Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-15 / 255. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. szeptember 15., kedd Ebben a szobának és konyhának is használt helyiségben, két felnőtt és egy tizenhatéves lány él Czerék-völgy / Elet az emberi végtermékek között ■■■■ Növényvédelmi tanácsadó SUMILEX 50 WP A Pécsbányára vezető útról egy kis bekötőút kanyarodik le a völgybe, mely rövidesen elágazik, balra már csak salakborítású, mély, esővíz vájta gödrökkel. Először egy sárgára festett földszintes épület tűnik fel, majd két, egymásra merőleges emeletes. Előtte kis székeken asszonyok ülnek, körülöttük apró gyerekek és kutyák játszanak a porban. Czerék-völgy, egykor bányász-kolónia volt, ma nagyrészt cigányok élnek itt, és a hajdani bányászok özvegyei.- 1956 óta itt lakom - mondja egy idősebb hölgy, aki nem meri a nevét elárulni. - A forradalom előtt egy héttel jöttem ide. Nagyon szerettem itt lakni, akkor még normálisak voltak a körülmények. De azóta sokan elmentek innen.- Hová?- Hát, bányászok voltak, ugye, és kaptak lakást. Az én férjem akkor, 1961-ben, már nyugdíjas volt, ő azt akarta, hogy maradjunk. Nekem van egy kis darab földem, ahhoz ragaszkodom, hogy a nyugdijamat tudjam valamivel pótolni.-Ahogy elnézem, azóta nagyon leromlott itt minden.- Alulról is beázunk, meg fölülről is. Az emeletről a szennyvizet egyszerűen kiöntik az ablakon, a fal már teljesen átázott tőle. A spájzot nem is tudom használni, a szobában tartom a befőtteket. Én ezt a kis előteret mindig felsöpörtem, de most már nem bírom. Minden tele van szeméttel. Nézze meg mi van ott a lépcsőfordulóban! A lépcsőház földszinti fordulójából nyílnak a lakásokhoz tartozó WC-k, de úgy látszik sokan nem is használják őket, inkább itt kint végzik el a dolgukat. Az emberi végtermékektől és a szanaszét dobált papíroktól alig lehet lépni. Itt van a közös falikút is, ahová vízért járnak, hiszen a víz a lakásokba nincs bevezetve. A bűz iszonyatos, be-beleng a lakásokba, beí- vódik a ruhákba.- A vizet viszem a leveshez - mondja egy úr, kezében vödörrel. - Látja, odahugyoznak, hogy lehet így enni?- Lehet tudni, hogy kik?- Hát itt mindenki járkál, az ember nem tudja egész nap figyelni, ki mén oda vagy ki nem. Ha megkapják a családi pótlékot, egész éjjel isznak. Nem lehet itt aludni sem. A legjobb volna elmenekülni.- Önnek van munkája?- Nincsen. Hiába megyek akárhová.- Korábban mit csinált?- Segédmunkás voltam. Most már három éve nem dolgozom.- Mennyi munkanélküli segélyt kap?- Semennyit. Le kéne mennem Sellyére, mert oda tartozom, ide csak ideiglenesen vagyok bejelentve. De az nagyon messze van, gondoltam már, hogy lemegyek biciklivel, de nem tudok én oda lemenni.- Családja van?- Nincsen. Az ő lakásában lakom - mutat a közelében álló nőre -, az élettársam. Ez kap egy kis segélyt, ötezer forintot, de azt össze kell szűkíteni, hogy elég legyen.- Én meg nagyon beteg is vagyok - mondja az élettárs -, a szívemmel is, meg vizes is vagyok.- Gyógyszert szed?-"Pénz is kéne hozzá, kiváltani. Hiába megyek az orvoshoz, nincs pénz.-Mennyibe kerül a gyógyszer?- Legalább kétszáz forint, de az talán egy hétre elég.- Valami segélyt próbáltak már kérni?- Nem. Nem tudom, hova kell menni. Pedig valami segítség kéne. Bemegyünk a lakásába. Egészen szűk helyiségbe lépünk, ez a konyha és a szoba is egyben, a tűzhely és a dupla ágy az ablak előtt teljesen betölti, ruhák, rongyok, mindenféle kacatok borítanak be mindent. Az innen nyíló helyiségbe, ami feltehetően még kisebb, be sem lehet menni, a rongyok szinte kiömlenek a nyitott ajtón. Az ablakban babák, gyerekjátékok.- Van gyerek is?- Egy tizenhatéves lány, de ő most nincs itthon, munkát keres a városban.- Miért vannak azok a ruhák ott a fal mellett?- Mert végig beázik. Hogy felfogják a vizet. Télen itt meg kell fagyni.- Mivel fűtenek?- Fával. Az erdőben gyűjtjük. Persze úgy, hogy meg ne lássák. A földszinten az egyik lakás üres, áprilisban költöztek ki belőle. Az ablakok kitörve, valamennyi helyiséget nyilvános WC-nek használják, a padozatot törmelék és szemét borítja. Ide már senki sem költözik be, túl nagy munka és költség lenne a rendbe tétele.-Akkor még nagyon szép volt itt, mindenhol virág nyílt. De most, hogy kijövök, majdnem leülök a földre, annyira borzasztó minden - meséli Mari néni, aki 86 éves, és 11 éve lakik a telepen.- Mondta az egyik szomszéd, hogy nemrég ellopták a pénzét.- Már négyszer vagy ötször lopták el a nyugdíjamat. Mindig akkor, amikor bementem a városba. Biztos van kulcsuk, másképp nem is tudom elképzelni.- Mennyi a nyugdíja?- Hétezernégyszáz.- Meg tud ebből élni?- Muszáj, akár akarok, akár nem. Ha elviszik a pénzemet, akkor ez a szegény szomszéd- asszony szokott adni nekem kölcsön. Csak sokszor nem merek kimenni az udvarra, mert az itt lakók olyan durvák. Délelőtt még hagyján, de délután már nem lehet kijönni. Egyszer az egyik szomszéd be akart hozzám jönni, de mivel nem akartam beengedni, belökte az ajtót. Aztán valamivel fejbevágott, nem tudom mivel, akkor elestem, elvittek a mentők. Két oldalbordám is eltört. Látja, pedig ez is cigány - mutat a közelben álló „vízhordó” férfira —, de ez nem olyan, sokat segít nekem, fát vág meg vizet hord. De ő tudja, hogy beteg vagyok, sok mindent nem tudok már megcsinálni. 1927 óta vagyok asztmás. Nehezen, de megvagyok. Megyesi Ildikó 26 éves, az egyik földszinti lakásban él élettársával. Kétoldali csípőficammal született és nyitott hátgerinccel. A látható szegénység ellenére itt rend van, a vázában virág.- A lábam miatt nem tudok elhelyezkedni. Elmentem az ortopédiára, adjanak leletet, hogy kaphassak segélyt, de nem adtak, csak valamit beírtak a kiskönyvembe. De azzal nem mertem sehová sem menni.- Ez mikor volt?- Tavaly októberben. A Lánc utcai rendelőben a főorvosnő fogad. Elmagyarázza, hogy amit ő a kiskönyvbe írt, az maga a lelet, Ildikó kétoldali csípőficammal született, amit kiskorában nem kezeltek. Ezen már nem lehet segíteni. A kiskönyvbe írtakat minden orvos elfogadja, külön leletekre nincs szükség. ldikó a tűzhely mellett áll, néha leül, egyik sem esik neki jól.- Tanult valahol?- Jártam általános iskolába, aztán el akartam menni francia női szabónak, de azt se bírtam, mert se ülni nem tudok sokszor, se állni.- Miből él?- Korábban a szüleim, most az élettársam tart el. Elmentem orvoshoz is, hogy lehetek-e terhes, illetve, hogy ki tudom-e hordani a gyereket.- És, mit mondtak?- Azt, hogy elképzelhető, esetleg császárral. A két épület közt keskeny, fedetlen csatorna húzódik, benne, a sok szeméttől elakadva áll a szennyvíz. Finom páráját az enyhe szellő szétteríti az udvaron és a környező, gaztól burjánzó réten. Az udvar porában egy kutya és egy macska nyúzza egymást, szőrük szür- kéllik a mocsoktól. Valamelyik lakásból, a nyitott ajtón át, ki- hallatszik a tv hangja: „Válasz- sza Ön is a Darlingot, hogy kedvence már kölyökkorától a legjobbat kapja!” Cs. L. Nagy port vert fel a szőlő- termesztők körében a SUMILEX 50 WP-vel kapcsolatosan elterjedt információk halmaza. Nagyon sokan, érdeklődnek, hogy használják-e ezt a közkedvelt növényvédőszert vagy jobb, ha mellőzik. Ennek kapcsán kértünk in- fomációt dr, Horn Andrástól, a SUMITIMO Kereskedőház képviselőjétől.-A visszaesés egyik oka a mezőgazdasági üzemek elszegényedése, bizonytalan helyzete. Például a napraforgóban a tányérbetegségek elleni védekezés esetén a nagy hatékonyságú vegyszerek közül a legolcsóbb ha-költségű termék a SUMILEX 50 WP. Ez évben azonban a meteorológiai és gazdasági okokra hivatkozva a napraforgóban tányérbetegségek ellen nem védekeztek. Másik ok - de ez már nem kizárólag a napraforgóra vonatkozik - sok gazdaság és forgalmazó még 1990-ben a botritisz elleni szerekből az az évi szükségletnél nagyobb tételt vásárolt. Ezek a raktárkészletek befolyásolták még ez évben is a piacot. Szőlő vonatkozásában a visszaesésnek kereskedelem-politikai oka is van. Szeretném hangsúlyozni, hogy országosan a bortermelő gazdaságok ez ügynek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint indokolt lett volna. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa szerint az USA-ba az alábbi bor- és pezsgőtételeket exportáltuk: palackozott bor 1988- ban 13 086 hl, 1989-ben 20 127 hl, 1990-ben 22 604 hl. Pezsgő 1988-ban 59 hl, 1989- ben 146 hl, 1990-ben 6 hl. A közismerten évek óta exportra termelő Balatonboglári Kombinát adatai szerint 1992-ben a kombinát borexportja a termelt összes bormennyiségnek 21,1%-a volt. Az összes termelt bor 9,7%-a megy az USA-ba, ami a hazai átlagnál lényegesen magasabb arány. Az USA-ban a SUMILEX 50 WP eredetileg nem volt szőlőben engedélyezve. A friss gyümölcsre meghatároztak tolerálható hatóanyag illetve bomlástermék szermaradvány-érté- keket, de a borra nem. Következésképpen elméletileg az Aktuális gyerekszáj: „Nagyapa, cseréljünk. Te menj iskolába, én megyek nyugdíjba ...” Megmosolyogtató, de elgondolkodtató is a hatéves kislány „ajánlata”. Előzménye ugyenis az volt, hogy a 60 éves nagyszülő az idő mindent megszépítő távlatából igencsak idilli képet festett unokájának az iskoláról, a kisdiák-életről, s elejtett szavaiból kitűnt, hogy szorongva készül a nyugdíjas évekre. Az unoka repesve várta a „nagy kalandot”, a tanévkezdést - de hamar rá kellett ébrednie, hogy az iskolai élet a maga rendjével, követelményeivel nem az a csodavilág, amiről nagyapó mesélt... A túlzott várakozás fölkeltése ugyanolyan rossz pedagógiai módszer, mint ellenkező előjelű „testvére”, az elriasztás. Amikor tehát a gyermek előtt úgy állítják be az iskolát, mint a szigor, a számonkérés, a kemény munka megtestesítőjét. „Majd USA-ba exportált borban megengedett SUMILEX szerma- radvány-érték 0 ppm volt. Miután az USA-ban a SUMILEX 50 WP (procimidon)-nal azonos bomlástermékű termékek (pl. vinklozolin és iprodion) engedélyezve voltak, a bomlástermékekről pedig nem lehetett meghatározni, hogy a három említett hatóanyag közül melyiket használták, az USA hatóságok az utóbbi 10 évben nem foglalkoztak e témával. A japán kereskedelem az utóbbi években fokozódó kereskedelmi problémákat okozott az USA-nak. Ezért az USA hatóságok keresték a nem kifejezetten diszkriminatív kereskedelmi lehetőségeket japán termékek USA-importjának csökkentésére. E kereskedelmi irányzat áldozata lett a SUMILEX 50 WP is. 1990-ben az összes USA-ba exportáló bortermelő vállalatot értesítették, hogy az USA-ba exportált borban nem lehet SUMILEX hatóanyag. A rendelkezés pikantériája, hogy a rendelet hatóanyagra és nem annak bomlástermékére vonatkozott, ugyanis nem az azonos bomlástermékű francia illetve német vegyszert akarták sújtani a rendelkezésekkel, hanem a japán SUMILEX-et. Ugyanakkor akaratuk ellenére e rendelkezésekkel elsősorban a francia, német, olasz, spanyol és ausztrál stb. bortermelőket sújtották, akik a magyarnál sokkal nagyobb meny- nyiségben használták a SUMI- LEX-et és természetesen az USA-ba menő borexportjuk is a magyarnak többszöröse. Ennek megfelelően a rendelkezés kereskedelem-politikai visszhangja is nagy volt az említett országokban. — Tehát a felhasználás csökkenésének nincsenek humántoxikológiai és környezetvédelmi okai?- Természetesen semmiféle humántoxikológiai és környezetvédelmi háttere nincs az ügynek. Hangsúlyozom, kizárólag az USA-ba exportált borra vonatkoztak ezek az előírások. Milyen vizsgálatok indultak meg Európában (és hazánkban) a SUMlLEX-nek az USA-ban történő engedélyezéséhez? ott móresre tanítanak” - szokás a csintalan kölyköket jó előre az „iskola-mumussal” riogatni, s bizony sok kis ebadta annyi félsz szel, gátlással ül be az iskolapadba, hogy évekig nem tud szabadulni tőle. A szülők gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az iskolás kor kezdete a gyermek életében új életforma kezdete is, amely még a család belső helyzetében is jelentős változásokat hoz. A kislány vagy kisfiú addigi - jórészt szabadon választott - tevékenységét nagyrészben kötelességszerű, akarattal irányított elfoglaltság, a tanulás váltja föl. A tanulás eredményessége vagy sikertelensége mindenképp kihat a gyereknek a családban és az osztályközösségben elfoglalt helyére, kihat tehát önértékelésére, én-képének alakulására is. Az. iskolai teljesítményt és a tanuláshoz fűződő viszonyt feltétlenül kedvezően befolyásolja, ha a szülők tudatosan igyekeznek megfelelő arányt- A gyártó cég 1990-ben felvette a kapcsolatot az USA illetékes hatóságaival és azokkal közösen azok felügyeletével egy kísérletsorozatot indított el 1990-ben, illetve 1991-ben. A kísérletek párhuzamosan folytak Spanyol-, Francia-, Német-, Olasz- és Magyarországon valamint Ausztráliában. Örülünk, hogy a hazai vizsgálatok koordinálását a SUMITO CORPORATION Budapesti Irodára bízták, és olyan partnerre találtunk, mint a Balatonboglári Kombinát.-Milyen eredményeket hoztak ezek a vizsgálatok?-A vizsgálatokat még nem zárták le. Az eddigi adatok alapján optimisták vagyunk, és bízunk benne, hogy a végleges pozitív döntésről hamarosan hivatalos értesítést kapunk.- Vagyis a SUMILEX hazai felhasználásának az USA-ba induló borexportoknál sincs már semmiféle akadálya?- Konkrétan e kérdés megválaszolására nem vagyunk illetékesek, de a közeljövőben a SUMILEX szermaradvány vonatkozásában végleges állásfoglalást várunk az illetékes USA hatóságoktól. Ettől függetlenül ismételten hangsúlyozni szeretném az alábbiakat:- Kizárólag kereskedelem-politikai és nem toxikológiai, illetve környezetvédelmi problémáról van szó.- Magyarországról az USA-ba exponált bor aránylag nagyon kicsi volumene következtében úgy vélem, hogy a borexportot bonyolító magyar kereskedelmi vállalatok túl nagy jelentőséget tulajdonítottak az ügynek. A hazai szőlők 95%-át vagy ennél is többet nyugodtan kezelhették volna a gazdaságok SUMILEX-szel.- Megfelelően időzített, a hazai engedélyezési okirat előírásait betartó kezelés esetén aligha mutatható 4d a borban a SUMILEX szermaradék.- A probléma végleges megoldásáról (nevezetesen az USA-ba exportált megengedett SUMILEX-szermaradvány-ér- ték mértékéről) pedig remélem, hamarosan informálhatjuk a hazai szőlőtermesztőket. kialakítani gyermekük életrendjében a tanulás és a játék között. Ahogy a költő mondja: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd . . ."Nemstoppcrrelkclltehát megosztani a kisiskolás idejét munka és szórakozás között. Az elsősök szüleinek ugyanakkor számolniuk kell azzal, hogy - kivált a tanévkezdés első heteiben - gyermeküket meg kell tanítaniok tanulni; erre a kicsik maguktól csak nagy idő- veszteséggel vagy egyáltalán nem jönnek rá. Meg kell mutatni a módszereket a lecke tiszta, szép leírására, a tanulni- valók elsajátítására és felmondására, stb. Általános tapasztalat, hogy az első időben a házi feladat elvégzésére szóló buzdítás, figyelmeztetés nem elég; az apukának vagy anyukának bizony ott kell lennie a gyerek mellett, s vele - de nem helyette! - kell megtennie az első lépéseket a tudás birodalmába vezető úton. Dr. Takács Ilona Czigány Csaba A pszichológus naplójából Nem suli-buli
