Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-07 / 217. szám

1992. augusztus 7., péntek a j Dunántúli napló 3 Választás - de hogyan? A szakszervezetek és a kormány tervezete Szeptember 15-ikére ígéri a kormány, hogy a parlament elé terjeszti a szakszervezeti választásokról szóló törvény- tervezetét. A dologgal kapcso­latban csak egy valami látszik biztosnak: az érintettek, a munkavállalók szinte egyálta­lán nem ismerik a megegyezni kívánók indítékait és céljait. Nem is nagyon ismerhetik, mert a dolog nem tartozik a na­gyobb publicitást élvező témák közé. Lehet, hogy mindez csu­pán a sajtó hibája, mely nem szentel kellő figyelmet az egyébként valóban fontos té­mának, de lehet az is, hogy az ok másban keresendő. Egy vi­szont tény: egyelőre még a dön­tésre jogosultak és tárgyaló fel­eik sem ismerik egymás szán­dékát - legfeljebb sejtik azt. A kormány ugyanis, mint a napokban nyilvánosságra ho­zott tervezet a szakszervezetek szerint bizonyítja, a nyilatkoza­tok szintjén ugyan az erős ér­dekvédelmi szervezetek létre­hozását tartja üdvözítőnek, tet­teiben viszont minél több aka­dályt próbál ez elé gördíteni. Azt viszont már mi tesszük hozzá: meg is van erre minden oka. Nagy Sándorék még a fel­színen vannak, márpedig a mintegy kétmillió taggal ren­delkező legnagyobb hazai szak­szervezetet, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­ségét (MSZOSZ) a parlamenti pártok - talán az egy MSZP ki­vételével, mely az MSZOSZ-hez hasonló cipőben jár - a megdöntött rendszer utolsó bástyájaként tartják nyil­ván. Hogy valóban így áll-e a do­log, az MSZOSZ-esek minden­esetre kétségbe vonják, mond­ván, Nagy Sándort, az elnököt a rendszerváltozás óta például a tagság már háromszor is újra választotta. Ez persze még nem számít döntő érvnek, az viszont talán igen, hogy a kétmilliós tagság nagy súlyt kölcsönöz az MSZOSZ-vezető szavának, s ezért a kormány sem tette még meg, amit megtehetett volna. Nevezetesen, hogy lehetetlenné teszi a szakszervezeti vezért, szakszervezetét. Hacsak, nem tekintjük ez irá­nyú kezdeményezésnek a már említett, szakszervezeti válasz­tásokról szóló törvényterveze­tet. Igaz, ha a Munkaügyi Mi­nisztérium amikor kidolgozta erre gondolt, bakot lőtt, hiszen úgy tűnik, a tervezet ellentétes valamennyi szakszervezeti szö­vetség érdekeivel. De mi is e tervezet lényege? Három dolgot kell eldönteni a választás kapcsán. Egyrészt, hogy kik vegyenek részt a szak- szervezeti választásban? A kormány szerint minden magyar állampolgárnak sza­vaznia kell, a szakszervezetek többsége viszont azt mondja, csak azok vehessenek részt a szavazáson, akik legalább egy­szer fizettek már életükben szakszervezeti tagdíjat - bárme­lyik szövetségnél fizették is azt. A második kérdés, hogy mi­lyen körülmények között tartsák meg a választást, s ez szintén nagy vitákat eredményezhet majd. A kormány a lakóhelyen (vagyis a parlamenti választá­sokkor már bevezett körzetek­ben) történő szavazást részesíti előnyben, de - a Népszabad­ságban a napokban megjelent információ szerint - alternatí­vaként az utcai szavazatgyűjtést is felkínálja a szakszervezetek­nek. Ebben az esetben az érdek- védelmi szerveknek utcai sát­rakban kellene gyűjteniük az ál­lampolgároknak kiosztott sza­vazó lapokat, s ehhez egy hét állna rendelkezésükre. A szakszervezetek viszont azt mondják, mivel munkahelyi érdekvédelemről van szó, a munkahelyeken kell megren­dezni a szavazást. A logikus ér­velést a kormány azzal trom- folja, hogy így egyrészt az álta­luk a választásokra szánt 500 milliónál többe kerülne a dolog, másrészt az 500 millión felüli részt a szakszervezeti vagyon terhére kellene előteremteni. Ebbe meg nyilván a szak- szervezetek nem mennek majd bele... A harmadik nagy kérdés: mi következzen a választás ered­ményéből? A válasz: természe­tesen vagyonosztozkodás. S itt újra eltérőek a vélemé­nyek. Szakszervezeti vagyon ugyanis két fajta létezik. Az egyik az úgynevezett volt SZOT-vagyon (jónéhány fővá­rosi és vidéki székházzal, objek­tummal), s van az ágazati szak- szervezetek vagyona. Mint pél­dául a vasasoké, melyet a szakma már az elmúlt évszá­zadban elkezdett gyűjteni. Nos, a politikusok azt szeret­nék, ha a választások mindkét vagyont érintenék, mégpedig úgy, hogy a szavazatok arányá­ban szerezhetnének épületeket és pénzt a szakszervezetek - mind a volt SZOT-vagyonból, mind az ágazati szervezetekéből - amiről a legnagyobb szövet­ség, a már említett MSZOSZ például hallani sem akar. Nos, így áll jelenleg a hely­zet, de mint említettük, egészen pontosan csak szeptember kö­zepén ismerhetjük meg a dön­téshozók szándékait. Legkoráb­ban tehát december elején kerül sor a választásra - feltételezve, hogy a kormány keresztül is vi­szi a parlamenten a tervezetet. Kérdés persze, meg tudják-e tenni ezt, s kérdés az is, hogy, ha a tervezetet a jelenlegi for­májában fogadja el az ország- gyűlés, vajon mit lépnek a szak- szervezetek? Mert egy sztrájk­hullám, vagy egy ki tudja mi­lyen kérdéseket tartalmazó alá­írásgyűjtés például senkinek sem érdeke manapság. A bizonytalanság legkevésbé az ország gazdaságának, s a közhangulatnak használ. Pauska Zsolt A kormánydöntés részletei még nem tisztázottak Mint egy hatalmas köldökzsinór, úgy fest a magasból a szénszállító szalag a pécsi Hőerőműnél, amely összeköti az üzemet a szénbányával Fotó: Proksza László Egyesülés előtt a Mecseki Szénbányák és a Pécsi Erőmű Rt. Nem érte meglepetésként egyik vállalatot sem a jú­lius 17-ikei kormánydön­tés, miszerint a Mecseki Szénbányákat és a Pécsi Erőmű Rt.-t egy szervezeti egységbe vonják össze. Hónapok óta ismert volt előttük a gazdaságirányí­tás szándéka, ám mind a mai napig nem tudják, ho­gyan fog a „házasság” le­zajlani. Mindettől függetlenül a Me­cseki Szénbányáknál már meg­kezdték a felkészülést, a szer­vezeti átalakításokat a vállala­ton belül már úgy hajtották végre, hogy a majdani közös gazdasági egységbe minél zök­kenőmentesebben „vonulhassa­nak” be. Az sem volt titok, hogy 1994-ig Vasasbányát bezárják, az egydüli komlói mélyműve­lésű bánya, Zobák pedig felte­hetően 1997-2000 körül jut ugyanerre a sorsra. A termelést kiegészítő üze­mek közül a komlói szénelőké­szítő marad meg, a pécsit meg­próbálják eladni - ha kell egyá- talán valakinek. A villamos üzem üzemfenn­tartó részlege szintén marad, a más tevékenységet folytató egységekből vállalkozásokat hoztak létre. A Magyar Villamos Művek Rt.-nél sem tudnak közelebbit mondani, egyáltalán milyen le- képzeléseik vannak az újonnan létesülő vállalattal kapcsolat­ban. Annyit azonban elárulnak: nem is értik hogyan fog ez a két vállalat egyesülni, hiszen a Me­cseki Szénbányáknak tetemes adóssága, az erőmű meg az idén azért lesz veszteséges, mert a tavaszi kormány és a bányász­szakszervezet „széncsatájának” megállapodása szerint a szénár­emelés jelentős költségnöveke­dést okoz az energiasszolgáltató vállalatnak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban az energiaü­gyekkel foglalkozó helyettes ál­lamtitkár, Bakay Árpád sem tud még arra válaszolni, milyen ütemezéssel és hogyan fog le­zajlani a két vállalat egyesítése. Létrehoztak viszont egy bizott­ságot, amelynek azt a feladatot adták: minden körülményt, pénzügyi összefüggést figye­lembe véve dolgozzák ki részle­tesen, hogyan kellene végrehaj­tani a kabinetdöntést. Az elem­zés alapján az illetékesek fog­nak végleges határozatot hozni a két vállalat összevonásának mikéntjéről, s ez csak szeptem­berre várható. B. G. Pénzváltóhelyek Magyarországon A magánvállalkozók to­vábbra sem érdeklődnek külö­nösében a pénzváltás iránt. Ja­nuár óta összesen három ma­gánvállalkozás kapcsolódott be ebbe az üzletágba. Emellett ket­ten várnak engedélyre - tájé­koztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Az MNB által kiadott enge­délyek száma eléri a 300-at. Az engedéllyel rendelkező keres­kedelmi bankok önállóan ezer, szerződéses alapon pedig 350 pénzváltóhelyet üzemeltetnek. Aktívak ebben az üzletágban az utazási irodák is, önállóan 1200 beváltóhelyet tartanak fenn, és emellett szerződéses alapon to­vábbi 250-et. A magánvállalko­zók többsége már január előtt bekapcsolódott a pénzváltásba, ám nem önállóan, hanem vala­melyik kereskedelmi bankkal, utazási irodával szerződést kötve. Ebben az esetben ugyanis kevésbé szigorúak a feltételek és a felelősséget is a háttérben meghúzódó pénzinté­zet, illetve utazási iroda vállalja. A Magyar Nemzeti Bank nem rendelkezik teljes körű adatokkal a forgalomról, mivel a pénzváltóhelyek egy része nem tesz eleget adatszolgálta­tási kötelezettségének. A 300 érdekelt Cég közül csupán 180- an, vagyis az érintettek 60 szá­zaléka szolgáltatott adatot az MNB-nek minden további nél­kül. Felszólításra további 60 cég közölt adatokat. Ezek sze­rint az első öt hónapban Ma­gyarországon 21,8 milliárd fo­rintnak megfelelő külföldi valu­tát váltották át hazai pénzre. Minden készen áll a légi- bemutatóra Megérkeztek a sztárok Taszárra Tegnap érkeztek Taszárra a nemzetközi repülőnap első résztvevői: a román, az olasz, a belga, az amerikai, a svájci, a német szállítóegy­ségek. Az előrejelzés szerint re­mek idő fogadja majd az eu­rópai hírnévre szert tett légi­parádé nézőközönségét, a számítások szerint 150-200 ezer embert várnak szomba­ton és vasárnap is. Mind a két napon ugyanazt a műsort látják a nézők. Jegyet Ka­posváron a MAV-pénztá- raknál, alkalmi árusoknál le­het venni. Akik vonattal utaznak, azok teljesárú me­netjegyet vegyenek Batéig. Hazafelé ingyen utazhatnak, ha a bemutatóra szóló belé­pőjegyüket és a vasúti jegyet is felmutatják. A MÁV jó néhány külön- vonatot is indít Kaposvárra, illetve Batéba. 8-án és 9-én Pécsről 7.30-kor, Kaposvár­ról pedig 9.30-kor indulnak a szerelvények. Batéból Ta- szár repülőtérre már 6.55-kor elindulnak a vona­tok, és fél-háromnegyed óránként újabbak indulnak. Belépőjegyeket ezeken a vonatokon is vásárolhatnak majd. A gépkocsival érkező­ket tágas parkolók várják, ahonnan rövid sétával érhe­tik el a bemutató helyszínét. Célszerű korán indulni, hi­szen így kisebb a zsúfoltság. Egyébként jó néhány rendőr és forgalomirányító segíti majd az úton lévőket, ami azonban gondot okozhat, az a teherforgalom. A szerve­zők ezúton is kérik a teher­fuvarozókat, hogy ha tehe­tik, kerüljék el ezt az útvona­lat. Fontos tudnivaló, hogy a repülőtéren viszonylag nagy a mozgásszabadság, de lesz­nek zárt részek, ahova tilos belépni. Ha valaki mégis megtenné, az egész repülő­nap sikerét veszélyeztetné, hiszen a programot emiatt le is állíthatják. A repülőezred egyébként „éles” harckészültséget is el­lát, fontos, hogy a látogatók az előírt szabályokat betart­sák. (Kovács) Elmaradt településekért a falusi turizmussal Jelentős állami támogatás ígérkezik 1200 elmaradott, hát­rányos helyzetű település olyan polgárainak, vállalkozóinak, jogi személyeinek, akik a falusi idegenforgalom fellendítésével, munkalehetőség teremtésével igyekeznek településüket fej­leszteni. A kormányszintű lépéseket kezdeményező Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége fórumot tartott csü­törtökön a fővárosban. Hazánk különböző, jónéhány baranyai településeinek polgármestereit, vendégfogadósait a pályázati feltételekről, a szakmai kívá­nalmakról, időszerű kérdésekről és a falusi vendégfogadás újabb kedvezményéről tájékoztatták. A június 14-i Magyar Köz­lönyben olvasható rendelet tar­talmazza azt az 1200 elmaradott települést, amelynek lakói pá­lyázatot nyújthatnak be. A leg­feljebb 10 ágyas beruházásra nyújtott pályázat határideje szeptember 1. A sikeres pályá­zatok fejlesztési költségeinek 30 százalékát finanszírozza az állam. A rendelet szerint falusi idegenforgalmi fejlesztésnek minősül a turizmusért létreho­zott beruházás, amely új foglal­koztatási lehetőségeket biztosít- a kiemelt gyógy- illetve üdü­lőhelyeken kívül. Dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke sze­rint építkezések helyett napja­inkban főként a már meglévő házak szabad szobái adta lehe­tőségeket kell kihasználni, ezen túl modernizálni a konyhát, für­dőszobát, rendbetenni az ud­vart, kertet. A szövetség hama­rosan külföldi előadók részvéte­lével indít képzéseket falusi tag­jai számára. Sajnálatos volna, ha az állami „ajándék” kárba veszne a jó szándékú, de tapasz­talattal nem rendelkező embe­reknél. A másik legfontosabb teendő a reklámtevékenység ki­alakítása. A sikeres pályázók­nak szerepelniük kell majd, a vendégfogadók címét, fotóit, programkínálatát tartalmazó nyilvános katalógusban, ame­lyet nemrég kezdett szerkesz­teni a szövetség, Üdülés a ma­gyar falun, tanyán címmel. Hamarosan tanácsadó füzetet is megjelentetnek. Dr. Csáky Csaba szerint a fa­lusi turizmusban hazánknak a nyugat-európai gyakorlatot kell követnie, ahol az idegenforga­lom a szociális védőháló része­ként biztosít kiegészítő kerese­tet, illetve kedvező árú pihenés). Tröszt É. A Kiskegyed Szerkesztősége LEGÉNYÁRVERÉST rendez Vállalkozó kedvű, független férfiak rövid bemutatkozó leveleit váiják augusztus 15-ig a szerkesztőség címén (1538 Budapest, Pf. 591.) A borítékra írják rá: LEGÉNYÁRVERÉS

Next

/
Thumbnails
Contents