Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-16 / 256. szám

1992. szeptember 16., szerda üj Dunántúli napló 7 Politikát - álviharok nélkül Önkormányzatok túl a tanulóidőn Mit hozott a szomszédolás? A legutóbbi közvélemény-ku­tatások tanúsága szerint - ma a szavazásra jogosultak 28 százaléka a FIDESZ-t, 8 szá­zaléka az MSZP-t, 7-7 száza­léka az MDF-et és az SZDSZ-t, 5 százaléka az FKgP-t, 3 százaléka a KDNP-t tartja a legnépsze­rűbb pártnak. Egy esetleges választáson persze ennél ma­gasabb szavazati arányra számíthatnak a pártok, az adatok mégis elgondolkodta­tóak. A közelmúltban kétnapos ta­nácskozást tartott az SZDSZ két platformja, amelyen a szabad demokraták a társadalom aktuá­lis kérdéseire próbáltak választ adni. Erről beszélgettünk dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselővel, az önkormányzati bizottság elnökével, akit sokan esélyesnek tartanak akár a párt elnöki tisztére is.- Úgy gondolom, az SZDSZ végül is most jó helyzetben van, hiszen már átélte azokat a gyermekbetegségeket, ame­lyekkel a többi párt most bajló­dik. Jó esélyünk van arra, hogy az őszi küldöttgyűlésre kialakít­suk magunkról azt a képet, amit szeretnénk elfogadtatni a közvé­leménnyel is: centrumpárt va­gyunk, nincsenek szélsőséges irányzataink. Sorainkban egy­szóval helyük van a konzerva­tív, a szabadelvű, és a szociálli- berálisoknak. Nincsenek alap­vető különbségek.-Harm tartanák a választá­sokat, a szavazásra jogosultak tekintélyes része valószínűleg zavarban volna. A parlamenti szócsaták után sokan nyuga­lomra, kenyérre, biztos megél­hetésre vágynak . . .-A választókat valóban hi­degen hagyják a nagypolitiká­ban dúló viták. Fontosabb, hogy ki tudják-e fizetni a fűtés, a vi­lágítás díját, a gyerek iskolázta­tását. És mi ebben az értelem­ben is szeretnénk centrumpárt lenni: nemcsak megfogalmaz­zuk az emberek gondjait, ha­nem azok enyhítéséért fogunk az elkövetkező időben is csele­kedni. Gazdasági téren mi sem tudunk teljes nyugalmat ígérni, de legalább a politikai viharok­tól - az álviharoktól - szeret­nénk megkímélni a közvéle­ményt. Az időközi választások - különösen a békéscsabai - eredményei erősítettek minket. _-Korai még az 1994-es vá­lasztások esélyeit latolgatni, de az országgyűlés szabaddemok­rata alelnökének nyilatkozata kapcsán nehéz megkerülni a kérdést: a mai körülmények kö­zött melyik párttal, pártokkal tudna koalíciós együttműködést elképzelni?- Szerintem nem lesz olyan párt 1994-ben, amelyik biztos kormánytöbbséget tudna sze­rezni, ezért nagyon tartok egy­fajta lengyel típusú elaprózó­dástól. Remélem túlsúlyban olyan pártok kerülnek majd be a parlamentbe, amelyek viszony­lag nagy legitimációt szereznek, minimálisan 20 százalék körüli szavazati arányt érnek el, s ezekkel kell majd koalíciót ke­resni. Az SZDSZ készül arra, hogy a következő választásokon meghatározó erő legyen, s egy­Új családi hazak liaksán ben készülünk a kormányzati felelősségre is. Ennek alapján keresünk majd szövetségeseket. Ezzel kapcsolatban azonban konkrétumokról még korai volna beszélni.- Mégis: elképzelhetőnek tart mondjuk egy SZDSZ-FIDESZ koalíciót?- Ez látszik a legegyszerűbb­nek, hiszen a pártjaink között nincsenek ellentétek, csupán egyfajta politikai rivalizáció fo­lyik. ,- És a mai kormánykoalíció pártjai közül?- Erről nyilvánvalóan kizárá­sos alapon lehet beszélni. Egy csurkai, szélsőjobboldali néze­teket valló MDF-fel nem tund- nánk együttműködni, de nem zárnám ki egy önmagához visz- szatérő, egy liberálisabb MDF-fel a kapcsolatot. Szóba sem jöhetnek a torgyáni kisgaz­dák.- Ón a parlament önkor­mányzati bizottságának elnöke, tehát jól ismeri az önkormány­zatok gondjait. Nem ártott-e az SZDSZ leendő választási esélye­inek, hogy gyakorlatilag meg­nyerték az önkormányzati vá­lasztásokat?- A következő választásokon valóban nehezítheti a dolgun­kat, ha a lakosság elégedetlen lesz az önkormányzatok műkö­désével. És igaz ez fordítva is: segíthet, ha bebizonyítjuk, hogy az ország nehéz gazdasági hely­zetében is helytállunk ezen a té­Fotó: Proksza László ren, ha önkormányzati politiku­saink népszerűségre tesznek szert lakókörzetünkben. Más­részt ez a helyzet kétségtelen előnyt jelent, hiszen az önkor­mányzati munka olyan köz- igazgatási gyakorlattal rendel­kező politikusokat nevelhet egy következő ciklus kezdetére, akikkel már kormányzati fel­adatokat is el lehet vállalni.- Elégedettek az önkormány­zati politikusaikkal?- Nem vagyunk sem elége­dettek, sem elégedetlenek. Új és nehéz feladatra vállalkoztak ezek az emberek, legtöbbjüknek semmiféle közigazgatási gya­korlata nem volt, s ehhez képest igen szép eredmény, hogy ösz- szesen csak 100 polgármester mondott le a több mint 3000 közül és egyetlen önkormányza­tot sem kellett a mai napig fel­oszlatni. A testületek megfelel­tek az alapvető feladatuknak. Az elmúlt két év a tanulóidő volt, a következő kettő a bizo­nyításé lesz.- Mit tart e téren mégis a legnagyobb eredménynek?- Hogy egyáltalán működnek az önkormányzatok. Az igazi eredményeket csak a helyiek tudnák megfogalmazni. Hetven helyen telefontársaságokat ké­szítettek elő, amelyek azonnal felélednek, mihelyt megszületik a távközlési törvény. 400 tele­pülésen vízmű épült, új iskolák, sportcsarnokok készültek cél- támogatások segítségével. Hogy mégis mit hiányolok? Hogy az önkormányzatok nem találták meg egymással a kap­csolatot. Azt szerettük volna el­érni, hogy egy sor feladatot - a szemétszállítást, az iskolák mű­ködtetését - az önkormányzatok ne saját erőből, hanem egymás­sal összefogva valósítsanak meg, de erre nem sok hajlandó­ságot mutattak. És sajnos nem került sor az önkormányzati szövetségek önévényesítő me­chanizmusának kiépítésére sem, pedig az érdekérvényesítésnek ez lehetett volna a lehgatáso- sabb eszköze.- Maga az SZDSZ, mint párt milyen segítséget tud nyújtani az önkormányzatoknak?-Ezt a kérdést az önkor­mányzatok vezetői is megfo­galmazták már. Sok az önkor­mányzat, szerteágazóak a prob­lémáik, az SZDSZ pedig ellen­zékben van, nem rendelkezik központi forrásokkal, az állam igazgatás egyéb eszközeivel. Mit tehetünk? Elsősorban poli­tikai segítséget tudunk nyújtani azzal, hogy az önkormányzati érdekeket megjelenítjük a par­lamentben és a párt székházá­ban működtetünk egy tanácsadó irodát, de ezt már kinőttük. Lét­rehoztuk a Magyar Önkor­mányzatokért Alapítványt 35 milliós alaptőkével, amelynek az volt a feladata, hogy tovább­képzéseket szervezzen a válasz­tott képviselők számára - pár­tállástól függetlenül -, és meg­kezdtük az önkormányzati tör­vény szakmai felülvizsgálatá­nak előkészítését is.Lassan az önkormányzatok jobb helyzet­ben lesznek, mint maga a párt, hiszen a helyi tapasztalatok bir­tokában többet tudnak az aktuá­lis problémákról, mint mi ma­gunk, s előbb-utóbb nekik kell majd a mi segítségünkre len­niük ezekben az ügyekben. Somfai Péter Eredményes volt nagy kudar­cot vallott az első magyar-szlo­vák csúcstalálkozó? Amint az általában lenni szokott, katego­rikus válasz a kérdésre egyelőre nincs, nem is lehet. A kapcsolatfelvétel - legma­gasabb szinten is - a régi-új szomszédai - feltétlenül szük­séges és ezúttal is hasznos ala­pot nyújtott a tárgyalások to­vábbi folyamatához. Az pedig örvendetes, hogy az alakuló szlovák állam miniszterelnöké­nek első, hivatalos külföldi útja Budapestre vezetett, s itt egyet­értett a megállapítással: magyar részről kellő megfontoltsággal és tapintattal kezelték a csehek és szlovákok szétválási folya­matát. Vladimir Meciar még a láto­gatás előtt kijelentette, hogy év­tizedekre szólóan meg kell ala­pozni az együttműködést s eb­ből a vetületből szerinte Bős és Augusztusban Lengyelor­szágban a munkanélküliek ará­nya elérte a munkaképes élet­korú lakosság 13,4 százalékát, megközelítve a két és fél millió főt. Több mint 35 százalékuk­nak nem jár munkanélküli se­gély. Egy munkaajánlatra au­A német márka a hullámverte kősziklához hasonlóan állja a nyugati valutapiacok megráz­kódtatásait. A világ második legjelentősebb tartalékvalutája szerte a világban töretlen bi­zalmat élvez a befektetők köré­ben - írja á DPA/VWD. A német márka ereje a dollár gyengeségében rejlik - idézett egy szakértőt a német hírügy­nökség. Azonban nem véletlen, hogy a zöldhasú gyengélkedé­séből épp a márka és nem vala­mely más valuta húz leginkább hasznot: a német valutától senki a földkerekségen nem vár leér­tékelődést, miként azt a márka magasrepülése tanúsítja. Az évek folyamán a német márka egyre fontosabb szerepet foglalt el a nemzetközi pénzpia­cokon, nem utolsó sorban a né­met jegybank következetesen szigorú pénzpolitikájának kö­szönhetően: a világ devizatarta­lékainak egyötödét márkában tartják, a világkereskedelem egyhetedét német márkában könyvelik el. A német valuta a legstabilabb pénznek számít az Európai Pénzügyi Rendszeren a nemzetiségek ügye fontos, de mégiscsak részletkérdés. Mi várható a továbbiakban? A tárgyalási keretek kirajzolód­tak, parlamentközi bizottságok, szakértői csoportok próbálják majd feloldani az ellentéteket azzal a biztatásként hangzó ígé­rettel, hogy nem ideológiai, ha­nem szigorúan vett tár­gyi-szakmai szempontok lesz­nek irányadók. Lehet-e más ésszerű út, mint a higgadt és türelmes tárgyalá­soké? Természetesen nem, de ez mégsem költői kérdés. Ha ugyanis folytatódik a Duna elte­relése, a sokat emlegetett C-vál- tozat végrehajtása, akkor kész helyzet teremtődik a folyónál. A hágai Nemzetközi Bíróság döntése, ha sor kerül rá, utólag érvényteleníthet. Nem lenne jobb mindezt megelőzni? Réti Ervin gusztusban 66 munkanélküli ju­tott. Mintegy 195 ezer további dolgozó elbocsátását jelezte a közeljövőre több mint 4 ezer üzem. Hat vajdaságban a mun­kanélküliek aránya már megha­ladja a 20 százalékot, míg ötben 10 százalék alatt van. (EMS) belül is, ahol német szakértők véleménye szerint sokáig alulértékelt volt, főleg a lírához és a font sterlinghez ké­pest. Valutaalkuszok szerint egyértelműen e valuták gyenge­ségét jelzi a magas kamatszint a szóbanforgó országokban: csak egyre emelkedő kamatokkal tudják az országon belül tartani a tőkét és stabilan megőrizni a valutaárfolyamot. Most nyújt­ják be a számlát ezért - mond­ták a DPA/VWD által idézett szakértők, akik rámutattak, hogy a jegybankok az elmúlt hetekben óriási összegekkel kényszerültek beavatkozni az árfolyamok védelmében. Frankfurti megfigyelők biz­tosra veszik, hogy ha az EK jö­vőjéről szeptember 20-án tar­tandó franciaországi népszava­zás előtt nem is, utána minden­képpen sor kerül az EMS-en be­lüli árfolyamok kiigazítására. A német márka, a Benelux-valu- ták és bizonyos feltételei a fran­cia frank is inkább felértékelő­dik, a spanyol, az olasz és a brit valuta leértékelésre esélyes. 2,5 millió munkanélküli Lengyelországban Szikla a hullámverésben így látszik az MNB-bői Mi mennyi? Különleges övezet Koreában Az észak-koreai veze­tés lehetővé kívánja tenni teljesen külföldi tulja- donú vállalatok működé­sét az ország északkeleti részén tervezett különle­ges gazdasági övezetben - közölték szöuli forrá­sok. A Phenjanból szár­mazó dél-koreai értesülés szerint a törvénytervezet, amelynek kimondott célja a külföldi tőke becsaloga­tása a kommunista északi országrészbe, már elké­szült és csak a parlament jóváhagyására vár. A gazdasági zóna a dél-ko­reai befeketetők előtt is nyitva áll - mondották észak-koreai illetékesek. Zajlik az Országgyűlésben az 1993. évi költségvetés vitája. Az ellenzéknek az előterjesz­tett anyagot bíráló megjegyzé­seiben szinte egységesen meg­jelenik az a vélemény, hogy a kormányzat helytelenül vázolja fel a jövő évi várható gazda­sági folyamatokat. A vita még folytatódni fog - ezt erősíti az a tény, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapotáról is igen el­térő vélemények vannak forga­lomban. E vélemények közül a legpozitívabb talán az a helyze­telemzés, amelyet Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyet­tese adott a minap. A bankszakember erős kéte­lyeit fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy a nemzeti összter­mék, a GDP csökkenne ha­zánkban. Igaz, hogy a statiszti­kai adatok és a költségvetési szervek információi ezt látsza­nak igazolni, azonban a jegy­bank pénzügyi adataiból más­fajta következtetéseket lehet levonni. Hárshegyi Frigyes szerint csökkenő GDP mellett elképzelhetetlen lenne az az exportexpanzió, amelynek ta­núi lehettünk az első félévben, amikoris a kivitel 20 százalék­kal haladta meg az előző évit, és elérte az 5250 millió dollárt. Főként akkor igaz ez, ha azt is figyelembe vesszük, hogy eközben az import sem csök­kent, sőt 3-4 százalékkal még emelkedett is. A nemzeti össz­termék csökkenését jelző ada­toknak mond ellent a lakossági megtakarítások jelentős emel­kedése is. Csupán júliusban 36 milliárd forinttal nőttek a la­kossági betétek, s a növekedés mértéke a jegybank alelnöke szerint az eddigi tendenciák fi­gyelembevételével elérheti a 300 milliárd forintot. Ha a gaz­daság igazán depresszióban lenne, akkor megmagyarázha­tatlan lenne az export és a meg­takarítások ilyen mérvű növe­kedése. Azok, akik a nemzeti össztermék csökkenéséről be­szélnek, gyakran hivatkoznak arra, hogy a magyar gazdaság egyre kevesebb energiát hasz­nál fel. Ez igaz, azonban ennek oka a jegybank-alelnök szerint inkább a takarékosabb energia­felhasználásban és a költség- csökkentő törekvésekben ke­reshető. Kétségekkel fogadja a jegybank alelnöke azokat a hi­vatkozásokat is, amelyek a kis­kereskedelmi áruforgalom csökkenését hozzák fel indo­kul. A jegybankban nyilvántar­tott adatok szerint a gazdaság­ban a pénzmennyiség az elmúlt egy évben 31 százalékkal emelkedett, miközben az inflá­ció mértéke ennél alacsonyabb volt. Azt feltételezve, hogy a lakosság kevesebb fogyasztási terméket vásárolt, megmagya­rázhatatlan a pénzmennyiség ilyen arányú és mértékű válto­zása. Hárshegyi Frigyes optimiz­musát valószínűleg csak-erősíti az a tény, hogy idén az ország külső pénzügyi helyzete, olyan eredményekkel dicsekedhet, amilyenekre két-három évvel ezelőtt még gondolni sem na­gyon mertünk. Megállt a nettó adósságállomány növekedése, sőt már csökkenést könyvelhe­tünk el. Jelentősen gyarapod­tak a devizatartalékok, ami ma már hét havi import fedezésére elegendő. Az ország devizabe­vételei - főként a növekvő ex­port és a külföldi tőkebefekte­tések révén - már elegendőek a külföldi kamatok és az esedé­kes tőketörlesztések fizetésére is. Ez azt jelenti, hogy éves szinten megszűnt a nettó tőke­kiáramlás. Mindezek alapján a jegybank további lépéseket kí­ván tenni a forint teljes konver­tibilitása felé. Még az idén előre láthatólag megszüntetik azokat a korlátozásokat, ame­lyek jelenleg még fennállnak a magyar cégek külföldi fizetése­ivel kapcsolatban, vagyis a vál­lalkozói szféra szempontjából már szinte teljesen konvertibi­lissé válik a forint.Hárshegyi Frigyes egyéni véleménye sze­rint elképzelhető, hogy a lakos­sági turistakeret, akár 1000 dol­lárra emelkedjen 1993 végére. P.P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents