Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-08 / 218. szám

1992. augusztus 8., szombat aj Dunántúli napló 3 A nyugdíj nélküli idősekről Törvény - zsebmetszéssel Alkalmazhatatlan törvény közalkalmazottaknak Nagyságrendileg helytálló a Nyugdíj Nélküli Idős Korúak Országos Szervezetének állí­tása, miszerint jelenleg az or­szágban 300-350 ezerre tehető a nyugdíj nélkül maradt idős­korúak száma - válaszolta az MTI érdeklődésére pénteken Papp György, a KSH egész­ségügyi és szociális osztályá­nak vezetője. A Nyugdíj Nélküli Idős Ko­rúak Országos Szervezete ja­vaslata szerint a készülő szoci­ális törvénynek rendelkeznie kellene arról: jövő évtől a mindenkori minimál nyugdíj 80 százalékát alanyi jogon, jö­vedelempótló támogatásként kapjon meg minden érintett. Lakner Zoltán népjóléti mi­Bő három hetünk van még a tanévkezdésig. A megye né­hány nagyobb városában an­nak néztünk utána: biztosítot­tak-e a feltételek a napközik beindulához, s hogy miként fogadják az intézmények és az élelmezés vezetői az augusztus elsejei élelmiszer- és energia­áremeléseket. A szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola diákjait Gersy László magán­konyhája látja el. Egy ebéd ára 55 Ft. Ehhez járul még 70 szá­zalék rezsiköltség, de - amint Vas István igazgatótól megtud­tuk - az önkormányzattól kapott szociális támogatásnak köszön­hetően az elmúlt tanévben egy gyerek ennek átlag 40 százalé­kát fizette csak. Hogy ez idén miként alakul, az attól függ, megérkezik-e az ígért támoga­tás szeptember 1-jéig. Szintén Szigetváron az 1. számú általános iskolában a ta­nulók fele igényli a napközit és a menzát. Az arány már csak azért is kiemelkedő, mert az utóbbi évek áremelkedései mi­att nemhogy csökkent volna, nőtt a létszám. Az előrejelzések szerint szeptemberben 30-cal többen jelentkeznek majd. Egy­szerű a magyarázat: jó minőség és megfelelő támogatás. '- Egy millió forintot kaptunk tavaly ősszel a Népjóléti Mi­nisztérium céltámogatásaként az önkormányzaton keresztül - tájékoztat Kolics Pál, az intéz­mény igazgatója. - így 110 rá­szorulónak tudtunk kedvez­Futnak a képek Nézem az augusztusi mozi­plakátot. Nos, a kínálat nem ép­pen változatos. Kilenc filmbe­mutató, egytől egyig az ameri­kai szórakoztató ipar produk­ciói. Krimi, horror, sci-fi, akció­film rogyásig. Bármelyiket vá­lasztom, lényegében ugyanazt kapom. A tartalom: bunyó, vér, erőszak, szörnyek, ufók, rémá­lom - a népszerű mozifolklór ismert motívumai. De sebaj, jön, lát s győz a Mesehős, aki egy személyben Fanyűvő, Kő­morzsoló, Vitéz László és Sár­kányölő Szent György. Most úgy hívják, Clark Kent és Har­ley Stone. Clark udvarias, kissé suta mozgású, jól megtermett fiú, amúgy kezdő riporter. Ki gon­dolná róla, hogy kettős életet él, mint egy Hoffmann-figura, aki nappal szorgos hivatalnok, éjjel viszont varázsló. Clark ugyanis nem más, mint a titokzatos Krypton bolygó legendás túlé­lője, a fantasztikus képességek­kel megáldott Csodalény. Ri­chard Donner 1978-ban forga­niszteri biztos a követeléssel kapcsolatban elmondta: a nyugdíj nélküli időskorúak támogatását ma rendszeres szociális segély szolgálja. En­nek ellenére a tárca is szüksé­gesnek tartja a jelenlegi rend­szer módosítását, ám semmi­képpen sem a jövő évben. A változtatásnak ugyanakkor messzemenően figyelembe kell vennie a családi jövede­lemviszonyokat. Az alanyi jog tehát elképzelhetetlen, hiszen - figyelembe véve, hogy számos több gyermeket fel­nevelt asszony tartozik ezen emberek közé - a családnak is felelősséget kell vállalnia a nyugdíj nélküli idős emberek sorsáért. ményt adni, akik közül 30 in­gyen ebédelhetett. Valamennyi iskola igyekszik jól gazdálkodni. Mindenütt megteltek a hűtőkamrák, mély­hűtőládák a nyáron olcsón fel­vásárolt és feldolgozott hús- és zöldárúval. Még az olyan nagy konyhák is, mint a mohácsi Kis­faludy Károly Gimnáziumáé, - ami kétszer 400 adagos - egy háziasszony takarékosságával dolgozik. Ahhoz azonban, hogy a változatosságot és a minősé­get megőrizzék, az energia- és élelmiszerárak változása követ­keztében idén szeptembertől várhatóan 10 százalékkal kell emelniük a térítési díjakat. Sajátos helyzetű a Pécssza- bolcsi Általános Iskola, mivel a gazdaképzés keretében egész évre megtermelik az ellátásuk­hoz szükséges alapvető zöld­ségféléket. Tervezik emellett a kis háziállatok tenyésztését is, de ennek még anyagi akadályai vannak. Istvánder József, az is­kola igazgatója a gondok között említette, hogy elavult kazán- rendszerük meghibásodását már májusban jelezték az illetéke­seknek, de azóta sem kaptak megnyugtató választ. így, tan­évkezdésre az étkeztetés bein­dulása még bizonytalan. A hé­ten leadták a felújítások terveze­tét, így a mielőbbi döntésen és a kivitelezők gyorsaságán múlik, éhesen maradnak-e a gyerekek.- Éhes gyereket tanítani nem lehet - vallja Szabó Jánosné, a szentlőrinci 2. számú Általános Iskola igazgatónője. Az éhező gyerek kellő indok volna akár a tott Superman című filmjében még csak zuhanó helikoptert kapott el és száguldó rakétát fü­lelt le röptében, bár a földkér­gen támadt repedés befoltozása azért nem volt akármi. De Ri­chard Lester 1980-ban gyártott Superman //-jében aztán méltó ellenfélre talált, nem afféle nagyszájú Lex Luthorra. Zod tábornok és cimborái a Krypton sötét oldalát képviselik. Ezt on­nan is lehet tudni, hogy fekete öltözéket viselnek és folyton meresztgetik a szemüket. Clark helyreállítja a megbolygatott rendet, még a zászlót is vissza­viszi a Fehér Házra kupolástól. A csillagok harcának azért földi dimenziója is van. Az egyik menetben a tábornok nekivágja Supermant egy Marlboro-rek- lámnak, ő pedig viszonzásul egy hatalmas Coca-Cola felirat kellős közepébe zúdítja ellenfe­lét. Csúcs ez az érzés! Hát ilyen meséket mondanak manapság a hollywoodi fonó­ban popcom-hántás közben a Jupiter-lámpák fel-fellobbanó Hogy szolgál-e egyáltalán va­lamit, vagy csak a parlamentnek vagy a kormánynak ad fölösle­ges munkát, netán a rendeleti úton történő kézivezérlés örö­mét - nem tudom. De annyi bi­zonyos, a júliusban törvénye­rőre emelt közalkalmazotti tör­vény a pedagógusokat, nemze­tünk fennen emlegetett napszá­mosait is jól behúzta a csőbe. Rövidesen kezdődik az új tanév, dönteni kellene az új bérbesorolásokról, a túlóradí­jakról, érvényesíteni kellene a pedagógusoknak is kijáró vég- kielégítést, a tizenharmadik havi fizetést, csakhogy a tör­vény e szépen csengő fejezeteit nem lehet végrehajtani. tervezett költségek esetleges túllépésére is. Hiába azonban a pénzügyi rugalmasság, az ár­emelésekkel szemben ők sem tudnak védekezni, nekik is emelniük kell. Hogy a Fehérhegyi Általános Iskola peremkerületben van, mi sem bizonyítja, mint, hogy fél­évenként rendszeresen felül­vizsgálják a családok romló kö­rülményeit. - Igazságosan, de szigorúan igyekszünk dönteni, mert az újonnan beiratkozok szociális helyzetét nem ismerve tartalékolnunk kell - indokol Márcz Róbertné igazgatónő. - Sokszor hiába a jószándék a pe­dagógus részéről, aki akár meg­előlegezi a gyerek étkezési di­ját. Egyes szülők nem hogy nem egyenlítik ki a tartozásu­kat, de az is előfordult, hogy fényében. A filmgyár pitvarán pedig ügyes pingáló emberek képregényeket festegetnek. Ezek közül való az Őrült Stone (2008 - A patkány éve), Tony Maylan műve. Ázt mondják, e film ambici­ózus írója, Gary Scott Thomp­son úgy kezdte pályáját, hogy elszegődött "egy filmgyárba, s naponta elolvasott egy forgató- könyvet. E szorgalom gyümöl­cseként aztán egy idő után szinte magától összeállt az ő sztorija is. Csupán három dolog kellett hozzá: egy aktuális prob­léma, egy különleges helyszín és Edgar Allan Poe. Az időszerűséget a meleg­házhatás kínálja, vagyis a Föld felmelegedésének hatására be­következő ökológiai kataszt­rófa. A rendezőnek azért volt magához való esze, mert kikö­tötte, hogy ez a krízis nem kö­vetkezhet be 2008 előtt, amikor ő eléri a nyugdíjkorhatárt, s utána az özönvíz. Ez utóbbi de­rekasan el is önti Londot, ettől válik különleges színhellyé, A májusban megvitatott tör­vény - kaptuk a tájékoztatást dr. Borbáth Gábortól, a Peda­gógusok Szakszervezete ügy­vezető igazgatójáról -, úgy szü­letett, hogy eleve feltételezte azt, hogy önkormányzatok ren­delkeznek a végrehajtásához szükséges pénzzel. Ez azonban korántsem igaz - állítja a munkavállalói képvise­let, akik hiába próbáltak soka­dik alkalommal is egyezkedni a törvény képviselőivel, sőt a pénzügyi tárca hivatalosai a na­pokban lezajlott érdekegyeztető tárgyalásról is angolosan távoz­tak, amikor a szakszervezet a konkrét pénzügyi garanciákat kezdte firtatni. A pénzügyiek amikor a kedvezményes napkö­zit javasoltuk, durván elutasítot­tak bennünket. Általános tapasztalat, hogy az iskolai étkeztetést vissza­mondok száma nő. A térítési dí­jak emelésekor ez ugrásszerű, de a szülők a következő tanév kezdetére belátják (kénytelenek belátni), hogy mégiscsak szük­ség van rá, s befizetnek. Az ál­lami költségvetés normatív tá­mogatásában a napközi és a menzai ellátás nem szerepel, ennek terhe az önkormányza­tokra hárul. A szociális körül­mények pedig egyre romlanak. Január elsejétől, ha az élelmi­szer is ÁFÁ-s lesz, (ha szep­temberben egy-egy iskola ügyes gazdálkodással ki is kerüli az emelést) ismét számítani kell a menza drágulására. N. A. mely a patkányok révén emlé­keztet egy kissé Camus Oran- jára is, továbbá Tar Lőrinc po­koljárására. Szegény Edgar A1-- lanhoz pedig egyszerűen betör­tek, semmiben nem tettek kárt, de az ismeretlen tettesek ma­gukkal vitték A Morgue utcai kettős gyilkosság című elbeszé­lést. Ebben, mint tudjuk, szere­pel egy szörny, aki hihetetlen erővel és ügyességgel bír, s fé­lelmetes a harapása. Persze, a film szerzői überelni akarták Poe-t, ezért nem elégedtek meg egy orángutánnál, nekik maga a Sátán kellett. De hát az ördögbe is, miért szerénykedjünk, gon­dolták, amikor van hétmillió dollárunk. Majd felléptetünk el­lene egy megszállott ösztön­lényből s egy zöldfülű értelmi­ségiből álló zsarupárost, ketten csak kifognak rajta. Mi viszont azt tanácsoljuk Mr. Poe-nak, legközelebb job­ban vigyázzon. Legjobban teszi, ha lakásának védelmére felfo­gadja Őrült Stone-t a barátjával. Nagy Imre véleménye sommás volt: egy­szerűen nem értettek egyet érve­ikkel. Antall József miniszter- elnököt is levélben keresték fel a munkavállalók, kérték, hogy az anyagi feltételek megterem­tésének a forrásait is jelölje meg a kormány, hogy a törvény vég­rehajtható legyen. A levélre ér­kező államtitkári válasz szerint a korábbi költségvetési terve­zetbe be volt kalkulálva e ké­sőbbi, most bevezetett törvény hatása is.... A költségvetést uraló tárca ál­láspontja az önkormányzatok helyzetének ismeretében eny­hén szólva is megkérdőjelez­hető - mondja a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető A gyásznak - mily furcsa! - létezik olyan formája is, ami nem kötődhet konkrét dátum­hoz, ami miatt nem öltünk gyászruhát, és nincs sír, ahová virágot tehetnénk. Ez a gyász a bensőnkben létezik, évtize­deken át, míg csak élni tudunk vele. A nagy háború sokakat ré­szeltetett ilyen gyászban. Tíz- és százezrek - csak magunkat, a mi hazánkat értem most - pusztultak el úgy, hogy nem ismerhettük a haláluk napját, nem tudhattuk, hol találtak - de találtak-e egyáltalán? - végső nyughelyét. Sokszor még magáról az elhalálozás tényéről sem értesülhettek a hátramaradottak; nekik az ész azt mondta: a szeretett apa, fiú, férj ... meghalt, a szív azonban egy kis reménysuga­rat - igaz, egyre halványulót - éltetett, hátha mégis él, s egy­szer talán előkerül. Most már ez a maradék, halvány re­ménysugár is ellobbant. Hetek óta böngészem a névsort: megtudok-e végre bi­zonyosat az édesapám sorsá­ról? Egyre szorongóbban tet­tem ezt, bár tudtam - az ész diktálta így -, hogy ha nem is találom a nevét, az sem jelent­heti már az életben létét. Hi­szen a 94. évében járna már, s ez ama bizonyos évek nélkül és itthoniét mellett is bizonyta­lanul magas életkor lenne. Aztán rábukkantam a vég­zetes sorra. „Hársfai Gyula - 1899. - Nagykanizsa (Zala m.) (vajon miért a szülőhely, s nem Budapest, mint lakóhely maradt meg?) - 1945. 08. 07. - hdf.” Hirtelenjében sok minden felidéződött bennem a gyermekkor emlékeiből, de leginkább az utolsó sorsdöntő események. Hogyan kevere­dett ez a katona sosem volt, ízig-végig civil férfi olyan szi­tuációba, hogy az élete végül is. hadifogolyként ért véget? Akárhogy is csűröm-csava- rom a dolgokat, mindig csak idelyukadok: a sors rende­lése ... De bizonyára elkerülhető lett volna, ha a budapesti bér­ház szomszédos - a későbbi nagyhírű Kossuth-díjas or­vosprofesszor - lakásába nem szállásolta volna el magát ak­koriban egy fiatal, snájdig, ambiciózus, ám vastagon nyi­las érzelmű tüzérszázados, aki kéjes élvezettel „tett ártalmat­lanná” egy ellenálló csoportot, ami az idő tájt - ehhez aligha kell bővebb magyarázat - fel- koncolással végződött. Nos, e százados mellett aligha volt elképzelhető az akkori kollek­tív behívóparancsok megtaga­dása, melyek a Németor­szágba irányítást szolgálták. Egyszerűbbnek tűnt — nem is gondolva az elkerülhetetlen következményekre, s még ke­Drágul a menza? Egyre többen szorulnak támogatásra Az ellopott gyilkos A pécsszabolcsi iskola 10. osztályos gazdaasszonyképzősei ba­rackot szednek Daniczpusztán Fotó: Proksza László Tanácsának véleményét is jó­részt tolmácsoló igazgató. Nem szólva arról, hogy az önkor­mányzatok „pénzügyi viselke­dését” ágazati minisztérium a legjobb szándéka szerint sem befolyásolhatja - ez nyilván­való -, hanem csak a kormány. A megegyezés és végrehajtás alapját szolgáló követelésekben egyébként szó nincs luxusigé­nyekről - éppen ellenkezőleg: - csak a törvény pontjait szeret­nék következetesen érvényesí­teni. Nem is a tizenharmadik fi­zetés, a jubileumi pótlék okán, hanem mert az iskolák műkö­désképtelenné válnak. Hiszen ha eltörlik a kötelező óraszámot (ahogyan azt a pénzügyiek sze­retnék), ha nem szabályozzák a túlóradíjat, stb. az a működés- képtelenségen túl a pedagó­gusmunkanélküliség újabb hul­lámát indítja el. B. R. vésbé a diszkrét eltűnésre - a százados ütegébe, mint min­denképpen Budapesten ma­radó alakulatba beállni. így tettünk. 1945 januárjában, még a Pest eleste előtti napok­ban a Nagykovácsi Mi- lenkó-féle - később Úttörő - áruházban találkoztunk, ja­nuár végén pedig a budai Mé­száros utcában. Ez volt az utolsó, de egyikünknek sem jutott eszébe éppen az, hogy utoljára találkoztunk ebben az életben. Ezért rövid is volt a találkozás. Akkor úgy hittem (hittük?), hogy egy-két hét, és ismét együtt leszünk. Nem így lett. Én hetek múlva nyugat felé indultam, ő ugyanakkor már kelet, vagyis a hadifogság felé menetelt. De erről csak sejtéseim lehettek, valami tu­domáshoz csak jóval később jutottam. Most már tudom: amikor ő a halálba készülődött, én Öskü-Pétfürdő-Berhida térsé­gében az új hadsereg katon­ájaként vasútbiztosító szolgá­latban vettem részt. Valamikor a rákövetkező évben egy volt hadifogoly­társa jelentkezett, s tőle tud­tam, hogy édesapám Asztra- hánban, a Kaszpi-tó mentén dolgozott hadifogolyként, aki megbetegedvén utóbb Szara- tovba került kórházba - ott ismerkedtek meg, s lett tanúja a végnek. Névsorolvasáson közölték, kik indulhatnak haza a következő transzporttal. Ne­vére édesapám is jelentkezett, elindult a többi után, aztán összeesett... Még később, 1946. decem­ber 21-i keltezéssel a Magyar Vöröskereszttől „kaptuk” az értesítést „Hársfalvi” .Gyulá­nak címezve „magánértesü­lés” alapján arról, hogy „Hárs­falvi” Gyula év-hó-nap isme­rete nélkül a 3136. lágerben (Oroszo.) meghalt. Ennyi, s a többi néma csönd. Milyen gyarló a^ ember! Azt lehetne hinni: ennyi hite­lesnek tűnő közlés elegendő lenne a megnyugváshoz, a be­letörődéshez abban, hogy már nincs többé. De nem! Az em­ber a hitelesnek tűnő közlé­sekben rejlő bizonytalansá­gokba (lásd névelírás) kapasz­kodik, hogy abban bízhasson: hátha, mégis ... És most már itt a bizonyos­ság. S vele az a Mészáros utcai utolsó találkozás végérvényes emlékképpé merevül. Meg­nyugodtam, mert meg kellett nyugodnom abban, hogy az édesapa 47 esztendővel ezelőtt csakugyan meghalt. Egyvalami azonban még­sem hagy nyugodni: vajon mi­ért kellett erre a bizonyosságra ily sokáig várni? A névsor - valahol - már évtizedekkel ezelőtt is megvolt. Hársfai István Egy név a listán

Next

/
Thumbnails
Contents