Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-06 / 216. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. augusztus 6., csütörtök Honismeret Nendtvich Károly Július 5-én volt centenáriuma cserkuti Nendtvich Károly Miksa halálának. Pécsett született 1811-ben, ahol apja, Nendtvich Tamás gyógyszerész volt. Az evangélikus család Késmárkról került Pécsre. Iskolai tanulmányait itt kezdi, de a gimnázium utolsó éveit Késmárkon fejezte be. Orvosegyetemi tanulmányait Pesten végezte, 1836-ban avatták doktorrá: szülész- és szemészorvosként kezdett dolgozni. Orvosi tanulmányaival párhuzamosan növénytannal is foglalkozott, aminek szere- tetét apjától örökölte, aki gyógyszerész és botanikus volt. Pályájára döntő hatással az volt, hogy az 1836/37. tanévben Schuster professzor mellé került tanársegédnek a növénytan és kémia tanszékére. De talán még ennél is nagyobb hatással volt rá Kossuth azon felszólítása, hogy az roszágos iparegyesületben vasár- és ünnepnapokon népszerű előadásokat tartson vegytanból az iparosok számára magyarul és németül, amelyeket négy éven át, 1847-ig folytatott. Közben 1845-ben az MTA levelező, 1858-ban rendes tagja lett. 1847-ben nevezték ki a József Nádor Műegyetemre (akkor: ipartanoda) a kémia tanárának. Közben tanulmányútra utazott Bécsbe, Berlinbe és még legalább fél tucat német városba a modern laboratóriumok berendezése és a kémia technológiai folyamatok tanulmányozására. 1848. március 15-ének híre Berlinben érte. Az orvosegyetem rektora hazahívta, s a kormány 1848. június 18-án egyetemi rendes tanárnak nevezte ki. A fegyverletétel után Haynau megfosztotta katedrájától és hadi- törvényszék elé állította. 1850-ben került vissza a műegyetemre, ahonnan nagy tanulmányutat tesz az ötvenes évek közepén Észak-Amerikában. Amikor 1857-ben létrejön a József Nándor Műegyetem, ott a speciális kémia egyetemi nyilvános rendes tanára (egy tanévben rektor). 1873-ban Ferenc József király tanácsossá nevezte ki, majd nyugalomba vonulásakor, 1881-ben az uralkodó vasko- ronarenddel tüntette ki, és nemességet adományozott Nendtvich Károlynak. Ugyanakkor Pécs város díszpolgárává választotta; 1884-től egy cikluson át országgyűlési képviselő. Első, latin nyelvű könyve, disszertációja Pécs növényvilágáról szól. Ezt követően csaknem két tucat német és magyar nyelvű könyve jelent meg. Tudós kortársai közül azzal emelkedett ki, hogy sokrétű tudományát népszerű,mindenki által érthető formában tudta előadni, és .. . magyarul. Törekvése a „tudományos kémiai magyar műnyelv” megteremtésére irányult. Városunknak nemcsak egyik első akadémikusa, hanem az Akadémia első kémikus tagja, Nendtvich Károly 1892. július 5-én húnyt el Budapesten. Sem utcája nincs szülővárosában, sem szülőháza nincs megjelölve. Benke József !■ _____I. il _______3i____________ ö . ^ £ »I; ' (? : Az első pécsi villanyfényes futballmérkőzés Ezúttal kivételesen nem az 50 évvel ezelőtti pécsi napilapokban tallóztam, hanem még régebbi újságokban. Azt nézegettem, miről írtak 1936 augusztus elején, a berlini olimpia idején. Augusztus 2-án a Pécsi Napló az olimpia megnyitó ünnepségről tudósított. Arról is hírt adott, hogy a „Pécs-Bara- nyai Automobil Clubhoz több olyan panasz érkezett, miszerint a clubtagok utcákon és tereken parkoló gépjárműveit kifosztják, elviszik az autókban hagyott holmikat, letörik a lámpákat. A Club tanácsa (napjainkban is érvényes): záiják le gondosabban az autókat, ne hagyjanak bennük értékes holmit. Olyan ígéret is elhangzott, hogy a Pécs-Baranyai Automobil Club a forgalmasabb pontokon őrzött parkolóhelyeket létesít, ahol pár fdléres őrzési díj mellett a gépjárművek teljes biztonságban lesznek. Csik Ferenc olimpiai győzelmével vezércikkben foglalkozott a Pécsi Napló. Tizenkét mikrofon sorakozott fel a berlini úszóstadionban, hogy 12 ■nyelven közvetítse az éteren át öt földrész rádióállomásainak egy nevezetes perc történetét... ík Persze nemcsak az olimpiáról írtak az 1936 nyarán megjelent újságok. Például arról is, hogy ünnepélyesen átadták rendeltetésének a Pécsi Vasutas Otthon székházát a Várady Antal utcában. Húszezer pengőért vásárolták meg és 11 ezer pengős költséggel a modern kor követelményeinek megfelelően alakították át. A Dunántúl augusztus 9-i számában dr. Rónaky Kálmán helytörténész emlékezett meg Liszt Ferencről, a hírek között pedig közölték, hogy hétfőn forgalomba kerül a Liszt Ferenc kétpengős. Mindkét újság már napokkal előbb beharangozta az első pécsi villanyfényes esti futballmérkőzést. A hatalmas reflektorokkal megvilágított, fényárban úszó Tüzér utcai pályán a Phőbus csapat és a Mecsek FC mérte össze erejét. Az első esti mérkőzés majdnem botrányba fulladt. Már az felingerelte a sokezres főnyi közönséget, hogy a 8 órára hirdetett mérkőzés kezdése egyre késett. A világítást sem tartották kielégítőnek: éppen kétszer annyi fényerőre lett volna szükség, hogy a publikum az egész pályát kellően áttekintse, más vélemény szerint a reflektorok elvakították a nézőket és a játékosokat egyaránt. A mérkőzésről sem sok jót írhatott a korabeli tudósító. A 2:1-es Phőbus vezetéssel zárult első félidő után a második félidő kezdése is elhúzódott. Háromnegyed óra eltelte után a közönség egyre fokozódó ingerültsége pisszegésben, füttykoncertben nyilvánult meg. Kiderült, hogy a Phőbus azért nem hajlandó folytatni a játékot, mert járandóságának egy csekély részét nem kapta meg. Súlyos botrány fenyegetett, az állóhely közönsége berohant a pályára, de a rendőrség gyors, tapintatos és erélyes fellépése elejét vette a komolyabb bonyodalmaknak. Végre folytatták a játékot: és, amint a Mecsek FC a kiegyenlítő gólt berúgta, a közönség haragja spontán lelkesedéssé változott. Annak pedig különösen hálás publikuma volt, ahogy a folyamatosan fehérre festett labda lisztes bohócot varázsolt a fejelő játékosokból. 11 óra is elmúlt, mire megkezdődött a meccs utánra, csemegeként hirdetett szabadtéri koncert. Bizony - olvasom a tudósítást -, itt is furcsa epizódok adódtak. Kiderült,hogy nem való a csizma a speizba, másszóval: komoly művészet és cirkusz nem igen fér össze. Pedig a szereplő művészek igazán tudásuk javát adták. Az operaház énekesei: Hajdú Imre, a hatalmas hangú Ney Dávid versenyre keltek a nagy tapssal fogadott pécsi Gödri Kató gyönyörű áriáival, Orosz Julia csillogó szopránhangjával, akiket a mindig kitűnő Horváth Mihály kisért. A művészi nívóval nem is lett volna baj. Annál inkább a közönséggel, melynek nagy többsége örömmel és komolyan élvezte a művészek produkcióit. Volt azonban egy kisebbség, mely zajongással, hangos nevetgéléssel, izetlen közbeszólásaival állandóan zavart okozott. A fonyódi filléres vonatról is olvashattam, mely aug. 16-án reggel 6 óra 15 perckor indult a pécsi főpályaudvarról és 3 pengő 70 fillérbe került az út oda-vissza. Sokszázan használták ki ezt a lehetőséget, hogy megfürödjenek a Balatonban, hiszen annakidején sokakat nyomasztottak filléres gondok. Még a művészeket is. „Hogyan élnek, miből élnek ma a képzőművészek?” Gebauer Ernő pécsi festőművész nyilatkozott a Pécsi Napló riporterének, mondván: „a közönségre támaszkodva hivatásos művész nem élhet meg Pécsett. A közönség zöme nem vásárol képet és akinek megvan erre a lehetősége, műkereskedők mondvacsinált nagyságainak képeivel díszíti lakását.” E megállapításra rímel a Dunántúl cikke: „Veszélyben a magyar képzőművészet. Meg kell védeni a művészeket a zugműkereskedelem ellen.” És még néhány hír az újságokból: Kerékpáron Pécsre érkezett két svéd tanár, hogy régészeti tanulmányokat végezzen. - A csúnya barackot a pécsiek eszik meg, a szépet elszállítják. - Csik Ferenc Kaposváron ülteti el olimpiai tölgyfacsemetéjét. Dr. Nádor Tamás A Vasutas Művelődési Ház épülete Pécsett Fotó: Läufer L. A varasai tavak Ellentmondók madarász-ismerőseimnek, akikkel 24 órát töltöttem egy természetvédelmi közösségben Pusztakisfalu közelében. Ők ugyanis túlzottan óvatosak és titkolnak minden fészkelő helyet a rombolva kiránduló emberek elől. Szerintük ilyen „természetjárók” miatt tűnt el a rétisas és fekete gólyafészek az erdősmecskei erdőből. Jómagam csodálom a természetet, minden felfedezésemet világgá kiáltanám, mert vallom, hogy a növény-, állat- és táj szépségek nemesítik a jellemet. A lélek ilyenkor emelkedetten a végtelen titkait, a helytörténelmünk rejtelmeit próbálja megsejteni. Táborunk hüllő- és madármegfigyelési céllal működött az Apátvarasdtól induló tórendszer egyik halastavánál. A vízivilág oly nagy, hogy átszeli egy műút és egy vasút, pedig a vágyj tucatnyi tavat csak egy erecske hizlalja. A vizek pocsolyaszí- nüek, felszínük alig rezdül, környékükön a növényzet vadregényes. A hegynek ható dombok szinte szorongatják a partokat, de azért a víz sem hagyja magát és ahol lehet, zsombékokat nevelve bújik a völgykatlanokba. De a zsilipeken aláhullva kristálytisztán ragyog és időnként méteres szivárvány-félköíveket lebegtet. A béka után csipegető gólyák, ahogy a vizcsepp-tün- döklésbe érnek, mintha glória-sapkát kapnának. A zsilipek szuszognak, zúgnak, hangjukat éjszaka a békák nászdala sem képes elnyomni. Varasd temploma a völgy északi végében strázsaként figyel, büszkén tekint szét a táj felett. A torony körül a szélben lepelként hullámzik a lejtők erdősége. Csak a fákat figyelve érezni, hdgy1 valahol mégis! mindent a Zengő ural. Az Erősmecskének tartó földúton felkapaszkodtam a környék leg- terebélyesebb dombjára, ahonnan karnyújtásnyira látszik a Zengő, Pusztakisfalu, Lovász- hetény. Talpam alatt, a vöröses földben néhol sziklahátak lapulnak, kavicsra emlékeztető kő-labdák gurultak ki. A legfeljebb erőgépek-koptatta úton azért baktattam a dombtetőre, mert lejtőjén kő-és rézkori településnyomokat véltem felfedezni, azt hittem, egy földvárba érek fel. Vár helyett ölyv-ta- nyákat, méhészmadár-üregeket találtam. Visszapillantva a völgységbe, meglepődtem, hogy minden gáthoz gyalog-és földútak hálózata tart. A legtöbb Mecskéről Varasdnak kígyózik. Az elhagyottnak és elhaltnak vélt vidék ezáltal máris megelevenedett, pedig rajtunk, a táborozókon kívül senki nemi A szexbomba egyetemre jár (2) Marilyn disszidált! Natasha Lytess, Marilyn első beszédtanára olyan tanítványt kapott, hogy nem hitt a fülének. A szőke csoda motyogott, félmüveitekre jellemző sznob kifejezéseket használt (rosszul), félreidézett, s vagy totális hülyének vagy egészen naivnak tűnt, amikor megszólalt egy társaságban. 1947-ben beiratkozott a világhírű színész-stúdióba, ahol Sztanyiszlavszkij módszerrel választották ki az igazán tehetséges növendékeket a féltehetségek közül. Ide járt Brando és James Dean is. A stúdió az amerikai értelemben liberális baloldali szellemiséget képviselte, mindig akadt egy anarchista, kommunista, szocialista, akinek radikális nézetei gondolatokat ébresztetek Marilynben. Nem fogalmazott ő meg semmiféle ideológiát, de ösztönösen vonzódott a politikai liberalizmushoz és csodálta Arthur Millert, pedig sohasem találkozott vele személyesen. Az éjjeliszekrényén is az ő fényképe állt. Marilyn 1949-ben, huszonkét éves korában találkozott Johnny Hyde-dal, akinek karrierje kibontakozását köszönheti. Hyde 53 éves volt, s az egyik legzse- niálisab hollywoodi menedzser-ügynök. Es 1950-ben Marilyn Monroe megkapta élete első igazán jelentős szerepét - hála Johnny-nak - John Huston filmjében, az Aszfaltdzsungelban. A bomba robbant. Már a New York Post és a Herald Tribune is dicsérte. Darryl Zanuck, a Fox Stúdió feje hét éves biztonságot ajánlott- de a szerződéssel csak fizetést Ígért, szerepet nem garantált. Pici lehetőségek jöttek, többnyire egy-két villanás, néhány mondat. Ma- rilyn-nek annyi szabadideje maradt, hogy nyugodtan beiratkozhatott a los angelesi egyetem művészettörténeti szakára. Aztán egy színészkolléga jóvoltából megismerkedett a rövid hollywoodi látogatásra érkezett Arthur Millerrel. „Miss Monroe érdekes hölgy. Ön lát, amit lát, de higyje el, Freudról is van mondanivalója.” - így ajánlotta az író figyelmébe Marilynt. Sokak szerint Marilyn azért kosarazta ki Johnny Hyde-ot, mert remélte, hogy Miller elválik miatta. Mások esküsznek rá, hogy Marilyn teljesen kiesett az író emlékezetéből, mire Miller hazaért New Yorkba. De alig kellett néhány hónap, és a Pulitzer díjas drámaszerző sem engedhette meg magának, hogy ne tudja, kicsoda Marilyn Monroe. 1952. március 13-án egy falinaptárban, nem sokkal később pedig a Playboy magazin dupla belső oldalán tündökölt a meztelen Monroe. A fotók jóval korábban készültek - Tom Kelley, a fényképész szabadon értékesíthette őket a Marilynnal aláírt szerződés értelmében. A Fox Stúdió vezetősége kupaktanácsot ült. Le kell tagadni! Meg kell tagadni! Vagy talán mégsem? Marilyn lepődött meg a legkevésbé, amikor a sor iróniája folytán nem egy drámai alakítás, hanem egy világraszóló botrány lökte őt ki az ismeretlenségből a csillagos hollywoodi égre ... A stúdió kapitulált, mert sok pénzt látott Marilyn váratlan sikerében. Minden forgalmazó „azt a szőkét akarta”, mert rá jön be a néző. És film film követett. Udvarló udvarló. Míg nem lépett be az ajtón Joe di Maggio, a legendás (már visz- szavonult) baseball-sztár. 1954. január 14-én tartották az esküvőt - filmjeinek sikerét ezzel a hírrel koronázta meg Marilyn Monroe. A házasság azonban mindössze 9 hónapig tartott. Marilyn nem Miller miatt disszidált New Yorkba. Ha „Az urak szeretik a szőkéket”, legyen az ő bajuk. Monroe-nak elege volt, hogy folyton ugyanazt kell játszania: az ostoba, fecsegő szőkét, akinek mindene kilóg a mhából. Feladatot akart. A stúdió hiába dugta az orra alá a szerződést, hogy vállalja el az újabb és újabb ostoba szőkéket, s értse meg, ennél többre nem képes. Milton Greene lázította Marilyn-t: felejtse el Holly- wood-ot, jöjjön New Yorkba, lesz, aki pénzeljen egy olyan filmet, amiben lesz drámai szerep. 1954 karácsonyán kevesen sejtették, hogy a los angelesi repülőtéren beszálló barnaparó- kás, szemüveges Zelda Zonkkal Marilyn int búcsút Hollywoodnak. New Yorkban beiratkozott Lee Strasberg stúdiójába, újra találkozott Millerrel, aki valóban elvált, valóban elvette Marilynt. A várostól északra fekvő csendes, connecticut-i házban élete legszebb éveit élte volna, ha meg tudta volna tartani a kisbabát. S ha Marilyn elhitte volna, hogy végre boldog. De újra nyugtátokat szedett, nehezen bírta az italt, önbizalma egyre mélyebbre süllyedt. Lojális volt a férjéhez, de Miller gyanúja szerint nem volt hűséges. Már csak azért sem, mert engedett a nyomásnak - beismerte, hogy nem tud Hollywood nélkül élni... Návai Anikó A hangulatos völgyben megbúvó Apátvarasd Fotó: Läufer L. járt arrafelé. A 25 éves Szekeres Tibor, a Hirdi Kenderfonó lakatosa, - táborvezető - neheztelt is, hogy elcsatangoltam tőlük. Megérte így, kívülről, vagyis a határból rácsodálkozni iegy« szerre négy településre. Mélyet szívtam az ózondús levegőből. A tájat megszerettem és kezdem szeretni formálóját is, a mindenkori idők emberét. i íi Csuti János I i ) ■
