbeli egybeesés azonban el kell, hogy gondolkoztasson: a pécsi egyetem igazi kezdeményezője és legfőbb patrónusa, Vilmos pécsi püspök, királyi kancellár ugyancsak 1373-ban hunyt el. Hogy mennyivel élhette túl őt az egyeteme, arra csak közvetett tények utalnak. Zsigmond királyunk 1395-ban, majd 1410-ben próbálkozott egyetemalapítással Óbudán, s ezt aligha tette volna, ha lézik még a pécsi egyetem. Nálunk gazdagabb országok, Ausztria és Csehország sem bírtak ekkor egynél több universitassal. Ennél is figyelemre méltóbb, hogy 1465-ben II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy Mátyás király kívánságára egyetemet alapítsanak Magyarországon. Egy létező pécsi egyetem esetén a pécsi püspök aligha foglalkozott volna azon terv megvalósításával, hogy két évvel később Pozsonyban létesüljön egyetem. Ez egyébként szintén csak rövid életűnek bizonyult: alig valamivel élte túl Vitéz János halálát. Pécs és Pozsony között azonban mégis van összefüggés, bár jóval későbbi keletű: Trianon után 1921-ben a Nemzetgyűlés „ideiglenesen” Pécsre helyezte át a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet. Igazából ennek jogutódja a mai pécsi Universitas. Az új székhely kiválasztásában azonban bizonyára szerepet játszott az a megfontolás, hogy mégiscsak Pécsett alapíttatott 1367-ben az ország első egyeteme. D. I. Rétfalvi-szobrok a Király utcai burkolaton Sajátos mikroklímát alakítottak ki a Szinház-téri szökőkutak Fotó: Proksza László Legutóbb e rovatban teljes gyanútlansággal örvendeztünk afölött, hogy „elkészült” a Színház tér. Miért is ne lelkendeztünk volna, hiszen az égvilágon semmi sem mutatott arra, mintha nem így lenne. Az örvendezésünk megjelenését követő napokban derült aztán ki, hogy icipicit várhattunk volna még. Ugyanis ama két hét előtti hétvégeken helyezték el a két vízmedence sarkán, a vízköpő csövek fölött Rétfalvi Sándor szobrászművésznek a színészet két arcát - a komikust és a tragikust - ábrázoló bronzszobrát. Tehát most van kész a Színház tér. Vagy talán mégsem? Gerdei Róbert, a beruházást bonyolító UNIBER munkatársa azt mondja: lehet, hogy holnap még valami idekerül. S ezt azzal magyarázzák, hogy tavaly ilyenkor még csak arról volt szó, hogy az egész Király utcához hasonlóan csak a viacolor burkolat lesz itt is, bár Dévényi Sándor építészben már élt a szökőkút gondolata, csak éppen azt nem lehetett tudni: miből lehetne megcsinálni. Aztán lassan kezdett testet ölteni a gondolat, s elindult a megvalósulás felé: szép díszburkolat, szökőkutak, és - a szobrok. Gerdei szerint a tér akkor lesz kész, ha a dominikánus-ház is elkészül, s a földszinti hatalmas, ma még sima falfelületekre elhelyezik a fából készült kirakati portálokat. (S csak igazán zárójelben mondhatjuk: míg emitt építkeznek, amott rombolnak. Ä színház hátsó lépcsőjénél már hónapok óta(!) az összes korlát hiányzik, s a falakon csak a félreérthetetlen nyomai láthatók annak, hogy ott sárgaréz korlátok voltak. Netán ugyanazok szerelhették le, s vihették el, akik közvécének használják a lépcsőt, s akik sprével mindenfélét felpingáltak a falakra?) Mindenesetre szegezzük le ismét: a Színház tér azért mégiscsak elkészült. S ha így van, emlékezzünk meg az alkotókról. A tér építész-tervezője Dévényi Sándor Ybl-díjas volt, a szobrászati munkát Rétfalvi Sándor végezte, épületgépész Skrobák László, villamos-tervező Lénárt Gábor, a vízgépészeti technológiát Abai Nemes István tervezte, a térburkolatot és a szökőkutat a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat munkásai építették, a belső elektromos és a külső csővezeték-szereléseket a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalt munkásai végezték, a gépészeti kivitelezés a Falkenheim Kft. munkája. Az egész 12 milliós forint értékű munka műszaki ellenőre Gerdei Róbert volt. S végezetül hadd nyugtassuk meg a „vízpazarlás” miatt aggódó olvasóinkat: a Színház téri kutak vízvisszaforgató berendezéssel működnek, s ugyanaz a víz árad ki a csövekből - tisz- títottan - újra meg újra, s csupán alig többet, mint a párolgási veszteség, kell pótolni. Szó sincs tehát a város amúgy szűkös vízkészletének az elherdálásáról. Hársfai I. Alapítvány a biológiai, természetvédelmi kultúra elterjesztéséért Országos állatszépségverseny Pécsett A Magyar Állatkertek Szövetsége és a Mecseki Kultúr- park holnap, szeptember 18-án jótékony célú országos állatszépségversenyt rendez a Városi Sportcsarnok melletti területen. Nevezni a helyszínen lehet a rendezvény napján 9-től' 15 óráig bármiféle háznál tartott állattal öt kategóriában - kutyák, macskák, háznál tartott más emlősök, madarak és egyebek -, állatonként 200 forint díj ellenében. A versenyben induló állatok bemutatója, valamint a díjátadás 16 órakor kezdődik. A rendezvény tiszta bevételéből alapítványt kívánnak létesíteni a biológiai, természetvédelmi kultúra teijesztésének segítésére. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat a következő számlaszámra befizetett pénzadománnyal: OTP Baranya Megyei Igazgatóság 249;98006-on vezetett, Magyar Állatkertek Szövetsége Pécs 581-005085-4. Városvédő őrjárat Érdekes ékköve a városnak az úgynevezett Schlauch-telep, amely nagyvonalakban a Kálvin utcától a Kaffka Margit, illetve a Jókai úttól a Szabadság útig terjed. Az elmúlt évtizedek nyomot hagytak ugyan az itt lévő villák állagán, de még így is megőrizte patináját, egyéni báját. Mára örvendetesen változott a helyzet. Egyre több házat hoznak rendbe, s most ez a terület szebb, mint valaha. Első fotónk is az egyik ilyen rendbehozott házat ábrázolja. Örömünk azonban nem lehet teljes. Második fotónkon is látható: ide is betört a „modern kor”. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Tubes kilátó túraverseny Az elmúlt hétvégen rendezték meg a Mecseken az első Tubes Kilátó tájékozódási túraversenyt, amely az új kilátótorony felépítését szolgálta. Hatvankét csapatban több mint 200-an indultak a versenyen: a pécsi Petőfi utcai Általános Iskola önmagában 9 csapatot állított ki. A túrán - amelyen részt vett az első tubesi kilátótorony tervezőjének, Rauch Jánosnak ükunokája és annak leánya is -, egyetlen kategóriában sem szülédét pécsi győzelem, csak dobogós helyezés, éppen a Petőfi utcai iskola egyik csapata részéről. A legmagasabb kategóriában győztes kiskunhalasi csapat a Neptun-Turs Utazási Iroda ajándékaként egy hetet a görög tengerparton üdülhet. A Tubes Kupát jövőre várhatóan október másodikán rendezik meg. Nagytakarítás a zöldterületeken Októberben ismét takarítanak az iskolások a város zöldterületein. Becslések szerint munkájuk értéke mintegy 700 000 forint lesz. Kötelező lesz a vadkender irtása Az egész város területén befejeződött az allergiát okozó vadkender kaszálása. Az ön- kormányzat környezetvédelmi bizottsága olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint még idén fel kell mérni a város területén lévő vandkenderes részeket a vállalatok, intézmények, köztemetők, parkerdők területén és magántulajdonú telkeken, s ez után 1993-tól egységesen mindenkinek kötelező lesz a vadkender irtása. Kútügyek A Városgondnokság megrendelte a Pécsi Vízműnél a használaton kívüli közkutak leszerelését. A város legújabb szökőkútja, a Színház téri gondozót kapott a közelmúltban: üzemeltetését versenytárgyaláson az EF-ES BT. nyerte el. Kátyúmentesítések Elkészült a kátyúmentesítés a Cserealja, a Kisdeindol-Hegy- hát, a Középdeindol-Hegyhát, a Kodó és a Kertes dűlőben, valamint a cserkúti szőlőhegyen. Kátyúmentesítési munkák kezdődtek a Somogyi bekötőúton, az Orosz Gyula utcában, az Ist- vánaknai bekötőúton, a Kispiri- csizma dűlőben, a Marx úton, a Hegy alj a és a Zerge utcában. Határidő! Az augusztus végi határidő ellenére szeptember közepéig nem állították helyre a vízműnyomvonalat a Tiborc utca 73-75 számú házak között.
