Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-10 / 250. szám

1992. szeptember 10., csütörtök Ui Dunántúli napló 3 Kérdések a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz A 2000 forintos bérfejlesztésről Kik kaphatnak béremelést? A költségvetési törvény 31. §. (2.) bek. alapján 1992. szeptember 1-jei hatállyal - kö­telezően bérfejlesztésben kell részesíteni az önkormányzati, központi költségvetés és egy­házi oktatási, a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények dolgozóit. A béremelést a költségvetés­ben tervezett, jóváhagyott, fő­foglalkozású, teljes munkaidős létszám alapján kapják meg az intézmények. S ebből a kere­tösszegből kell a béremelést végrehajtani. A törvény nem tesz említést személyre szabott összegről, így 2000 forintról sem, csupán országos keretösszeget határoz meg ... Természetes, hogy a költség- vetés elsősorban a költségve­tésből ellátandó területekre gondol, amikor egy-egy állami intézkedés fedezetét megálla­pítja. Ki és minek alapján állapí­totta meg a létszámot?-A minisztérium az 1991. évi bérfejlesztésután kialakult bérhelyzetet vette alapul a lét­szám megállapításához. Egye­düli objektív megoldásként az kínálkozott, hogy a miniszté­rium az ágazati dolgozókat jól jellemző besorolási kulcsszá­mok alapján tervezett létszámot használja fel az érintettek köré­nek meghatározására. Az adatokat az önkormányza­tok, az intézmények fenntartói szolgáltatták s az adatszolgálta­tás korrigálására a minisztéri­umnak nem volt lehetősége. A költségvetés tervezése 1991 szeptember-október hó­napban lényegében lezárult. December 30-án nyújtották be az ún. 2000 forintos módosító indítványt, két változatban. Az egyik 1992. július elsejét, a má­sik október elsejét javasolta a bérfejlesztés kezdőnapjának. Mindkét változat az akkor ismert 373 ezer 815 fővel szá­molt, hozzátéve a béremelés akkor érvényben lévő 43 száza­lékos TB-járulékát is. Végül a parlament a követ­kező megoldást fogadta el:- a költségvetési törvényben meghatározott kötelező béreme­lés 1992. szeptember 1-jei ha­tállyal;-fixen meghatározott 3,21 milliárd forint, hangsúlyozva, hogy ez magában foglalja az egyidejűleg 44 százalékra emelkedett TB-járulékot, a munkáltatót terhelő 5 százalé­kos munkaadói járulékot is.- Hol több a béremelés 2000 forintnál, és hol kevesebb?- Ahol a tervezett létszám azonos a jelenleg is ott lévő ál­lománnyal, ott egyértelműen biztosítható a személyenkénti kereken 2000 forintos bérfej­lesztés. (Pl. Biri község Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben, és a Veszprém megyei le­sen. Nyárád község viszont, ahol a megtervezett létszámnál a jelenlegi állomány kevesebb, természetszerűen lehetséges a fejenkénti 2000 forintot megha­ladó bérfejlesztés is.) Ahol a kulcsszámon megtervezett lét­szám nem biztosította a felada­tellátást, netán tervezési hibák fordultak elő - és erről nem tá­jékoztatták a minisztériumot időben -, a kiutalt keret csak alacsonyabb összegű szemé­lyenkénti béremelést tesz lehe­tővé. A minisztérium értesült olyan elképzelésről is, amely szerint a fenntartó testület ragaszkodott hozzá, hogy az érintettek egy része - többnyire a pedagógu­sok - mindenképpen kapják meg a fejenkénti 2000 forintot, míg a technikai állomány érje be a maradék átlagával. Mind a minisztérium, mind a szakszervezetek csak olyan megoldást tudnak támogatni, ami a béremelés tekintetében nem tesz indokolatlan különb­séget az egy intézményben dol­gozók között. Kétségtelen, hogy a megol­dást nehezíti az a tény, hogy az országosan rendelkezésre álló összeg adott, míg a létszám a tavalyi adatokhoz képest vál­tozhatott. Miért nem kapnak az alapít­ványi és a magániskolák? Ki döntötte el, hogy ne kapjanak? Melyik jogszabály részletezi a 32. paragrafust? A magániskolák és ehhez ha­sonlóan az alapítványi iskolák is, lényegében vállalkozási te­vékenységet végeznek, követ­kezésképpen az ott dolgozók bérfejlesztése nem tekinthető ál­lami feladatnak. Jövedelmeikre a minisztériumnak rálátása nem lehet, erre kizárólag az adóható­ságnak van jogosítványa. Sem a minisztérium sem a szakszerve­zet nem nyilvánít véleményt ar­ról, hogy az alapítványi és ma­gániskolákban a bérek köztu­domásúlag másfél-kétszeresét teszik ki a jelenlegi állami és önkormányzati pedagógusbé­reknek. Szakmai munkájukat termé­szetesen támogatni kell, sőt, a minisztérium a kezdeti anyagi segítséget is megadta - és meg­adja - az alapítványi iskolák­nak.- Miért kaptak keretet az egyházi iskolák?- Mert zömmel az önkor­mányzattól átvett feladatot lát­nak el (lásd korábban önkor­mányzati iskola egyházi keze­lésbe adása, tanulói és dolgozói állományával együtt), míg ez nem mondható el az alapítványi és a magániskolákról. A minisz­térium nem kívánhatja, hogy az évtizedes vagyontalanság után most induló egyházi iskolák pe­dagógusai rosszabb helyzetbe kerüljenek, mint az önkor­mányzati intézményekben dol­gozó társaik. (Szemben a ma­gán és alapítványi intézmények alkalmazottaival, akik jobb helyzetbe kerültek.)-A regionális oktatási köz­pontokra tervezett 250 millió valóban átcsoportosítható lenne-e pedagógusbérre?- Kizárólag parlamenti dön­tés alapján. A parlament azon­ban ezt az összeget a területi ok­tatási központoknak szánta. Egyébként, ha sor kerülne ilyen átcsoportosításra még mindig nem tudná garantálni a minisztérium, hogy „mindenki hozzájut az őt megillető 2000 forinthoz”. S miután ez a 250 millió forint nem csupán bérke­ret, a pénzügytechnikai szem­pontból sem lenne egyszerű az átcsoportosítása a következő évre áthúzódó hatásai miatt.- Valóban nem jutott pénz még a létszámon lévőkre sem Tolnában, Baranyában, Vesz­prémben és Hajdú-Biharban?- Nem igaz. Országosan, egységes elvek alapján a keret biztosított. Mindenhol a kulcs­számon megtervezett létszám x 2000 forint + annak TB-járu- léka biztosítja a fedezett össze­get, amelyből a jelenlegi lét­számot kell bérfejlesztésben ré­szesíteni, ahogyan azt a törvény előírja.- Ha hibáztak, hol hibáztak az önkormányzatok?-A kép változatos. Zömmel abból adódtak eltérések, hogy míg a pedagógusról tudták, hogy őrá a 13/1984-e bérjog­szabály vonatkozik, a technika­iaknál esetenként figyelmen kí­vül hagyták, hogy az illető mely intézményben teljesít szolgála­tot. így a minisztérium találko­zott olyan változattal, amelyik a technikai létszámot hanyagul „odadobta” az önkormányzat költségvetésére, vagy egysze­rűen kreált egy általános, „990”-es nem létező kódot. E hibák kijavítása az önkor- méányzatok jelzései alapján fo­lyik, de szeptember 3-án - an­nak érdekében, hogy az októ­beri ellátmánnyal a fedezet va­lóban eljusson a fenntartókhoz - már nincs mód újabb korrek­ciókra. Gazdasági együttműködés Baden­Würtenberggel A több ágazatot átfogó együttműködési szeminárium keretében tegnap Pécsett a dél-dunántúli régió adottságai­val, befektetési lehetőségeivel ismerkedtek meg a hazánk iránt érdeklődő baden-würtenbergi üzletemberek. Az Európa egyik legfejlettebb csúcstechnológiai körzetét képviselő vendégek a ma kezdődő magyar - ba­den-würtenbergi polgármesteri találkozó résztvevőit meg­előzve Miskolcról érkeztek a baranyai megyeszékhelyre, út­juk harmadik állomása Buda­pest lesz. A német delegációt - amelynek tagja volt Rainer Brechtken gazdasági, középipari és technológiai államtitkár is - Theodor Zens Németország pé­csi főkonzulátusának konzulja, és dr. Bőgner Miklós köztársa­sági megbízott fogadta a Művé­szetek Háza nagytermében. A térségünk iránt kifejezetten nagy érdeklődést mutató ba­den-würtenbergi üzletemberek­nek dr. Sökfői Tamás, a Dél-du­nántúli Gazdasági Kamara fő­titkára mutatta be a négy megye ágazataiban és tulajdonformá­jában egyaránt átrendeződő ipa­rát, mezőgazdaságát. A lehető­ségek ismertetésében kiemelt helyet kapott az idegenforga­lom, a kihasználatlan termálfor­rások, kúriák, kastélyok és ter­mészetvédelmi területek. A szemináriumon résztvevő mintegy 200 német és magyar üzletember többsége tovább ju­tott tegnap az ismerkedésnél. Mivel többségük már előzete­sen tájékozódott az itteni lehe­tőségekről, illetve a vendégek befektetési szándékaikról, így tegnap már nem egy konkrét együttműködést célzó tárgya­lást is folytattak. Kaszás E. Vállalkozói évkönyv A Vállalkozók Országos Szövetsége még szeptember 20-ig várja a jelentkezéseket az első ízben megjelenő szakmai bontású szaknévsorokat tartal­mazó vállalkozói évkönyvbe. A kiadvány lehetőséget nyújt kis- és középvállalkozói szinten a tevékenységi kör bemutatására. A terjesztése nemcsak a hazai érdekképviseleti szerveknél, önkormányzatoknál történik majd, hanem a külföldi követ­ségeken, kirendeltségeken is. Az év végére a boltokba kerülő évkönyv 20 ezer példányban je­lenik meg. Bővebb információ­val a kiadványról a VOSZ me­gyei szervezetei rendelkeznek. Visszatérő gond a fűtőérték ellenőrzése Szeptemberben kapjuk a megemelt díjjal készült számlákat A vártnál kevesebben voltak kíváncsiak a Zöld-Híd Energe­tikai és Környezetvédelmi Ta­nácsadó Egyesülés által szerve­zett szakmai napra, ahol a gáz­szolgáltatással kapcsolatos kér­désekre válaszolt a Dél-Dunán­túli Gázszolgáltató Rt. képvise­lője. A néhány kifejezetten egyéni rákötési, hálózatbőví­tési, készülékbeszerelési kérdé­sek megválaszolása után Hor­váth László fogyasztói irodave­zető elmondott néhány fontos, közérdekű tudnivalót is. A DDGÁz az év elejétől is­mét visszaállt a havi leolvasási és számlázási rendszerre, amely jobban követi a fogyasztás ala­kulását, illetve egy-egy számla kifizetésekor kisebb összeget kell kiadniuk a fogyasztóknak. Augusztus 1-jétől drágult a háztartási célra szolgáltatott földgáz ára, a korábbi 0,23 fo­rint/ megaJoule gázdíj egység­árról 0,265 Ft/MJ-ra módosult. A fogyasztók először az augusz­tus végén leolvasott és szep­temberben kivitt számlákon ta­pasztalhatják az emelkedés mér­tékét. Könnyen ellenőrizhető a számla helyessége: a felhasznált hőenergiát az elhasznált - mért - gáztérfogatnak és az elszámo­lási időszakban mért fűtőérték átlagnak (általában 32 MJ/m3) szorzata adja. Az így kapott eredményt a gázdíjjal (0,265 Ft/ MJ) megszorozva kijön a számla fizetendő forint értéke.- Számtalan lakossági észre­vételt kapunk a gáz fűtőértéké­vel kapcsolatban, általában arra panaszkodnak, hogy tovább kell melegíteniük a vizet amíg fel­forr, illetve több gázzal lehet csak felfűteni a lakást. A szám­lán feltüntetjük az adott hónap­ban mért fűtőérték átlagot, ezt vesszük figyelembe a végösz- szeg kiszámításánál. A fűtőér­ték mérésére a térségünket el­látó távvezeték betáplálási pont­jánál (alföldi gázkeverő) felsze­relt mérőberendezés szolgál. Ez az úgynevezett gázkromatográf a betáplált gázból 5-7 percen­ként vett mintákat folyamatosan elemzi és az így kapott gázösz- szetételből számítógép számítja ki a pillanatnyi fűtőértéket. Ezen értékek összegzéséből ké­pezik a napi, heti, illetve a havi adatokat, amelyeket a MÓL Rt. elszámolás és ellenőrzés céljá­ból elküld a szolgáltatónak, a gázműnek. Ezeket az adatokat, pontosabban a havi átlagot (31-33 MJ/m3 között ingadozik) a számlán feltüntetve közöljük a fogyasztóval. Előfordulhat, hogy egy-egy napig a fűtőérték csak 29 MJ/m3 de másnapra visszaáll a magasabb érték. Ek­kor érzékelhetik úgy a fogyasz­tók, hogy tovább kell forralni a vizet. A gázmű a keverő telep­ről zárt vezetékrendszeren ka­pott földgázt szolgáltatja a fo­gyasztóknak, a minőséget csak ellenőrizni tudja, javítani, vagy rontani nem. Az irodavezető elmondta, ha nagyobb (20-30 fős) fogyasztói csoportok sze­retnének meggyőződni a fűtőér­ték méréséről, erre is lehetősé­get biztosít a gázmű. Az üszög­pusztai fogadó állomáson is rendelkezésre állnak a hiteles műszerek, amelyekről leolvas- hatóak az adatók. H. Zs. A Pécsi Orvostudományi Egyetem PANNONTON Énekegyüt­tese Lakner Tamás karnagy vezetésével a görögországi Kardit- sában a X. Nemzetközi Kórusversenyen II. díjat nyert gregorián, romantikus és XX. századi zene kategóriákban. (Első díjat nem adtak ki.) Mint a verseny legeremdényesebb szereplő kórusának a „Fesztiváldíjat” is neki ítélte a nemeztközi zsűri. A szeptember első hetében megrendezett versenyt az elsősorban pécsi egyete­mistákból álló együttes nagysikerű gálakoncertje zárta. Képün­kön: a díjkiosztás utáni pillanatok. Veterán pilóták nemzetközi találkozója A világon eddig egyedülálló összejövetel keretében szerdán Tökölön megkezdődött a máso­dik világháborúban a magyar légtérben harcoló egykori piló­ták kétnapos találkozója, ame­lyen hét nemzet hajdan egymás ellen élet-halál küzdelmet vívó katonái vesznek részt; a magya­rokon kívül osztrák, német, ro­mán, orosz, angol és amerikai veteránok. A találkozó alkalmával a tö­köli repülőtéren Háry László vezérőrnagy, a Magyar Légierő megalakítójának tiszteletére ál­lított emlékműnél Göncz Árpád köztársasági elnök mondott be­szédet. Mint hangsúlyozta: a mostani rendezvény a barátság, a kölcsönös megértés szimbó­lumaként értékelhető. A béké­nek a legjobb képviselői azok a katonák lehetnek, akik megpró­bálták a halál közelségét, ők tudják mi a háború borzalma, amit soha nem kívánhatnak vissza. Göncz Árpád után Ma­kai Sándor vezérőrnagy üdvö­zölte a Magyar Veterán Repü­lők Szövetsége szervezésében összegyűlt 150 egykori pilótát. fDIDIDPEMDPtDIDEíPlDPlD [DtDIIMiJlDtDtSÖlDIDP © © ©-i—, , t ^ • -I Az idén november 18-án brzsébet-aíj 1 yyZ. hatodik alkalommal nyújt­ják át az Erzsébet-díjat. Ezúttal is - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt színiévad ki­emelkedő művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, ki-ki a kategóriájában ötöt. Közülük mindegyik dijat érdemelne, de nyertes kategóriánként csak egy lehet. A közönség - vagyis most Ön - dönti el: a legjobbak között ki legyen az első azzal, hogy az ő neve elé tesz (minden kategóriában) egy X jelet. 1992. október 18-áig küld­heti be a következő címre: Erzsébet-díj, Budapest 116, Pf: 36.1506 Az 1992-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Magyar Állami Opera­házban rendezik. TV-közvetités november 18-án. Ön is nyerhet, nemcsak a művészek! A szavazatok számítógépes, hiteles feldolgozása után a szavazók között 25 értékes jutalmat, tech­nikai újdonságot sorsolnak ki. © A. SZÍNÉSZ j S] BESSENYEIFERENC(riegedüsaháztetón) ) 0 NEMCSAK KÁROLY (Faun) ) 3 NÉMETH SÁNDOR (Örült nők ketrece) | dl SINKÓ LÁSZLÓ (Színházcsináló) E SZT ANKAY ISTVÁN (Svejk; Waterlooi csata) SZÍNHÁZ (VÁMOS LÁSZLÓ ajánlatai) B. SZÍNÉSZNŐ E KOVATSADÉL (A néma levente) 0 KÚTVÖLGYI ERZSÉBET (EdithésMarlene;0z) 0 PÁRTOS ERZSI (Forgószinpad) 0 PSOTAIRÉN(Roncsderby;Cabaret) 0 TÁBORI NÓRA (Padlás) © © © © © FILMMŰVÉSZET (VERESS JÓZSEF ajánlatai) C. SZÍNÉSZ SÍ ANDORAIPÉTER(Aháromnóverstb.) [2] GÁSPÁR SÁNDOR (Goldberg variációk) [3] LUKÁTS ANDOR (Zsötem) dl MADARAS JÓZSEF (Kék Duna) 0 RUDOLF PÉTER £&°Sj§fre) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (DALOS LÁSZLÓ ajánlatai) D. SZÍNÉSZ dl BÖRCSÖK ENIKŐ (A három nővér, Zsötem) 0 ESZENYi ENI KŐ (Halálutak és angyalok) dl KEREKES EVA(Zsotem) S PAP VERA (Csapd lecsacsi) E TÖRŐCSIK M ARI SÍ iÄ™g9elire) E. SZÍNÉSZ l Q] BÁLINT ANDRAS (Est, kérdés) I [2] GALAMBGYÖRGY(Hadiószeneiismertetók) I E GÁTI JÓZSEF (rádiós versmondas) dl SZABÓ SÁNDOR (tevés versmondás) I E ZENTHE FERENC (Szomszédok) I G.ÉNEKES | dl AIRIZER CSABA (Mózes) I 0 MILLER LAJOS (Tosca) E MOLNÁR ANDRÁS (Wagner-szerepeiért) dl KOTÁTS KOLOS (lomberdők) I E TÓTH JÁNOS (Asevillai borbély) I. SZÍNMŰÍRÓ _ (CZINE MIHÁLY ajánlatai) dl F0RGÁCH ANTAL(vdeiiKis-PécsiSz.) 0 GYURK0VITS TIBOR (Haiaisakk -Vársz.) 0 HORVÁTH PÉTER (Csaobambino-Bp.) S NAGY ANDRÁS (Magyar három nővér-Bp.) 0 SZÉKELY JÁNOS (Mórok-Gyulai Vársz.) K. HUMORISTA (PETERDI PÁL ajánlatai) 0 ANTAL IMRE 0 BACH SZILVIA E BAJOR IMRE dl KÖRMENDI JÁNOS E SASJÓZSEF A beküldő neve és címe: -----------------­F . SZÍNÉSZNŐ El BODNÁR ERIKA(Szapphócimszerep) 0 ESZTERGÁLYOS CECÍLIA (Fam.iiaKft.) 0 PÁLOS ZSUZSA (Jame bemutatkozik) 0 PÉCSI ILDIKÓ (TV-beli önálló műsor) 0 VASS ÉVA (Premiere . rádiójáték) OPERA (ÜTŐ ENDRE ajánlatai) H. ÉNEKESNŐ dl KERTESI INGRID (Hoffmannmeséi) 0 K0MLÓSI ILDIKÓ (Gloconda) E MISURA ZSUZSA (Mózes) dl TAKÁCS TAMARA (Gioconda) E ZEMPLÉNI MÁRIA (Salome) J. RENDEZŐ (KÁLLAI FERENC ajánlatai) d ARKOSI ÁRPÁD (Liliom - Miskolci Sz.) 0 MENSÁROS LÁSZLÓ (A mi kis városunk) 0 TAUB JÁNOS (Agondnok) 0 T0LMÁR TAMÁS (Szinhazcsinálo) 0 VALLÓ PÉTER (Berthaés Axel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents