Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-17 / 257. szám

1992. szeptember 17., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Keresettek a szépkivitelű képzőművészeti albumok Fotó: Proksza László Pécsi Művészeti Könyvesbolt Negyvenkét könyvesbolt mentesült az eladási követelmény alól Bibliatársulat A Biblia a kulturális örökség, értékrend egyik legfontosabb része. Magyarországon két év­vel ezelőtt alakult meg a Szent Jeromos Bibliatársulat, a Kato­likus Bibliaszövetség világ- szervezetének tagjaként. Célki­tűzésük, hogy olyan kereszté­nyek lépjenek a soraikba, akik elsajátítják a helyes Biblia olva­sást, át szeretnék formálni saját életüket a Biblia szellemében, és az apostolokhoz hasonlóan, embertársaikat is igyekeznek elvezetni a Szentírás ismeretére, a bibliai értékek felfedezésére. A társulatnak szeptember 23-án, 19 órakor a Székesegy­házban megalakul a Pécsi Egy­házmegyei Csoportja. Dr. Czig- lányi Zsolt, a Pécsi Hittudomá­nyi Főiskola tanára, a JPTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa összegezte elképze­léseiket:- A Bibliát sokan összeté­vesztik az imakönyvvel, nem ismerik az igazi katolikus Biblia apostolságot sem. A társulat és a leendő egyházmegyei cso­portnak is az a célja, hogy pó­tolja ezt a hiányt. Havonta egy­szer tartunk Biblia órát, ami után a tagok újra találkoznának, és megbeszélnék, milyen gon­dolatokat ébresztett bennük az előadás, miként értelmezték a Szentírás egy-egy fejezetét, ho­gyan tudták „lefordítani” a Bib­lia tanításait a mindennapokra. Hogy az ismeretterjesztést mi­ként, milyen formában valósít­juk majd meg, arról nem nyilat­kozhatok előre semmit, hiszen a tagok döntik el, mit tudnak vál­lalni, mit szeretnének tenni a Biblia megismertetése érdeké­ben. Az alakuló találkozón Tarjá­nyi Béla, a Budapesti Hittudo­mányi Egyetem professzora tart előadást. A tervek szerint az előadásokban helyet kapnak a legnépszerűbb tudományos ku­tatások eredményei is, ame­lyekkel a Bibliatársulat negyed­évenként megjelenő, bibli­kus-ismeretterjesztő folyóirata, a Jeromos füzetek is foglalkoz­nak. A Bibliatársulat elhatá­rozta azt is, hogy közreműködik a Bibliának a határainkon túli magyarokhoz való eljuttatás­ban, hogy ők is megismerhes­sék tanításait. Ennek elősegítése érdekében a budapesti zeneaka­démián szeptember 13-án jóté­konysági koncertét rendeztek. * A Pécsi Egyházmegyei Cso­port Bibliatársulatának minden, tizennegyedik életévét betöltött katolikus tagja lehet. Az egye­sület pártoló tagságot is szer­vez, akiknek a sorába mindazok tartozhatnak, akik vállalják az egyesület célkitűzéseit, erkölcsi és anyagi támogatását. B. A. Már csak az idősebbek emlé­keznek olyan szép és tartalmas ünnepre, amely előtt az Ormán­ság határvonalán álló kis község áll. Nagy elhatározás született 1991-ben: legalább külsejében fel kellene újítani a római kato­likus templomot. A terv megha­ladni látszott az alig 500 lakosú település erejét. Tudniillik, a környék egyik legnagyobb mé­retű templomáról van szó. A múlt század végén építette a ke- gyuraság, a pécsi káptalan. Személy szerint Daróczy Zsig- mond kanonok buzgólkodott a templom felépítésén. Ezért is lett a templom védszentje Bur­gundiái Szent Zsigmond vér­tanú, akinek a vértanuságát áb­rázoló oltárképet Thán Mór fes­tette. Továbbá a sumonyi temp­lomban található a régi barokk pécsi Székesegyház két gyö­nyörű oltára: a Magyar Szentek Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa az ország 42 könyvesboltját kivette az előprivatizációs listából, ma- - gyárán mentesítette az eladási kötelezettség alól. Ezek a könyvüzletek a kultúra fontos forrásai, s félő volt, hogy öt év múlva vendéglők, netán szex­boltok válnak belőlük. Az el­adott üzleteket kötelező ugyan öt évig könyvesboltként működ­tetni, de ha a tulajdonos öt év után igazolja, hogy az üzlet veszteséges, akkor megváltoz­tathatja a jellegét. Több buda­pesti, szegedi, pécsi nagypénzű érdeklődő ugyanis kijelentette, hogy számára megéri, ha öt évig ráfizet a könyvkereskede­lemre. A könyvkereskedők többsége viszont nem rendelke­zik akkora tőkével, hogy a bol­tot megvegye. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium emiatt indított el­járást, hogy az ország több érté­kes könyvüzletét megmentse. Az akció a napokban sikerült. A megmentett könyvkereskedések között van a Pécsi Művészeti Könyvesbolt is, amelyet a város és az országrész vásárlói évti­zedekig idegen nyelvű és ze­nemű-könyvesboltként ismer­ték. Az üzlet az egyetemi város, valamint több megye vásárlóit, például a zenét vagy idegen nyelven tanuló vevőket szol­gálta. Jelentőségét mutatja, hogy amikor jelenlegi, Széche­nyi téri helyére költözött, vagyis 1987-ben 4 és félmillió forint volt az éves forgalma, ami 1990-ben már 22 millió fo­rintra növelt, pedig azokban az és Szent Mihály arkangyal ol- tára.A templom mennyezeti freskóit olasz mesterek készítet­ték, Szűz Mária életét ábrázol­ják. Az elhatározásnak nagy len­dületet adott az a tény, hogy 1991. február 17-én Mayer Mi­hály megyéspüspök egy mise keretében személyesen hirdette meg a templom külső felújítá­sának szükségességét. A pécsi püspökség által sikerült jelentős külföldi anyagi forráshoz jutni, ami azután a realitás síkjára emelte a szép elhatározást. A község híveinek nagy része is lelkesen állt a renoválás ügye mellé. Ezt jelzi az a tény, hogy a mai, anyagilag nehéz időkben közel 400 000 forintot adtak össze. A helyi önkormányzat is csat­lakozott a renoválási tervhez. A templom állapota ugyanis dön­tően meghatározza a faluképet években még nem kezdődtek meg a nagymérvű könyváreme­lések. Ezt az üzletet most a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Válla­lattól a magyar könyvkiadás legnagyobb nemzetközi rangú cégéhez, az egyebek közt világ­szerte ismert képzőművészeti albumokat megjelentető Cor­vina Kiadóhoz csatolták.- Mit jelenthet a változás a vásárlóknak? - kérdeztük Med- nyánszky Kövesi Gabriellát, aki huszadik éve vezeti ezt az üzle­tet.- Árcsökkenést és gyorsabb könyvellátást jelenthet. - mondta. - Az eddigi állami könyvkereskedelemben közbe kellett iktatni a vállalatunkat, ahol több mint háromszázan íróasztal mellett ültek a bolti el­adókénál jóval nagyobb fizeté­sért. Idegen nyelvű könyvet külföldről az ő engedélyük nél­kül nem rendelhettünk. A köte­tek emiatt több hónapos késés­sel érkeztek meg. Emellett az áruk is jóval magasabb volt, mert a dollárt úgynevezett ke­reskedelmi árfolyamon, vagyis átlagosan 100-115 forintért számították fel a vevőinknek. Ebből a közvetítő mamutcégek létszámát is fenntarthatták. Vé­gül már sem egy kezdő szakor­vos, sem a nyelvet tanuló diák vagy szülei nem voltak képesek megfizetni az árát. Ezzel szem­ben tőkés viszonyok közepette a kereskedő egyenesen rendelheti meg a köteteket, s azok gyorsan és nem ilyen árnöveléssel ér­keznek meg az üzletekbe. Sze­retném most megköszönni a pé­csi művészeti élet képviselői­és másoknak a településről al­kotott véleményét. Az önkor­mányzat még pályázatot is nyert a templom javára. Tehát össze­jött annyi pénz, hogy 1992. má­jusában nekiláthattunk a külső felújításnak. A toronyra új vasablakok ke­rültek, a toronysisakot átfestet­ték, maga az épület pedig hom­lok tatarozásként sárga-fehér kőporos vakolást kapott. Elké­szült a templom teljes csatorná­zása is. Az építkezést Bus László püspökségi építész ve­zette. A felújításból a következő szekemberek vették ki részüket: Kece Zoltán kőműves mester, Márkovics Gyula, Lehőcz Tibor lakatos mester, Kántor Attila bádogos mester; és Fodor Gyula asztalos mester, akivel új főbe­járati ajtót készítettünk. Van egy harang, amely évtizedek óta nem szólt, ezt Marton Gyula és Máy Tibor mesterek tették újra nek, hogy annak idején segítet­tek kiharcolni a bolt mai jó he­lyét. A pécsi üzletben nehezen várták ki ezt a döntést. Az utóbbi időben külföldről már szinte egyáltalán nem rendelhet­tek könyvet, kottát, hanglemezt, kazettát, s többen máshová mentek dolgozni, nagyobb fize­tésért. Akik kitartottak: Bality Mária, Kraft Erzsébet, Kasza Tamás, valamint Klein Jánosné boltvezető-helyettes. Ő azt mondja:- Ez az üzlet a pécsi kulturá­lis élet egyik fóruma és nagyon jó ebben a szellemi légkörben dolgozni. Egy magán vegyeske­reskedésben az eladónak jóval nagyobb a fizetése, mint az én boltvezető-helyettesi bérem, de kivártam a döntést. Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója így vélekedik:- Eddig arra sem lett volna jó lehetőségünk, hogy kiadjunk egy albumot Pécsről, mert a bü­rokratikus szerkezetben alig tudtuk volna visszajuttatni az it­teni olvasókhoz. A Corvina is sokat nyer ezzel a bolttal: köze­lebb kerülünk Dél-Dunántúl- hoz. Nagyon fontos ez, mert az úgynevezett vidék maga az or­szág. A szégyenletesen ala­csony béreket tisztességesen rendezzük. Nemcsak a Művelt Nép Válallat, hanem a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat is ki­kerül a könyv utjából. A boltve­zető rendel, mi fizetünk, s a könyv egyenest ide Pécsre jön. A kereskedelmi ár helyett a napi dollárárfolyamot számítjuk fel. Kiss Magdolna működőképessé. így most há­rom harang szól a toronyban. Húsz asszony átfestette a már csak félig meglévő régi kerítést. A munkálatok augusztus vé­gére készültek el. A megyéspüspök úr szep­tember 26-án, szombaton dél­előtt 10 órakor áldja meg a megszépült templomot, 10 gyermeknek kiszolgáltatja a bérmálás szentségét, majd meg­áldja a második világháborúban elesett sumonyiak emlékoszlo­pát, amelyet Szappanos Péter kőfaragó mester készített. A műsort az emlékmű megáldásá- hoz az önkormányzat állította össze. Szeptember 26-án tehát sze­retettel váijuk községünkbe mindazokat,akiknek a szíve egy kicsit is ott dobog. A sumonyi egyházközség és Varga László plébános. Az önkormányzati hivatal nevében Lukács János polgármester Sumony hármas ünnepe A Mecsek Kórus szereplése Kölnben A történet tavaly ősszel kez­dődött, amikor egy németor­szági műkedvelő kórus az egyik magyar utazási iroda közvetíté­sével Pécsett kívánt hangver­senyt adni helyi énekkar köz­reműködésével. Ez a koncert a pécsi Mecsek Kórus számára csupán kellemes epizód volt mindaddig, amíg néhány hóna­pos szervezőmunka után a zün- dorfi (Köln) Cäcilia énekkar meghívta a pécsi dalosokat egyhetes németországi hang- versenyútra. A vendéglátók igazi német alapossággal szer­vezték a különböző programo­kat; mind a zenei eseményeket (előzetes újságcikkek a helyi sajtóban, zsúfolt nézőtér a kon­certeken), mind a környék ne­vezetességeinek bemutatását (hajózás a Rajnán, barnaszén­bánya külszíni fejtésének meg­tekintése). A mintegy 300 kórust felmu­tatni képes Köln polgármestere nem sajnálta idejét és energiáját arra, hogy egy elővárosi amatőr kórus vendégeit köszöntse a vá­rosházán, éneküket meghall­gassa, majd egy-egy pohár ital mellett fejezze ki a jövőbeni kapcsolatok lehetőségének re­ményét. A pécsi együttes karnagyá­val, Nagy Ernővel minden kon­certjén több csúcspontot is el tudott érni mesterien szer­kesztve egymás mellé a halk, lí­rai, és a gyors ritmusú, tempe­ramentumos darabokat. A né­met szerzők művei (Bruckner, Baumann, Schütz), a könnye­debb hangvételű számok (fran­cia madrigálok, Händel: Ga­votte átirata), s a magyar nép­dalfeldolgozások (Bárdos, Ko­dály, Birtalan) váltakozva kész­tették lelkesedésre a közönsé­get. Ahogyan az egyik hallgató megjegyezte: „a karnagy érzé­keny hangszerként kezelte a hangokat”. Külön élményt jelentett a kó­rus tagjainak a kölni magyar közösség miséjén énekelni a Szent Apostolok temploméban, majd Bereczki plébános úr ven­dégeként a Mindszenty-házban megismerkedni a környéken élő magyarok gondjaival, örömei­vel. A Mecsek Kórus fellépései­vel igencsak csökkentette azok számát, akik előtt Pécs neve ed­dig ismeretlen volt, és a kórus tagjai is árnyaltabb ismereteket szerezhettek a német mentali­tásról, kultúráról - hála a ven­déglátók segítőkészségének. Tillai Gábor, a Pécs-Bara- nyai Kórus-és Zenekari Szö­vetség titkára. Fellbach vendégei Vasárnap hajnalban, szep­tember 13-án érkezett haza né­met testvérvárosunkból, Fel- lbachból iskolánk, a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskara és férfi vokálegyüttese. Póla József igazgató és Ivasivka Mátyás karnagy vezetésével résztvet- tünk az ottani Friedrich Schiller Gimnázium fennállásának 50. évfordulóján rendezett ünnep­ség-sorozaton, ezzel egyúttal a német középiskola zenekarának tavaszi pécsi látogatását viszo­noztuk. Tíz napos utunk során négyszer léptünk közönség elé. Műsorunkon Kodály, Stra­vinsky, Orff, Bárdos, Elgar, Young művei, magyar népdal­csokor és néger spirituálék sze­repeltek. A jubileumi díszhang­versenyen a Swabenlandhalle­ban a vendéglátók ének- és ze­nekarával közös szólaltattuk meg Orff Carmina Burana című kantátájának hét tételét. A hangversenyek nagy lét­számú közönsége, a helyi sajtó elismerő kritikája szerepléseink sikerét és a két testvérváros egymás iránti érdeklődését tük­rözte. Természetesen alkalom adótott nem csupán Fellbach, hanem a környék, így Stuttgart, Esslingen, Augsburg megisme­résére is. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy Fellbach városa a lakói milyen nagyra értékelik a Pécs­hez fűződő testvérvárosi kap­csolatokat. Palka Réka Stemler Katalin kórustagok Naplemente este 11-kor Kilenc tehetséges kisdiák, a pécsi Gyermekműhely tagjai, Neringa különös szigetén töltöt­ték a nyár egy részét, ahol festé­szettel és mozgásművészettel foglalkoztak. Az Illyés Gyula Általános Is­kolában működő Gyermekmű­hely Zánka közvetítésével jutott el a litván földnyelvre, amely két kilométer szélesen és két­száz kilométer hosszan nyílik a Balti-tengerbe. Magyarországról - a pécsiek mellett - egy budapesti és egy tapolcai gyermekcsoport érde­melte még ki a lehetőséget, hogy a különösen szép, termé­szetvédelmi szigetre utazhasson alkotni. A csoport autóbusszal és kompon jutott el az 1800 kilo­méternyi távolságba, az élő és holt dűnék, a fenyőerdők és a borostyán birodalmába. Szállá­suk a kétszáz állandó lakosú ha­lászvároska, Nida kollégiumá­ban volt. A városka egyik olda­lát a nyílt tenger, másik oldalát egy édesvizű belső tenger mossa, amely a Balatonra em­lékeztet. Világhírű művészek alkottak ebben a környezetben. Thomas Mann nyaralója is itt látható. Az alkotótábor érdekessége volt, hogy a magyarok együtt dolgoztak lett és litván gyere­kekkel. Litvániában jelentős a művészeti élet és magas szín­vonalú a komplex művészeti képzés. Rajztanáraik természet­szerűen más művészeti műfa­jokban is jártasak, így a zené­ben, a mozgás- és színművé­szeiben egyaránt. Ez a szemléletmód hallatla­nul kitágította az alkotás lehető­ségeit. A természet különös adottságait kihasználva alkotá­sok készültek a tengerpart ho­mokjából. Az óriási terű ho­moksivatagokba távolból szem­lélhető rajzolatnyomok kerül­tek. A gyerekek gátakkal, csa­tornákkal választották el épít­ményeiket, aztán a gátakat le­rombolva tengervizet engedtek térplasztikáik közé. Aki részese volt az élmé­nyeknek, soha nem felejti el a litvánok vendégszeretetét és kedvességét. Maradandóan megőrzi a természetben folyta­tott művészeti tevékenység kö­zös örömét és mindig visszavá­gyik majd, hogy érezze a fenyő­fák és a tenger illatát. E poétikus emlékeket sorolva köszönet illeti az OTP Baranya Megyei Igazgatóságát és a DÉDÁSZ-t, mert segítő támo­gatásuk nélkül nem jött volna létre ez a különös utazás. Pongrácz Éva, a pécsi Gyermekműhely vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents