Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-08 / 248. szám

üj Dunántúli napló 1992. szeptember 8., kedd A szerkesztőség postájából Hol a tűrőképesség határa? Tanévkezdés a Beszédjavító Intézetben Sásdon, a Kaposvári u. 6. sz. házban egy szobában lakik egy félkegyelmű cigányasszony, Orsós Mária. Öt éve kapta szükséglakás­ként, mert vázsnoki lakása a fe­jére akart dőlni. Egy éve elsza­badult a pokol. Egyszerre kicsi lett neki a szobája. A házban még két tanácsi bérlakás van, melyben két nyugdíjas özvegy­asszony lakik hosszú . évtize­dek óta. Közös udvaruk lévén állandóan üldözi őket, költöz­zenek el, mert neki kell valame­lyikük lakása. Hajnali 4-5 óra­kor veri az ajtajukat, fenyegető­zik lakásfelgyújtással, hátukba késdobálással stb. A panaszosok mentek a pol­gármesteri hivatalba a tűrhetet­len állapot miatt. A dühöngő ci­gányasszonyt Szigetvára vitték. Két hét után azonban hazaen­gedték, és a cirkusz folytatódott annyi változással, hogy most már tettlegességre került sor. Tégladarabokkal és szöges deszkadarabokkal dobálta őket, ahogy kiléptek az ajtón. Mind­két asszony állandó orvosi keze­lés alatt áll, és nyugalomra lenne szükségük. Újbóli panasztevés után a ci­gányasszonyt behívatták a gyámügyi osztályra, és közölték Idős néni kereste meg szer­kesztőségünket, hogy elpana­szolja mi történt vele, hogyan szégyenítették meg több ember füle hallatára. Augusztus 25-én elment a pécsi Köztemetőbe, hogy halot­tal sírjára elvigye a virágot, amelyet a vásárcsanokban vásá­rolt. Négyfelé osztotta az egy­Igen, már eltelt három hét, vagy talán négy is, hogy nem tudok ebédelni megszokott helyemen. Éhes vagyok? Nem gondoltam volna, hogy így fog hiányozni az a napi egy-két tál leves és a má­sodik fogás. Nem gondoltam volna, hogy így fog hiányozni a személyzet személytelensége és az általuk felszolgált étel vele, próbáljon meg viselkedni, mert a szomszédok panaszt tet­tek ellene. Ez még csak olaj volt a tűzre. A panasztevés folytató­dott, erre • a polgármester egy drótkerítéssel lezárta a közös udvart, és a ház másik oldalán kapott egy kijáratot, mely udvar a Gabonaforgalmi Vállalat tu­lajdona és határos a 8. sz. ház­zal. Ahelyett, hogy elcsendese­dett volna, a mocskolódás foly­tatódott mindkét irányban. (A 8. sz. saját tulajdonú ház szintén drótkerítéssel elválasztva.) Fé­lelem nélkül nem lehet az ud­varra kilépni, mert az ember nem tudja, mikor röpül a fejé­hez egy féltégla vagy fadarab. A kerítést rázva ocsmány szavak kíséretében egyész nap üvölt arra számítva, hogy megunják a szomszédokés elköltöznek a környékről. Az országút másik oldalán iskolás korú gyerekes család, nyugdíjas özvegyasszony lakik, de hajnali 5-től éjjel 11 óráig senki nem pihenhet, végig kell hallgatni a mocskolódó „kon­certet”. Senki sem vonja kétségbe a lakásgondjait, de a szomszédok nem tudják megoldani a prob­lémáit, csak az, aki iderakta. Ha a KÖJÁL látná, bizonyára nem bekötött 20 szál szegfűt és elhe­lyezte szeretteinél. Az utolsó csokrot édesanyjához vitte és amint a kolombárium körül tett, vett, egy hölgy elkezdett vele ordítani, hogy ő lopta a virágo­kat. Próbálta volna magyarázni, hol vásárolta, meg, hogy men­jen vele a másik három sírhoz és számolják meg a virágokat, hőmérséklete. Azok a szájme­leg levesek! (Aki nem kós­tolta, el sem tudja képzelni.) Az a szertartás, ahogy vé­gig kellett vonulni a Király utca - szinte - pucér forgata­gán. (Most a nyárra szorítko­zom.) Meg az az egész! Mint egy szertartás! Most szabadság van. De ez nem a teljes valóság! Az Új DN. leleplezte az igazságot, minősítené lakásnak, mert alap­vető higiéniai szempontok sin­csenek meg. A környék bűzlik a tele WC-től, melyet a szippna- tósok sem tudják tisztítani. És mindez történik majdnem a falu közepén, a főútvonal mel­lett, ahol elég nagy az idegen- forgalom, és gyakori a so­rompó. Sokszor hosszú kocsisor áll a sorompó előtt, a meleg mi­att gyakran kinyitják az ajtót, a dühöngő fúria már ott terem, és mocskos szavakat zúdít a bent ülőkre. Egyik-másiktól néhány pofont is kapott már. Ezt a panaszt nem a fajgyűlö­let íratta a szomszédokkal, mert a környéken lakik még néhány cigány család, senkinek semmi baja velük, úgy élnek, mint a többi lakó vagy háztulajdonos. Ha meglátják ezt a fúriát, ők is messze elkerülik, hogy még be­szélniük se kelljen vele. A rendőrséghez is hiába for­dultunk, ők csak akkor tehetnek valamit, ha bűntény történik. Panasztevők: Osztermayer Józsefné, Ha­lász Ferencné, Patyi Lászlóné, Farkas Győzőné, G. Kiss Sán­dor, Fehér József, Oberling György, Plesz Györgyné, Plesz Istvánná, Kubanek Antalné. de a nagy szitokáradatban szó­hoz sem tudott jutni. A környé­ken mindenki a hangoskodókat figyelte, és a 78 éves néni tol­vajnak lett kikiáltva. Vétlenségem ellenére nagyon szégyelltem magam, ennyire még soha nem aláztak meg, a temetői tolvaj nem én vagyok - mondta a néni. Dné nincs tovább. Kaszinó lesz a „menza” helyén. Még szeren­cse, hogy forintos. így aztán engem is érint! Megyek is, el­játszom az utoljára el nem költött menü árát. * Éhes vagyok. Siratom régi, megszokott helyemet. Zsoldos Zoltán A rosszullét nem vaklárma! Ez év július végén feleségem rosszul lett. Én dolgoztam, így édesanyám rohant segítségért. A közelben lévő pécsi, Fürst Sándor utcai rendelőbe ment azzal a reménnyel, hogy talál orvost. Sajnos orvos már nem volt, csak egy assziszetenső szorgoskodott. Kérte, hogy tele­fonáljon mentőért, mert a me­nye rosszul van. A hogy azon­ban ezt megtagata azzal, hogy sok a "vaklárma”, menjen nyil­vános telefonhoz. Édesanyám ekkor átszaladt az élelmiszer- boltba, ahol természetesen megengedték a mentők hívását. Szerencsére nagyon hamar megérkezett a mentő, így a szí­vinfarktust kapott feleségem, a gyors segítségnek köszönhe­tően életben maradt. Felvetődik bennem a kérdés: sürgős orvosi beavatkozást igénylő eseteknél hova menjen az ember, ha nem az orvosi ren­delőbe, hol segítsenek, ha itt nem? Dani Ádám Pécs, Diósi ut 37. Vers és novellaírók figyelem! Hárs György Péter költő, szabadság miatt nem tartja meg szokásos keddi fogadóóráit, le­velekre azonban válaszol. Szabadsága leteltét jelezni fogjuk olvasóinknak. Szeptember másodikén ol­vastam az Új DN-ben „A szer­kesztőség postájából” rovatban, hogy Traj Ferenc az AB-AE­GON Általános Biztosító Rt ügyfele a kávéfőzőrobbanást nem jól értelmezte és az alulbiz­tosítást megdöbbenve tapasz­talta. A levél elolvasása után Traj Ferenc káraktáját átnéztem, a kárszakértőt meghallgattam és megállapítottam, hogy kárszak­értőnk helyesen járt el, mert a robbanás kockázati esemény va­lóban nem következett be. A kávéfőző túlnyomás kö­vetkeztében - mely lehetett a megengedettnél erősebb töltés­ből, vagy biztonsági szelep el- zsírosodásából - repült és fröcskölt, majd fogantyújánál és Az 1992-93-as tanévvel működésének második évébe lépett a Beszédjavító Intézet. Az elmúlt tanév során 450 beszédhibás gyermekkel ke­resték fel az intézetet és része­sültek vizsgálatban, tanács­adásban, szükség esetén felvé­telben, kezelésben. A súlyos mértékben beszédhibás óvo­dáskorú gyermekek az intézet keretében működő óvodai csoportban kaptak naponta logopédiai kezelést. Az elmúlt tanév során az óvodák középső csoportjaiban logopédiai szűrést végeztünk. A gyermekek 48 százaléka minősült a vizsgálatok alapján enyhébb, súlyosabb mérték­ben beszédhibásnak. Ezeknek a gyermekeknek egy év áll rendelkezésre ahhoz, hogy ál­lapotuk rendeződjön és ép be­széddel tudják kezdeni az álta­lános iskolát. A nehézségek között az el­sők között szerepel a dyslexia, az olvasás és az írás elsajátí­tása terén jelentkező akadá- lyozottság. Fel kell hívnunk a szülők figyelmét arra, hogy a szak- irodalom és -a tapasztaltak alapján a dyslexia kialakulá­sában meghatározó szereppel bír a kezeletlen, javítatlan be­szédhiba. Tevékenységünk során a beszédkorrekcióban részesülő gyermekek dyslexia bajonet záránál sérült az aljzatra eséskor. A kár természetesen bekövetkezett, de nem biztosí­tási esemény, mert a robbanás nem jött létre. (Kívánom, hogy ne is ismeije meg.) Ami meg­nyugtatott higgadt levelén ke­resztül, hogy kárszakértőnk ud­varias volt, és felhívta a figyel­mét az alul biztosítás tányéré. Emiatt fontos, hogy minden ügyfelünk - és leendő biztosí­tottunk - tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy a CSALÁDI OTTHON Biztosítás új értéken térít, ha azt a valóságos értéken adták fel a szerződésben! Az ajánlati árat - épület és ingóságok esetében - javasol­juk, de ettől lefelé és felfelé el lehet térni a tényértékek alap­ján. Pl.: öregház - extra villa. prevencióban, megelőzésben is részesülnek. Fontosnak tartjuk az olva­sási, írási nehézséggel küzdő tanulók korai jelentkezését. A dyslexia javítása fokozott mértékben idő és munkaigé­nyes. Tanév vége előtti né­hány hónap kezelés nem ve­zethet kielégítő eredményre. A dyslexiásnak minősülő gyermekek esetében - új szolgáltatásként - tervezzük az iskolákkal, illetve a neve­lőkkel való személyes kapcso­latfelvételt a tennivalók és el­várások egyeztetése érdeké­ben. Az óvodai csoport továbbra is Pécsett, a Kóczián Sándor utca 17-ben, a központi épü­letben működik. Ambuláns, bejáró kezeléseket még a vá­ros négy óvodájában terve­zünk indítani, a szülők igé­nyeit a fenti lehetőségeken be­lül figyelembe vesszük. Vizs­gálat, felvétel, előjegyzés, ta­nácsadás a Kóczián Sándor utca 17-ben, szeptember 11-ig 9-12 óráig. A tanévben folyamatosan, hetente három alkalommal ta­nácsadó órát tartunk. Itt is kérhető vizsgálat, felvétel, előjegyzés. Felvilágosítást a 20-567 telefonszámon adunk. Vlaskó László mb. intézetvezető-helyettes A fentiek további taglalása helyett javaslom, hogy ha va­laki bérlakását megvásárolhatja, akkor már az általa kiválasztott biztosító társaság szakemberé­nél kösse át lakásbiztosítását, ahol mindennemű információt és tájékoztatást szakszerűen megkaphat. Csak így lesz elke­rülhető az aránylagos kártérítés szükségessége, és a konfliktus­helyzet kizárása. Tájékoztatásom szives tudo­másulvételét, valamint Traj Fe­renc úr szerződésének átdolgo­zásához szükséges személyes találkozást előre is köszönöm. Horváth István, igazgató ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt Baranya megyei Kárrendezési Iroda Lopással gyanúsították FEK-telenül éhes vagyok! Ha jó a biztosítás, akkor biztonság! Jogi tanácsadó S. T. kérdése, hogy a mun­kabért mikor kell elszámolni és kifizetni. Az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) 155. §-ában előírtak szerint a mun­kavállaló részére járó munka­bért, ha munkaviszonyra vo­natkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkavi­szony végén kell elszámolni és kifizetni. Abban az esetben, ha a munkavállaló részére járó munkabér, vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell. A munkabért - ha munkavi­szonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása el­térően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap ti­zedik napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a meg­előző munkanapon kell kifi­zetni. A sorkatonai, vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkavi­szonyt létesítő, vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoz­tatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét - kérésére - előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért - eltérő megállapodás hiányában - két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavál­laló munkaviszonya előbb megszűnik, a vissza nem térí­tett bér munkabéréből levon­ható. Abban az esetben, ha a munkavállaló a bérfizetési na­pon jogos okból nem tartózko­dik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfize­tés előtti utolsó itt töltött mun­kanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tar­tózkodási helyére kell meg­küldeni. Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtar­tama a tíz munkanapot eléri, a munkavállaló kérésére a mun­káltató köteles a munkaválla­lónak a szabadság megkezdése előtt két nappal kifizetni a. / a szabadság idejére eső bér­fizetési napon esedékes, vala­mint b. / az igénybe vett rendes sza­badság idejére járó munkabért. Szabad G. az iránt érdeklő­dik, hogy ki jogosult rokkant­sági nyugdíjra. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 47. §-a szerint rokkantsági nyug­díjra az jogosult, aki a./ egészségromlás, illetőleg testi, vagy szellemi fogyatko­zás következtében munkaké­pességét hatvanhét százalék­ban elvesztette, és ebben az ál­lapotában javulás egy évig nem várható (rokkant), b. / a szükséges szolgálati időt megszerezte, és c. / rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen ke­vesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A 89/1990. /V.l./ MT. sz. rendelet a 107. §-ában hatá­rozta meg, hogy ki az, aki nem dolgozik rendszeresen. E sze­rint az 1975. évi II. törvény 47. §. c./ pontjának az alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a./ a munkakörére megállapí­tott törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgo­zik, ha pedig már a megrokka­nását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, ak­kor, ha munakideje a megrok­kanását követően tovább csök­kent, vagy b./ az igénybejelentését meg­előző 180 nap alatt keresőkép­telensége miatt megszakítá­sokkal legalább hetvenkét na­pon át nem dolgozott. A keresetet abban az eset­ben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen keve­sebbnek tekinteni, ha annak - a 96. § /4/ bekezdésének megfe­lelő alkalmazásával - a ma­gánszemélyek jövedelemadó­jával csökkentett összege lega­lább húsz százalékkal keve­sebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél. Az öregségi és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rok­kantsági nyugdíjra nem jogo­sult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak sem, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korked­vezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosult feléledés címén igé­nyel. S. L. kérdése, hogy mely gyermek után jár családi pót­lék. Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki a. / tizenhat évesnél fiatalabb, b. / tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap­vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali, illetőleg a dolgozók általános, vagy kö­zépiskolájának ifjúsági, fiatal­korú tagozatán tanul, c. l tartósan beteg, illetőleg testi, vagy értelmi fogyatékos. A családi pótlékot kérni (igényelni) kell. Az előírások értelmében a családi pótlékra vonatkozó igényt a jogosult szóban, vagy írásban egyaránt előterjesztheti. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Olvasónknak azt javasoljuk, hogy a családi pótlék igényét minél előbb terjessze elő a fen­tiekre is tekintettel. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents