Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-07 / 217. szám
1992. augusztus 7., péntek a j Dunántúli napló 3 Választás - de hogyan? A szakszervezetek és a kormány tervezete Szeptember 15-ikére ígéri a kormány, hogy a parlament elé terjeszti a szakszervezeti választásokról szóló törvény- tervezetét. A dologgal kapcsolatban csak egy valami látszik biztosnak: az érintettek, a munkavállalók szinte egyáltalán nem ismerik a megegyezni kívánók indítékait és céljait. Nem is nagyon ismerhetik, mert a dolog nem tartozik a nagyobb publicitást élvező témák közé. Lehet, hogy mindez csupán a sajtó hibája, mely nem szentel kellő figyelmet az egyébként valóban fontos témának, de lehet az is, hogy az ok másban keresendő. Egy viszont tény: egyelőre még a döntésre jogosultak és tárgyaló feleik sem ismerik egymás szándékát - legfeljebb sejtik azt. A kormány ugyanis, mint a napokban nyilvánosságra hozott tervezet a szakszervezetek szerint bizonyítja, a nyilatkozatok szintjén ugyan az erős érdekvédelmi szervezetek létrehozását tartja üdvözítőnek, tetteiben viszont minél több akadályt próbál ez elé gördíteni. Azt viszont már mi tesszük hozzá: meg is van erre minden oka. Nagy Sándorék még a felszínen vannak, márpedig a mintegy kétmillió taggal rendelkező legnagyobb hazai szakszervezetet, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségét (MSZOSZ) a parlamenti pártok - talán az egy MSZP kivételével, mely az MSZOSZ-hez hasonló cipőben jár - a megdöntött rendszer utolsó bástyájaként tartják nyilván. Hogy valóban így áll-e a dolog, az MSZOSZ-esek mindenesetre kétségbe vonják, mondván, Nagy Sándort, az elnököt a rendszerváltozás óta például a tagság már háromszor is újra választotta. Ez persze még nem számít döntő érvnek, az viszont talán igen, hogy a kétmilliós tagság nagy súlyt kölcsönöz az MSZOSZ-vezető szavának, s ezért a kormány sem tette még meg, amit megtehetett volna. Nevezetesen, hogy lehetetlenné teszi a szakszervezeti vezért, szakszervezetét. Hacsak, nem tekintjük ez irányú kezdeményezésnek a már említett, szakszervezeti választásokról szóló törvénytervezetet. Igaz, ha a Munkaügyi Minisztérium amikor kidolgozta erre gondolt, bakot lőtt, hiszen úgy tűnik, a tervezet ellentétes valamennyi szakszervezeti szövetség érdekeivel. De mi is e tervezet lényege? Három dolgot kell eldönteni a választás kapcsán. Egyrészt, hogy kik vegyenek részt a szak- szervezeti választásban? A kormány szerint minden magyar állampolgárnak szavaznia kell, a szakszervezetek többsége viszont azt mondja, csak azok vehessenek részt a szavazáson, akik legalább egyszer fizettek már életükben szakszervezeti tagdíjat - bármelyik szövetségnél fizették is azt. A második kérdés, hogy milyen körülmények között tartsák meg a választást, s ez szintén nagy vitákat eredményezhet majd. A kormány a lakóhelyen (vagyis a parlamenti választásokkor már bevezett körzetekben) történő szavazást részesíti előnyben, de - a Népszabadságban a napokban megjelent információ szerint - alternatívaként az utcai szavazatgyűjtést is felkínálja a szakszervezeteknek. Ebben az esetben az érdek- védelmi szerveknek utcai sátrakban kellene gyűjteniük az állampolgároknak kiosztott szavazó lapokat, s ehhez egy hét állna rendelkezésükre. A szakszervezetek viszont azt mondják, mivel munkahelyi érdekvédelemről van szó, a munkahelyeken kell megrendezni a szavazást. A logikus érvelést a kormány azzal trom- folja, hogy így egyrészt az általuk a választásokra szánt 500 milliónál többe kerülne a dolog, másrészt az 500 millión felüli részt a szakszervezeti vagyon terhére kellene előteremteni. Ebbe meg nyilván a szak- szervezetek nem mennek majd bele... A harmadik nagy kérdés: mi következzen a választás eredményéből? A válasz: természetesen vagyonosztozkodás. S itt újra eltérőek a vélemények. Szakszervezeti vagyon ugyanis két fajta létezik. Az egyik az úgynevezett volt SZOT-vagyon (jónéhány fővárosi és vidéki székházzal, objektummal), s van az ágazati szak- szervezetek vagyona. Mint például a vasasoké, melyet a szakma már az elmúlt évszázadban elkezdett gyűjteni. Nos, a politikusok azt szeretnék, ha a választások mindkét vagyont érintenék, mégpedig úgy, hogy a szavazatok arányában szerezhetnének épületeket és pénzt a szakszervezetek - mind a volt SZOT-vagyonból, mind az ágazati szervezetekéből - amiről a legnagyobb szövetség, a már említett MSZOSZ például hallani sem akar. Nos, így áll jelenleg a helyzet, de mint említettük, egészen pontosan csak szeptember közepén ismerhetjük meg a döntéshozók szándékait. Legkorábban tehát december elején kerül sor a választásra - feltételezve, hogy a kormány keresztül is viszi a parlamenten a tervezetet. Kérdés persze, meg tudják-e tenni ezt, s kérdés az is, hogy, ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadja el az ország- gyűlés, vajon mit lépnek a szak- szervezetek? Mert egy sztrájkhullám, vagy egy ki tudja milyen kérdéseket tartalmazó aláírásgyűjtés például senkinek sem érdeke manapság. A bizonytalanság legkevésbé az ország gazdaságának, s a közhangulatnak használ. Pauska Zsolt A kormánydöntés részletei még nem tisztázottak Mint egy hatalmas köldökzsinór, úgy fest a magasból a szénszállító szalag a pécsi Hőerőműnél, amely összeköti az üzemet a szénbányával Fotó: Proksza László Egyesülés előtt a Mecseki Szénbányák és a Pécsi Erőmű Rt. Nem érte meglepetésként egyik vállalatot sem a július 17-ikei kormánydöntés, miszerint a Mecseki Szénbányákat és a Pécsi Erőmű Rt.-t egy szervezeti egységbe vonják össze. Hónapok óta ismert volt előttük a gazdaságirányítás szándéka, ám mind a mai napig nem tudják, hogyan fog a „házasság” lezajlani. Mindettől függetlenül a Mecseki Szénbányáknál már megkezdték a felkészülést, a szervezeti átalakításokat a vállalaton belül már úgy hajtották végre, hogy a majdani közös gazdasági egységbe minél zökkenőmentesebben „vonulhassanak” be. Az sem volt titok, hogy 1994-ig Vasasbányát bezárják, az egydüli komlói mélyművelésű bánya, Zobák pedig feltehetően 1997-2000 körül jut ugyanerre a sorsra. A termelést kiegészítő üzemek közül a komlói szénelőkészítő marad meg, a pécsit megpróbálják eladni - ha kell egyá- talán valakinek. A villamos üzem üzemfenntartó részlege szintén marad, a más tevékenységet folytató egységekből vállalkozásokat hoztak létre. A Magyar Villamos Művek Rt.-nél sem tudnak közelebbit mondani, egyáltalán milyen le- képzeléseik vannak az újonnan létesülő vállalattal kapcsolatban. Annyit azonban elárulnak: nem is értik hogyan fog ez a két vállalat egyesülni, hiszen a Mecseki Szénbányáknak tetemes adóssága, az erőmű meg az idén azért lesz veszteséges, mert a tavaszi kormány és a bányászszakszervezet „széncsatájának” megállapodása szerint a szénáremelés jelentős költségnövekedést okoz az energiasszolgáltató vállalatnak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban az energiaügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár, Bakay Árpád sem tud még arra válaszolni, milyen ütemezéssel és hogyan fog lezajlani a két vállalat egyesítése. Létrehoztak viszont egy bizottságot, amelynek azt a feladatot adták: minden körülményt, pénzügyi összefüggést figyelembe véve dolgozzák ki részletesen, hogyan kellene végrehajtani a kabinetdöntést. Az elemzés alapján az illetékesek fognak végleges határozatot hozni a két vállalat összevonásának mikéntjéről, s ez csak szeptemberre várható. B. G. Pénzváltóhelyek Magyarországon A magánvállalkozók továbbra sem érdeklődnek különösében a pénzváltás iránt. Január óta összesen három magánvállalkozás kapcsolódott be ebbe az üzletágba. Emellett ketten várnak engedélyre - tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Az MNB által kiadott engedélyek száma eléri a 300-at. Az engedéllyel rendelkező kereskedelmi bankok önállóan ezer, szerződéses alapon pedig 350 pénzváltóhelyet üzemeltetnek. Aktívak ebben az üzletágban az utazási irodák is, önállóan 1200 beváltóhelyet tartanak fenn, és emellett szerződéses alapon további 250-et. A magánvállalkozók többsége már január előtt bekapcsolódott a pénzváltásba, ám nem önállóan, hanem valamelyik kereskedelmi bankkal, utazási irodával szerződést kötve. Ebben az esetben ugyanis kevésbé szigorúak a feltételek és a felelősséget is a háttérben meghúzódó pénzintézet, illetve utazási iroda vállalja. A Magyar Nemzeti Bank nem rendelkezik teljes körű adatokkal a forgalomról, mivel a pénzváltóhelyek egy része nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. A 300 érdekelt Cég közül csupán 180- an, vagyis az érintettek 60 százaléka szolgáltatott adatot az MNB-nek minden további nélkül. Felszólításra további 60 cég közölt adatokat. Ezek szerint az első öt hónapban Magyarországon 21,8 milliárd forintnak megfelelő külföldi valutát váltották át hazai pénzre. Minden készen áll a légi- bemutatóra Megérkeztek a sztárok Taszárra Tegnap érkeztek Taszárra a nemzetközi repülőnap első résztvevői: a román, az olasz, a belga, az amerikai, a svájci, a német szállítóegységek. Az előrejelzés szerint remek idő fogadja majd az európai hírnévre szert tett légiparádé nézőközönségét, a számítások szerint 150-200 ezer embert várnak szombaton és vasárnap is. Mind a két napon ugyanazt a műsort látják a nézők. Jegyet Kaposváron a MAV-pénztá- raknál, alkalmi árusoknál lehet venni. Akik vonattal utaznak, azok teljesárú menetjegyet vegyenek Batéig. Hazafelé ingyen utazhatnak, ha a bemutatóra szóló belépőjegyüket és a vasúti jegyet is felmutatják. A MÁV jó néhány külön- vonatot is indít Kaposvárra, illetve Batéba. 8-án és 9-én Pécsről 7.30-kor, Kaposvárról pedig 9.30-kor indulnak a szerelvények. Batéból Ta- szár repülőtérre már 6.55-kor elindulnak a vonatok, és fél-háromnegyed óránként újabbak indulnak. Belépőjegyeket ezeken a vonatokon is vásárolhatnak majd. A gépkocsival érkezőket tágas parkolók várják, ahonnan rövid sétával érhetik el a bemutató helyszínét. Célszerű korán indulni, hiszen így kisebb a zsúfoltság. Egyébként jó néhány rendőr és forgalomirányító segíti majd az úton lévőket, ami azonban gondot okozhat, az a teherforgalom. A szervezők ezúton is kérik a teherfuvarozókat, hogy ha tehetik, kerüljék el ezt az útvonalat. Fontos tudnivaló, hogy a repülőtéren viszonylag nagy a mozgásszabadság, de lesznek zárt részek, ahova tilos belépni. Ha valaki mégis megtenné, az egész repülőnap sikerét veszélyeztetné, hiszen a programot emiatt le is állíthatják. A repülőezred egyébként „éles” harckészültséget is ellát, fontos, hogy a látogatók az előírt szabályokat betartsák. (Kovács) Elmaradt településekért a falusi turizmussal Jelentős állami támogatás ígérkezik 1200 elmaradott, hátrányos helyzetű település olyan polgárainak, vállalkozóinak, jogi személyeinek, akik a falusi idegenforgalom fellendítésével, munkalehetőség teremtésével igyekeznek településüket fejleszteni. A kormányszintű lépéseket kezdeményező Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége fórumot tartott csütörtökön a fővárosban. Hazánk különböző, jónéhány baranyai településeinek polgármestereit, vendégfogadósait a pályázati feltételekről, a szakmai kívánalmakról, időszerű kérdésekről és a falusi vendégfogadás újabb kedvezményéről tájékoztatták. A június 14-i Magyar Közlönyben olvasható rendelet tartalmazza azt az 1200 elmaradott települést, amelynek lakói pályázatot nyújthatnak be. A legfeljebb 10 ágyas beruházásra nyújtott pályázat határideje szeptember 1. A sikeres pályázatok fejlesztési költségeinek 30 százalékát finanszírozza az állam. A rendelet szerint falusi idegenforgalmi fejlesztésnek minősül a turizmusért létrehozott beruházás, amely új foglalkoztatási lehetőségeket biztosít- a kiemelt gyógy- illetve üdülőhelyeken kívül. Dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke szerint építkezések helyett napjainkban főként a már meglévő házak szabad szobái adta lehetőségeket kell kihasználni, ezen túl modernizálni a konyhát, fürdőszobát, rendbetenni az udvart, kertet. A szövetség hamarosan külföldi előadók részvételével indít képzéseket falusi tagjai számára. Sajnálatos volna, ha az állami „ajándék” kárba veszne a jó szándékú, de tapasztalattal nem rendelkező embereknél. A másik legfontosabb teendő a reklámtevékenység kialakítása. A sikeres pályázóknak szerepelniük kell majd, a vendégfogadók címét, fotóit, programkínálatát tartalmazó nyilvános katalógusban, amelyet nemrég kezdett szerkeszteni a szövetség, Üdülés a magyar falun, tanyán címmel. Hamarosan tanácsadó füzetet is megjelentetnek. Dr. Csáky Csaba szerint a falusi turizmusban hazánknak a nyugat-európai gyakorlatot kell követnie, ahol az idegenforgalom a szociális védőháló részeként biztosít kiegészítő keresetet, illetve kedvező árú pihenés). Tröszt É. A Kiskegyed Szerkesztősége LEGÉNYÁRVERÉST rendez Vállalkozó kedvű, független férfiak rövid bemutatkozó leveleit váiják augusztus 15-ig a szerkesztőség címén (1538 Budapest, Pf. 591.) A borítékra írják rá: LEGÉNYÁRVERÉS
