Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-04 / 214. szám
1992. augusztus 4., kedd uj Dunántúli napiö 9 Ä A szerkesztőség postájából Tényleg kell? Az Új DN július 23-i számában megjelent „Kellenek a nonstop boltok” című cikkhez írom meg az ellenvéleményemet. Kívánom a cikk írójának, hogy az 8 szomszédságában is nyíljon ilyen üzlet! Akkor majd megtudja, hogy milyen üzlet a „nonstop”. Megmondom: nappal közért, éjszaka kocsma. A Varsányi úton a posta mellett nemrég nyílott egy ilyen. Azóta nincs éjszaka nyugalom. Este 10 körül kezdődik az „élet” és tart hajnalig. A diszkó után itt mulatnak a huligánok. Durva ordítozás, röhögés, ocsmány beszédek, Kiborítják, sőt le is szerelik a szeméttartókat. Egyik éjszaka is egy hatalmas csattanás volt, nem tudom mit vágtak a földhöz, azután pedig ágreccsenés hallatszott. Reggelre ottmaradt a rengeteg szemét, eldobált zacskók, törött üvegek és emberi ürülék is. Legalább az üzlet tulajdonosa takarítana utánuk, ha már a haszon az övé. Nemes Jánosné Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, 11-14 óráig a DO- ZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72.) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gépjárművásárlás; a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3V kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak ügyében. Vidékieknek levélben is válaszol. Jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál, majd e témában 15.30-17 óráig hívható a 40-907-es telefonon. Fogadóóra Hárs György Péter költő, minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja a beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kérőket. Halálos tehetetlenség A közelmúltban lakó-, és pihenő övezetté nyílvánították Pécsett a régi Kertváros, amelyre a terület szélén közlekedési táblák hívják fel a figyelmet. Ennek ellenére főleg a vásári napokon sokan szegik meg a behajtási tilalmat, száguldoznak, vagy parkolnak a tilosban. Fotó: Läufer László Ki törődik azzal... Lakóházunk udvari homlokzatán végigvezetett gázcsövet kivitelezése idején a Gázművek üveggyapot hőszigeteléssel vette körül, egy bitumenes csupaszlemezzel burkolva kívül, mindazt kb. 30 cm-enként huzallal erősítették meg. Az időjárás viszontagságainak ellenállni nem tudó „épületszerkezetek” elkorrodáltak és enyhe szél hatására az üvegszálak szálltak a levegőben, bele- állva kezünkbe, lábunkba. Kértem az Ingatlankezelő Vállalatot szakszerű eltávolítására, mert e primitiv hőszigetelésre már nincs' is szükség, a földgáz nem tartalmaz vízpárát. 1992. július 9-én a délelőtti órákban megjelent két munkás a PIK-től. Sajnos kb. két órát nem voltam otthon, így az udvarba kiterített mosott ruhám, a szellőzni kitett faliszőnyegeim mind tele lettek a leszedett üveggyapottal, lakásom ablakain szállt be az üvegszál, tele lett a bútorom, (heverő, fotel, stb.) vele. Az udvarunk, kertünk, virágaink csillognak a szétszóródott üvegszáltól, mely alattomosan, a maga fél-egy cm-es hosszúságával fúródott be még a muskátli leveleibe is. Alattomosan, mert nem látszik, csak akkor, ha a nap rásüt, és alattomos, mert nem lehet eltávolítani, csak szenvedni tőle! Beleáll kezünkbe, lábunkba, belélegezzük, nem tudva milyen hatású lesz szervezetünkre, mit szól légcsövünk, tüdőnk a befúródott kis üvegszálakhoz? Hallottam rákkeltő hatását, - ha rosszul hallottam, kérem, cáfoljanak meg. Tudom, hogy „jó” szomszéd üvegporral etette meg a „rossz” szomszéd kutyáját, - ledörgölve a bél- bolyhokat, annak halálát okozza. Ránk, emberekre milyen hatású lesz, így együttélve vele?! Meg fogjuk tudni idővel bizonyosan! Ezen kívül is vannak kérdéseim?- Ha a PIK munkát végezni megy egy panaszbejelentésre, miért nem értesíti a bejelentőt előzőleg?- Ha a munkás nem tudja milyen anyaggal dolgozik, hol van a művezetője, aki felvilágosítsa? Aki elmondja,' hogy ne nyúljon puszta kézzel az üveggyapothoz, vételezzen munkavédelmi kesztyűt a raktárból, ne lélegezze be az anyagot... stb. Szélben ne dolgozzon vele, mert környezetszennyezést követ el! Ne a földre dobja a leszedett üveggapotot, hanem zsákba, esetleg takarja le fóliával a munkaterületet.. . Egyáltalán, ki törődik azzal, hgoy ne barbár módszerekkel dolgozzon a munkás? Ki törődik azzal, hogy halaszthatatlan tennivalóimat halasztottam el azért, hogy további károkat megelőzendő az üvegy- gyapotot söpörtem, mostam, majd porszívóztam több órát át az udvarunkban, a PIK dolgozóinak felelőtlensége miatt? Ki törődik azzal, hogy a mosott ruhámat, szőnyegeimet, falvédőmet a szemétbe kell dobnom, mert tele van apró üvegszáldarabokkal? Ki törődik azzal, hogy a munkás a lebarbárkodott több vödör anyagot az udvarban a kuka mellé dobja le, hogy majd másnap elszállítsák? Ki törődik a környezetünkkel, az egészségünkkel és ki törődik az összes többi belvárosi épülettel, ahol ugyancsak idővel le kell szedni a megrongálódott üvegszálas szigetelést? Járominé Zárai Györgyi Pécs, Perczel u. 28 A napokban történt Uránváros egyik épületének harmadik emeletén este 22 óra után. Arra lettünk figyelmesek, hogy a szomszédunkban egyedül élő szívbeteg néni jajgat. Jó szomszédhoz illően értesítettük a mentőket, hogy segíthessenek rajta. A mentő rövid idő alatt meg is érkezett, ám a lakásba bemenni nem tudtak, mert a néni nem tudott nekik ajtót nyitni és ők pedig nem törhetik be az ajtót. Más megoldás nincs - mondták - kell szólni a rendőröknek, majd ők talán kinyitják az ajtót, hogy a jajgató idős hölgyhöz bejuthassanak. A rendőrség hamar meg is érkezett, de az ajtót ők sem merték feltörni, mondván, nem hiányzik nekik, hogy feljelentsék őket jogtalan behatolásért. Ha netán itt lenne a néni valamelyik hozzátartozója és ő kémé, akkor megtehetnék, így, kérés nélkül nem. A szegény néni pedig elhaló hangon csak jajgatni tudott és nem azt kiabálta, hogy „Segítség!” Nincs más teendő, kell szólni a tűzoltóknak, azok majd létrán felmennek az erkélyen a nénihez és kinyitják az ajtót. A tűzoltók pár percen belül megérkeztek, de az erkély előtt álló magas fa miatt nem tudtak felmászni, így feljöttek az emeletre és pillanatok alatt felfeszítették az ajtót. Megörült Kisbudmér lakossága, amikor a polgármester közölte, hogy kapunk ivóvizet. A hozzájárulás mértéke is elviselhető volt. Két hónappal a munkák megkezdése után megérkezett a víz. A KÖJÁL kétszeri mintavétel után jónak találta. Ezidáig minden nagyon szép. Történt azonban, amire a tervezésnél nem számítottak. A jakabfalusi vízóraaknába, ahonnan az elágazást csinálták, nem fért bele a kisbudméri vízóra. Kénytelenek voltak egy másik vízóraaknát csinálni külön Kisbudmémak, de erre alkalmas helyet csak 40-50 méternyire találtak az elágazástól. Június 12-én telefonáltak a vízműtől Siklósról, hogy Kisbudmér lopja az ivóvizet. A Már későn! Hiába volt ott már fél órája az orvos, csak a halál beálltát tudta megállapítani. Ha időben be tud jutni a lakásba, ha lenne rá jogszabály, hogy segítségnyújtás szándékával hivatalos személyek, szomszédok jelenlétében a mentős is feltörheti a lakást, talán még segíthetett volna rajta. Lehet,hogy a néni akkor is meghalt volna, de lehet, hogy nem. Én nem tudom. És nem tudom elfogadni azt, hogy ilyen esetekben az ember ennyire tehetetlen legyen. Nemcsak ez a néni élt és él betegen egyedül, hanem nagyon sok. Az ajtót zárni kell, még nap közben is, nehogy lehetőséget adjon a betörőknek a könnyű bejutásra. De ezzel azt is kockáztatja, hogy egy rosszullét esetén elzárja magát a segítség- nyújtástól. Mit tehetnénk? Gondolkozzunk el ezen. Az ember ott áll egy haldokló ember lakása előtt, és tehetetlen. Nem tud segítséget nyújtani, mert a hivatalos szervek „keze is meg van kötve”. Nem hatolhatnak be a haldokló lakásába, hogy az életét megmentsék, mert félnek a büntetéstől, a felelősségrevonástól. Miért bünteti így a törvény az életmentést? György Náhdorné Pécs kisbudméri polgármester azon nyomban elment Siklósra, tisztázni, hogy a vád alaptalan. Szóba sem álltak vele, hanem a füle hallatára kiadta a parancsot a vízmű vezetője: elvágni a kisbudméri vezetéket! Nem csak elzárni, elvágni. Elfolyt a vezetékben lévő víz. A csövet megnyitották, újra kell mostatni? KÖJÁL. Újabb bonyodalmak, mert aki képes volt elvágni, képes volt bepiszkítani. Van akinek semmi sem drága! Nem az ő pénze folyik. Lehet így is szítani az elégedetlenséget. Addig nincs rendszerváltás, amíg lesznek vezetők, akik büntetlenül pazarolják a közpénzeket. A drága ivóvizet. Szabó Tibor Kisbudmér Ivóvíz, drága ivóvíz Jogi tanácsadó Takács I.-né olvasónk kérdezi, hogy munkakönyv hiányában a jövőben miként tudja igazolni, hogy munka- viszonyban állt, dolgozott? Az 1992. július 1. napján életbelépett új Munka Törvénykönyv (1992. évi XXII. törvény) 98. §-a szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállalók részére a jogszabályban meghatározott tartamú igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza: a. / a munkáltatónál munka- viszonyban töltött időtartamot; b. / a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját; c. / a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát. A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a jogszabályban meghatározott tartozás nem terheli. A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni. A működési bizonyítvány tartalmazza: a. / A munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, b. / a munkavállaló munkájának értékelését. A munkáltató a b./ pontban foglalt körülményről - a munka értékeléséről - csak a munkavállaló kifejezett kérésére adhat tájékoztatást. Ez úton is felhívjuk olvasónk figyelmét arra,hogy a jövőt illetően a munkaviszonyról, illetve annak tartamáról minden esetben kérjen a munkáltatótól igazolást. Az életben elég sokszor előfordulhat, hogy a korábbi munkaviszonyt igazolni kell. Ha megszűnik a munkáltató, nincs igazolás, beszerzése bonyolultabb eljárást igényel, s lesz eset, amikor nem is lehet pótolni. A. L. pécsi olvasónk kérdése; ki kérhet előnyugdíjat? A módosított 1991. évi IV. törvény 30. §-a értelmében a munkanélküli előnyugdíj megállapítását kérheti, ha a. / az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, b. / legalább hat hónapja munkanélküli járadékban részesül, c. / az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és d. l részére megfelelő munkahely biztosítására, a képzés lehetőségeit is beszámítva, nincs kilátás. Az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadók azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az előnyugdíj összegét a Munkanélküli Szolidaritási Alapból - havonta előre - át kell utalni a társadalombiztosítási szervnek. A jogszabályi előírás értelmében szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó havi jövedelme eléri a minimális bérösszegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet. Balogh G. a túlmunka végzéséről kér tájékoztatást. Az új Munka Törvénykönyv 127. §-a szerint túlmunka a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő előzetesen munkanapokra nincs beosztva, a munkaidőkereten felül végzett munka a túlmunka. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni. Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka. Ha a munkavállalót a heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot (pihenőidőt) kell adni a munkavégzést követő hónap végéig. Nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyezett távoliét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A túlmunka (készenlét) elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A nő terhessége megállapításától a gyermek egy éves koráig, továbbá a fiatalkorú, valamint az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott munkavállaló túlmunkára (készenlétre) nem vehető igénybe; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe túlmunkára (készenlétre). Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen négy óra; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként száznegyvennégy, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén legfeljebb kétszáz óra. A most ismertetett túlmunkára meghatározott korlátozás nem vonatkozik a heti pihenőnapon (pihenőidőben) és munkaszüneti napon végzett munkára. Nem esik korlátozás alá a túlmunka (készenlét), ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében került sor. ’ Ez alól kivételt képez a törvény 128. § (2) bekezdésében meghatározott eset. Nagy L.-né kérdezi, hogy ki tehet szóbeli végrendeletet és mikor? Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanuk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet 1 érvényességének nem kelléke. S.Á.
